#387. Gépi kaksi adás

A transformer-alapú keresők hibái, GPT-vel írott novellák és házidolgozatok, szülibuli háziőrizetben, mi lesz fizetős (Facebook, Twitter), Forbes influencerlista és fókuszcsoport rant/riport, Netflix jelszómegosztás, ments mindent rendesen, okosponyva, kamerás matchbox, analóg digitális óra, robotügyvéd.

Magunkhoz képest hosszú hallgatás után - amiről részben J. K. Rowling tehet - újra van adás. Azt még mi sem tudjuk, hogy ennek örülni kell-e. Vagy hogy van-e minek örülni úgy általában.

Míg mi csendben voltunk addig a gép (népszerű nevén: mesterséges intelligencia) által generált szemét elkezdte eltömíteni a csöveket. A Clarkesworld sci-fi magazin, ami legendásan nyitott karral várta az új kéziratokat, bejelentette, hogy amíg ki nem találják, hogyan lehet kiszűrni a szemetet, addig nem fogadnak kéziratokat. Az Amazon magánkiadásos része is telítődik szép lassan. Egyelőre a nagy nyelvi modelles technológia kivette az írással töltött időt a középszerű (vagy még az se) klapanciák írásából.

A Verge hosszú cikkben írta meg, hogy mi a gond a ChatGPT-vel, a csetdzsípítísített Bing keresővel és a Google Bard-dal.

Nem kell viszont MI ahhoz, hogy a társadalom számára káros dolgokat csináljon egy cég. A Netflix például épp egy köztörvényes csalóval forgat realitit. És persze lehet azzal védekezni, hogy Anna Delvey (szül. Szorokin) csak gazdagokat vert át, ez ráadásul igaz is, de közben maga is celebbé vált, és most ennek az előnyeit élvezi.

Fizetős lesz a...

A Twitternél regnáló géniusz átalakítja a Twitter Blue előfizetéses rendszert, ennek részeként az SMS-es kétlépcsős azonosítást is a fizetéses terméken belülre helyezi. Marad ingyenes a hardverkulcsos és az appos kódgenerátoros kétlépcsős módszer. Mindkettő biztonságosabb amúgy, mint az SMS-alapú megoldás. A probléma, hogy közben a hitelesítés - azaz annak a megállapítása, hogy a felhasználó az, akinek mondja magát - is a fizetős rendszer részévé válik. Illetve, hogy ebből a Mashable becslése szerint évi 28 millió dollárt keres majd a cég. Miközben a géniusz működésének köszönhetően nagyjából kétmilliárd dollárral kevesebb hirdetést ad el. Ó és persze plusz egymilliárdot még be kéne valahonnan sepernie a Twitternek a megvásárlására felvett hitelek kamataira.

Közben, de ez az adásból kimaradt, hogy Musk alatt a fejlesztői API kulcsok árazása is megváltozott. Úgyis, mint megjelent. A legkisebb forgalmú robot havi üzemeltetése is 100 dollárba kerül. Ennek folyományaként a vicces, művész robotok eltűntek, a spammerek pedig nem. De ez egy másik történés, nem is beszéltünk róla érdemben, csak Feri rángatta oda a Blue-hoz. Viszont ellenálltunk a lehetőségnek, hogy még jobban egyetértsünk a meg nem értett gazdagemberrel vagy tovább ekézzük.

Mark Zuckerberg és a Facebook két országban kezd tesztelni egy olyan előfizetős szolgáltatást, ami például működő moderációs eszközöket és elérhető ügyfélszolgálatot is biztosít. Egyrészt érthető a lépés, másrészt pedig mindazokat a szolgáltatásokat adja most pénzért a Facebook, amiknek az implementálásával - próbált már bárki mondjuk feltört fiókot viszaszerezni anélkül, hogy ő lenne a pápa? - felsültek.

Ed Zitron fentebb egyszer már linkelt hírlevelében azzal is foglalkozik ezek kapcsán, hogy a célzott reklámos modell lassú szabályozása miatt érezhetően aggódnak a techcégek, mert a bevételük jelentős része ebből származik. (Kivétel: Twitch)

A Netflix lebegteti tovább, hogy elkezd-e vadászni azokra, akiknek van pofájuk egy családként eltérő helyen lakni. Érthető módon teszi ezt, amikor be akarta vezetni, akkor annyira rossz sajtója volt az ötletnek, hogy azt múzeumban fogják mutogatni. Addig is itt egy jó kis ábra a Netflix áremeléseiről.

Inluencerjárvány

A Forbes influencerlistájából annyira ügy lett, hogy hiába jött ki a lap a hónap elején, ma már a 444 is írt róla. (Vagy ne cinkeljük a 444-et?) Mindenesetre jelentős hiszti lett belőle a Fókuszcsoport hathatós közreműködésével.

Ferenc viszont arról beszélt, hogy a Fókuszcsoport egy másik videója, amiben a Budapest Bike Mafiánál jártak az mennyivel emberibb hangú, mint bármi, amit a sajtó le tudott forgatni. A két dolog lehet egyszerre igaz.

Backup

Most gondoljátok végig, hogy minden szükséges adatotokról van-e mentés. És aztán azt is, hogy olyan mentés van-e, ami megmarad, ha kipakolja egy csapat tolvaj a lakást, amíg elmentek Füles keresztrejtvény újságért a sarki boltba. Iránymutatónak itt a Hackaday cikke.

