Tag: Article13

#247. Sweet 17 adás

On By pohlyferencIn podcast9 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Temesvár drótvágó hőse, upload filter és filter bubble, 6 gigás mobilos upload a Lightroom jóvoltából, Brave, űrlap-zsűlölet (Kréta, OTP, CIB, Posta), Pewdiepie hümmögés, lányűrséta és az öregecskedő szkafanderek, valamint Apple Card és a 21. századi tábortüzes dobozgitár.

A mit csesztek el mások és mit csesztünk el mi adása volt ez feleim. Kezdjük magunkkal, a múlt adásban kicsit elsietve hülyéztük le Troomf hallgató szerint Temesvár polgármesterét, aki levágta a keresztbe-kasba, városképileg kifogásolhatóak kihúzott netkábeleket. De legalább beszélhettünk egy kicsit Bokor Imre halhatatlan Kiskirályok mundérban című könyvéről, ami bemutatta, mekkora kupleráj volt a hadsereg a rendszerváltozás előtt.

Na és aztán innentől jött az új EU-s copyright direktíva 13-ik cikkelye, amiből a megszavazása után 17-iket csináltak, hogy nehogymár egyszerű legyen átlátni. (A linkadóról szóló tizenegyedikből meg tizennegyedik lett.)

Rövidbe a következőről van szó: 24 hónapjuk van a tagállamoknak arra, hogy a saját törvényeik közé beillesszék ezt a szabályozást. Utána a plaformszolgáltatóknak kötelező jelleggel meg kell tiltaniuk valahogy, hogy jogvédett tartalmak kerüljenek fel hozzájuk. Technikai megoldásról nem rendelkezik a törvény, de mit ad isten, nagyjából egy út látszik, az automatikus szűrés. Vagy persze lehet szabályos időközönként szüzeket és fekete kakast áldozni a keresztútnál, hátha az is működik. A cél, hogy a YouTube és a Facebook és a Google News - szóval általában azok a platformcégek, amiket eddig nem nagyon sikerült megadóztatni, mert ahhoz az EU-n belül kellett volna komolyabb konfliktusokat vállalni tagállamokkal - valahogy csak fizessenek már azért, hogy mások tartalmát használják.

Az optimista olvasat szerint ettől a dalszerzők és balett-táncosok úgy fognak úszni a Lajos-aranyakban, mint Dagobert bácsi egy különösen jó napján. A pesszimista szerint azok, akinek a megszivatására a törvény létrejött kifizetik majd a szűrőrendszerek kiépítését, amik viszont nem tesznek különbséget a jogos és jogszerűtlen felhasználás között - mert ilyet nem tud a technológia - ezért bár törvényi védelme van például a paródiának, mégis egy szegényesebb internet lesz a vége. Ja, a kis cégek meg megszívják.

A vitánk nagyrészt arról szólt, hogy ki hazudik nagyobbat az ügyben: a copyright lobbi (igen!), a tech lobbi (de még mennyire!) vagy esetleg azok az amúgy szakértők, akiket nem hallgattak túlzottan meg, mert hát jön az EP-választás és előtte át kell nyomni a törvényt. (Van most egy ilyen törvényhozási düh, ez a következő ilyen ügy.) Cserébe lesz marha érdekes végjáték. Mert egyrészt kiderülhet, hogy a törvény betarthatatlan. Másrészt a fiatal szavazók a közelgő választásokon szavazhatnak a törvényt támogató pártok ellen. Ez az amúgy sem ereje teljében lévő német CDU/CSU-nak (kezdőknek: Merkel pártja, még ha nem is róla szól már a sztori) is kellemetlen tud lenni, és hát a határozottságáról és karakánságáról hét határon át ismert Európai Néppárt (EPP) is megérezheti. (Utóbbi amúgy azt is, hogy a miniszterelnökünknek eddig mindent elnéztek.)

És még egy dolog, mint Columbo is szokta. A törvény tervezett hatásai mellett legaláb annyira érdekesek a nem tervezett hatások. A copyright egy piszok nagy terület, az amerikai Digital Millenium Copyright Act (DMCA) elfogadásakor se gondolta senki, hogy abból lesz még másolásvédett kávékapszula. Azt' lett.

Zsűlölet

Történt még, hogy Kelt elhasználta az összes mobilnetjét, mert a Lightroom CC kérdés nélkül felszinkronizált hat gigányi raw képet a felhőbe. Ne légy olyan, mint Kelt, telepíts asztali Lightroomot. (Én is megtettem, a fene a helyspórolós fajtámat, elsőre is azt kellett volna.)

