#373. Palacsintakamera adás

István barátunk második gyereke, magánrepülés és széndioxidkilométerek, avagy mi legyen ezzel a szennyező iparággal, meg úgy általában a klímaváltozással, hidrogénautók, mire való a KRESZ, hogy működik a beragadt-csavar-kihajtó bitkészletet, hírkerülő románok és hírrajongó finnek, valamint Dánia egy kis ország, Babbage számítógépei és Ada Lovelace, rotary központok, cuki fényképezőgép egy és kettő, menő golyópálya, valamint egy mechanikus áramkörszimulátor.

Az előző adásban Kelt által mondott számok a magángépek CO2 kibocsátásáról egy cseppet (értsd: tízszeresen) mellé voltak lőve. A magángépek erőforráshasználatát azonban így se nagyon van mivel mentegetni. Sokféle adatot lehet találni, de mondjuk míg egy átlag Európai évi 8,2 tonna CO2 kibocsátásért felelős, addig Taylor Swift - vagy miniszterelnökúr - ezt a mennyiséget négy óra repüléssel eléri.

Utaskilométerre vetítve a kereskedelmi repülés még mindig szennyező, de nem is lehet ugyanazon a skálán ábrázolni, mint a magángépeket. A COVID alatt a kereskedelmi járatok száma jelentősen csökkent, de kezdenek visszajönni.

Itt még esett szó a hidrogénhajtásról, és Várkonyi Gábor autós szakértő Válasz interjújáról, amiben hangzanak el vad, de legalább könnyen megkérdőjelezhető dolgok.

Végül belefutunk abba a kérdésbe, hogy várunk-e addig míg a technológia elhozza a szép jövőt, amiben nem kell lemondanunk régi szokásainkról, és közben próbálunk nem belepusztulni. Vagy pedig belátjuk, hogy vége a bulinak, spórolni kell.

Sajátélmény

Kelt egy büntetőbíróval beszélgetett arról, hogy a KRESZ azért csak bünteti azt, ha a gyalogosok össze-vissza kolbászolnak az úton. Teszi mindezt azért, mert senki nem akarja, hogy tömegek haljanak meg az utakon.

Ferenc megpróbált csavarkiszedős célszerszámot használni. Emiat ismét előkerült a Thinkpad: szerelem című Dragomán novella. Innen csak egy lépés volt a lent látható, Dana Sibera médiaművész által tervezett USB, amit hatféleképpen lehet rosszul bedugni.

A világ dolgai

Mennyien kerülik aktívan a híreket Magyarországon? Mennyien tartják fontosnak a vallást Európában? És mindez hogy viszonyul ahhoz, hogy hányan tartják magukat istenhívőnek? Rábukkantunk egy halom érdekes statisztikára.

Aztán Ferenc beszámolt arról, hogy mit tanult Ada Lovelace-ről és Charles Babbage számítógépeiről. És ha már így nekimentünk ennek, akkor itt is van egy kép, hogy hogyan kell elképzelni egy mechanikus számítógépet:

Babbage tervei alapján a kilencvenesekben megépült gép a Computer History Museumban

És hogyan néz ki egy rendes tárolt program által vezérelt gép, esetünkben egy Jacquard-szövőgép:

Szövőgép az óbudai Textilmúzeumban

Innen pedig a finommechanika útját követve jutottunk el a Breguet No. 160-hoz, amit Marie Antoinette-nek egy udvarlója rendelt meg, de mire elkészült az óra, addigra Marie Antoinette már nem igazán élt. Később aztán az órát ellopták, egy emberöltő múlva megkerült, készült egy replikája, van sztori bőven. Még könyv is szól róla.

A No. 160, Michael.vainshtein fotója (CC-BY-SA)

Kütyük

Volt papír borítású lapos digitális kamera, aztán fél kockányi filmre fotózó kis trükkfényképezőgép, golyópálya, ami arra jó, hogy az ember nézze és elektronika szimulátor, ami nagyrészt szintén. Aki pedig igazi szép nagy bolondságot akar venni, az vehet lebegő dobókockát is.

#214. Komszomolszkaja Pravda adás

Ilon és az igazság, negatív Peter Thiel és pozitív Gawker, asszonyhamisítás, kell-e tudni programozni, Kultúrfitnesz és Keresztkérdés, algoritmusok után nyomoz New York, milyen kütyüvel menjünk háborúba, GDPR-kikacagó, pénzes podcast, HBO GO, VLC, iPhone X vs világ, Apple alumíniumöntöde.

