#305. Adó és Texas adás

Új nevek az Indexnél, propaganda-e a Szabad Európa Rádió, jön-e Magyarországra és miért fejezik le az amerikai irányító ügynökségét, Tim Wu a TikTok betiltásáról, Wacom Bamboo Slate, Amazfit GTS, Earfun Air, Teams vs Classroom, korona gyorsteszt és spanyol riadó, Adobe és Canon fotótörlés, szép szerszámok, valamint a WV "199 398 500 A" gyári számának titka.

Feltűntek új nevek az Index körül. Köztük olyanok is, akiket nehéz lenne NER-es elhajlással megvádolni. Meg az adás felvétele óta olyan is, aki korábban a Mandiner főszerkesztője volt. (Nagy zárójel: a régi Mandineren jelentek meg fontos cikkek. Például A féltudású magyar elit párjaként is olvasható Tanévnyitó beszéd.) Ettől még Balog Ákos Gergelynek nem örülünk, mert hát csak gondozta az orbanviktor.hu-t is, az meg tán csak bizalmi állás.

Aztán hamarosan indul a magyar Szabad Európa, amiről még csak pletykák szállonganak, hogy kik fogják csinálni. Régen a SZER a nyugati demokrácia volt a kommunista Magyarországon. Azóta annyit változott a helyzet, hogy az Egyesült Államok a legjobb indulattal is kettészakadt és momentán a furcsábbik csapat vezeti. Ezt a csapat pedig elkezdte erősen átvenni az irányítást a U.S. Agency for Global Media felett, amely az amerikai kormány külföldi médiás dolgait finanszírozza. (Az emlegetett mamutos anyag.)

Ez volt az a pillanat, ahol megint belekeveredtünk abba, hogy ha egy állam a saját jól felfogott érdekeit előbbre lendítendő médiát üzemeltet, akkor az propaganda-e. Illetve hogy ha nem is propaganda, nevezhetjük-e puha hatalomgyakorlásnak. Mert a médiát csak hatalmi ágként szokás kezelni. Nem azért van az Index a kormány begyében, mert annyira vékony lenne a honatyák arcán a bőr, hanem mert egy-egy felderített disznóság visszaüt rájuk. Oda már nem jutottunk el igazán mélyen, hogy a pénz biztosítása ügyekre - ld. Norvég Alap - az minek számít. (Nagy és nem lényegtelen zárójel: persze nemzeti szuverenitással többnyire a különösen vacak országok szeretnek takarózni, amitől érvként valid marad.)

Tiktakk

Tim Wu internetjogász írt egy jó véleménycikket a Tiktokról, illetve arról, hogy bár Donald Trump egy úri tök, lehet érveket sorakoztatni amellett, hogy miért kell és lehet kitiltani a Tiktokot az amerikai internetről. Röviden: feléjük lejt a pálya. Kínában nem versenyezhetnek az amerikai cégek, ki vannak tiltva. Ehhez képest lúzerség beengedni minden kínai appot/szolgáltatást az amerikai piacra.

Sajátélmény

Kelt Wacom Bamboo Slate-t vett a Jófogásról. Ez egy olyan jószág, amit kézírás digitalizálásra terveztek és csak arra. Lehet rajta rajzolgatni, de csak annyira, amennyire tollal egy jegyzetfüzetbe. És bármilyen jegyzetfüzettel működik.

Ferenc ekézte egy jó öt percet az Amazfit GTS-t, ami ugyan órának még csak-csak működik, viszont mihelyt a hivatalos appok és fan appok közé bekeveredünk, szörnyűségeket kell átélni. Egyszerűen rossz a UX-e, amitől pedig nem jó használni.

Ebben hasonlít az Earfun Air TWS fülesre. Az sem szól rosszul, de a kezelése az már borzalom. Persze a végére oda lyukadunk ki, hogy Ferencnek egy Apple AirPodsra lenne szüksége, de az 60-100 ezer forintba kerül. Ennyi pénzért pedig már adnak szép dolgokat is.

Itt hangzott el az a kérdés is, hogy esetleg nem a YouTube-e az új teleshop. (Súgunk: de.)

Koronahelyzet

Ferenc barátkozik a Microsoft Teams-zel, mert a gyerekek új iskolájában az a csoportmunka szolúsön. (Az előző mondat disztópia, jól érzitek.) Közben a Google is készül arra, hogy az iskolákban erősödhet.