Aztán Ferenc elmesélte, hogy még mindig küzd a Brave böngésző használhatóvá tételével, miként disznó a jégen. Többnyire ha a privacy-védő dolgokat kikapcsolja, akkor már működik az internet. Igen, ma már minden weboldahoz adnak egy Stasi ügynököt is.

A fenti kapcsán Kelt elsírta, hogy az egy dolog, hogy minden link végén van ötmillió karakternyi tracking kód, a kicsit élelmesebb szolgáltatók pedig a teljes linket átírják, hogy aztán a bitrohadás egye meg az egészet, amikor a szolgáltató megpusztul és nem lehet feloldani a trackinges linket. De ami ennél is dühítőbb, hogy a podcastok fájlneveit is megfigyelésbaráttá alakítják, így aztán a letöltések mappában a Day_6_20190320_corydoctorow. mp3 jellegű fájlnevek helyett olyanok vannak, hogy 4c3fc22e-191e-4815-a366-c31797eb03fe_e1ed053805d99bf8b18096e6f503880d.mp3. (Nem kitaláció, a downloads mappából másoltam a fájlnevet.)

Ferenc erre elmondta, hogy a Kréta nevű digitális napló nem csak azért vacak, mert a belépési név egy halomnyi random karakter. Azért is, mert ezt nem lehet megjegyeztetni az appal, ki van véve belőle a lehetőség.

Innen pedig már egyenes út vitt az OTP és a CIB online kártyás fizetési rendszerének az anyázásához, amik olyan adatokat kérnek be, amiket nem ellenőriznek, amiket nem lehet megjegyeztetni, és amiket kézzel kell begépelni.

A pálmát a Posta viszi el, aminek sikerült olyan csomag tracking ellenőrzőoldalt fejleszteni, ami törli azokat a kódokat, amik egy karakterrel is hosszabbak a szabvány azonosítónál. Akkor is, ha az egy space. És természetesen tíz kattintás egy keresés elindítása.

Adásunk kérdése a következő: mikor lett minden ennyire szar?

Apróságok

A végén azért volt szó azért, hogy az edgelordok, mint Pewdiepie felelősek-e a fanjaikért. (Persze.)

Miért nem volt csak női űrhajósok által végrehajtott űrséta? (Nem lett volna biztonságos, ami a NASA sara, de bonyolultabb az ügy, mint elsőre tűnik.)

Milyen gitárral ül az ember a tábortűz mellé? (Kloos)

És érdeke-e az Apple hitelkártyája. (Nem.) Valamint milyen szépen trollkodja a Wall Street Journal az Apple-t a folyamatosan elromló billentyűzetei miatt.

#245. Elprivatizált adás

On By pohlyferencIn podcast4 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Ki játssza Keltet Hollywoodban, ha már vett laptopot? Mekkora egy Szojuzban a RAM? Ha egy elnökjelölt darabolni akar, akkor hazudik-e Zuck? Mit mond Hédinke a 13-as cikkelyről? Jó lenne-e a Nemzeti Dohányboltban pornókártyát venni? Megússza-e az Uber önvezető autója a gázolást, és fog-e Ferenc telefont dokkolni?

Nagy kérdés, hogy Ferencet jól játszaná-e Scarlett Johansson az egyelőre még nem készülő Meti Heteor - The Movie-ban. (Utána lesz Meti on Ice és lovasszínház is!) De ha már innen indultunk, magunkat is meglepve, akkor szóba hoztuk a Here Comes The Boom című filmet, amiben Kevin James nagyon nagy maflásokat visel el, hogy megmentse az iskolát, amiben dolgozik.

Kelt laptopot cserélt, aminek a kapcsán elbeszélgettünk arról, hogy használt üzleti gép vagy új nem üzleti, meg hogy érezni-e öt-hat évnyi korkülönbséget két vas között. (Érezni!)

Ferenc közben az űrben jár, Tim Peake asztronauta könyvét (Csillagközi kérdezz felelek) olvassa, amiből meg lehet tudni, hogy odafent milyen az élet. Meg hogy az űrhajósokat felliftező Szojuz űrhajókban kettő darab megabájt memória van (na jó, kettő RAM és kettő ROM), hat megahertzes processzor, és 8,3 kilót nyom ez az egység. És ez már a tuning verzió, mert a régi Szojuzben 200 kilohertzes proci volt, 3*2 kilobájt RAM és 3*16 kilobájt ROM.

