Kedves hallgatók, és azok, akik valami tévedésből kifolyólag nézték is a podkasztot, véget ér a műsor. Több, mint tíz éve vettük fel az első adást. Az ilyen korú gyerekekben lassan cserélni kell a kettőstömegűt, a hasonló korú autók pedig már fejből tudják (sőt el is felejtették!) Petőfitől Az alföldet. Az utóbbit jól tették, annyi jobb Petőfi van.
Ferenc a továbbiakban a szólókarrierén dolgozik (Csúnya rossz majom és Láncreakció), Kelt Montaigne lépteit követve esszéista lesz (Rakasz). Búcsúkoncert, hosszas magyarázkodás és önmagunk ünneplése nem lesz. Köszönjük, hogy hallgattatok, ajánlottatok, hozzászóltatok, vitába szálltatok velünk.
Új formátum, újfajta tartalom! Mostantól nem a tech világ történéseit kommentáljuk, hanem a saját véleményünket próbáljuk megfejteni egy-egy, a tech és társadalom közötti kölcsönhatás ügyeiről szóló, nagyobb témában. Az első ilyen Meti Heteorban arról vitáztunk, mi a tech ökoszisztéma legnagyobb ősbűne, miért kell vagy nem kell haragudni rájuk. A módszer pedig az, hogy Kelt és Ferenc Ferenc egyaránt megfogalmaz néhány állítást a téma kapcsán, amelyekre a másik is felkészül és így felvértezve vitáznak aztán egymás meggyőződéséről.
Az állítások pedig a következők voltak:
Kelt
Egyetlen technológiai fejlesztés sem szükségszerű. Ennek a kijelentése lényegében vallásos állítás, eleve elrendelésnek hívják, a kálvinizmus alapja és ellentétes a szabad akarat tanával.
Mostanra kezdjük látni, hogy az alacsony alapkamatok miatt felfutó startupos évtized milyen károkat okozott azzal, hogy hagyományos iparokkal szállt versenybe úgy, hogy az iparra vonatkozó szabályozást nem tartotta magára nézve kötelezőnek.
A szubszidiaritás a leginkább figyelmen kívül hagyott, a szólásszabadság a leginkább félremagyarázott fogalom. Mindkettőt meg kellett volna védenünk.
A mostani helyzet kialakulásában a sajtó felelőssége elvitathatatlan.
Ferenc
Sosem éltünk még olyan jó világban, mint most. (Életkilátások, hozzáférés a jóléthez, béke, egyenlőség és emberi jogok.) Az emberiséget a tudomány, és ennek hétköznapi derivátuma, az innováció fejlesztette.
Ennek egyik ága, a műszaki innováció, aminek elsődleges motorja az üzlet - azaz a profit és növekedés kényszere. Ebből a működéséből következik néhány újszerű üzleti megközelítés, pl. a perpetual beta, a kínai mashup, vagy a startup ökoszisztéma.
Minden technológiai innováció szükségszerű célja a profit, de eredménye a technológiai fejlődés. Ez egy kísérleti műfaj - és nem elsősorban technikai, hanem társadalmi értelemben (#mashup, #igénygenerálás), emiatt sok zsákutca van benne. Mégis, nagyobb távlatban nézve az eredménye az emberiség fejlődése.
Ennek a folyamatnak vannak lokális vesztesei, aminek a társadalmi szabályozók, ha jelentős késéssel és tehetetlenséggel is, de igyekeznek ellentartani. Kérdés, hogyan lehetne ennek a folyamatnak a kártékony hatásait a kommunizmus bevezetése nélkül jobban csökkenteni.
Ne bonyolítsuk: a ChatGPT-ről és általában a generatív MI társadalmi hatásairól vitatkoztunk nagy lendülettel. A végén volt még egy kis artisjusozás, de csak cukiság gyanánt.
Mi történt velünk?
Hol dolgoztunk, hol munkát kerestük, ilyesmi. Szóval az élet, ami közismerten rongyos - direkt a Stohl verziót linkelek, remek ebben a szerepben, fent van a teljes YouTube-on - , volt az oka annak, hogy nem készült adás. Ellenben Ferencet lehetett hallgatni a Csúnyarosszmajomban és a Láncreakcióban. Kelt pedig rávette magát - a többiek pedig készek voltak arra - hogy felvegyenek egy új Hármas könyvelést. Nem mintha nélkülünk nem létezne internet persze.
Szóba került az is, hogy a Hármas könyvelés (meg a Budapest Newtech Meetup, ahonnan történelmileg ismerjük egymást) Kiss Gabija közben csodás novellista lett. És hogy vegyétek meg a Gabo novella válogatásait, amit Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkeszt.
