Podcast: Download
Subscribe: RSS
Lángoló templom, a motoros pap, a podcast függetlensége meg az Index, avagy nem csak két narratíva létezhet, a bank, mint terep a politikai oldalaknak, Párnacsata és az amerikai kultúra csecsén való lógás, a TikTok betiltható-e, gyorsított filmek a Netflixen.
Kigyulladt a héten a pesterzsébeti Összetartozás templom, ami lényegében Ferenc kertjében épül. Majd épp csak eloltották, rácsapott egy tájfun, ami nem túl gyakori Dél-Pesten és eláztatta az egészet.
Eltűnik a netről Hodász András atya, akit liberális elhajlással csak az olyan nagyon hülyék vádolnak meg, mint a Magyar Hírlap, kiment az indexes tüntetésre és cikket is írt arról, hogy szegényebb lesz az ország az Index nélkül. A héten behívták egy fejmosásra a püspöki palotába, aztán elköszönt az influenszerségtől.
Aztán esett szó ismét az Index-ügyről, a függetlenségről, meg arról, hogy mi a különbség egy hobbiprojekt (ld. Meti) és egy professzionális médiatermék (pl. Index) között. Például az, hogy a Meti nem ad munkát senkinek, de emiatt nem is függ tőle egyikünk megélhetése sem.
Idecsatoltuk akkor már a Zsurnaliszta Vitaest című rendezvényt, aminek a Magnet közösségi háza ad teret. Majd jól nem érettünk egyet abban, hogy van-e értelme olyan kérdésekben vitát rendezni, ahol nincs igazából két oldal. Mert például ha a "mennyi hatszor hat?" kérdésre az egyik oldal szerint 36 a válasz, a másik szerint bálna, akkor az kevésbé termékeny beszélgetés.
Ferenc gyorsan elővette azt az Átlátszó cikket is, ami a média átalakulását írta le. Az a fajta balos médiafölény, amelyről jobboldali polgártársaink olyan szívesen beszélnek, e szerint is létezik. De nem azért, mert a kormánypárti médiára ne lenne pénz. Sokkal inkább azért, mert olyan rohadtul rossz újságokat csinálnak. Olyan ez, mint a kormánypárti humor.
A párbeszédet illetve a vita kultúráját természetesen meg kell tanulni. Meg legalább ennyire fontos megtanulni egyet nem érteni. Azt, hogy azzal nem lesz vége a világnak. És ha már így belementünk, sokadszor is linkeljük a Diétás Magyar Múzsa írását arról, hogy szükség van sok kapcsolódási ponttal rendelkező társadalomra.
Más podkasztokról
1, hallgassatok Párnacsatát. 2, a Párnacsata társadalmi felelősségvállalásról szóló adása kapcsán próbáltuk megfejteni, hogy vajon a magyar influenszereknek fog-e fájni a fehéroroszországi demokrácia állapota? Szóba került az is, hogy az amerikai interneten élünk. Abban persze nem értettünk egyet, hogy mennyire élünk az amerikai popkultúrában. Meg, hogy a frankofón zóna vagy a spanyol nyelvű internet mekkora.
És még egy kérdés maradt ebből a témából: miért lett egyeduralkodó az amerikai popkultúra? (Ésvagy ti keresitek-e a nem amerikai tartalmakat?)
És még apróságok
Trump kinyírja az amerikai postát, ami egyrészt befolyásolhatja a választások eredményét. Másrészt persze csúnyán be fog tenni a kiszállítós biznisznek is.
Viseljetek maszkot!
És a végén még nem értettünk egyet abban sem, hogy szörnyetegség-e gyorsítva hallgatni podkasztot és így nézni filmet. Most ide kattintva öt szóban ti is elmondhatjátok, mit gondoltok a fast forwardra kapcsolt tartalomfogyasztásról.