Samatha Cristoforetti a Szojuz-szimulátorban (Fotó: Samantha Cristoforetti CC-BY)

Tegyük gyorsan hozzá, tudjátok mivel van tele a Nemzetközi Űrállomás? Hát Thinkpadekkel.

(Fotó: NASA)

Innen még elkanyarodtunk kicsit az opensource hírszerzés felé, és arra, hogy azért a kínai fegyveriparról remek információforrás Henri Kenhmann. Meg hogy szaturációs búvárnak - ők vannak a felszínen is nyomás alatt lévő kamrában - lenni sem leányálom sem pedig májusi eső.

Esett némi szó arról is, hogy a jövő fegyverei vajon az autonóm drónrajok lesznek-e, ahogy azt most gondolni illik. Vagy úgy veszélyforrás ez a technológia, ahogy a deepfake politikusvideó volt. Tudniillik, meg lehet csinálni, de vannak egyszerűbb, kevéssé flikflakkos eszközök ugyanarra.

Mark Zucker-berg aaaaztüzente

Mark Zuckerberg hosszas posztban magyarázta el, hogy merre megy szerinte a világ az interneten. Olyan meglátásokat fogalmazott meg, hogy az end-to-end titkosítás a csetprogramokban fontos, a Facebook három üzenetküldésre alkalmas szolgáltatását egyszer össze kell terelni egy akolba, és az eltűnő üzenetek támogatása is lényeges. Emellett a nyílt megosztás helyett a kis közösségeknek szóló posztoké a jövő.

Zuck állításairól nem nagyon volt értelme vitatkozni, nagyjából egyetértettünk vele. Az viszont, hogy a Whatsapp, Messenger és Instagram üzenetküldők átjárhatóvá tétele az olyan federalizált üzenőrendszer-e, mint amilyet Kelt vissza szokott sírni, vagy csak egy nagyobb, más színűre festett siló, már lehetett. Meg azon is, hogy mennyire lényeges a fenti megmondások kapcsán az, hogy azt Mark Zuckerberg mondja, akinek privacy ügyben azt se hisszük el, ha kérdez. Volt asztalverés, magukfajtázás és magunkfajtázás, majdnem szerveztünk békemenet is.

Ártikül

Közelít a 13-as cikkely szavazása, ami ha átmegy, akkor nagy parasztlengő pofonokat oszthat le az európai tartalomiparnak. Ja igen, ezt ugyanaz az Európai Néppárt tolja, ami Orbán Viktort is olyan sikeresen fogja vissza. A tervezet pár nagyobb médiacég - khm AFP - kivételével mindenki szerint vacak, ideértve a német adatvédelmi biztost is. Szerencsére van egy remek Hédinke videó, ami elmagyarázza az egészet.

Akit érdekel, hogy szavaztak eddig a magyar képviselők, itt a lista.

Brit pornópercek

A britek nem csak azzal tudják felhívni a figyelmet magukra, hogy épp nagy erőkkel csesznek ki önmagukkal Brexitileg. Április elsejével indul a pornóblokkolós, az egész országra kiterjedő megoldás, ami alól vagy érzékeny személyes adatok kiadásával vagy egy újságosnál kapható pornókártya megváltásával lehet kikerülni. Igen, csak úgy lehet majd a neten mezelennőt nézni, ha az ember beírta egy űrlapba az útlevélszámát és szépen kérte, hogy hadd nézhesse. Igen, ez természetesen nem fog működni.

Amiről nem beszéltünk (na jó, csak kicsit)

Nem büntetik meg az Ubert azért, mert gázolt az önvezető autója, ellenben az autó felvigyázó biztonsági sofőrt majd igen. Egyszer utaztam olyan taxiban, ami nem volt önvezető, viszont a sofőr a Blade 3-at nézte tableten. Nem volt megnyugtató.

Ajánlottuk a Sex Education és a Russian Doll sorozatokat a Neflixről. Miután Kelt elmondta, hogy az HBO Go szoftveresen még mindig nem egy leányálom, ellenben szerinte jobb rajta a kínálat.

Ferikütyü a Kickstarteren: olyan dokk, ami automágikusan desktop géppé varázsolja az USB-C csatlakozós telefonokat. A részletek egy kicsit hiányosak, de már tömegek adtak rá pénzt.

#243. Beborg adás

On By pohlyferencIn podcast11 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Tizenharmadik cikkely, Alita a harc angyala, demoscene, HDMI-halászat, megtéglázódott okoscipő, Samsung 2019, navigációs hirig, ezaszemélynemlétezik és ezamacskase, üléslakat és origami laptopállvány.