Közben beszéltünk arról, hogy a tudomány működését látjuk a gyakorlatban. Ez pedig azt jelenti, hogy idő és megcáfolt feltevések kellenek ahhoz, hogy előre lépjünk. A gyorsteszt is akkor megoldás, ha nem ad túl sok hamis negatívot. Mit ad isten, ezt is kipróbálták helyettünk az Egyesült Államokban, ott az Abbott-féle teszt nyugtatott meg túl sok fertőzött embert, hogy nem is azok.

Hát hogy lesz így iskolás évkezdés? (Leginkább sehogy.)

Adatvesztés

A Canon és az Adobe is elhagyott jelentősebb mennyiségű ügyféladatot, fotókat. A Canon esete különösen kínos, ott a vacakul megtervezett rendszer a biztonsági mentést írta felül üres adatokkal. Ilyenkor mindig felmerül az a kérdés, hogy kire bízzuk rá az adatainkat, jól tesszük-e és hogyan tudunk magunk is vigyázni rájuk. A tanulság meg kábé az, hogy nem spórolható meg a biztonsági mentésről való gondolkodás.

Szép tárgyak

Innentől már csak felsorolás jelleggel. MetMo csavarkulcs és mindenmás.

Spinner Drive csavarhúzó, ami szép is, mint egy régi sci-fi űrhajó, meg tán jó is. De szebb, mint jó, az biztos.

És végül egy alkatérész: a gyári számmal rendelkező VW kolbász.

#304. Sütiszörny adás

Lángoló templom, a motoros pap, a podcast függetlensége meg az Index, avagy nem csak két narratíva létezhet, a bank, mint terep a politikai oldalaknak, Párnacsata és az amerikai kultúra csecsén való lógás, a TikTok betiltható-e, gyorsított filmek a Netflixen.

Kigyulladt a héten a pesterzsébeti Összetartozás templom, ami lényegében Ferenc kertjében épül. Majd épp csak eloltották, rácsapott egy tájfun, ami nem túl gyakori Dél-Pesten és eláztatta az egészet.

Eltűnik a netről Hodász András atya, akit liberális elhajlással csak az olyan nagyon hülyék vádolnak meg, mint a Magyar Hírlap, kiment az indexes tüntetésre és cikket is írt arról, hogy szegényebb lesz az ország az Index nélkül. A héten behívták egy fejmosásra a püspöki palotába, aztán elköszönt az influenszerségtől.

Aztán esett szó ismét az Index-ügyről, a függetlenségről, meg arról, hogy mi a különbség egy hobbiprojekt (ld. Meti) és egy professzionális médiatermék (pl. Index) között. Például az, hogy a Meti nem ad munkát senkinek, de emiatt nem is függ tőle egyikünk megélhetése sem.

Idecsatoltuk akkor már a Zsurnaliszta Vitaest című rendezvényt, aminek a Magnet közösségi háza ad teret. Majd jól nem érettünk egyet abban, hogy van-e értelme olyan kérdésekben vitát rendezni, ahol nincs igazából két oldal. Mert például ha a “mennyi hatszor hat?” kérdésre az egyik oldal szerint 36 a válasz, a másik szerint bálna, akkor az kevésbé termékeny beszélgetés.

Ferenc gyorsan elővette azt az Átlátszó cikket is, ami a média átalakulását írta le. Az a fajta balos médiafölény, amelyről jobboldali polgártársaink olyan szívesen beszélnek, e szerint is létezik. De nem azért, mert a kormánypárti médiára ne lenne pénz. Sokkal inkább azért, mert olyan rohadtul rossz újságokat csinálnak. Olyan ez, mint a kormánypárti humor.

A párbeszédet illetve a vita kultúráját természetesen meg kell tanulni. Meg legalább ennyire fontos megtanulni egyet nem érteni. Azt, hogy azzal nem lesz vége a világnak. És ha már így belementünk, sokadszor is linkeljük a Diétás Magyar Múzsa írását arról, hogy szükség van sok kapcsolódási ponttal rendelkező társadalomra.

