Artemis I., a Hold megkerülése és az Orion űrkabin, Kiss László csillagász a Lángoló podcastban, tévesen emlegetett MiG-31 (SU-34 a helyes), élet a Marson és a jövőkép alakítása, gazdag emberek feladata a világban, táguló vagyoni olló, legyen-e kommunizmus, kell-e tudnia a 42 jelentőségéről a ChatGPT-nek, jön a Neurománc-sorozat.
Műsorvezetői előszóval kezdünk kivételesen: mindent, amit mondunk az adásban az adás felvételekor vagy úgy gondoljuk, vagy érdemesnek tartjuk egy-egy kérdésben játszani az ördög ügyvédjét. Viszont még egy másfél órás adás is kevés ahhoz, hogy olyan bonyolult jelenségeket, mint a táguló vagyoni olló, a kommunizmus mibenléte vagy a neoliberális gazdaságpolitika esetleg a kapitalizmus kritikai elméletek kifejtsük. Az adásnaplóban igyekszünk kezdőpontokat adni, de érdemes több oldalról beleolvasni magunkat a kérdésbe. Tanulni, akárhány éves az ember, soha nem égő. Aki a Vakmajmot szereti, annak Jacobint, aki Gulyás Marci véleményvezérkedésével kel, annak Múzsát és így tovább. (A Guardian igazán nem balos, a BBC meg nem sztenderd.) Kelt out.
Nagy témák egy: a zűr a legvégső
Leszállt az Orion űrhajó, ami az Artemis I misszó – ezt halasztották nagyon sokáig – visszatérő egység része. Becsapódott a Csendes-óceánba űrhajós alakú babákkal, közben pedig megkerülte párszor a Holdat. Akik szeretik az ilyesmit, azok örülhetnek, hogy visszamehezünk a Holdra. A cinikusabbak felvethetik, hogy 1972-ben az Apollo űrhajók már jártak ott, most mit keresünk arrafelé.
Az Orion amúgy menő: van benne WC, ami jó mert négy napig nem fektetni kábelt azért húzós ötlet lenne, mint ahogy pelenkában büdösödni is. A legénységi kabin 9,5 köbméteres, ötször három és fél méteres alapterülettel. Magyarul akkora, mint egy pöttöm szoba egy körúti gangos bérházban, csak több emberrel kell osztozni. (További adatok PDF.) Apropó osztozás: a Holdon sem egy leányálom az élet, de a Mars, amit valamiért divatos becélozni az is igazi pokolian vacak hely. Csak azért nem a legrosszabb, mert arra a Vénuszt tartjuk.
Itt szóba került az is, hogy a Lángoló Podkasztban nagyon jó beszélgetés volt az ország legjobb csillagászainak egyharmadával, Kiss Lászlóval. Kiss lenyűgöző figura, azért csak a harmada így is a fenti halmaznak, mert Almár Iván és Molnár László is nagyon rutinosan tud embereknek magyarázni rém bonyolult dolgokról. Valahogy a csillagászok között nem ritka a jó tudománykommunikátor.
Az adásban tévesen mondtuk amúgy, hogy a Mig-31 repülőben van legénységi vécé, valójában a Szu-34-ben.
Nagy témák kettő: gazdagság
Ed Zitronnak volt egy nagyon jó hírlevele arról, hogy nagyon sok pénzzel az ember vagy a szervezet nagy hatással lehet arra, hogyan képzeli el a társadalom a jövőt. Például Musk Hyperloop/Boring Company párosa több várossal elhitette, hogy a működő, de régi és uncsi vasút, villamos, busz, metró helyett valami csilli jövőszagú technológiára van szükségük. Aztán a városok egy részét ghostolták. Las Vegasban meg felépítették a világ legunalmasabb hullámvasútját.
Innen elkanyarodtunk oda, hogy vajon, ha mi lennénk a világ leggazdagabb emberei, akkor az interneten vitatkoznánk-e ismeretlenekkel és fürdőznénk más ismeretlenek rajongásában? Valószínűleg nem. Mondjuk nem is az amerikakupa csúcstechnológiás vitorlásverseny megnyerését tűznénk ki célul.
Szóba került, hogy mióta nyílik az olló a menedzsment és a munkavállalók között. A Guardian egy tanulmányt idézett idén nyáron, ami szerint az átlagos munkásfizetés 23 ezer dollár, az átlagos vezérigazgató fizetés pedig 10,6 millió dollár. És ez egy 300 céges mintán elvégzett kutatás eredménye. Van még egy grafikon ehhez, amely szerint a fizetések emelkedése és a produktivitás emelkedése a nyolcvanas években elszakadtak egymástól. (Ld. fent.)
Vannak még egyéb piaci hatások is, de nagyjából úgy néz ki a végén a matek, hogy az én generációm esetleg vehet lakást, ha olyan a háttere, a munkája, a párkapcsolata és még mázlista is. A Ferenc generációjánál ez gyakoribb. A Keltnél fiatalabbakat pedig folyamatosan kúrogatja – nincs jobb szó! – a sajtó, hogy mamahotelben lakik és miért nem vesz lakást a kézműves söre helyett. (Megfejtés: a sör egy ezres, a lakás meg ötven millió és akkor még panelt vettél.)
Zárójel: a vén faskó Henry Ford kovbojtáncáról is ejtettünk pár szót.
Nagy témák három: mire való a ChatGPT
Tele van megfejtéssel a világ, hogy az amúgy Bond kisgonosz Sam Altman-féle OpenAI GPT3-ra épített csevegőszoftvere, a ChatGPT mire való. Például információszerzésre nem, aztán olyan információ generálására sem, amellyel szemben elvárás, hogy igaz vagy valós legyen, amit mond. Egyelőre olyan csevegőszoftver, aminél nincs semmi tétje a beszédnek. Liftbeli beszélgetés egy idegen liftben, pletykálás a fordrásznál néhány pár éves Kiskegyed felett. Vagy ahogy a ChatGPT honlapja írja:
“Our goal is to get external feedback in order to improve our systems and make them safer.”
“While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.””While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.”
Itt szóba került a Hackers: Heroes of the computer revolution könyv és Ingrid Burrington The Training Commission novellasorozata. Illetve, hogy az is lehet, hogy jön a Neurománcból készülő tévésorozat egyszercsak.