#366. Elon kasza adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Digital-Media Hungary konferencia, MOL emberkísérlet, Lángoló podcast, Meta Pay, Google Drive-rejtély és segítő Google support, Airpods replika ejnyebejnye, Filmklub podcast gonzó Cannes-ból, Micsoda nők voltak podcast, Google I/O tablet és szemüveg, kriptó piac és a gázerőművek, Samsung hűtőmágnes, sátorlégkondi.

Ferenc Digital Media konferencián járt, be is számolt arról, hogy például milyen "emberkísérletet" folytat a Mol. És nem azért, mert ehhez különösebb kedve van, hanem mert az ország legnagyobb benzinkút hálózatát üzemelteti, a kormányunk meg olyan, amilyen. Ettől még nem kell a Molt sajnálni, és ezt áforos gyerekként írom.

Aztán ajánlottuk a Lángoló podcastot, amiben gitárokból kevesebb van mostanában, hozzáadott Rab Árpádból viszont egészen sok. Rab azon kevés emberek egyike, akikkel Kelt adott elő ugyanazon a konferencián. Hírértéke nincs, de Kelt többnyire nem ad elő konferenciákon. :) Árpád viszont rutinos előadó, plusz úgy általában okos ember, szóval hallgassatok Lángolót.

Nevezéktan

A Facebook a Meta brand mindenre való felnyalására játszik. Most épp Meta Pay névre keresztelték át a korábbi Facebook Payt. A magyar Metapay, ami a Sziget fesztivál érintéses fizetését megcsinálta anno, most kacaghat.

Ferenc átharcolta magát a Google Drive supportján, és megtapasztalta azt a nagyon fontos tanulságot, amit Kelt egy Chaos Computer Club előadáson hallott:

the language of the internet is broken english.

Ebben benne van az is, hogy a hang alapú kommunikáció nem mindig célravezető. Hol azért, mert más nem érti a mi akcentusunkat, hol azért, mert mi nem értjük az övét. Esetleg a kettő egyszerre.

Közben pedig a Google kimentette az ingyenes Google Apps felhasználókat.

Pisti elmondatta velünk, hogy a jó Apple termékek leklónozását nem kéne ünnepelni. Amiben önmagában van legalább egy adásnyi vita, és nem azért, mert ne lenne igaza.

Ajánló blokk

Hallgassatok Filmklub Gonzót a Cannes-i Filmfesztiválról Varga Ferivel, aki mindekettőnknek közös exkollégánk, meg amúgy a remek Filmklub Podkaszt hosztja.

Aztán az Éva Magazin Micsoda nők voltak műsora is érdekes Feri szerint. Kelt szerint nem feltétlenül kell adásokat csinálni náci kollaboránsokról (ld. Coco Chanel) olyan műsorokban, amikben más epizódok olyan nőkről szólnak, akiket a Gestapo vert össze és erőszakolt meg. Vajon egyetértettünk-e ebben? Vagy vannak a szürkének árnyalatai? (Jó, lelövöm a poént: vannak.)

Keltnek ekkor beugrott, hogy az M5-ön fut a Magyar Nők című műsor. Illetve, hogy ha már fél mondatnál többen szerepelt Margaret Thatcher, akkor említsük meg Steinschneider Lilit és Ewy Rosquistet is.

Google hírek

A Google bejelentett egy fordítós AR szemüveget. Amit ugyan egyszer már bejelentett, meg ezt a valósidejű fordítást pedzegette a Microsoft is. Valójában minden részegységünk megvan ehhez, csak a nyelvi modell nem feltétlenül futna egy szemüvegnyi hardveren, vagy nem tudna mit kezdeni egy rendes - értsd: életszerű - kétnyelvű szituációval. Az élet pedig úgynevezett edge casekből áll. Ráadásul a Google Translate nem is a legjobb fordító, a DeepL sokkal jobb.

Aztán a Google beígért egy tabletet is, ami az ígéret mostani állapotában tökéletesen érdektelen. Mint ahogy a tabletek is úgy általában.

A vita

Itt jött az a rész, amikor áttértünk a bedőlő NFT, TerraUSD és kriptó piacra. Nem nagyon értettük egyet benne, hogy a technológia végét jelenti-e hogy 13 év alatt nem találtak egy olyan problémát, amit az a remek megoldáshalmaz, amit összelapátoltak tényleg megoldana.

