Interjú-beszélgetés-vendégség Ésik Sándor ügyvéddel, a Diétás Magyar Múzsa vezérfőszerkesztőjével és a nemrég megjelent, Sanyikám, én nem politizálok című kötet szerzőjével.
Megannyi kínzó kérdést vitattunk meg Ésik Sándorral, a Sanyikám, én nem politizálok című vitatkozóskönyv - vegyétek meg, rányaljuk A Meti Ajánlásával plecsnit - szerzőjével és a Diétás Magyar Múzsa vezérfőszerkesztőjével. Abban az értelemben vitatkozós a könyv, hogy bár alapkérdéseket jár körbe, nem ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki egyetértsen vele. Meg abban is, hogy meg lehet vele dobálni azokat az ismerőseinket, barátainkat, üzletfeleinket vagy neadjisten szeretteinket például karácsony alkalmából, akikkel szoktunk politikáról beszélgetni. Vagy akik mindig elhessegetik a kísérletet, mert az szerintük nem kapcsolódik az élethez, amúgy is elmentek szavazni, mit piszkáljuk őket már megint.
Olyan dolgok merülnek fel, hogy sajtótermék-e a Múzsa? Milyen sajtót olvas Ésik? (Riszörcsölte Kelt, van még 4x4Magazin.) Összeomlik-e a nyugati világ, ha azok már megint a kamionplatón bőrtangában tartják a békemenet? Ki magyarázza el Karikó Katalinnak, hogyan működik a koronavírus elleni oltás? Mi az a bölcsesség?
Megmentett próbababa, Waymo-temető, a kis Superman bi, a norvég rendőrök elvették a Huracant, rablás deepfake audióval, Johnny Ive site-ot indított; Méta, Meta és metaverzum. Google Jaquard, Second Life, Far Cry 6.
Az egész műsor azzal kezdődött, hogy Ferenc hasba szúrt a The Week That Was hírlevél - ami amúgy arannyal futtatott platina, igen jó - címeivel. Már gondolkodom, mivel lehet folytatni egy ilyen kezdést. A hírek csak címekben:
Johnny Ive website-ot indított. Csak szöveg van rajta, ehhez készült betűtípusból, őrült menő és minimál.
Supeman fia, csak hogy a lényegre térjük, Superman és Lois Lane gyermeke.
Hasonlóan érdekes, hogy a De Correspondent remek deepfake videót csinált Mark Rutte miniszterelnökről, amiben elmond egy igazi, klímamentő beszédet.
Végül pedig megtekintésre ajánljuk a Houston imamo problem áldokumentumfilmet, amiben Titó - tudjátok, a láncos kutya - eladja az amerikaiaknak az űrprogramot, abból lesznek olyan remek jugoszláv bakelit lemezek meg jólét.
A méta egy baseball vagy krikett jellegű játék, amit már a középkorban is játszottak többek között Magyarországon is. Akit a szabályok érdekelnek a Lurkóvilágon ki van fejtve.
Aztán van egy Méta zenekar is.
És Meta a Facebook holdingcégének új neve. Ez a háromból a legkevésbé érdekes.
Mark Zuckerberg arra hivatkozik, hogy mostantól metaverzum fókuszú cég lesznek. Már idén ráköltenek 10 milliárd dollárt, aztán ez nem lesz olcsóbb egy ideig.
Maga a metaverzum amúgy egy 30-40 éves elképzelés a 3D-s bejárható világról. Zuck a Snow Crasht és a Ready Player One-t emlegette, de azért ez a sztori a True Names-szel kezdődik Vernor Vinge-től vagy a Shockwave Riderrel Brunnertől. Aztán pedig az újabbak közül a Bezárt elmék, Eldobható testek, a Sleep Dealers film vagy persze a klasszikusok közül az Avalon, a Mátrix, a Star Trek holodekket tartalmazó részei is ide tartoznak. Szanaszét van írva a téma.
Ó és persze volt egy Second Life is. Amiben nem volt mit csinálni, ezért az emberek inkább wowoztak.
