Podcast: Download
Subscribe: RSS
Levehető ajtós turmixgép, nem létező Bielefeld és a Lenin-gomba, Interrail jegyhamisítás és a Moszkva téri ingyentelefon, ragasztott vagy csavarozott fülhallgató, Ecosia.org és a faültetés, David Koch halála, Föld tüdeje, zöldhiszti-vita, Bolsonaro, zöldaggódó posztok, valamint Luther és végül ANDOR, a számítógép.
Egyfajta korteszt is az, hogy tudjátok-e milyen az NDK turmixgép, a kivehető ajtós. Meg az is, hogy el tudjátok képzelni a félrekapcsolt, egymásba áthallatszó telefonívásokat, amihez régi analóg technológiás központok kellenek. Mindenesetre jó alkalom ezt újrahallgatni Kern András 1979-es kabarétréfáját, a Halló, belvárost.
Ezután gyorsan megtárgyaltuk, hogy a németországi Bielefeld létezik-e vagy csak egy olyan csalás hozta létre, mint amilyeneket az Interrail vasútjegyekkel is elkövettek annak idejében. (Erről készül dokumentumfilm is!) Ez legalább a Moszkva térből ismerős kell legyen, mint ahogy az a nagyon fontos rész is, amikor a főhőssel közli az érettségi banketten a tanár, hogy ne legyen balfasz. Ja igen, Moszkva tér, ott volt olyan telefon is, amivel külföldre lehetett beszélni, ha tudtad a mágiát és volt megpatkolt bélásod.
És ha már így belementünk az összeesküvés-elméletekbe. Lenin egy gomba volt.
A nosztalgiarovat itt véget ért. Aki viszont ilyen visszaemlékezősdire vágyik annak nagyon ajánljuk az Anno Budapest podkasztot és rádióműsort.
Fenntartható tech
Mit csinál az ember, ha meghal a BT fülesben az akku? Leginkább kicseréli. És ha kiderül, hogy nem csavarozva van, hanem ragasztva? Akkor leginkább semmit. Ezzel Kelt szembesült a héten. Legközelebb megnézi, hogy szét lehet-e kapni az eszközt. Bezzeg a Sony monitorfülesnek a csomagolásában ott volt a teljes szervízleírás az alkatrészek rendelési számával együtt.
Zőőőőd
Ferenc a lányaitól eltanulta, hogy Ecosiával kell keresni mostanság, amikor ég a Föld tüdeje. Aztán persze lebontottuk a dolgot. Ecosiával persze keressen, akinek olyan kedve van, bár mára a Google és a Bing is CO2 semleges, de ők nem ültetnek fákat. A faültetés hatékonyságának természetesen van irodalma, érdemes elbírálni az abban találtakat. Nem, ártani nem árt egy újabb fa, de könnyen lehet, hogy nem is használ olyan bitang sokat.
Olvastunk egy marék tiszázós cikket arról, hogy a Föld tüdeje metafora miért nem passzol, na erről tök jót írt az Index. Aztán, hogy mi a politikai vonal a mostani pánik mögött, erről a Világoszöld posztját ajánljuk. A New York Times-nak is van egy helyretevős anyaga.
Egy pillanatig sem baj, hogy ég az esőerdő. Viszont az oxigéntermelés nagy részéért például azok a tengeri organizmusok felelősek, amelyekért senki nem ejt könnyet, pedig a melegedő tengerek és a savasodás kicseszhet velük. Aztán nagyobb tüzek vannak Afrikában, csak Afrikáról senki nem gondolja - tévesen - hogy a Föld tüdeje lenne. Oroszországban is ég a tajga, de az meg messze van. Szóval a jelenség komplex, nem lehet arra a szintre leegyszerűsíteni, hogy ég az esőerdő, mind meghalunk, mert ilyenkor nem vagyunk jobbak, mint azok, akik szerint nincs is klímaváltozás, amúgy is ki nem szereti a meleget.
További politika
Az Azonnalin és a Diétás Magyar Múzsában több jó klímás vitacikk volt mostanában. Feri leginkább azt szerette, amiben Ésik Sándor, a Múzsa alapító főszerkesztője azt fejtette ki, hogy nihilizmus nem bízni abban, hogy az emberiség átvészeli a klímakatasztrófát, vissza tudja magát fogni satöbbi. Amúgy pont a héten jött egy tanulmány arról is, hogy az optimisták tovább élnek.