Más podkasztokról

1, hallgassatok Párnacsatát. 2, a Párnacsata társadalmi felelősségvállalásról szóló adása kapcsán próbáltuk megfejteni, hogy vajon a magyar influenszereknek fog-e fájni a fehéroroszországi demokrácia állapota? Szóba került az is, hogy az amerikai interneten élünk. Abban persze nem értettünk egyet, hogy mennyire élünk az amerikai popkultúrában. Meg, hogy a frankofón zóna vagy a spanyol nyelvű internet mekkora.

És még egy kérdés maradt ebből a témából: miért lett egyeduralkodó az amerikai popkultúra? (Ésvagy ti keresitek-e a nem amerikai tartalmakat?)

És még apróságok

Trump kinyírja az amerikai postát, ami egyrészt befolyásolhatja a választások eredményét. Másrészt persze csúnyán be fog tenni a kiszállítós biznisznek is.

Viseljetek maszkot!

És a végén még nem értettünk egyet abban sem, hogy szörnyetegség-e gyorsítva hallgatni podkasztot és így nézni filmet. Most ide kattintva öt szóban ti is elmondhatjátok, mit gondoltok a fast forwardra kapcsolt tartalomfogyasztásról.

#292. Quarantini adás

Nevek és koktélok, vírusterjesztő 5G, barkácsvéna-felhorgadás, informatikai pillangó-hatás, megérős OneDrive, karantén-gitárpengető, online konferencia,a a Hajós-dilemma, avagy jó ötlet-e ingyen adni a tartalmat járvány idején, rendet teszünk a “járvány vagy pánik” kérdésében, illetve a “jó-e a lélegeztető protokoll” kérdés kapcsán a fake news természetéről is szó esik.

Szinte biztos, hogy a Coudal Partners - ők szülték meg Kelt egyik kedvenc noteszmárkáját, a Field Notes-t - martini receptjét már linkeltük. Viccesebb szöveg, mint amennyire kedvünk van betartani. A legjobb modern koktél nem a martini amúgy se, hanem a Steel Bottom, amiről egy Antony Bourdain műsorból értesültem. Az ember beleönt egy sörbe egy fél rumot és a fogyasztása közben kontemplatívan nézi a tengert. (Isten nyugosztalja, remek embernek tűnt minden alkalommal, amikor megszólalt.)

(Fotó: Stephen Lasky // CC-BY)

Aztán van valami a levegőben, de az nem a Halott Pénz dal, hanem például orosz pénzből megtolt dezinformáció, amely szerint az 5G káros, sőt esetleg az okozza a koronavírust. Nem röhög! Ebben egyrészt honfitársaink is hisznek - hadd ne waldorfozzak - másrészt pedig Nagy-Britanniában pár bázisállomást fel is gyújtottak emiatt.

Barkácsvér

Közben belőlünk a karanténhelyzet - illetve a kijárási korlátozás - kihozta a barkácsoló embert. Ferenc épített laptopos munkaállomást és videokonferencia hátteréül szolgáló függönyt karnissal.

A napot pizzás dobozként kezdte ez a lowtech laptopállvány. Igen, igénytelen munka.

Kelt meg elkezdett rendet csinálni a számítógépen. Kezdve azzal, hogy átköltözött Tresoritból OneDrive-ra, ami évi tizenpárezer forint megtakarítás akkor is, ha az ember csak maga használja. És minden családtaggal csak költséghatékonyabbá válik. Az Office Family előfizetés remek.

Közben várja az éjjeliszekrényen egy vödör kínai legó, ha már Ikea bútorért ilyenkor csak a nagyon elszántak mennek el a boltba. Ferenc közben faragott gitárpengetőt is bankkártyából. Pedig van gitárpengető-lyukasztó céleszköz is. Nem is drága! Sőt, ha az ember tovább guglizik, talál egyéb rockipari giccset is.

Pillangó-hatás?

Legalább egy hete lebeg a kérdés az adásnaplóban, mire nem gondolunk? Eltűntek a laptopok a boltokból, de legalább is felvásároltak egy csomót. Aztán eltűntek a webkamerák világszerte. Megteltek az élelmiszer kiszállítós szolgáltatások időpontjai. A sofőröket egyre jobban fizetik meg, már 400 bruttóért is mehet az ember Wolt futárnak. (Kérdés a fizetés szerkezete! Mi ebből a jutalék, mi az alapbér.)

