Podcast: Download

Subscribe: RSS

Turizmus különszám: mikor találtuk fel, már az ókori görögök is-e, peregrináció, grand tour, Bridgerton, egészségügyi utazások, Surány és a horányi Meteor telep, Handrás gyerekkora, utazási infrastruktúra, fapados üzleti modell, egységes európai roaming, Instagram-generáció, a szelfik és az utazás, valamint a mai turizmus körüli dollárösszegek.

Az országgyűlési választással és a ne műtsék Orbán Viktort óvodás kislánnyá népszavazással kezdtünk. Szerintem senkit nem lep meg a véleményünk, de fontos, hogy az ember időnként elmondja azt. Azok, akikkel nem értünk együtt, százmilliókból mondták be a hangosba a saját mondókájukat.

Az adás témája amúgy a turizmus volt. Próbálok rövid lenni - mondta Kelt, akinek ez ritkán sikerült eddig - és csak az alap tényeket összeszedni, mert nincs értelme leírni, ami az adásban amúgy is elhangzik.

A turizmus viszonylag kései találmány. Célelvű utazás korábban volt: az antikvitásban az ember - ha megengedhette magának - elment a delphoi jósdába, az olimpiára vagy voltak még célok. Ez a társadalom kis részére volt igaz, plusz az utazás kockázatosabb volt, mint ma. A rómaiak aztán építettek remek úthálózatot, hogy mozgatni tudják a legiókat, illetve kitalálták a nyaralást, amely során a gazdagok nyáron kihúzódtak a vidéki birtokra vagy a tengerpartra a meleg városból. A birodalom bukása vitte magával az úthálózat karbantartását is, szóval jó volt, amíg tartott.

A középkor és a feudalizmus nem volt utazásbarát a társadalom nagy részének. Plusz ilyenkor azért érdemes belegondolni, hogy az ország egy része mocsár volt például Magyarországon. Persze Janus Pannonius tanulhatott Rómában, Galeotto Marzio eljöhetett Mátyás udvarába, de ők a kis százalék, a behívott külföldi szakértők.

A céhes világ feltalálta a peregrinációt: a mesterlegény otthon megtanul, amit lehet, majd elindul máshová tudást gyűjteni. Ehhez céhes embernek kellett lenni, ha nem is teljes jogú tagnak. Illetve hasonló út volt a diákok számára is. Misztótfalusi Kis Miklós, a magyar kultúra egyik hőse - meglepi: szarul bántunk vele - így hozott egy egész fullos nyomdát Utrechtből. (Ha bármilyen dokumentumot Janson betűvel szedtek, előtte tisztelegtek!)

A 16. században kezdődik a leginkább brit grand tour kialakulása is. A képzett nemes ifjakhoz hozzácsapnak pár mentort, tutort, szolgát, szakácsot, csepűrágót és léhűtőt, majd körbeutazzák Európát (értsd: Olaszország, Görögország), majd világlátott emberként hazatérnek a birodalmat működeteni. Ez egészen sokáig szokásban marad. Ide még a Bridgerton második évadát is be tudtuk kötni!

És eljő a 19. század, ami felénk (ld. Monarchia és előtte) a fürdők fejlesztését, Abbázia felfutatását és a belföldi turizmust jelenti. Illetve azt is, hogy Baross Gábor, a Vasminiszter kiépítteti a magyar vasútrendszert, ami lehetővé teszi az utazást. A megelőző állapotokról Petőfi Úti levelekje remek olvasmány. Ráadásul ebben Petőfi egészen szerethető figura, nem úgy, mint általában.

Szóba került a Balaton üdülővé alakítása, amiről a 444-nek van egy jó Makro kiadványa. És egy podkasztja, amit elérhetnek a nem előfiztetők is, amiben erről beszélgetnek. A sztori röviden: a Balaton környéke nagyon sokáig agrár terület volt, ahhoz, hogy fürdőzős legyen, a korábbi ott élők kiebrudalására volt szükség. Aki nem bivalyt tenyészt a Balatonnál, az gyüttment, maximum elég rég kezdte.

A polgárosodással indul el az a trend is, hogy a polgárok mennek helyekre. Üdülőtelepek alakulnak ki, Ferenc erre Surányt és a horányi Meteor-telepet hozta példának. De volt csónakos élet több helyen Budapesten. Illetve elővettük Handrás önéletírását, aki a dunai hajóséletről mesélt egy nagyon megindító részben.

A huszadik században felgyorsul a változás. Svájcban 1923-ban törvénybe iktatják, hogy a közalkalmazottaknak járjon szabadság. Nem csak ha betegek vagy valami, hanem csak úgy nyaralni. A Neckermann 1963-tól már német áruházakban is állított fel kioszkokat, ahol dobozos nyaralást (ld. még buszostúra) lehetett előfizetni.

Közben a fapados repülést is feltalálták lassan. Előbb Kaliforniában (1949), aztán az Egyesült Államokban (1971), majd nagyon terjedésnek indult a kilencvenesekkel. A kétezres évekre (2012-es adat) a fapadosok adták a repülős utasforgalom 44,8 százalékát.

Közben pedig lett Instagram, előbb olcsó mobilinterneten, majd pedig európai roaming. Mindegyik kellett ahhoz, hogy a nyaralás végiginstázása lehetőség legyen. Nem csak az egyes pszichológusok - aki nem hoz adatot, annak nem hiszünk - hanem a tanulmányok is erősen szórnak abban a kérdésben, hogy az insta úgy általában véve káros-e vagy sem.

Bele kell-e tennünk magunkat a világba, hogy elmondhassuk, hogy mi is voltunk a híres helyen? Erre csak egyéni válaszok vannak. Addig is éljünk együtt azzal a tudatta, hogy évi 904 millió turista 855 milliárd dollárt költ el, amiből 100 millió ember él világszerte. És ezek 2007-es számok. Ez a forgalom (2016-os szám) a CO2 kibocsátás 5 százaléka, és még mindig leginkább az első világ utazik. Szóval a mindenki repüljön korszaka egyrészt még nincs itt, másrészt jó eséllyel fenntarthatatlan.