Többször hivatkoztunk arra, hogy Ferencéknél adásfelvétel közben pizsamaparti zajlott, ez azonban semmilyen módon nem hallatszott be a felvételbe. Megpróbáltunk azonban mi is ilyen vidámsággal nekiülni az adásnak, de ezt az első hírrel elcsesztük, mert csak el kellett mondani, hogy az EP elfogadta az új copyright szabályozást, hiába szedtek össze ellene 4,7 millió aláírást a német youtuberek. (Franciául a lófasszal ekvivalens káromkodás nagyjából a va te faire enculer, azaz baszd meg magad.)

Szezám, teremj!

De előtte volt némi szó a pisztáciáról és a szezámmagról. A szezám úgy jött képbe, hogy Ferenc rájött arra, hogy az Ali Baba és a negyven rablóban, ahol a szezám tárulj nyitja a barlangot, de előtte mindenféle gabonafélével próbálkozott a kijutni vágyó hős. Szezám erre, pisztácia erre. A Snapdragon, ami egy processzor, pedig oroszlánszáj.

Ferenc beszámolt arról, hogy az Alita, a harc angyala miért olyan, mint a Feszty-körkép, és miért érdemes mégis megnézni. A trailer nagyrészt elmondja Ferenc érvelését: brutáljól néz ki, helyenként azt is feledteti, hogy számottevő története nincs.

És ha már ezt a nagyra nőtt freskót megbeszéltük, akkor szóba került a Battleship, ami hát szintén nem egy jó film, de farolnak benne csatahajóval. Meg a Ghost In The Shell, ami animének sokkal jobb volt, de a filmet is meg lehet nézni egyszer, úgy, mint az Alitát. Innen pedig már csak egy lépés volt a demoscene berángatása a képbe, ami miatt beilleszthetem ide az egyik kedvencemet.

Kelt drótozott, mert a tévéjén két HDMI volt, amibe négy eszközt kellene bedugni. A megoldás a HDMI switch, ami részben automatán is vált, ha a vasak egy része - például a Raspberry Pi - nem lenne folyamatosan ébren. Mindenesetre ez már most jobb, mint folyamatosan kábelezni.

Úgynevezett technológia

A Nike okoscipőjét vásárló androidos felhasználók szívtak egy nagyot, mert az app nem volt hajlandó beszélni mindkét cipellővel. Az iOS-es app működött rendesen. Lassan kijelenthetjük, hogy az okos az egy kicsinyítő képző.

A Samsung piacra dobta az új csúcstelefonjait, köztük a hajtogatható Galaxy Foldot. A lelkesedés elmaradt. Nem azért mert ezek nem piszok jó telefonok, hogy a fenébe ne lennének azok, csak nem túl érdekes egy nagyon jó telefont piacra dobni. Feri végül lelkesedéssel mentette a hírblokkot, és arról beszéltünk, hogy eljön-e a moduláris, a telefonom a laptopom is, korszak egyszer csak.

Kelt hisztizett egy kört arról, hogy a Google Maps mindent akar tudni egyszerre, a Waze pedig hülyén reklámoz. Lassan de biztosan visszatalál a papír autósatlaszhoz. Vagy persze jönnek az önvezető autók, amelyekre a legjobban Hollandia van felkészülve a KPMG tanulmánya szerint, ha eltekintünk attól, hogy túl sok a bringás, ami megzavarja a kocsit.

Így generál arcot és macskát egy jól betanított neurális háló. A sikernél már csak a hibák ijesztőbbek.

Végül az innovációs rovat lezárásaként még volt szó a bringaülésbe épített bringalakatról és a laptopra ragasztható hajszálvékony kinyitható laptoptámaszról is. Még mondja valaki, hogy nem megy előre a világ.

#241. GalambMaps adás

On By pohlyferencIn podcast15 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Krisp.ai, mi a közös a Postában és a todo appokban, baj lesz-e az olcsó telefonból, Justin Cronin és az Iliász, Handrás élete, Viszkok Fruzsi és RobiLaci interjúja, Magyarósi szerzői jogi alapvetése, Vasák Bence hírlevele és a galambokra szíjazott filmes fényképezőgép.

Krisztusban kedves testvérek, a Macre írt hangtisztító zajszűrő és csakrasimogató alkalmazás, a Krisp működik. Podkaszthoz nem annyira, mert kiveszi a hangunkból a buborékot, de kávézóból Skype meetingeléshez például remek.

