Podcast: Download

Subscribe: Android | RSS

Csirketrágya és pandémia, 5G konteók és pandémia, videokonferencia és pandémia, szerződésaláírás és pandémia, Lamborghini-fotózás és pandémia, Face ID és pandémia, Starlink és a csillagászok (és pandémia), valamint az iPhone SE kamerája.

Szinte adás előtt jött a hír, egy svéd város úgy próbálja megelőzni a walpurgis éji sokadalom kialakulását, hogy vastagon teleszórja a város parkját csirketrágyával. A büdös ugyan nem áll meg a kerítésnél, de a fenntarthatósági és kertészeti főfejes szerint amúgy is jót fog tenni a parknak.

A Brockenra, boszorkaraj!
A tarló sárga, zöld a sarj.
A nagy Horda már gyűlve gyűl,
Urián úr ül legfelül.
Árkon-bokron át így robog;
B – a boszorkány, bűzlik a bak.

Goethe: Faust (ford. Efraim Israel)

Éhenhal az agyrák

A délután egy részében megpróbáltuk megfejteni, miért ölne meg mindenkit az 5G. Az egyik elmélet szerint a rádiós kommunikációs technológiákkal együtt járnak a nagy járványok kitörései. Ez persze attól függ, hogyan gyógyítjuk egymáshoz az adatokat. Közismert ugye, hogy a Nicholas Cage filmek növekedésével együtt járnak az uszodába fulladásos halálozások is. Hogy van-e összefüggés? Ne feszegessük. (Én amúgy szeretem A nemzet aranyát!) Meg a belgákat se.

Aztán van egy másik elmélet, ami szerint az új frekvencia és a gyakrabban telepített állomások fognak gondot okozni. Ezzel az a baj, hogy darabokból kell összerakni a cáfolatot. Ezt a Qubit remekül megtette, legegyszerűbb, ha elolvassátok. Egyrészt olyan frekvenciákról van részben szó, amelyeken ezer éve forgalmazunk, már az analóg tévé is arrafelé ment. Másrészt olyan frekvenciákról van szó, amelyekhez közeli frekvenciákban most is fürdünk. (Pl. 2600, a wifi és kis barátai pedig a 2400-as sávban vannak.) Végül pedig vannak az el nem adott magas frekvenciák.

Aztán lehet még adóteljesítményekről is beszélgetni. Az átlagos 5G-s torony antennánkénti húsz wattja sehol sincs egy rádióadóhoz, ami mellett élnek emberek. (Amúgy itt lehet a lakihegyi antennának utánaolvasni, tök érdekes.) Ráadásul olyan frekvenciákról beszélünk - amiket egyelőre még el se adtak - amelyek könnyen elnyelődnek, ezért kell több bázisállomás.

Itt Kelt belezavarodott az alfa-, béta- és gamma bomlásba. Az alfa-sugárzás során hélium atommagok szabadulnak el, amiket viszont nagyjából egy papírlap is megfog. A béta-bomlás során elektronokat sugároz ki a bomló anyag, ennek a megfogásához már legalább egy vékony alulemez kell. Végül pedig van a gamma-sugárzás, ami nagyenergiájú fotonokból áll. Na ezek miatt viselnek ólomkötényt a sugárforrások környékén dolgozók. Mert a gammát csak a vastag ólom fogja meg.

A fentiek azonban az ionizáló sugárzások. A wifi, 3G, 4G, 5G, Bluetooth satöbbi nem ionizáló sugárzás, amiről itt van egy remek összefoglaló PDF. Amúgy nem ionizáló sugárzásból is van káros természetesen. Ez az ultraibolya sugárzás, ami a Napból érkezik, és ezért kell vastagon bekenni magunkat naptejjel.

Felmerült még, hogy rákkeltő-e a kolbász. Mert az 5G-szkeptikusok által idézett WHO listán az is ott van a rákkeltő dolgok listáján.

Miért menő a Zoom?

Nem user interface-szal nyerte meg a felhasználókat, bár egyszerűbb használni, mint egy Meetet vagy neadj’isten Webex-et. Ráadásul voltak privacy gondjai is bőven a cégnek. De valahogy sikerült elhúznia az összes nagy elől. Annyira, hogy a Google-nél kellemetlen mítingeket tartanak a kérdésben.

“Late last month, Philipp Schindler, Google’s chief business officer, held a videoconference with thousands of the search giant’s employees using Google Meet, three people who attended the call said. During the session, one employee asked why Zoom was reaping the biggest benefits even though Google had long offered Meet.
Mr. Schindler tried placating the engineer’s concerns, the people said. Then his young son stumbled into view of the camera and asked if his father was talking to his co-workers on Zoom. Mr. Schindler tried correcting him, but the boy went on to say how much he and his friends loved using Zoom”

Kék tintával

Kell-e a kék tintás aláírás egy papirosra, hogy hiteles legyen? Nem. Itt a vonatkozó szöveg:

“Az aláírás, vagy kézjegy formájára nincs kötelező törvényi előírás. A bíróságok által kialakított gyakorlat röviden úgy foglalható össze, hogy mindenki úgy ír alá, ahogy az neki tetszik (pl.  ékírás, firka, csak az egyik név, stb.) a lényeg, hogy az tőle származzon. A Ptk. szabályai megelégednek az aláíró kijelentésével, melyet a tanúk bizonyítanak. Tehát ha két aláírás még el is tér egymástól de az aláíró úgy nyilatkozik, hogy mindkettő az ő aláírása, akkor azt mindenkinek el kell fogadnia.
Fontos szabály, hogy a fentiek megsértésére csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni. Vagyis az alaki követelményeket megsértő jognyilatkozat érvényes lesz, amennyiben a nyilatkozat a nyilatkozattevő fél érdekeit nem sérti. Ezt jogi szakkifejezéssel relatív semmisségnek nevezzük, amely az elméleti kiindulópontunk alapján részesíti előnyben a nyilatkozattevő személy akaratának érvényre juttatását a nyilatkozat formai követelményeivel szemben. Röviden: Ha a szerződés annak az érdekét szolgálja, aki rosszul írt alá vagy a szerződésről hiányoznak a tanúk, ettől még érvényes lesz.”

Ettől még, ha előfordul, akkor a Xodóval, a macOS beépített Preview appjával vagy a Falsisign-nal a doksi aljára applikálhatjuk a beszkennelt szignónkat. A Falsisign még csinál olyan torzításokat is, amitől különösen szkenneltnek tűnik a dokument.

Apróságok

Remek autós fotókat lehet csinálni futópadon. Előny ha van otthon pár nagyobb fajta Matchbox vagy Burago. Akinél nagygépes objektív van otthon feleslegben, az a kerti sufniból építhet fényképezőgépet.

Az Apple megoldotta a FaceID és a maszkviselés összebékítését. A megoldás az, hogy ne erőltessük az arcfelismerést, ha nem látszik az arc.

Végül pedig van egy gyanú, hogy nem az XR kamerája van az új iPhone SE-ben.