#239. Dopamin és a Kartel

Lelkünk patakja, a pilóta dolga, a légiforgalom adatai, Grönland jege és a hajóparkolók, Anyapara podcast, Anker Soundcore 2, robotautó-statisztikák és a kiszámíthatatlanul öreguras MI, sebességrekorder autók valamint a férfi és női sofőrök közötti különbség, betétlap-app, #tenyearschallenge és a néptáncos buborékrendezés.

Így száll le a repülőgép. Tekerentyűket tekernek, rádióznak, sokszor ismétlik meg, amit a másik mond. Szóval van egy remek szertartásos jellege a dolognak. Innen gyorsan elkanyarodtunk a MS Flight Simulator felé, és hogy abban még önkéntes légiirányítók is vannak és virtuális légitársaság.

Így száll fel egy Mig-21

A gépeken amúgy egészen sokáig volt szextáns is, amivel a csillagok állása alapján lehet helyet meghatározni. Az amerikai légierő C-130-as szállítógépein a kilencvenesek közepe óta nem használják. A 747-eseken egy ideig akadt szextáns port, és hát az SR-71-eseken is használták ezt a navigációs formát.

Végül pedig szóba került az is, hogy a Flightradaron vagy a Marine Trafficon milyen hihetetlen módon nyomon lehet követni a világ forgalmát. Ott megy például a Tres Hombres!

Grönlandon a jég

Leginkább olvad. Most az a hír róla, hogy olyan jegek is olvadnak, amelyekről azt hittük, hogy nem fognak. Ez persze megnövekedő tengerszintet jelent, most éppen hét méter a pár évtizeden belül elérhető szám. Ami meg azt jelenti, hogy nem jó biznisz Miamiban lakást venni, hacsak nem szeretünk búvárkodni.

Fotó: Stig Nygaard CC-BY

Hallhatnivaló

Feri heti ajánlója az Anyapara volt, ami egyszerre blog és podkaszt is. És kamaszt nevelő anyukák írják egymásnak. Az adást Spotifyon kell keresni.

Kelt Gombapresszót kezdett hallgatni, mert eléggé nem restellhető módon nem tette. Honnan tudja meg így az ember, hogy a termesz home office-ban dolgozik?

Autós blokk

Máshogy vezet-e az MI mint az ember? Hát a nők és a férfiak? Továbbá embernek számítanak-e egyáltalán a kalapos autósok, illetve azok, akik az összes sávot megjárják száz méteren, hogy nyerjenek öt másodpercet? (Az utóbbiak biztosan nem.) A Wired szerint az önvezető autók szigorú szabálykövetésre vannak programozva, míg az emberi sofőrök nem, ezért olyan sok a ráfutásos baleset.

Ferenc szerint nem elég ennek megállapításához az adat, Kelt szerint ez a helyzet, amikor egy piacon a szabályozó nem végzi jól a dolgát. És ha már belementünk, itt az Information cikke alapján készült anyag arról, hogy a Waymo kocsijai túlgondolkodják a balra kanyarodást. Itt pedig az, hogy mit mond a kérdésről a magyar MI-autós startup vezetője.

Az a jószág ott 250-nel megy

Ugyanitt: érdemes utánanézni, mióta tudunk nagyon gyorsan menni. Innen pedig már nem volt nehéz áttérni arra, hogy az autók mozgó szobrok, és milyen nehéz az embernek ledumálnia magát egy “de hát olcsó” típusú gyerekkori álomautóról, amibe vagyonokat kell még invesztálni, hogy guruljon. És persze arról, hogy Maggie Stiefvater milyen jót farolgatott egy bezúzásra ítélt Mitsubishi Evo X-szel.

Autós innovációt is találtunk. Az egyik az e-kárbejelentő, azaz a betétlap app, a másik pedig a kocsi regisztrált adatait mutató állami adatbázis.

Na a visszatekerésről és egyéb piaci trükkökről már eszünkbe jutott a ten years challenge. Remek mémek vannak a témában.

Buborék rendezés, mert ígértük

Kimaradt, de ide illik

Akartunk beszélni a gyerekidomítás témáról és azokról az ördögi képernyőkről. De nem jutott adásidő. Itt van a link, amit fontos elolvasni a témában.