A Pesti Srácok szerintem százszázalékban megfelel a propagandaszócső megnevezésnek, ha Ferenc úgy értette, hogy nem felső szintről kapják a narratívát, az igaz, hiszen ők meggyőződéses buzgósággal nyalják a hatalom popsiját, már bőven a kormány állásfoglalása előtt szélsőséges narratívákba állnak bele, mert feltételezik, hogy a kormány szándéka is ez. Elég csak a Belorusz ügyről megnézni a híreik, kapásból megírták, hogy szegény Lukasenkát a csúnya ellenzéki csőcselék bántja, akik nem bírják elviselni, hogy megint nyert. És ők futnak Pesti Srácok név alatt…
Kelttel teljesen egyetértek a kulturális öngyarmatosítás kapcsán, már az Egyesült Államokban is elég gáz a fehér privilégiumról beszélni, amikor a feketék nehéz sorsa elsősorban a szegénységgel függ össze, nem a bőrszínnel, és ilyen témák erőltetése után nem tudom miért csodálkozunk, mikor a fehér proli Trumpra adja le a voksát a demokraták helyett, akiknek a balos értelmisége állandó jelleggel ilyen témákat tol előre. Ugye Bernie nem volt elég jó, aki en bloc a gazdasági ollón nyílásával ment volna szembe, és az elszegényedett rétegeket akarta megsegíteni bőrszíntől, nemtől függetlenül. De tényleg roppant kiábrándító, hogy itthon a fehér privilégium téma, amikor megvan a saját rasszizmus rákfenéje az országnak, ami jelentősen durvább mint az USA-ban. Ott rengeteg cégvezető, magas beosztású fekete van, ugye elnök is volt fekete, most képzeljük el idehaza egy cigány mekkora eséllyel indul, hogy egy cég vezetőjévé léptessék elő, vagy hogy az ország kormányfője lehessen. Az adott podcastet nem hallgattam, csak Kelt elmondására reagáltam, viszont a közösségi oldalakon (twitter) folyamatosan látom én is, hogy mennyire befolyásolja a témákat a nyugatról átvett konfliktusok, amikhez alapjáraton semmi kötődésünk nincs, csak ebben látni a trendiséget.
A Pesti Srácok éppen annyiban nem propaganda, amennyiben és ha nem felülről kapják az ukázokat. Ők inkább vagy részben meggyőződésből tolják, amit tolnak. De ez csupán fogalomdefiníciós kérdés, ettől még nem tartom többre azt a médiumot, mint mondjuk az Origo hírrovatát. Úgy is mondhatnám: mindegy. Tőlem tehetjük őket egy polcra a többiekkel.
A másik kérdés (amerikai kultúra a nyugati ember életében) már sokkal érdekesebb. Én azt a hirtelen jött elméletemet próbáltam meg kifejteni, hogy az amerikai kultúra/közéleti problémák azért telepedhetett ránk, mert az amerikai kultúra jelen van az életünkben, benyomakodott oda pénzt nem kímélve. Az amerikai kultúra alaplogikája szerint gyarmatosító. A francia vagy német vagy lengyel kultúra nem ilyen, nem így működik. Arra gondolok, hogy amerikai appokat, szoftvereket, munkaszervezési módszereket használunk, amerikai katonákat állomásoztatunk (már aki) országon belül, amerikai cigit szívunk (már aki), amerikai musical-eket halgattunk és amerikai pénzből lábaltunk ki a második világháborúból, az ő rádiójukból ismertük meg a beatzenét és ‘56-ban is odafelé pislogtunk, segítenek-e. És mivel ők így sokkal inkább benne vannak a mindennapjainkban, mint teszem azt, a beloruszok, vagy akár a borsodi cigányok, az ő problémáikra is jobban rálátunk. Tényleg: mennyivel több amerikai sorssal, értékkel találkozom, mint magyar cigánnyal? Ténylegesen többet tudok a fekák problémáiról, mint a magyar szegényekről.
Nem azt mondom, hogy ez így helyes (vagy helytelen), egyszerűen tény - én pedig keresgélem a jelenség (miért fontosabb a BLM, mint a saját ügyeink) gyökerét.
Most én kötök ki középen, úgy fest. Mert hogy a fehér privilégium létezik. Amúgy itthon is, csak mással jár. De az, hogy nem tegeznek le automatikusan, meg nem kapcsolódik be egy raklap előítélet, ha megjelensz, az így van. Emellett van egy anyagi jellegű szakadék is, ennek a kettőnek a hatásai pedig egymást erősítik.
Az amerikai kultúra dominanciája annyira nem régi. Annyira, hogy a beat nem is amerikai volt, hanem angol. De mondjuk a punk is. Csak a nyugati hangot (ma ez a nyugat nagyjából a Five Eyes országok) a SZER képviselte.
Előtte amúgy volt egyfajta versengés Európáért, ami látszott is a befolyási övezeteken. Magyarország a német befolyási övezethez tartozott, de kulturálisan az 1900-asok elején a francia kultúra is piszok erős volt. Ezért lógott Ady meg az összes magyar művész Párizsban Chattanooga helyett. Az se véletlen ugye, hogy a Háború és Békében teljes oldalnyi francia szövegek vannak, a cári oroszország annyira frankofón volt, hogy csak na.
Az egészet a hidegháború írta felül, mert az amerikaiaknak és az oroszoknak volt pénze a bulira. Az egyik a csődig tolta a szekeret, a másik azóta sem tud kigyógyulni abból a fajta, a hadseregre vagyonokat költő expanziós gondolkodásból, amibe beleállt.
