#214. Komszomolszkaja Pravda adás

Ilon és az igazság, negatív Peter Thiel és pozitív Gawker, asszonyhamisítás, kell-e tudni programozni, Kultúrfitnesz és Keresztkérdés, algoritmusok után nyomoz New York, milyen kütyüvel menjünk háborúba, GDPR-kikacagó, pénzes podcast, HBO GO, VLC, iPhone X vs világ, Apple alumíniumöntöde.

Elvitatkoztunk azon, hogy Elon Musk viccelt-e azzal, hogy kéne egy újságcikkek hitelességét ellenőrző és rangsoroló oldal. Illetve, hogy van-e abban báj, kecs és kellem, hogy ezt azután tette, hogy megint összeveszett egy Tesla teszt után egy újsággal. (A hibát viszont javították!) Keltnek Peter Thiel jutott eszébe és a Gamergate, Ferinek inkább az, hogy senkiháziak kezében a szakma.

És ha már újságírás. Aki azt hitte, hogy az internet korában kihaltak az álörökösnők, nagyot téved. A The Cuton nagyon jó cikk jelent meg Anna Delveyről, aki úgy verte el a pénzt, mint egy Romanov, ami különösen azért nagy szó, mert amúgy nem volt pénze.

Tanulj kódolni mozgalom

A fenti videóban ismert emberek magyarázzák, hogy miért fontos kódolni tanulni. Akit meggyőz, vagy akár felfedez benne érveket, szóljon. Érdekes dolog ez az iparági lobbi, csak valahogy fájóan nem mondja, hogy 'te, ezzel pénzt lehet keresni'. Helyette a computer literacyt nyomja, ami viszont nem azonos a programozással.

Apropó, itt a Bitport cikke tíz olyan skillről, amiért most jó pénzt adnak. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a tudás, tudományterület, képesség, ismeret, rutin fogalmakat nagyon szét kellene szálazni.

Majdnem politizáltunk

Újra van Kultúrfitnesz, most éppen podkaszt formában. Ennek kapcsán a politika, közélet, politizálás fogalmakat jártuk körbe. Ahhoz képest, hogy nagyjából egyetértünk, egészen mélyen és hosszan.

Ferenc a Keresztkérdés keresztény hiphopbandát ajánlotta, még koncertre is elment.

Másrészt ha már belementünk a keresztény könnyűzenére, akkor a World Wide Message Tribe keresztény dance-ét is elszenvedhetitek. Na jó van még chászid reggaenk is, ez speciel tényleg szól legalább olyan jól, mint a Keresztkérdés.

Fekete doboz benne macskával vagy nem!

New York városa úgy döntött, hogy nem ártana, ha a városban használt mesterséges intelligencia technológiák érthetők vagy elmagyarázhatók lennének. Például fel akarják mérni, hogy milyen társadalmi hatásai vannak az automatizált megoldásoknak. Dicséretes.

A Science-ben közben megjelent egy cikk arról, hogy az MI mint kutatási terület kezd olyan lenni, mint az alkímia. Ti se tanítsatok konvolúciós neurális hálózatot, ha az Oroszlán az utazás házában jár!

Akit amúgy az adattudomány érdekel, az az Adatépítész podkaszttal jár jól.

Vasak

Remek cikk jelent meg a Verge-en arról, hogy az ember dolgozni nem a legcsillogósabb technológiát viszi magával, hanem a bekopottat. Amit tud félálomban is kezelni, aminek ismeri a hibáit is. Nagyon így van. Osztottunk meg saját magunkat megszivatós sztorikat is.

Füstölögtünk egy kicsit a GDPR-on. Nem a törvényen magán, hanem azon, hogy a nyolcszázadik levél is úgy kezdődött, hogy "mint biztosan hallotta". És hát az Instapapert is fel kell emlegetni, akik nem tudni, hogy mit csinálnak az adatokkal, de gyorsan bezártak Európában.

Kicsit később Feri még örült annak, hogy az iPhone X - meg talán a szektorban általában visszaeső eladási számok - felpörgették az okostelefongyártókat. Mindenki ezerrel hoz ki készüléket még sokkal jobb számokkal: már olyan is van, amiben négy tera a tárhely, ez körülbelül sokszorosa az elképzelhetőnek, szóval csak jó lehet.

És az Apple még egy dolgot tett le az asztalra mostanában. Környezetbarátabb alumíniumgyártást.

Sajátélmény

Kelt előfizetett a Slate+-ra, mert ott lehet meghallgatni a Watergate botrányról szóló Slow Burn podkaszt háttéranyagait. Volt vele szívás, de végül javították a hibát, a műsor pedig remek.

Feri az HBO Go szolgáltatásával kardozott, amiben kurrens anyagok vannak, ellenben nem evidens, hogy kell kivarázsolni a tévére a képet. Végül nyertek a lusta appfejlesztők és a Chromecast technológia.

4 thoughts on “#214. Komszomolszkaja Pravda adás

  1. Érdekes, hogy az újságírószakmáról meg a bajairól szinte azonnal az önszerveződés és az öntisztuló folyamatok majdnem teljes hiánya szokott eszembe jutni — miközben abban az országban élek, ahol nem működnek a kamarák (és még utálják is őket), plusz legenda lett az elbaszott civil kontrollból is (lásd BMX Szövetség a TV felügyelőbizottságában). Van egy olyan tippem is, hogy az újságírás ma pont annyira működik jól, mint 25 éve, csak közben kinőtt a semmiből egy szörnyeteg, ahol rossz nézni az álhíreken csámcsogó, könnyen manipulálható embereket és az erre épülő ipart. A minőségi újságírás meg pont annyi embert ér el, az internet ellenére, mint régen. Szarul hangzik, nem-e?

    1. Van egy bődületesen pénzhiányos helyzet. Ebből nehéz öntisztulni, mert eleve csak azokból válogathatsz, akik egyszerre akarnak, tudnak és hajlandók írni azért a pénzért, amit egy lap kifizet nekik. Na ezen az alaphelyzeten elég sokat rontott, hogy a tortából kiharapódtak falatok a Google, a Facebook által, és akkor még a tulajdonosokat nem is dicsértük.

      Gyerekkoromban gondoltam, hogy majd Múosz tagság kell. Aztán kiderült, hogy két ajánló kell, nem ismertem akkortájt összesen annyi tagot, és épp akkortájt szűnt meg az online divízió. Nem tudom azóta újraalakították-e már. Mindenesetre a valósághoz való kötődése egész sokáig laza volt.

      És így tovább. Sokáig tudom szidni a helyzetet sörök mellett.

Leave a Reply to Kelt Cancel reply