Itt még esett némi szó a remek Austenland filmről, Jennifer Coolidge-ről, aki annyival több, mint Stifler mamája, hogy az el se lehet zongorázni, sem pedig jégtáncolni. Illetve arról, hogy, ahogy a világ zenéjének durván felét senki nem hallgatja, úgy a podkasztok nagy részének is csak maroknyi epizódja és hallgatója van.
Csetdzsipiti
Nem lesz vége a világnak, ellenben nem, ez nem valami olyan, ami eddig is volt. Ez az a pont, ahol még biztosan egyetértettünk. Aztán jött az, hogy rosszabb vagy jobb szolgáltatást fog-e eredményezni, ha a ChatGPT-t bevezetik. Illetve, hogy értékdöntéseket nem nagyon lehet meghozni statisztikai alapon. Ebből kifolyólag viszont meg kell majd vizsgálni, hogy kinek az érdekeit tartja szem előtt “az MI” például egy hiteligénylésnél. (Zárójel: a Klarna BNPL - azaz vásárolj most, fizesd később - áruhiteleinek egyik jellemzője, hogy vacak hiteleket nagyobb százalékban produkál a növekedés nevében.)
Az viszont kérdés, hogy kell-e minden munkát automatizálni, amit lehet? Illetve hogy miből fogjuk azokat az embereket fizetni, akiknek a munkáját megette a technológia. Itt vitatkoztunk is azon, hogy az alapjövedelem egy neolib/gazdasági jobbos ötlet-e alapvetően vagy lehet-e baloldali. Illetve, hogy a minden embernek ugyanannyi pénzt adunk “azt’ oldja meg” az egy megoldás-e vagy egy szépségflastrom?
Később itt még beszéltünk arról is, hogy ha valami intelligensnek látszik a felületes szemlélő számára, akkor az intelligens-e. Illetve, hogy mit mond Henry Kissinger, köztiszteletben álló háborús bűnös az MI-s fejlesztesekről. Továbbá Lázár János 60 milliós faszlámáiról.
Oda futottunk ki, hogy vannak kérdések, amelyek az MI kapcsán megbeszélendők. Egyszer majd pontosítjuk, hogy melyek ezek. Tekintve, hogy a diszciplínák két átellenes végéről érkezünk ahhoz is fel kell venni majd a fogsorvédőt meg a kesztyűt.
Ablakmosás
Politológiai felvilágosító és vitakörünkben téma volt az Overton ablak mibenléte. Ez nagyjából a társadalom által még tárgyalhatónak tartott, radikális, elfogadott, mainstream, már avíttas, radikális, nem tárgyalható skálát írja le. A trükk az, hogy az ablak mozgatható. Orbánék addig migránsoztak anno, hogy a menekültek ellen sikerült hangolniuk az országot, az például egy nagy ablakmozgatási akció volt.
Emellett szó volt arról is, amire Ferenc a “woke ideológia” kifejezést használta. Illetve arról, hogy az Economist komolyan vehető-e még ha wókozik, illetve hogy lehet-e abszolút kijelentéseket tenni. Na erről még lesz is szó, nehogy belecsússzunk a morális relativizmusba.
Apropó, tudjátok mit mondott Milton Friedman a cégekről?
Cukiság
A Gazdasági Versenhivatalt négy éven át szívatták a közös jogkezelők mindenféle időkéréssel meg “tanárnő a kutya megette a házimat” kifogásokkal. Összesen 1200 napot csúsztattak egy vizsgálatot, ami arra próbált fényt deríteni, hogy a jogkezelők vizsgálják-e hogy a Spotify korában mire kell ráragasztani az üreskazetta díjat jelképező bólogató zsiráfot. Máshogyan megfogalmazva: célszerű-e még az üreshordozó díjjal megterhelni az SD-kártyákat és merevlemezeket.
De hát a ló minden részének van vége, így a vizsgálat is elért a logikus végpontjára. Amelyből kiderült, hogy nem, ezt a melót nem végezték el a jogkezelők. Inkább beszedték a pénzt. A GVH ezt szumma 440 millió forintnyi büntetés kiosztásával honorálta.
Rendhagyó adás, ahol nem nagyon hozakodtunk elő aktualitásokkal, sokkal inkább arról igyekeztünk vitázni ezen a mi nagyszerű évfordulónkon, mi a nagyonnagyon nagy baj a technológiai iparral, mi az eredendő bűne a startupoknak és miért nem csinálunk ma már adásokat mobiltelefonokról és Kickstarter-projektekről? Van-e még értelme tech podcastot csinálni általában, és nekünk speciálba? Ha meghallgatod, kiderül.