Azt viszont szűk látókörű dolog mondani, hogy csak amerikai kultúrában vagyunk. Sem a kanban sem a kaizen nem régi puritán bölcsesség. Csak észrevehetőbb, ha agile-nak meg leannek nevezzük. Az persze már a magyar szórakoztatóipar (vagy az ország), nagy bűne, hogy semmit nem gondol a Budapest táblán kívüli világról. Így aztán sorozat sincs a borsodi cigányokról.
Ferenchez: ha ilyen definíció alapján soroljuk a propagandalapokat, szerintem az Origo, 888 sem fentről kapja a direktívákat, inkább a Pesti Srácokkal ellentétben ott egy általuk elgondolt elvárásból jövő kényszerből adódik, hogy állandóan azt próbálják keretezni, amit a kormány gondol(hat), míg a PS sokkal inkább belső meggyőződésből dolgozik, de végeredményében csak annyi különbséget látunk, hogy PS soraiban egy sokkal erősebb ideológiai meggyőződés világlik ki.
A kulturálisimportban abban az értelemben veled egyetértek, hogy nem véletlenül kezdtünk el amerikai tartalmakat fogyasztani, hiszen azokban sokkal több pénz és gyakran profizmus is van, mint bármely más ország produktumaiban. Hol láthatunk európai nagyköltségvetésű sci-fit (Luc Besson utóbbi próbálkozásától eltekintve), szuperhősfilmet, autóversenyzős filmet, történelmi eposzt, háborús filmet stb. Ahol pénzt és profizmust ölnek a kultúraexportba, ott egy idő után elkezd érni ennek a gyümölcse, elég Dél-Koreára gondolni és a fél világon elburjánzó k-pop jelenségre. (Ebből a témából nagyon tudom ajánlani Netflixen az Explained c. dokusorozatot, aminek 4. része pont erről szól, hogyan tolja meg Dél-Korea a kultúráját)
Kelthez: nem állítottam, hogy a fehér privilégium nem létezik, hanem azt, hogy szerintem félrevezető ennek a témának a prioritása, aminek egy olyan degradáló hatása is van, hogy az ugyanolyan szegénysorban, vagy más hasonló kaliberű problémákkal küzdő fehér emberre van rásütve, hogy privilegizált, neki minden esélye megvolt, hogy megvalósítsa az amerikai álmot, csak hát nem használta ki. Meg alapjában véve nem szimpatikus ez az elnyomóskatulyázás, például ha megnézzük, hogy a rasszok szerinti kereset listájában az ázsiaiak bőven vezetnek a fehérekkel szemben, ilyenkor nem ugrik be a privilégiumdolog. Arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a jelenség a probléma figyelembe nem vétele, mert a feketék hátrányossága az esetek többségében a rossz anyagi és családi hátérrel függ össze (és ezt a hátteret a rasszizmus okozta? meglehet de innentől ez egy önmagába harapó kígyó, amivel a vita szempontjából nem lehet mit kezdeni). Példának okárért a Nigériából érkező feketék tapasztalnak szinte nulla rasszizmust, mert ők általában kiváló anyagi hátérrel rendelkeznek. De nem akarok ilyen altright csalánverés irányt vetni a mondandómra (hogy olyasmi jöjjön le a hozzászólásomból, hogy nem hinném, hogy létezne rasszizmus az USA-bab), engem az zavar az egészben, hogy a neoliberális rendszerkritikáról folyamatosan áldozat-elnyomó narratívára tolódik el a párbeszéd, és Te, mint a vadkapitalizmus elleni hangja a podcastnek, téged tök szívesen hallgatnálak, hogy mit gondolsz, hogy ezek a multik milyen hevességgel állnak bele a BLM és más baloldali ügyekbe támogató szerepkörben, mintha éreznék, hogy ezek azok a biztonsági témák, amik amúgy semmilyen változást nem fognak hozni és nem veszélyeztetik a profitjuk. Ebben a témában Schiffer írását találtam eddig a legérzékletesebbnek: https://www.valaszonline.hu/2020/06/16/black-lives-matter-schiffer-andras-velemeny/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202008
Csaladon belul tortent. Corona-gyanu miatt ment orvoshoz. Orvos megallapitotta h egyebkent rendben van. Enyhek a tunetek. Es az orvos mondta h corona tesztet nem csinal mert rontja a statisztitikat….
Kell meg tobb bizonyitek a magyar corona csodara ?
Lehet ám, hogy a “feleslegesen elvégzett tesztek” statisztikáját rontja az orvosnak, akit arra presszionálnak, hogy spórolásból csak nagyon indokolt esetben teszteljen. De persze lehet, hogy az alacsony számok a cél. Én azért azt gondolom, hogy Magyarország orvosait egységesen bevonni egy ilyen összeesküvésbe anélkül, hogy valaki ki ne szivárogtatná ki a részleteket (pl. körlevélben utasítás) lehetetlen. Szerintem ilyen központi utasítás nem létezik. Az lehet, hogy - és most fantáziálok - olyan van, hogy aki feleslegesen tesztel, annak levonják a béréből a teszt árát.