Alexandria Ocasio-Cortez amerikai demokrata párti képviselőnőről, aki amúgy újonc a képviselőházban, de már többeket felháborított olyan ötleteivel, hogy adóztassák meg a gazdagokat vagy hogy a klímaváltozás óriási veszély és esetleg tenni kéne ellene. Na ő annyira szereplő lett hirtelen, hogy már hamisított deepfake pornó is van róla. És ami még izgalmasabb, hogy alatta a deepfake felvételek etikájáról vitáztak a torrentezők.

Sajátélmény

Kelt nem szerette a postát, mert egy hete néz különböző követőkódokat, amelyek szerint meg kellene érkezni csomagoknak. De. Nem. Jönnek. (Az adás után az egyik megtáltosodott!) Ugyanitt elgondolkodtunk azon, hogy a tértivevény szó honnan van. Egy forrás szerint magát Kossuth Lajost kell érte utálni, aki postafordultával jelezte, hogy folytonossági hiányoktól szenved a regimentje.

Sutlajos aztüzente tudakozványt érkeztette

Utána volt még egy rinya, mert a TodoPaper nevű egykor remek todolista app - Macre ilyen a TaskPaper - összeakad a Windows 10-zel, az össszes többi todo app viszont vagy előfizetéses, vagy felhőben lakik vagy úgy néz ki, mint egy Boeing cockpitje. Én meg azokat az egyszerű eszközöket szeretem - ilyen volt régen az Onenote vagy a maces OmniOutliner - amiből bármit lehet építeni, mert nem egy rendszert hoz magával, hanem a felhasználóra bízza, hogy egy funkciókészletből mit hoz ki.

Emléke örökké velünk…

Ferenc megpróbálta megfejteni hogyan öröklődik oda a gyerekek kezébe az a piszok sok iPhone, amit aztán használnak. Majd félelmek és hidegrázás közepette bevallotta, hogy Xiaomi Tutijó Kicsitseszar Deolcsó (A2 talán) típusú mobilt készül venni gyermekeinek. Senki ne hívja rá a gyermekvédelmet, a mobilt a gyerekek választották. Egy emberként drukkolunk!

Esett még szó Justin Cronin A szabadulás című értelmiségi zombiregényéről. Saramago Vakságáról, ami egészen máshogy fagyasztja meg az ember szívét. És a lehetőséget megragadva Kelt felolvasott az Íliászból. A következő adásban a Szijazsar mordvin eposszal folytatjuk az ismeretterjesztést.

Reklámoztuk még egy kicsit az azóta a végéhez érkezett Handrás életrajzi vlogot. Mert hogy tényleg jó. Aztán volt még szó egy Viszkok Fruzsi és egy Robilaci of Szertár interjúról is, de csak úgy szőr mentén.

Brüsszeli chipek

Ide kell linkeljem mindennek előtte a Kerecsen zenekar Vajon mit szól ehhez Brüsszel című számát, ami hát a röhejes gagyizmus lovasszobra. Brüsszel amúgy úgy került szóba, hogy Magyarósi Csaba magyar vlogger megcsinálta a legjobb magyarázó videót a magyar sajtóban az új EU-s copyright szabályozásról. Itt lehet megnézni:

Az ügy annyival ment arrébb, hogy a franciák és németek kiegyeztek filterügyileg, és kettejük egyesült erejéből nem a bolygó kapitánya jött létre, hanem egy minden eddiginél szarabb szabályozási javaslat. Filozofáltunk egy ideig azon, hogy automata eszközökkel nem lehet kiszűrni a jogos felhasználásokat - például idézés, kritika, paródia - aminek az lesz a vége valószínűleg, hogy ezeket úgy öntik ki a fürdővízzel együtt, hogy nem győzünk majd csodálkozni. Ez pedig szegényebbé teszi a kultúrát. Nem voltunk túl optimisták. Leginkább azért, mert ha a 11-es és 13-as cikkely átmegy, akkor csak abban lehet bízni, hogy betarthatatlan lesz.

De nem lehet minden vacak, depresszív és bürokratikusan elrontott. Rögtön ott van Vasák Bence Hétfőn hét hírlevele, ami egyik se a fenti panaszládából, hanem jó, meg érdekes, meg inspiráló. Azonnyomban iratkozzatok fel rá. A hírlevél amúgy is az új vantablack.

Innen tanultuk meg például, hogy galambbal lehet légifotózni.