Ide tartozik még az is, hogy meghalt David Koch amerikai milliárdos, aki jelentős vagyont költött el tömegközlekedési és környezetvédelmi projektek ellen lobbizva. Meg amúgy felnevelte a pénzével a tea party nevű szintén nem veszélytelen mozgalmat. Itt elvitatkozgattunk arról, hogy a piac, isten vagy a társadalom kiegyensúlyozza-e magát, és milyen hatással van erre a folyamatra az, ha vén pénzes faszik izomból nyomják az ujjukkal a mérleget.
Kérdésként felmerült még, hogy ez minden világok legjobbika-e, ahogy a Candide-ban szerepel. Vagy Steven Pinkernek van-e igaza, hogy nettó ennyire jól soha nem élt az emberiség? Esetleg közelebb kell-e zoomolni a hurráoptimizmus helyett.
Ja és igen, még vitatkoztunk egy darabig a klíma nevű otthonhűtő megoldásról is, de aztán a termodinamikával és az energiamegmaradással még Ferenc is kibékült.
Rendes tech
ANDOR egy nyolcbites számítógép, csodáljátok meg a lenti videóban. Aztán még utána lehet olvasni a MONIAC nevű, folyadékkal működő analóg masinának is.
A fapadosok azert mukodnek gazdasagosan tobbek kozott mert nincs jovedeki ado a kerozinra. Nezzetek utana, en ugy emlekszem hogy valami 1.8dollar/gallon az arfolyam most, ez emberi arfolyamra szamolva kb 50 cent per liter. A repulo kb 50liter/perc kerozint eszik atlagban, tehat egy ket oras uton 6000 litert kb. Leosztva az uzemanyag fogyasztast az utasok szamaval Europat keresztul repulni kevesebb mint 40 dollar uzemanyag koltseg/fo. A szamok nagysagrendiek, nem pontosak. A beveteleiket meg nagyban tudjak fokozni az extra termekek es szolgaltatasok eladasaval, a buntetesekkel es a jol optimalizalt utvonal tervezesekkel, jol is megy a szekerruk.
A Kern-féle kabarétréfa ötlete valami olyasmiből jött, hogy beázott egy (belvárosi?) telefonközpont, és emiatt az emberek furcsa konferenciahívásokban találták magukat, abban a korban, mikor a konferenciahívás amúgy csak nagyon kevesek kiváltsága volt. Ha jól emlékszem, bár most ennek nem találom nyomát, igaz, nem is kerestem nagyon hosszasan.
Az “a világ sokkal jobb hely, mint régen”, amúgy valóban kicsit általános állítás egy csomó metrika szerint igaz, csecsemőhalandóságtól lányok iskolázottságán és szegénységi küszöb alatt élőkön keresztül várható élethosszig. És van még másik tucatnyi hasonló metrika, csak nem értek hozzá persze, ehhez sem.
A légkondis kérdéshez is hozzászólok, biztosan pongyola megfogalmazás lesz, előre is elnézést, de érteni fogjátok. Nem az van, hogy egységnyi energia kivonása egységnyinél több energiát rak ki, hiszen nem 100 a klíma hatásfoka? Vagyis ugyan hül a szoba, de annál jobban melegszik az utca. Persze ez nehezen tettenérhető, hiszen az utca nagyobb légköbméter, de ha lenne egy 50nm-es lakásom, és a split klíma másik felét a szomszéd pontosan ugyanakkor 50nm-es lakásába raknám, az ő lakása jobban melegedne, mint ahogy az enyém hülne. Legalábbis szerintem. És ez nem valami fenntartható. Így egyfajta légkondi-fegyverkezési verseny keletkezik hamar, az jár rosszul, akinek nincsen légkondija, hiszen a többiek az ő lakását is fűtik. És egyre drágább lesz légkondizni is, hiszen ha mindenki fűti az utcát, egyre nehezebb lesz hűteni a szobát. Nem légkondizni meg egyre elviselhetetlenebb lesz, szegény szegények, ugye.
Mérnökszemmel István a múltkor elmagyarázta ezt, de annak vagy három napja már. Mindenesetre egyszer a klíma kirakja a meleget kintre, másrészt közben a berendezés munkát végez, energiát használ fel, aminek egy része szintén hőként sugározódik ki. Összességében az energiamegmaradást nem cselezzük ki vele, ellenben bent hűvös lesz.
SquadCast nagyon jó, március óta használjuk. Sokat fejlődött.