Szevasztok! A fenti szöveg Feri volt, ez a lenti meg én vagyok, Kelt. Ennek az adásnak nem lesz hagyományos adásnaplója, mert nehezebben körbelőhető témákról beszéltünk. Az már most tudható, hogy vannak benne hibák, például az Oppo piaci részesedése magasabb, mint feltételeztem. De ha ezeket elkezdenénk végignézni, akkor a műsor mellett lenne egy erős lábjegyzetelős narratív íve az adásnaplónak sok Financial Times linkkel, amit nem éreznék tisztességesnek. Szóval hallgassátok meg, ha valamihez link kéne, természetesen kommentben válaszolunk. Meg minden más felmerülő dologra is.
Így spórol a Twitter, Occam borotvája, Pinkerton ügynökség, kommentmorgás, Meta Oversight Board, legjobb ChatGPT elmagyarázós cikk, merthogy mindenbe ChatGPT-t kell most rakni, Susan Vojcicki lelép, eltűnő Angry Birds, U2-pilóta ballonszelfije, elhibázott vonatvásárlás, telekomos tiszacipő.
Míg mi adást vettünk fel a Twitter kizárta magát a Twitter API használatából, ami miatt nem működött a szolgáltatás. Ez a második legjobb spórolási ötletük volt eddig - felhasznált sávszélességet biztos takarítottak meg - rögtön az után, hogy egyes számlákat nem fizetnek be. Az utóbbi miatt már legalább hat cég pereli a Must&tsát, szóval a végén csak ki kell pengetni a hiányzó milliókat.
Ne tulajdonítsd rosszintulatnak, amire az ostobaság elegendő magyarázat.
Tekintve, hogy egy üzleti géniuszról volt szó korábban, Ferencet ez utóbbi elv fontosságáról nem tudta meggyőzni Kelt.
Történelem óra
Épp csak érintettük, hogy Amerikában mostanában megint van munkásmozgalom, mert rájöttek, hogy mégse jó 16 tonnát rakni, mint a dalban. Egyszer a századelőn már volt ilyesmi, de akkoriban nyugodtabban lőttek a tömegbe például a gyárosok által felbérelt Pinkerton ügynökök vagy állami milíciák. A sztorik nem egyszerűek, mert sztrájktörőként gyakran az amerikai munkások által kirekesztett embereket használták. Magyarul feketéket, kelet-európai bevándorlókat. Ettől még a munkásmozgalom történetébe érdemes beleolvasni, hogy milyen egyszerűen követik egymást a 10-100 halálos áldozatot követelő sztrájkok.
A Pinkerton ellen hoztak törvényt később, hogy legalább az állam ne őket használja. Ennek ellenére a mai napig rendelkezésére áll cégeknek, hogy az alakuló szakszervezeteket szétverje. Annyi, hogy már nem winchesterrel dolgoznak.
Csetdzsipiti
Van egy jó magyarázó cikkünk a The Fixben arról, hogy mit kell tudni a ChatGPT-ről vagy úgy általában a LLM-ekről. De meg lehet hallgatni hasonló céllal a Láncreakció podcast 98. adását is itt lent.
Ha már ajánlórendszer, ezt szokták kritizálni a Youtube-nál, ahonnan épp most lépett le a 16. Google alkalmazott és a YouTube eddig vezetője Susan Vojcicki. Helyét Neal Mohan veszi át.
Bulvárrovat
Leveszik az appboltokból az eredeti Angry Birdsöt. Kelt le van törve, mert hát mi a kultúravesztés, ha nem ez. Illetve a mobilos játékpiacból sem az lett, amit az elején vártunk. Ebben például az egydolláros appos szabálynak - köszi Apple - egészen komoly szerepe volt. Meg persze annak is, hogy a klónozott játékok szűrése - köszi Google - nem nagyon működik.
A hónap menő szelfijét a kínai kémballonnal fényképezkedő U-2 pilóta készítette. Már csak azért is, mert a fene se tudta, hogy ezek a 65 éves kémrepülőgépek még egyáltalán használatban vannak.
A transformer-alapú keresők hibái, GPT-vel írott novellák és házidolgozatok, szülibuli háziőrizetben, mi lesz fizetős (Facebook, Twitter), Forbes influencerlista és fókuszcsoport rant/riport, Netflix jelszómegosztás, ments mindent rendesen, okosponyva, kamerás matchbox, analóg digitális óra, robotügyvéd.
Magunkhoz képest hosszú hallgatás után - amiről részben J. K. Rowling tehet - újra van adás. Azt még mi sem tudjuk, hogy ennek örülni kell-e. Vagy hogy van-e minek örülni úgy általában.
Míg mi csendben voltunk addig a gép (népszerű nevén: mesterséges intelligencia) által generált szemét elkezdte eltömíteni a csöveket. A Clarkesworld sci-fi magazin, ami legendásan nyitott karral várta az új kéziratokat, bejelentette, hogy amíg ki nem találják, hogyan lehet kiszűrni a szemetet, addig nem fogadnak kéziratokat. Az Amazon magánkiadásos része is telítődik szép lassan. Egyelőre a nagy nyelvi modelles technológia kivette az írással töltött időt a középszerű (vagy még az se) klapanciák írásából.
