#368. Eltévedt űrhajós adás

Fesshole, George számlanyitás és MagNet kártyás nemfizetés, e-bejelentő, eeszt, a van life kapcsolata a lakhatási válsággal, halottnagyi-deepfake az Amazontól, Mazurenko-bot, LaMDA és Blake Lemoine, DALL-E 2 és mini, abortuszhoz való jog védelme az USA-ban plusz a fegyvertartás szigorítása, a Mars-szonda valódi oprendszere, videokártya-bőség jön, startup-lufi plusz WeCrash, Obi-Wan, Top Gun Maverick, B-52 lezuhanás, a Tesla öröksége.

Jó kis régi internet élménnyel kezdődött a hét, Kelt rátalált az anonim vallomásos Fesshole csoportra. Itt minden égő dolgot be lehet vallani, és ezek rendkívül viccesek többnyire.

https://twitter.com/fesshole/status/1543586616089903106

Aztán volt szó arról, hogy a Magnet Bank szenved a digitális szolgáltatásaival, ellenben az Ersténél nem csak sima számlát lehet neten nyitni, hanem aztán meg mobilbankon mindenféle mást is.

Még az állami internetes szolgáltatásokban is találtunk jót. Az E-bejelentő határozottan úgy néz ki, mint amin lehet közművekkel kapcsolatos ügyeket intézni kényelmesen. A Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) is remek infókat ad, amikből sokat lehet megtudni egy kocsiról vásárlás előtt. Még az EESZT-t is tudjuk szeretni.

Furgonéletmód

A WMN-en volt egy cikk a vanlife-ról, azaz arról, hogy menjünk világgá egy kisteherautóval, aminek a csomagtartójába építettünk egy kisebb lakást. Egyrészt nagyon érdekes életforma, másrészt nehéz elvonatkoztatni attól, hogy egyfajta válasz arra, hogy egy mai huszonévesnek, ha adnak is hitelt és ha meg is van az önrésze, akkor is évtizedekre kell eladósodnia, hogy rendelkezzen egy panellal. (Van bé út is: a bérlés, ami a magyar viszonyok közepette nagyrészt létbizonytalansággal jár.)

MIKI Yoshihito // CC-BY

A fentieket érdemes megfontolni minden vanlife, vidékre költözős és kis otthonos tartalom előtt. Ezekkel amúgy tele van a Netflix, mert a gazdasági realitások és kilátások tárgyalása súlyosan balos dolog lenne, az meg mit keresne a tévében.

A hét legparább marhasága rovat

Halottak hangján is tud majd beszélni az Alexa. Amikor elkezdtek feltünedezni a filmekben a már nem élő színészek, azt hihettük, hogy nem fognak parább dolgok jönni, de nem, a digitális szellemidézés folytatódik.

Ide tartozik még, ha már belementünk, hogy Stephenson Gyémántkor regényének az MI-ábrázolása egészen érdekes. Illetve az AT&T You Will reklámsorozatát mindig meg lehet nézni, amikor felmerül, hogy amire régen félelemmel reagáltak az emberek, az mára megszokottá vált. Azt mindenki maga dönti el, hogy ez jó-e.

Előbányásztuk azt az esetet is, amikor egy fiatalon meghalt programozó barátai építettek egy csetrobotot, ami úgy beszél, ahogy ő tette. Az sem volt megnyugtató.

Aztán itt beszéltünk arról is, hogy Blake Lemoine, a Google felelős MI-fejlesztési csapatának etikus MI valamije - tudjátok, ez a Google-nek az a csoportja, ahonnan egy éve leléptek a vezető kutatók - megőrült-e, hogy a LaMDa nyelvi szoftvert intelligensnek tekinti vagy sem. A beszélgetés itt érhető el, döntse el mindenki magának. Levezetésként pedig játszottunk a Dall-e Minivel.

Álmainkban Amerika

A hét híre az volt, hogy az USA-ban Legfelsőbb Bíróság, amit telenyomtak konzervatív (esetünkben: a szöveghez ragaszkodó, nem ritkán a vallásos jobb álltal kedvelt) bírákkal, megszüntette az abortusz alkotmányos védelmét. Ezzel tíznél is több államban automatikusan tilossá vált bármilyen abortusz, és hol van még a vége.

Az ügy technológiai oldala, hogy azok a személyes adatok, amelyek a terhességet vagy annak megszakítását sejtethetik mostantól különösen veszélyesek. Mert, odafigyel, bárki beperelhet/feljelenthet bárkit, akiről úgy gondolja, hogy abortuszt végeztetett. Aki eddig úgy legyezgetett, amikor a privacy szóba került, mintha legyeket kergetne el, most újragondolhatja a pozícióját.

Az ügy másik érdekessége, hogy a Legfelsőbb Bíróságba vetett bizalom amúgy történelmi mélységekben van.