Eddig csak idegesítő volt, most már fertőző is (K2 Space // CC-BY)

De bőven vannak még kérdések a levegőben. Vesznek-e autót azok az Y- és Z-generációsok, akik eddig megvoltak nélküle. Hogyan bírja ki ezt a pofont az elektromos autózás és a carsharing. Az is jó kérdés, hogy bírják-e az állást tőkével az idegesítő rollercégek. Ésvagy eltűnnek-e az amerikai konyhák a lakásokból? És a nyitott terű irodák, amiket eddig is gyűlölt kábé bárki, aki olyanban volt kénytelen dolgozni?

Ki ad nekem pénzt?

Ferenc nem fizetős online konferencián járt. Nem volt rossz, és jó apropót nyújtott arra, hogy körbejárjuk, eljön-e a fizetős webináriumok kora? (Nem tudjuk.)

Hajós András is valami ilyesmit fejtegetett remek facebookos jegyzetében. Oké, hogy sokan egy csomó dolgot jótékonyságból csinálnak most a neten, de hol van ennek a gazdasági lába? A villanyszámlát még nem lehet lájkokkal kifizetni.

Az biztos, hogy termékfejlesztésre szükség van. Feri VR-ben és választható kameraállásból néznek színházat. Kelt örülne, ha nem a primadonna unokaöccse vette volna fel a darabot az első sorból mobiltelefonnal 360p-ben. A színházi közvetítés jó minőségű, HD-s verziója létező dolog. Kérdés, hogy meg tudják-e ezt országon belül csinálni.

A Patreon már indított egy kampányt arról, hogy mindenkinek most kell ott pénzt kérnie. De ne felejtsük el, hogy ez egy kockázati tőkéből működő, növekedésre berendezkedett cég. Ennek megfelelően távlatilag nem is tervezünk velük.

Beszéljünk a vírusról

Nehéz manapság jó információhoz jutni, és nagyon-nagyon könnyű rosszhoz. Az összes hozzá nem értő haverunk véleménycikkeket oszt meg. Rosszabb esetben ír is.

Beszéltünk pár dologról, amiket mi evidensnek gondolunk. Például, hogy a Covid-19 koronavírus valódi veszélyt jelent, amely sokkal fertőzőbb a hagyományos influenzánál, ráadásul nincs oltóanyagunk ellene és azt sem tudjuk hogyan viselkedik. A vírust elkapók 1-4 százaléka belehal a fertőzésbe. Legalább is a mostani számok alapján, amelyet az eltérő tesztelési és statisztikai gyakorlat miatt nehéz megállapítani.

A lélegeztetőgépre kerülők fele az elérhető adatok alapján nem éli túl a fertőzést. Ha ez nem lenne elég ijesztő, érdemes abba is belegondolni, hogy a járvány miatt más betegségben szenvedők nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Magasabb a kórházba kerülés és a komoly tünetek előfordulásának aránya, mint az általunk ismert betegségek esetében. Ja és, az sem segít, hogy városlakók vagyunk, egymás hegyén hátán élünk.

Végül pedig nem csak az öregekre veszélyes, fiatalként is kórházba lehet vele kerülni. Onnantól pedig játszanak a fent említett százalékok. A szerzett immunitás és a maradandó hatások pedig nagyrészt ismeretlenek.

El lehet arról vitatkozni, hogy a nyájimmunitásra való várakozás (brit/svéd elképzelés) jó volt-e. Egyik ország sem ragaszkodik hozzá momentán.

És végül keringenek olyan tuti módszerek, amelyek a hatályban lévő kezelési protokollokat vonják kétségbe. Jó, hogy van erről szakmai vita, de egy műtős pólót viselő ember youtube-os videója alapján ne gondoljuk azt, hogy az egész világ téved.

#289. Vírusaudió adás

Forgalmi csúcsok és otthoni sávszélesség, a szomszéd néni resetelése, elfeledett Skype accountok élesítése, az ostoba főnökök kanossza-járása, a remote társadalom tartóssága és szolidaritása, elfekvő hasznos tárgyak a kisgyerekeseknek, valamint Chuck Norris.

Nem olyan tervezett adások ezek, barátaim, mint a korábbiak. Emiat az adásnapló is rövidebb és esetlegesebb.

Amiről szó volt, hogy mennyi az esélye annak, hogy az ember elkapja a vírust. Ezek megint olyan számokon alapulnak, amelyek más országok statisztikáin alapulnak. És országonként erősen eltérhetnek a védekezési stratégiák és az egészségügy hatékonyságának számai. Valós időben ezt nem lehet megmondani. Aki teheti, tegyen meg mindent, hogy ne fertőződjön meg.

