#383 - Természetes butaság adás

Artemis I., a Hold megkerülése és az Orion űrkabin, Kiss László csillagász a Lángoló podcastban, tévesen emlegetett MiG-31 (SU-34 a helyes), élet a Marson és a jövőkép alakítása, gazdag emberek feladata a világban, táguló vagyoni olló, legyen-e kommunizmus, kell-e tudnia a 42 jelentőségéről a ChatGPT-nek, jön a Neurománc-sorozat.

Műsorvezetői előszóval kezdünk kivételesen: mindent, amit mondunk az adásban az adás felvételekor vagy úgy gondoljuk, vagy érdemesnek tartjuk egy-egy kérdésben játszani az ördög ügyvédjét. Viszont még egy másfél órás adás is kevés ahhoz, hogy olyan bonyolult jelenségeket, mint a táguló vagyoni olló, a kommunizmus mibenléte vagy a neoliberális gazdaságpolitika esetleg a kapitalizmus kritikai elméletek kifejtsük. Az adásnaplóban igyekszünk kezdőpontokat adni, de érdemes több oldalról beleolvasni magunkat a kérdésbe. Tanulni, akárhány éves az ember, soha nem égő. Aki a Vakmajmot szereti, annak Jacobint, aki Gulyás Marci véleményvezérkedésével kel, annak Múzsát és így tovább. (A Guardian igazán nem balos, a BBC meg nem sztenderd.) Kelt out.

Nagy témák egy: a zűr a legvégső

Leszállt az Orion űrhajó, ami az Artemis I misszó - ezt halasztották nagyon sokáig - visszatérő egység része. Becsapódott a Csendes-óceánba űrhajós alakú babákkal, közben pedig megkerülte párszor a Holdat. Akik szeretik az ilyesmit, azok örülhetnek, hogy visszamehezünk a Holdra. A cinikusabbak felvethetik, hogy 1972-ben az Apollo űrhajók már jártak ott, most mit keresünk arrafelé.

Az Orion amúgy menő: van benne WC, ami jó mert négy napig nem fektetni kábelt azért húzós ötlet lenne, mint ahogy pelenkában büdösödni is. A legénységi kabin 9,5 köbméteres, ötször három és fél méteres alapterülettel. Magyarul akkora, mint egy pöttöm szoba egy körúti gangos bérházban, csak több emberrel kell osztozni. (További adatok PDF.) Apropó osztozás: a Holdon sem egy leányálom az élet, de a Mars, amit valamiért divatos becélozni az is igazi pokolian vacak hely. Csak azért nem a legrosszabb, mert arra a Vénuszt tartjuk.

Itt szóba került az is, hogy a Lángoló Podkasztban nagyon jó beszélgetés volt az ország legjobb csillagászainak egyharmadával, Kiss Lászlóval. Kiss lenyűgöző figura, azért csak a harmada így is a fenti halmaznak, mert Almár Iván és Molnár László is nagyon rutinosan tud embereknek magyarázni rém bonyolult dolgokról. Valahogy a csillagászok között nem ritka a jó tudománykommunikátor.

Az adásban tévesen mondtuk amúgy, hogy a Mig-31 repülőben van legénységi vécé, valójában a Szu-34-ben.

Nagy témák kettő: gazdagság

Ed Zitronnak volt egy nagyon jó hírlevele arról, hogy nagyon sok pénzzel az ember vagy a szervezet nagy hatással lehet arra, hogyan képzeli el a társadalom a jövőt. Például Musk Hyperloop/Boring Company párosa több várossal elhitette, hogy a működő, de régi és uncsi vasút, villamos, busz, metró helyett valami csilli jövőszagú technológiára van szükségük. Aztán a városok egy részét ghostolták. Las Vegasban meg felépítették a világ legunalmasabb hullámvasútját.