Ferenc hozott statisztikát, hogy nagyjából milyen a megoszlása az abortuszhoz hozzáférő és az attól eltiltott nőknek a világban.

Az űr a legvégső....

Chris Hadfield mindenkivel megetette, hogy Windows 98-at frissítettek egy űrszondán, pedig csak félreértette az ESA közleményét. Valójában a RTOS-t frissítették a Marsis űrszondán. Na erre majd visszatérünk. Az még viccesebb, hogy a teljes sajtó átvette ellenőrzés nélkül Hadfieldtől az ökörséget. (Kivéve az Űrvilág!)

Közben a kriptós piac beomlása miatt lassan lehet normális áron videokártyát venni. A bányászok aukciókat tartanak. És a Tom's Hardware kiszámolta, hogy csak az Ethereum bányászok úgy nagyjából 15 milliárd dollárt öltek bele GPU-ba az elmúlt másfél évben.

Kultúrrovat

WeCrashed, Börning, Top Gun Maverick és a Legal Eagle YouTube-csatorna. És ha ezek megvannak, akkor a következő heti adásban is van egy adag kultúra.

#304. Sütiszörny adás

Lángoló templom, a motoros pap, a podcast függetlensége meg az Index, avagy nem csak két narratíva létezhet, a bank, mint terep a politikai oldalaknak, Párnacsata és az amerikai kultúra csecsén való lógás, a TikTok betiltható-e, gyorsított filmek a Netflixen.

Kigyulladt a héten a pesterzsébeti Összetartozás templom, ami lényegében Ferenc kertjében épül. Majd épp csak eloltották, rácsapott egy tájfun, ami nem túl gyakori Dél-Pesten és eláztatta az egészet.

Eltűnik a netről Hodász András atya, akit liberális elhajlással csak az olyan nagyon hülyék vádolnak meg, mint a Magyar Hírlap, kiment az indexes tüntetésre és cikket is írt arról, hogy szegényebb lesz az ország az Index nélkül. A héten behívták egy fejmosásra a püspöki palotába, aztán elköszönt az influenszerségtől.

Aztán esett szó ismét az Index-ügyről, a függetlenségről, meg arról, hogy mi a különbség egy hobbiprojekt (ld. Meti) és egy professzionális médiatermék (pl. Index) között. Például az, hogy a Meti nem ad munkát senkinek, de emiatt nem is függ tőle egyikünk megélhetése sem.

Idecsatoltuk akkor már a Zsurnaliszta Vitaest című rendezvényt, aminek a Magnet közösségi háza ad teret. Majd jól nem érettünk egyet abban, hogy van-e értelme olyan kérdésekben vitát rendezni, ahol nincs igazából két oldal. Mert például ha a “mennyi hatszor hat?” kérdésre az egyik oldal szerint 36 a válasz, a másik szerint bálna, akkor az kevésbé termékeny beszélgetés.

Ferenc gyorsan elővette azt az Átlátszó cikket is, ami a média átalakulását írta le. Az a fajta balos médiafölény, amelyről jobboldali polgártársaink olyan szívesen beszélnek, e szerint is létezik. De nem azért, mert a kormánypárti médiára ne lenne pénz. Sokkal inkább azért, mert olyan rohadtul rossz újságokat csinálnak. Olyan ez, mint a kormánypárti humor.

A párbeszédet illetve a vita kultúráját természetesen meg kell tanulni. Meg legalább ennyire fontos megtanulni egyet nem érteni. Azt, hogy azzal nem lesz vége a világnak. És ha már így belementünk, sokadszor is linkeljük a Diétás Magyar Múzsa írását arról, hogy szükség van sok kapcsolódási ponttal rendelkező társadalomra.

Más podkasztokról

1, hallgassatok Párnacsatát. 2, a Párnacsata társadalmi felelősségvállalásról szóló adása kapcsán próbáltuk megfejteni, hogy vajon a magyar influenszereknek fog-e fájni a fehéroroszországi demokrácia állapota? Szóba került az is, hogy az amerikai interneten élünk. Abban persze nem értettünk egyet, hogy mennyire élünk az amerikai popkultúrában. Meg, hogy a frankofón zóna vagy a spanyol nyelvű internet mekkora.

És még egy kérdés maradt ebből a témából: miért lett egyeduralkodó az amerikai popkultúra? (Ésvagy ti keresitek-e a nem amerikai tartalmakat?)

És még apróságok

Trump kinyírja az amerikai postát, ami egyrészt befolyásolhatja a választások eredményét. Másrészt persze csúnyán be fog tenni a kiszállítós biznisznek is.

Viseljetek maszkot!

És a végén még nem értettünk egyet abban sem, hogy szörnyetegség-e gyorsítva hallgatni podkasztot és így nézni filmet. Most ide kattintva öt szóban ti is elmondhatjátok, mit gondoltok a fast forwardra kapcsolt tartalomfogyasztásról.