#186. Takonypapucs adás

Kelt cikkforrása, az évtized duct tapje, az Android keksze, a szappanadagoló rasszizmusa, a reklámfilmek meséje, a virágládák világmegmentése, az újságírónő tengeralattjárója, a Delta főcíme, a Microsoft blockchain-je, a Snapchat csapdája és az egytaxis város.

Nem volt róla szó az adásban, mert annyira evidens volt: túléltük, nem csapódott a Földbe a Nibiru. Nincs jó napja a babonáknak.

Aztán volt szó arról, hogyan talál az ember - esetünkben én - érdekes dolgokat a neten. A megoldás egy remek RSS lista (OPML) és a Twitter. Remek emberek vannak az interneten, csodás eszköz ez. (Az OPML-t RSS-olvasók eszik, szemmel annyira nem kényelmesen olvasható. Illetve ha érdekel, mit csinálok még, van egy hírlevelem.)

Ferenc elmesélte, hogy a nyár DIY trendje a ragasztópisztoly (barátainak: takonypisztoly). Még vietnámi papucsot is lehet csinálni olvasztott műanyagszálból. Cssk persze béna lesz. És persze 3D-nyomatót is lehet építeni takonypisztolyból. Van neve az Anrdoir O-nak, Oreo. Reméljük a P pilótakeksz lesz.

Fontos társadalmi kérdések

Sikerült kidolgozni a rasszista szappanadagolót. Ehhez olyan mennyiségű mérnöki vakság kell, ami elképzelhetetlen.

Pidgin nyelvű adást indított a BBC World Service.

Az új Skype reklám annyira diverz, hogy azért azt sem hisszük el.

Simó György írt egy posztot a barcelonai terrortámadás után, de nem éreztük elég átgondoltnak. Megakadályozza az önvezetős kamera a tömegbe hajtás? És a virágláda? Illetve gazdagok voltak az elkövetők? Akármik a válaszok a fenti kérdésekre, Európának nagyon el kell gondolkodnia a mostani integrációs törekvések hatékonyságáról. Skandináv krimit csinált az életéből a skandináv feltaláló.

Kevéssé fontos kevéssé társadalmi témák

Honnan vannak a Delta-főcím snittjei? Mennyi belőlük a nyugati?

Üzleti rövidhírek is voltak: a Microsoft blockhain technológiát támogat, a Snap nem érzi túl jól magát, az Opera Max pedig egyszerűen eltűnt.

A végén még beszéltünk az egytaxis alaszkai városról.

8 thoughts on “#186. Takonypapucs adás

  1. moshi

    Bocsánat a szőrszálhasogatásért, de önmagában a blockchain technológia nem jelent semmiféle “elosztottságot”. Az elosztott főkönyvi rendszer, például egy kriptopénz rendszere, alapból két technológiát ötvöz: a blockchaint és a peer-to-peer networköt - ez utóbbitól lesz elosztott, nem a blockchaintől. A blockchain önmagában csak rekordok (“blokkok”) olyan folyamatosan növekvő állománya, amelyek kriprográfiai eljárásokkal egymás után vannak láncolva úgy, hogy ha bármelyik blokkot megpróbálják megváltoztatni, akkor onnantól az összes blokk - khm - “digitális aláírása” érvénytelenné válik. De megfelelő számítási kapacitással a blockchain természetesen - egy gépen - javítható. Pont ezért van örtzve a peer-to-peer hálózattal, mert peerek ezreit vagy tízezreit megtörni és ott a hamisított blockchaint elhelyezni szinte lehetetlen.

    18 aranyat érő perc a témában, githubróll letölthető forrással:

    1. Egyrészt igen, másrészt valóban szőrszálhasogatás. Az összes nagy implementáció elosztott momentán. Ami hirtelen eszembe jut, nem elosztott, hanem zárt, az a Ripple, de az elég szarul teljesít mostanában.

      1. moshi

        Ne haragudj, te kriptopénzekről beszélsz, Feri meg a blockchainről kérdezett. Rokonok, rokonok, de kb. mint a ló meg az öszvér.

        A szemem sem rebbent volna, ha ezt a Duna tévén hallom és tudom, hogy a Wikipedia blockchain szócikkében is szerepel egy elcseszett, bárhogyan értelmezhető szerencsétlen mondatban az open ledger kifejezés, ettől függetlenül pont egy technológia podcastban nem várna az ember ilyen pongyolaságot.