Innen elkanyarodtunk oda, hogy vajon, ha mi lennénk a világ leggazdagabb emberei, akkor az interneten vitatkoznánk-e ismeretlenekkel és fürdőznénk más ismeretlenek rajongásában? Valószínűleg nem. Mondjuk nem is az amerikakupa csúcstechnológiás vitorlásverseny megnyerését tűznénk ki célul.

Szóba került, hogy mióta nyílik az olló a menedzsment és a munkavállalók között. A Guardian egy tanulmányt idézett idén nyáron, ami szerint az átlagos munkásfizetés 23 ezer dollár, az átlagos vezérigazgató fizetés pedig 10,6 millió dollár. És ez egy 300 céges mintán elvégzett kutatás eredménye. Van még egy grafikon ehhez, amely szerint a fizetések emelkedése és a produktivitás emelkedése a nyolcvanas években elszakadtak egymástól. (Ld. fent.)

Vannak még egyéb piaci hatások is, de nagyjából úgy néz ki a végén a matek, hogy az én generációm esetleg vehet lakást, ha olyan a háttere, a munkája, a párkapcsolata és még mázlista is. A Ferenc generációjánál ez gyakoribb. A Keltnél fiatalabbakat pedig folyamatosan kúrogatja - nincs jobb szó! - a sajtó, hogy mamahotelben lakik és miért nem vesz lakást a kézműves söre helyett. (Megfejtés: a sör egy ezres, a lakás meg ötven millió és akkor még panelt vettél.)

Zárójel: a vén faskó Henry Ford kovbojtáncáról is ejtettünk pár szót.

Nagy témák három: mire való a ChatGPT

Tele van megfejtéssel a világ, hogy az amúgy Bond kisgonosz Sam Altman-féle OpenAI GPT3-ra épített csevegőszoftvere, a ChatGPT mire való. Például információszerzésre nem, aztán olyan információ generálására sem, amellyel szemben elvárás, hogy igaz vagy valós legyen, amit mond. Egyelőre olyan csevegőszoftver, aminél nincs semmi tétje a beszédnek. Liftbeli beszélgetés egy idegen liftben, pletykálás a fordrásznál néhány pár éves Kiskegyed felett. Vagy ahogy a ChatGPT honlapja írja:

"Our goal is to get external feedback in order to improve our systems and make them safer."

"While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.""While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice."

Itt szóba került a Hackers: Heroes of the computer revolution könyv és Ingrid Burrington The Training Commission novellasorozata. Illetve, hogy az is lehet, hogy jön a Neurománcból készülő tévésorozat egyszercsak.

#335. Relikviák a padláson adás

Ezúttal nem a hírekben, hanem a nosztalgiában pacsákol szügyig a Meti stábja. Miért tartjuk meg az elfáradt laptopokat, telefonokat, routereket, sőt kábeleket? Mire számítunk? Hogy egyszer értékes lesz? Hogy majd bekapcsoljuk az unokákkal? Hogy esetleg jó lesz még valamire? Végigvesszük, kinél mi van a padláson, és ezekre a kérdésekre is igyekszünk választ találni.

Na ez se olyan adásnapló lesz, hogy van neki füle meg farka. Helyette inkább leírom, hogy mire jutottunk. Az embernek egy raklap oka van arra, hogy mindenféle régi, esetenként működésképtelen kütyüket tartson meg:

  • tech nippnek, vagy ha úgy jobban tetszik, otthoni múzeumnak
  • “egyszer még sokat fog érni” - igen, ha egy Apple I-ről van szó, amúgy nem nagyon.
  • majd az onokákkal együtt rácsodálkozunk, amikor előkerül
  • otthonosság érzést ad - lásd még nipp. Nem kell ezt szégyellni.
  • régen minden jobb volt, itt egy kis régen dunsztolva.
  • sokat adtam érte, ki nem dobom
  • múlik az a rohadt idő

Nagyjából ezek az érvrendszerek. Van közöttük olyan, ami nagyon hasonlít a hamis nosztalgiára. Mert hát nehéz amellett érvelni, hogy bezzeg régen öt sor kóddal elmentünk a Holdra is. Pláne, hogy van fotónk Margaret Hamiltonról, az Apollo-program szoftvermérnökéről, aki annyi kód mellett áll, hogy ha rádől, belehal.