Itt azért vitatkoztunk egy keveset arról, hogy el kell-e bármit rakni. De ennek a filozófiának a nagyon extrém, a svéd női curlingcsapatot megszégyenítő csúsztatással elérhető végén az van, hogy hát olyan mindegy, hogy leég-e a laká vagy sem. Vanitatum vanitas.

Kütyü

Szuperautószöszi bemutatta a negyedautomata kocsiponyvát. Ez leginkább egy termékfejlesztési lázálom.

A Hot Wheels AR-es távirányítós autót dobott piacra. Ami valamivel talán jobb, mint egy AR-telen, de azért nehéz eladni nekünk.

Ellenben a digitálisnak tűnő mechanikus asztali óra az menő.

#214. Komszomolszkaja Pravda adás

Ilon és az igazság, negatív Peter Thiel és pozitív Gawker, asszonyhamisítás, kell-e tudni programozni, Kultúrfitnesz és Keresztkérdés, algoritmusok után nyomoz New York, milyen kütyüvel menjünk háborúba, GDPR-kikacagó, pénzes podcast, HBO GO, VLC, iPhone X vs világ, Apple alumíniumöntöde.

Elvitatkoztunk azon, hogy Elon Musk viccelt-e azzal, hogy kéne egy újságcikkek hitelességét ellenőrző és rangsoroló oldal. Illetve, hogy van-e abban báj, kecs és kellem, hogy ezt azután tette, hogy megint összeveszett egy Tesla teszt után egy újsággal. (A hibát viszont javították!) Keltnek Peter Thiel jutott eszébe és a Gamergate, Ferinek inkább az, hogy senkiháziak kezében a szakma.

És ha már újságírás. Aki azt hitte, hogy az internet korában kihaltak az álörökösnők, nagyot téved. A The Cuton nagyon jó cikk jelent meg Anna Delveyről, aki úgy verte el a pénzt, mint egy Romanov, ami különösen azért nagy szó, mert amúgy nem volt pénze.

Tanulj kódolni mozgalom

A fenti videóban ismert emberek magyarázzák, hogy miért fontos kódolni tanulni. Akit meggyőz, vagy akár felfedez benne érveket, szóljon. Érdekes dolog ez az iparági lobbi, csak valahogy fájóan nem mondja, hogy ‘te, ezzel pénzt lehet keresni’. Helyette a computer literacyt nyomja, ami viszont nem azonos a programozással.

Apropó, itt a Bitport cikke tíz olyan skillről, amiért most jó pénzt adnak. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a tudás, tudományterület, képesség, ismeret, rutin fogalmakat nagyon szét kellene szálazni.

Majdnem politizáltunk

Újra van Kultúrfitnesz, most éppen podkaszt formában. Ennek kapcsán a politika, közélet, politizálás fogalmakat jártuk körbe. Ahhoz képest, hogy nagyjából egyetértünk, egészen mélyen és hosszan.

Ferenc a Keresztkérdés keresztény hiphopbandát ajánlotta, még koncertre is elment.

Másrészt ha már belementünk a keresztény könnyűzenére, akkor a World Wide Message Tribe keresztény dance-ét is elszenvedhetitek. Na jó van még chászid reggaenk is, ez speciel tényleg szól legalább olyan jól, mint a Keresztkérdés.

Fekete doboz benne macskával vagy nem!

New York városa úgy döntött, hogy nem ártana, ha a városban használt mesterséges intelligencia technológiák érthetők vagy elmagyarázhatók lennének. Például fel akarják mérni, hogy milyen társadalmi hatásai vannak az automatizált megoldásoknak. Dicséretes.

A Science-ben közben megjelent egy cikk arról, hogy az MI mint kutatási terület kezd olyan lenni, mint az alkímia. Ti se tanítsatok konvolúciós neurális hálózatot, ha az Oroszlán az utazás házában jár!

Akit amúgy az adattudomány érdekel, az az Adatépítész podkaszttal jár jól.

Vasak

Remek cikk jelent meg a Verge-en arról, hogy az ember dolgozni nem a legcsillogósabb technológiát viszi magával, hanem a bekopottat. Amit tud félálomban is kezelni, aminek ismeri a hibáit is. Nagyon így van. Osztottunk meg saját magunkat megszivatós sztorikat is.

Füstölögtünk egy kicsit a GDPR-on. Nem a törvényen magán, hanem azon, hogy a nyolcszázadik levél is úgy kezdődött, hogy “mint biztosan hallotta”. És hát az Instapapert is fel kell emlegetni, akik nem tudni, hogy mit csinálnak az adatokkal, de gyorsan bezártak Európában.

Kicsit később Feri még örült annak, hogy az iPhone X - meg talán a szektorban általában visszaeső eladási számok - felpörgették az okostelefongyártókat. Mindenki ezerrel hoz ki készüléket még sokkal jobb számokkal: már olyan is van, amiben négy tera a tárhely, ez körülbelül sokszorosa az elképzelhetőnek, szóval csak jó lehet.

És az Apple még egy dolgot tett le az asztalra mostanában. Környezetbarátabb alumíniumgyártást.

Sajátélmény

Kelt előfizetett a Slate+-ra, mert ott lehet meghallgatni a Watergate botrányról szóló Slow Burn podkaszt háttéranyagait. Volt vele szívás, de végül javították a hibát, a műsor pedig remek.

Feri az HBO Go szolgáltatásával kardozott, amiben kurrens anyagok vannak, ellenben nem evidens, hogy kell kivarázsolni a tévére a képet. Végül nyertek a lusta appfejlesztők és a Chromecast technológia.