        1. Bármikor nyugodtan tételezz fel bármilyen pongyolaságot. Nagyon kevés olyan téma van, amivel annyit foglalkozunk, mint te az elmúlt két adás kommentjei alapján a blockchainnel. Duna tévé vagyunk, Delta műsor vagy valami hasonló.

          1. moshi

            Tartozom egy bocsánatkéréssel. Podcastokat háttérrádiózás-szerűen hallgatok, megesik, hogy percek esnek ki belőle. Emiatt néha újrahallgatok adásokat és ma, ahogy meghallgattam ezt megint, már egészen másként csapódott le az egész, semmi furcsát nem találtam benne. Persze ha én magyaráznám valakinek, akkor valószínűleg jobban hangsúlyoznám azért ezt a különbséget, de ma valahogy leesett, hogy tulajdonképpen te sem mondtál mást. Bocs!

            Ha pedig fent sikerült balfaszul fogalmazni, akkor azért duplán bocsánat, nyilvánvaló, hogy a legjobb magyar tech podcast vagytok, sosem volt kétséges. Nem becsmérlésnek szántam, csak egy rosszul megválasztott példa volt.

            Re: COCO, Microsoft és az ő folyamatai. Pár hónapja a diadaltól szinte megittasulva vettem észre egy elég komoly hibát a Microsoft SQL szerverben. Röviden annyi, hogy a decimal adattípust nem (mindig) kezeli jól a rendszer, azaz nem tud számolni. Ha valakit hosszabban érdekel, akkor elolvashatja itt: https://goo.gl/hDes9H, egészen odáig lementem, egyébként teljesen feleslegesen, hogy hogyan tárolja az adott mezőt vagy mezőket a diszken.

            Be is jelentettem a hibát a Microsoftnál ahogy kell, de aztán csak tovább túrtam valahogy, amikor kiderült, hogy ez ám évek óta így van, tudnak is róla, de nem nagyon akarnak rajta javítani, nekik jó így is.

            Namost ugye egy bitcoin = 10^8 (százmillió) satoshi, a bitcoin blockchainben (de felteszem a többi kriptopénzében is) decimal-ként, azaz bazi nagy integerekként tárolják az értékeket, amelyeknél egyszerűen az utolsó nyolc számjegyet a tizedespont után lévőnek tekintik.

            Ha az MS SQL Server a (bizonyos scale + precision kombinációjú) decimal értékeknél a tizedespont utáni 6.-7. helyiértékeken hibát vét egy egyszerű szorzási műveletnél, miközben a bitcoinnak hasonló decimal értékeknél kellene a 8. helyiértéken is a pontos számítás, akkor … hmm. Miközben persze nyilván én voltam a háromszázezredik, aki ezt a hibát jelentette nekik.

            Persze rendben van, ha mutatni akarnak valamit ezen a területen, akkor majd biztos jól megcsinálják. Nyilván nem hülyék. De azért egyelőre egy szkeptikus vagyok, lásd fent.

            Nem tudom eldönteni, hogy melyik a rosszabb, egy ilyen eléggé hanyagság és nemtörődömség-szerű hiba, mint a fenti, vagy pl. a solidity nevű EVM-nyelv (szerintem) architekturális hibája, hogy egy osztály egy metódusa, hacsak másként nem rendelkezel, alapból nem private, hanem public. Ez utóbbinak köszönhetóen tűnt el például az a 30 millió dollár a Parity walletből. Az első nagy céges folyamatok, a második közösségi nyílt szoftver.

            (Mondjuk a második esetben azonnal megkezdödött a károk mérséklése, az első meg … évek óta tart : )

    1. pohlyferenc

      Ez valami csodálatos, és azért is jó téma, mert ennek kapcsán beszélhetünk a neurális hálókról, szóval köszi. Viszont a kommentedben úgy jelentél meg, mint a Citromail SMTP szervere, ez szándékos? (Vagy a szimpla igazság, és te is egy MI vagy?? :) ) Ha szándékos, tök oké, csak nem tudom, hogy így akartad-e.

  2. Smptserver

    Az emailcím megtévesztő lehet, de csak egy eldobható email (mi másért lennék citromailes …)

Leave a Reply to Smptserver Cancel reply