Fotó: NASA

És hát az igazi programozók - ez a szöveg 83 óta kering a neten - sem írtak mindent gépi kódban. Bár az is igaz, hogy ma nem rossz biznisz COBOL-t tudni és ismerni a banki rendszereket. De a pénzügyi világ tech debtjét inkább hagyjuk.

Ehhez kell a DOS-t futtató Dell laptop (Fotó: davidgsteadman / közkincs)

A régi rendszerek életben tartása még egy területen fontos - és bevétellel kecsegtető - biznisz: a különböző technológiai meghatározottságű műkincsek gondozása. Legyen szó a McLaren F1 utcai versenyautóról, aminek a karbantartásához kell egy DOS-t futtató Dell laptop is vagy Pek Namdzsun installációiról. Mindkettő ára százmillió forintokban mérődik minimum, és megpukkan, ha nincs hozzá valami régi vasunk vagy egy emberünk forrasztópákával.

Felvet kérdéseket is az, hogy az okostelefon, azzal, hogy egy csomó használati tárgyat kiiktatott, mit indított el. Evidens, hogy ma már nem tudunk telefonszámokat. Nem is kell. De kell-e például tudni tájékozódni a városban vagy egyáltalán kifejleszteni a tájékozódás intézményét?

Az adásban persze szó esett Zenitekről és Prakticákról, Minoltákról és Nikonokról, Spectrumról, Homelabról és Commodore gépekről, Palmokról és Newtonokról. Illetve Kelt sírt egy kört a karbantarthatatlan Apple tápokról.

#086. Térképszoknya adás

Felszállt az Orion, pukiszag a Marson, lecserélnénk Ada Lovelace-t, Concorde-ban ülni, EU vs. Google News, EU vs. Uber, Sony-hack, elpusztíthatatlan PirateBay, pornó a Vatikánban, P2P böngésző, térképszoknya és térképpohár, végre butaórák, nekirugaszkodó vállalkozás, macskalézer, Magic Leap, Y2K, kecskekürtbögre, YotaPhone 2.

Színes szélesvásznú adásnapló következik, bár semmi olyat nem tudok mondani, ami annyira megdöbbentő lenne, mint a fenti kép. Sziasztok, Kelt vagyok.

A NASA sikeres Orion tesztjéről egy csomó ok miatt beszéltünk. Messze jutott el, sikeres volt, a jövőben vihet embereket, és egy olyan presskitet adtak ki hozzá, amiből még talán Kerbálban is meg lehet építeni a rakétát. Apropó Kerbal, alfából bétába váltott, benne van minden, amit terveztek.

Tudtátok, hogy nő volt az Apollo-program vezető szoftvermérnöke? Ugye, hogy nem. A név, amit meg kell jegyezni: Margaret Hamilton. A róla szóló cikk már csak azért is jó, mert ott áll annyi kinyomtatott kód mellett, ami bárkit agyonütne. Megette a fene az egészet, átlopom én ide is a képet, annyira menő.

Margaret_Hamilton

A Meti írott kiadásának olvasói számára iderakott extra tartalom: ezek az idős hölgyek meg kódot törtek.

Gáspár ült Concorde-on, aminek kapcsán volt még szó a Konkordszkijről, az A-12-ről, és arról, hogy Mobotu Sese Seko afrikai diktátor is Concorde-dal szeretett bevásárolni menni Párizsba.

Ezzel szemben ma már egy csomó dolgot nem lehet venni. Például Concorde-jegyet, de ha az ember orosz, akkor Apple cuccokat se.