Ez azert szomoru lenne. Az enyhe lefolyasu betegsegnek is vannak olyan kovetkezmenyei amire jo lenne felkeszulni. Kollegam elkapta marciusban. Szinte tunetmentes volt. Azota sem jo a szaglada es izlelese. Meg szerencse hogy nem szakacs.
Es nem kerul bele a hivatalos statisztikakba sem….
Podcast sebesseg. Vannak vegtelenul lassan beszelo emberek. Ne mondjatok h nem. Nekem a gyerekeim gyorsabban beszelnek mint a legtobb podcaster. Mondjuk ertem hogy a microfongoz a lassu beszed jobb.
A gyorsabb tempohoz erve meg az udo. Ha can 1 oranyi napi ingazas de masfel ora podcast akkor egy kis gyorsitasdal pont belefer. Mig amasfel oras pont frusztraloan nem.
Sorozat gyorsitas: mindenki ismeri a sorozatoknal a toltelekidot ami csak azert van h kitoltse az idot….
A tempo fontos de a relativ tempo ami szamit.
Én tulajdonképpen veled vagyok, de Keltet szerintem nem tudod meggyőzni.
Én az idővel vagyok, azt nem lehet megcsalni. Azt a másfél órás adást 33 százalékkal kell felgyorsítani, hogy beférjen egy órába. Belehallgattam most egy adásba ötven százalékoson, mert azt kínálta a lejátszó. Alvin és a mókusok hangon beszélt mindenki. Érteni vélem, hogy ezzel a bevitt információt maximáljuk, de közben Alvint hallgatunk. Tényleg nem jön ki a matek.
Én leszek az egyik szörnyeteg. Általában 1,4-szeres sebességgel hallgatok podcastet, de van rá okom. Mégpedig a minél több meghallgatása. És hiába hadar az egyik host érteni fogom. Egyszerűen adott idő alatt a lehető legtöbbet szeretném befogadni. Viszont van pár szent tehén akiket abban a formában hallgatok ahogy az alkotók megteremtették, gombapresszó, vendéglő a világ végén, csúnyarosszmajom és képtelen krónika. Többször is végighallgatom az adásokat a legelső során az esetlegesen nem tetsző zenét se léptetem át, másodszori hallgatásnál már előfordul.
A “szörnyeteg” kifejezést csak Kelt használta és ő is viccelt, én semmiképpen sem csatlakozom hozzá, még viccből sem. Viszont amit írsz, az teljesen érthető nekem - nem kell mindenkinek a “hangulatra”, voice actingra izgulni, nekem teljesen valid az is, ha valaki az információtartalomra gerjed. És az külön pirospont, hogy azokat a podcastokat, ahol ez külön hozzáad, ott eredeti sebességen fogyasztasz. Egyébként én is kipróbáltam most a gyorsított hallgatást és nekem egyáltalán nem működik, nekem kell hozzá a személyiség, én többnyire inkább azért hallgatom a podcastokat. Vagy mondjuk úgy, hogy a hanglejtések, lelassulások is hordoznak érdemi információt. De erről az a kérdés jut eszembe, hogy a gyorsított hallgatás egységesen gyorsít, azaz ott is hallani a lassulásokat, jelentőségteljes szüneteket, csak gyorsabban - szóval neked átjönnek ezek, el lehet őket csípni a gyorsításban is?
Átjön azért, gondolom a gyakori ilyen hallgatás is segít.
Dehogy, teljesen komolyan gondoltam. Ellenben azóta tömegekről derült ki, hogy az 1,15-ös vagy 1,3-as gyorsítást teljesen jó ötletnek gondolják. Szóval nem marad hátra, mint hogy vállalom, hogy egy csomó hallgató tök máshogy gondolkodik a hangzóanyagokról, mint én. A szörnyetegezés amúgy Lady Gagának is bejött :)
Hopp, nem tettem hozzá, hogy filmet és vagy sorozatot normális sebességen nézek. Mert azok tényleg művészi alkotások és azokba belenyúlni botorság.
Én notórius podfaster vagyok, titeket 1.7-en hallgatlak, csendszűrővel. (Ha lenne ööö szűrő azt is kapcsolnám…)
Elég sok podcast-et követek, és -mivel családos emberként nincs végtelen időm - muszáj így. Az agy rááll, a content content marad, és a beszélgetés dinamikája sem sérül különösebben.
Podcastben csak azokat hallgatom 1-en, amiben zene is van, hangsúlyosan.
Filmek gyorsítása még nem jutott eszembe, de lehet kipróbálom, végül is a Benny Hill show-t is szerettem.
“podfaster”!!!!! :) Nagyon jó!