Elvitatkoztunk azon, hogy Elon Musk viccelt-e azzal, hogy kéne egy újságcikkek hitelességét ellenőrző és rangsoroló oldal. Illetve, hogy van-e abban báj, kecs és kellem, hogy ezt azután tette, hogy megint összeveszett egy Tesla teszt után egy újsággal. (A hibát viszont javították!) Keltnek Peter Thiel jutott eszébe és a Gamergate, Ferinek inkább az, hogy senkiháziak kezében a szakma.

És ha már újságírás. Aki azt hitte, hogy az internet korában kihaltak az álörökösnők, nagyot téved. A The Cuton nagyon jó cikk jelent meg Anna Delveyről, aki úgy verte el a pénzt, mint egy Romanov, ami különösen azért nagy szó, mert amúgy nem volt pénze.

Tanulj kódolni mozgalom

A fenti videóban ismert emberek magyarázzák, hogy miért fontos kódolni tanulni. Akit meggyőz, vagy akár felfedez benne érveket, szóljon. Érdekes dolog ez az iparági lobbi, csak valahogy fájóan nem mondja, hogy ‘te, ezzel pénzt lehet keresni’. Helyette a computer literacyt nyomja, ami viszont nem azonos a programozással.

Apropó, itt a Bitport cikke tíz olyan skillről, amiért most jó pénzt adnak. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a tudás, tudományterület, képesség, ismeret, rutin fogalmakat nagyon szét kellene szálazni.

Majdnem politizáltunk

Újra van Kultúrfitnesz, most éppen podkaszt formában. Ennek kapcsán a politika, közélet, politizálás fogalmakat jártuk körbe. Ahhoz képest, hogy nagyjából egyetértünk, egészen mélyen és hosszan.

Ferenc a Keresztkérdés keresztény hiphopbandát ajánlotta, még koncertre is elment.

Másrészt ha már belementünk a keresztény könnyűzenére, akkor a World Wide Message Tribe keresztény dance-ét is elszenvedhetitek. Na jó van még chászid reggaenk is, ez speciel tényleg szól legalább olyan jól, mint a Keresztkérdés.

Fekete doboz benne macskával vagy nem!

New York városa úgy döntött, hogy nem ártana, ha a városban használt mesterséges intelligencia technológiák érthetők vagy elmagyarázhatók lennének. Például fel akarják mérni, hogy milyen társadalmi hatásai vannak az automatizált megoldásoknak. Dicséretes.

A Science-ben közben megjelent egy cikk arról, hogy az MI mint kutatási terület kezd olyan lenni, mint az alkímia. Ti se tanítsatok konvolúciós neurális hálózatot, ha az Oroszlán az utazás házában jár!

Akit amúgy az adattudomány érdekel, az az Adatépítész podkaszttal jár jól.

Vasak

Remek cikk jelent meg a Verge-en arról, hogy az ember dolgozni nem a legcsillogósabb technológiát viszi magával, hanem a bekopottat. Amit tud félálomban is kezelni, aminek ismeri a hibáit is. Nagyon így van. Osztottunk meg saját magunkat megszivatós sztorikat is.

Füstölögtünk egy kicsit a GDPR-on. Nem a törvényen magán, hanem azon, hogy a nyolcszázadik levél is úgy kezdődött, hogy “mint biztosan hallotta”. És hát az Instapapert is fel kell emlegetni, akik nem tudni, hogy mit csinálnak az adatokkal, de gyorsan bezártak Európában.

Kicsit később Feri még örült annak, hogy az iPhone X - meg talán a szektorban általában visszaeső eladási számok - felpörgették az okostelefongyártókat. Mindenki ezerrel hoz ki készüléket még sokkal jobb számokkal: már olyan is van, amiben négy tera a tárhely, ez körülbelül sokszorosa az elképzelhetőnek, szóval csak jó lehet.

És az Apple még egy dolgot tett le az asztalra mostanában. Környezetbarátabb alumíniumgyártást.

Sajátélmény

Kelt előfizetett a Slate+-ra, mert ott lehet meghallgatni a Watergate botrányról szóló Slow Burn podkaszt háttéranyagait. Volt vele szívás, de végül javították a hibát, a műsor pedig remek.

Feri az HBO Go szolgáltatásával kardozott, amiben kurrens anyagok vannak, ellenben nem evidens, hogy kell kivarázsolni a tévére a képet. Végül nyertek a lusta appfejlesztők és a Chromecast technológia.