A politikusok hülyék blokk

Zsákutcába manőverezte magát a spanyol sajtó. Átnyomtak egy törvényt, hogy a Google ugyan fizessen már a Google Newsra átvett cikkekért, a Google pedig cserébe bezárta a szolgáltatást. Az olvasók szívnak, az újságok méginkább, a Google igazából nem. Ezt a németek is eljátszották, de ott legalább volt kiskapu. Na ezt hagyták ki a spanyolok a saját törvényükből.

Aztán innen eljutottunk oda, hogy a franciák az Ubert tiltanák be, Juncker pedig azért kerülhet szamárpadba, mert mielőtt az egységes Európát vezette volna, a mégegységesebb Luxemburgból csinált adóparadicsomot. Nem egyszerű ez az EU meg a politika.

Kalóz blokk

A Sonyt sziniszanaszéjjel törték az elmúlt hetekben. Vagy az van a hátterében, hogy Észak-Korea nagyon nem akarja moziban látni a The Interview című Rogen-Franco filmet, vagy a fene tudja. Mindkettő mellett szólnak érvek. Ami biztos, hogy doksik, levelezések, fizetési listák tömkelege, valamint a kínosnál néhánnyal több kiadatlan film is kikerült a cégtől. A hackerek több száz terabájtnyi adattal hencegtek.

Emellett persze a Sony az a cég, ami amellett, hogy bámulatos termékekkel rendelkezik/rendelkezett, nem a barátunk. A rootkit ügy nagyon tegnap volt. És hát van még ott, ahonnan az jött.

Közben szóba került a Vatikán is, meg a magyar pornóstatisztika.

Illetve Feri hozta a bittorrent böngészőt, amit nem értünk, de izgalmasnak tartunk. Onnan meg egy ugrás volt a federated wiki alapú internet.

Térkép blokk

Fajsúlyos témák után menő. Openstreetmapes térképes póló és szoknya. A cég neve: Monochome. Nyugodtan taboljatok el a tervezőbe, mi is játszottunk vele egy jó tíz percet.

image1216001

Ez már nem ér ide karácsonyra, de azért szeretni még lehet. Nagyjából ez igaz a Wired karácsonyi listájának szereplőire is.

Aztán a térképes vonalról van még piáspohár, amit tulajdonképpen nagyon szeretnék, de a pohár árából egészen sokáig lehet inni.

És a komolyság feloldása végett a robot, aki még az ikeás leülőrobotnál is jobban unatkozhat. Gombokat tesztel.

Hányazóra vekkerúr blokk

Okos, de ostobaságot csináló óra: Spritz Uno Egy egészen kicsit sem okos és hát órának is csak nehezen nevezhető, ellenben menő szerkó: Nomos Sundial Határozottan buta, cserébe microdrive-ból készülő óra: HDDWatches

sonnenuhr_raum1(1)

Startup, úgyis mint nekirugaszkodó vállalkozás

Mint mindenki, mi is kinevettük az év, a Manyszi által megválasztott szavát, a startupot jelentő nekirugaszkodó vállalkozást. Nincs az az isten, hogy ezt bárki használja. Ugorható prédikáció: a nyelvet nem szakállas emberek találják ki, hanem a beszélők alakítják valamilyenné.

Néztünk hardverstartup-generátor kártyacsomagot, ami ugyan drága, de szívesen játszanánk vele.

Macskaszopató lézerjátékot, ami kívülről nézve tök vicces, de valójában frusztrálja szegény macskát, hogy nem tudja elkapni a lézert. Ha eddig csináltátok, itt az alkalom abbahagyni.

Valamint a világ legsemmitmondóbb startupját - a név: Magic Leap - amiben viszont Neal Stephenson a cheerleader.

Az életet megváltoztató dolgok rovat

Végül pedi volt még Y2K-könyvtár, Goat mug kávékürt és a YotaPhone 2 amit most teljesen random rubelárfolyamon lehet megvenni.