John Carmack, aki az Oculus technológiai igazgatója jelenleg, egyelőre nem annyira optimista, mint Mark. Szerinte a szoftver félkész vacak, és a skálázódás nem evidens. Feri ennél jóval optimistább volt, de hát akkor van vége a világnak, ha már Feri sem optimista.
Más tech cégek
Megjelent a Google Jacquard fejlesztői készlete. Ezt 2015-ben jelentette be a cég, és azóta se akar elkészülni. 2017-ben viszont már megjelent egy nagyon drága telefon távirányítós farmerdzseki vele.
És volt még szó a FarCry 6-ról, a Diétás Magyar Múzsáról és a Heti Válasz podkasztjáról is.
Lángoló templom, a motoros pap, a podcast függetlensége meg az Index, avagy nem csak két narratíva létezhet, a bank, mint terep a politikai oldalaknak, Párnacsata és az amerikai kultúra csecsén való lógás, a TikTok betiltható-e, gyorsított filmek a Netflixen.
Kigyulladt a héten a pesterzsébeti Összetartozás templom, ami lényegében Ferenc kertjében épül. Majd épp csak eloltották, rácsapott egy tájfun, ami nem túl gyakori Dél-Pesten és eláztatta az egészet.
Aztán esett szó ismét az Index-ügyről, a függetlenségről, meg arról, hogy mi a különbség egy hobbiprojekt (ld. Meti) és egy professzionális médiatermék (pl. Index) között. Például az, hogy a Meti nem ad munkát senkinek, de emiatt nem is függ tőle egyikünk megélhetése sem.
Idecsatoltuk akkor már a Zsurnaliszta Vitaest című rendezvényt, aminek a Magnet közösségi háza ad teret. Majd jól nem érettünk egyet abban, hogy van-e értelme olyan kérdésekben vitát rendezni, ahol nincs igazából két oldal. Mert például ha a “mennyi hatszor hat?” kérdésre az egyik oldal szerint 36 a válasz, a másik szerint bálna, akkor az kevésbé termékeny beszélgetés.
Ferenc gyorsan elővette azt az Átlátszó cikket is, ami a média átalakulását írta le. Az a fajta balos médiafölény, amelyről jobboldali polgártársaink olyan szívesen beszélnek, e szerint is létezik. De nem azért, mert a kormánypárti médiára ne lenne pénz. Sokkal inkább azért, mert olyan rohadtul rossz újságokat csinálnak. Olyan ez, mint a kormánypárti humor.
A párbeszédet illetve a vita kultúráját természetesen meg kell tanulni. Meg legalább ennyire fontos megtanulni egyet nem érteni. Azt, hogy azzal nem lesz vége a világnak. És ha már így belementünk, sokadszor is linkeljük a Diétás Magyar Múzsa írását arról, hogy szükség van sok kapcsolódási ponttal rendelkező társadalomra.
Más podkasztokról
1, hallgassatok Párnacsatát. 2, a Párnacsata társadalmi felelősségvállalásról szóló adása kapcsán próbáltuk megfejteni, hogy vajon a magyar influenszereknek fog-e fájni a fehéroroszországi demokrácia állapota? Szóba került az is, hogy az amerikai interneten élünk. Abban persze nem értettünk egyet, hogy mennyire élünk az amerikai popkultúrában. Meg, hogy a frankofón zóna vagy a spanyol nyelvű internet mekkora.
És még egy kérdés maradt ebből a témából: miért lett egyeduralkodó az amerikai popkultúra? (Ésvagy ti keresitek-e a nem amerikai tartalmakat?)
És még apróságok
Trump kinyírja az amerikai postát, ami egyrészt befolyásolhatja a választások eredményét. Másrészt persze csúnyán be fog tenni a kiszállítós biznisznek is.
És a végén még nem értettünk egyet abban sem, hogy szörnyetegség-e gyorsítva hallgatni podkasztot és így nézni filmet. Most ide kattintva öt szóban ti is elmondhatjátok, mit gondoltok a fast forwardra kapcsolt tartalomfogyasztásról.