Aztán elkezdődött a távoktatás, amit Ferenc apukaként, Kelt tanárgyerekként él meg. Az egyikük a gyerekre ömlő anyagot próbálja csatornázni, a másik TeamVieweren telepít gépeket olyan tanároknak, akiket soha senki nem készített fel távoktatásra.

Legalább ekkora para a távmunka. Még múlt héten is azt mondták a Dreamjobs felmérésére az emberek, hogy:

A home office-hoz szükséges infrastruktúra tehát legtöbbjüknél már adott, a bizalom azonban részben hiányzik: a megkérdezettek csaknem egyharmada vallott úgy, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát.

Ugyanitt, aki ilyen helyzetben nem bízik a kollégáiban, beosztottaiban, az nem érdemli meg, hogy vele/neki dolgozzunk. Erre emlékezzetek augusztusban. Úgy általában át kell gondolni pár dolgot. A munka szerepét az életben, a lakással szemben támasztott elvárásokat.

Ennek megfelelően szóba került a Peter-elv is, amely szerint mindenkit a saját inkompetenciájának szintjére léptetnek elő. Ez magyaráz egy csomó rossz menedzsert. Nem csak ilyet láttunk, de ez a tipikus.

Kelt közben nyírt hajat (3 milis mindenhol), Arnold Schwarzenegger egy szamárral és egy pónival jelentkezik be otthonról videón. Innen folytatjuk legközelebb.

#288. Vörös halál álarca adás

Vírus, Apple bejelentés, elmaradások, Meti XX, Feri gamer lett (Detroit, Little Big Planet és The Unravel) és F1 dokut néz a Netflixen, Karotta Porschét restaurál villannyal, Google átadja a helyadataidat a rendőrségnek, a közeljövő utolsó konferenciája, puszi az üzletben, Skype a meetingen, vásárlás a téglaboltban, amatőr iPhone-fotóverseny.

Amióta adást vettünk fel, azóta is változott a koronavírus helyzet. Ennek ellenére nem tudtunk ellenállni a témának. Pláne, hogy a minden (GDC, E3, SXSW) elmaradása után az is kérdés, hogy lesz-e Apple bejelentés idén?

Közben megbeszéltük, hogy Kínában is több gócpont volt. Adás közben a New York Times térképét vettük elő. Azóta viszont kaptunk egy jobbat is, ami viszont kicsit ritkán frissül.

Önmagunk körbenyalása

Volt egy Meti XX adás, minden bizonnyal feltűnt. Lesz még ilyen, havi egy darab. Mi nagyon szeretjük ezt az ötletet, mert hát ha a techről beszélő pasikat - igen, minket is - leverjük cölöpnek, akkor a világ végéig meg van oldva a Duna árvízvédelme, annyian vagyunk.

Sajátélmény

Feri gamer lett, vagy legalább is végigjátszotta a Detroit: Become Human játékot. A sztori nem nyűgözte le, de a mire képes egy videojáték így az úr 2020. évében dolgok - például grafika - az igen. És végre megtanulta, mi az a QTE.

Gyorsan el is hangzott pár olyan cím, ami grafikában nem feltétlenül világbajnok, ellenben jó: The Shivah, Unravel, Magicka, Popup Dungeon.

Emellett megnézett egy csomót a Netflixen a Drive To Survive című F1-es dokumentumsorozatból. Amire Kelt rögtön rávágta, hogy From Rust To Richess és Rust Valley is van ám Netflixen, amiben kedves emberek hegesztenek roncsokat.

És innen kanyarodtunk el Karotta Porsche elektromosításáig onnan a 956-os Outlaw Porschékig meg az RWB-ig.

Amin vitatkoztunk

Jó-e hogy a platformcégeknél ott van minden adatunk, amit aztán kiigényelhet a rendőrség. Bízunk-e a hatalomban? Meg abban, hogy az igazságszolgáltatás előtt mindenki egyenlő? Ja és hogy van-e egyáltalán értelme elméleti vitákat folytatni. Csak erős idegzetűeknek, 18+ satöbbi.