A Verge hosszú cikkben írta meg, hogy mi a gond a ChatGPT-vel, a csetdzsípítísített Bing keresővel és a Google Bard-dal.
Nem kell viszont MI ahhoz, hogy a társadalom számára káros dolgokat csináljon egy cég. A Netflix például épp egy köztörvényes csalóval forgat realitit. És persze lehet azzal védekezni, hogy Anna Delvey (szül. Szorokin) csak gazdagokat vert át, ez ráadásul igaz is, de közben maga is celebbé vált, és most ennek az előnyeit élvezi.
Fizetős lesz a…
A Twitternél regnáló géniusz átalakítja a Twitter Blue előfizetéses rendszert, ennek részeként az SMS-es kétlépcsős azonosítást is a fizetéses terméken belülre helyezi. Marad ingyenes a hardverkulcsos és az appos kódgenerátoros kétlépcsős módszer. Mindkettő biztonságosabb amúgy, mint az SMS-alapú megoldás. A probléma, hogy közben a hitelesítés - azaz annak a megállapítása, hogy a felhasználó az, akinek mondja magát - is a fizetős rendszer részévé válik. Illetve, hogy ebből a Mashable becslése szerint évi 28 millió dollárt keres majd a cég. Miközben a géniusz működésének köszönhetően nagyjából kétmilliárd dollárral kevesebb hirdetést ad el. Ó és persze plusz egymilliárdot még be kéne valahonnan sepernie a Twitternek a megvásárlására felvett hitelek kamataira.
Közben, de ez az adásból kimaradt, hogy Musk alatt a fejlesztői API kulcsok árazása is megváltozott. Úgyis, mint megjelent. A legkisebb forgalmú robot havi üzemeltetése is 100 dollárba kerül. Ennek folyományaként a vicces, művész robotok eltűntek, a spammerek pedig nem. De ez egy másik történés, nem is beszéltünk róla érdemben, csak Feri rángatta oda a Blue-hoz. Viszont ellenálltunk a lehetőségnek, hogy még jobban egyetértsünk a meg nem értett gazdagemberrel vagy tovább ekézzük.
Mark Zuckerberg és a Facebook két országban kezd tesztelni egy olyan előfizetős szolgáltatást, ami például működő moderációs eszközöket és elérhető ügyfélszolgálatot is biztosít. Egyrészt érthető a lépés, másrészt pedig mindazokat a szolgáltatásokat adja most pénzért a Facebook, amiknek az implementálásával - próbált már bárki mondjuk feltört fiókot viszaszerezni anélkül, hogy ő lenne a pápa? - felsültek.
Ed Zitron fentebb egyszer már linkelt hírlevelében azzal is foglalkozik ezek kapcsán, hogy a célzott reklámos modell lassú szabályozása miatt érezhetően aggódnak a techcégek, mert a bevételük jelentős része ebből származik. (Kivétel: Twitch)
A Netflix lebegteti tovább, hogy elkezd-e vadászni azokra, akiknek van pofájuk egy családként eltérő helyen lakni. Érthető módon teszi ezt, amikor be akarta vezetni, akkor annyira rossz sajtója volt az ötletnek, hogy azt múzeumban fogják mutogatni. Addig is itt egy jó kis ábra a Netflix áremeléseiről.
Inluencerjárvány
A Forbes influencerlistájából annyira ügy lett, hogy hiába jött ki a lap a hónap elején, ma már a 444 is írt róla. (Vagy ne cinkeljük a 444-et?) Mindenesetre jelentős hiszti lett belőle a Fókuszcsoport hathatós közreműködésével.
Ferenc viszont arról beszélt, hogy a Fókuszcsoport egy másik videója, amiben a Budapest Bike Mafiánál jártak az mennyivel emberibb hangú, mint bármi, amit a sajtó le tudott forgatni. A két dolog lehet egyszerre igaz.
Backup
Most gondoljátok végig, hogy minden szükséges adatotokról van-e mentés. És aztán azt is, hogy olyan mentés van-e, ami megmarad, ha kipakolja egy csapat tolvaj a lakást, amíg elmentek Füles keresztrejtvény újságért a sarki boltba. Iránymutatónak itt a Hackaday cikke.
Itt azért vitatkoztunk egy keveset arról, hogy el kell-e bármit rakni. De ennek a filozófiának a nagyon extrém, a svéd női curlingcsapatot megszégyenítő csúsztatással elérhető végén az van, hogy hát olyan mindegy, hogy leég-e a laká vagy sem. Vanitatum vanitas.