Feri amúgy Evolution konferencián járt. Itt már nem dívott a puszi meg a kézfogás koronailag. Illetve volt szó még arról, hogy az Edigital polcairól repülnek le a kenyérsütő gépek, illetve, hogy a márkaépítés nem olyasmi, amit ki lehet dobni.

És hogy kérdéssel fejezzük be: mit gondoltok, hány százalékát adják az Edigital forgalmának az utcáról besétálók?

#284. Húsgolyószóró adás

Márkatörténelem és a Lidl húsgolyó, Burago Merci restaurálás, euklidészi parfümválasztó, Google Translate és Don-kanyar, Amazfit GTS, angol elválasztás, koronavírus és MWC, Power G Stylus és Power, Motorola Razr, shortform vertical videók és indiai nagypapa váltja a fehér nagyit.

Nagy márkatörténeti hozzánemértésünket folytattuk ebben az adásban is. Próbáltuk szétszálazni azt, hogy mi a különbség a cég és a márka között. Aztán, hogy a céhes világból kinőtt kisipari cégek, amik mára márkává váltak, azok minek számítanak. Hogy legyen konkrétum is: az 1500-ban megalapított Beretta hajóágyúi, amiket a velencei haditengerészetnek gyártott azok már Beretta márkájú ágyúcsövek voltak-e abban az értelemben, ahogy ma egy Beretta M9 tömeggyártott pisztoly ilyen márkájú? A logózás, a márkaépítés, a márkasztorik később jöttek, a hirdetési ipar is.

Ráadásul a márkasztorik nem feltétlenül az igazat mondják. A Stella Artois sörön, ami 1926 óta létezik, azért van az 1366-os szám, mert azóta főznek Leuven városában sört. De a sörökről tényleg a 99 Percent Invisible adását hallgassátok meg, mert igazán remek.

Volt lakossági Ikea húsgolyós utánlövés is. A Kreatívban pedig elemezték, hogy az előző húsgolyógét hogy alakult ki a közösségi médiában.

Közben szóba került az is, hogy a 444-nek magazinja jelenik meg.

Sajátélmény

Kelt a YouTube videók alapján úgy gondolta, hogy dolgokat restau… lekulturálni egyszerű. Vagy legalább is egyszerűbb, mint elsőre gondolná az ember. Na valójában már ott gyanús kell ez legyen, hogy gyorsított felvételben öt perc alatt csinálnak egy halom szemétből újra űrhajót. Ehhez képest a sorozatnézés közben Burago restaurációs projekt egyelőre oda vezetett, hogy van egy rém csúnyán lefestett kocsim. :) Innen szép javítani.

Aztán kipróbáltuk a Comme des Garcons parfümajánlóját, ami mindenféle oda nem tartozó kérdések alapján javasol illatot. Remek játék meg szépen megoldott microsite.

Ferenc elégedetlenkedett az Amazfit GTS miatt. Például mert ellapozza a zuhany az óra számlapját. És a trackingje is vacak.

Itt még belecsúsztunk abba, hogy minden angol szöveg jobbra van-e zárva. Illetve választanak-e el az angolok? (Igen.) Az itt emlegetett ajánlott olvasmány Mark Fisher vámpírkastélyos szövege volt.

Mobil rovat

A Mobile World Congress kiürül idén a koronavírus miatt. Amiről nem is lehet pontosan tudni, hogy mekkora para és miért. A sajtó épp nem a jó arcát mutatja. Ilyen volt annak idején az Y2K is Kelt szerit. Az is súlyosnak indult, csak időben sikerült megelőzni. Azóta mindenki tévedésnek érzi az aggodalmat.

Itt vitatkoztunk arról is, hogy ha a BGE az összes kínai diákot eltanácsolja az egyetemi kampuszról, akkor az rasszizmus-e. (Az.)

A Motorola Razr 27 ezer hajlítás után adja meg magát a mérések szerint. Ez hat hónaptól nagyjából egy évig terjedő használatot feltételez. Kevés-e ez egy 1500 dolláros telefontól? Na ebben természetesen nem értettünk egyet.

Jönnek a rövidvideós cégek, mert mindenki Tiktok szeretne lenni. Van Tangi, van Byte, amit a Vine-osok csinálnak.

Továbbá tanuljátok meg a dekakornis szót. Magyarul istálló.

Végül pedig távozik Ginni Rometty az IBM éléről, helyére Arvind Krishna érkezik.