A probléma a következő: momentán az egész fenntarthatatlan. Innentől azon vitatkoztunk, hogy egyszer bekövetkezik-e a helyzet, ahol a blockchain lesz a megoldás, vagy kiderül, hogy ez a 3D-tévéhez hasonló marhaság. Kelt szerint a vitát az torzítja, hogy tőkealapok nagyon sok pénzt öntöttek be abba, hogy a blockchain megoldás legyen valamire.

Dolgok, amik nem látszanak

Lefotózták a Tejút közepén lévő fekete lyukat.

Az adásba már nem fért bele, de Elon Musk egy egészen újrajta botrányba sétált bele.

Aztán van egy kütyü, ami hideget csinál a sátorban. Sátorlégkondi. Maradjunk abban, hogy nem ítélkezünk az ennyire tré emberek felett.

A Samsung pedig feltalálta a láthatatlan hűtőmágnest. Drágába kerül.

#365. Garázsvásár adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Hama kártyaolvasó lassú avulása, NFT vita és colored coins, Airpods replika tapasztalatok, rendőrnyugdíjalap vs Musk Twitter-vásárlása, gonosz-e a Y Combinator, dugókat okoz-e az Uber, Amazon Send-to-Kindle újdonságok, EPUB, EVE Online újdonságok, Simone Giertz boltja, Tony Fadell garázsa.

Vannak harcosok, akikre akkor is emlékezünk, ha visszavonultak vagy elestek a harc mezején. Ilyen feledhetetlen társunk, a Hama kártyaolvasó. Egészen addig volt egyszerre a legolcsóbb, legstrapabíróbb és viszonylag jó (USB2-es, szóval lassú) olvasó, amíg az SD-XC kártyák megjelenésével el nem avult. Emléke örökké velünk marad. Meg az olvasó is, mert régi kártyákhoz még teljesen jó.

Szóba került a Telex kokainos történelmi cikke, ez az.

Mi az az NFT?

Ferenccel nagyon nem értettün egyet az NFT-k hasznában, életképességében, és abban, hogy egy tulajdonjogi bejegyzés mögöttes tulajdon nélkül, ami csakis spekulatív jószágként értelmezhető, szóval az egy értelmes dolog-e. Szerencsére van annak némi esélye, hogy erről olyan brutálisan sokat nem kell beszélni, egyelőre az emelkedő jegybanki kamatok, az infláció és az a tény, hogy az NFT-nél csak kevésbé kockázatos befektetések vannak kinyírják a piacot. Van erről egy Wall Street Journal cikk, ami szerint:

“The sale of nonfungible tokens, or NFTs, fell to a daily average of about 19,000 this week, a 92% decline from a peak of about 225,000 in September, according to the data website NonFungible. The number of active wallets in the NFT market fell 88% to about 14,000 last week from a high of 119,000 in November. NFTs are bitcoin-like digital tokens that act like a certificate of ownership that live on a blockchain.”

Ami pedig az esetleg valami funkciót hordozó tokeneket illeti - például egy nyaraló bérlését - erről 2013 óta beszélnek a blockchaines arcok, szóval évtizedek kérdése és el is készül. Akkor úgy hívták, hogy színezett bitcoin. A videojátékokban pedig, nos ott is évtizedek óta vannak megvásárolható kozmetikai kiegészítők.

Kütyü

Ferenc még mindig elégedett a HiCity V1.1 nevű Airpods másolat fülesével.

Elon még mindig nem a Twitter tulajdonosa, mert egy nagy céget nem úgy vesz meg az ember, mint egy vödör narancsot az Aldiban. Például a narancsnak nincsenek olyan kisrészvényesei meg intézményi befektetői, akik keresztbe akarnak feküdni a biznisznek.

Itt megint megakadt az adás, mert Kelt azt találta mondani, hogy az Andreessen Horowitz tucatnyi gyanús ügyben van benne, nem csak abban, hogy a világ egyik leggazdagabb embere vegyen magának médiát. Például az ő startupkeltetőjükben volt csempészés mint üzleti modell startup. Ferenc erősnek érezte a kijelentést, és nem volt idő kiguglizni a Shypmate és a Backpack nevét. Benne vannak az Axie Infinity nevű piramisjáték alakú “blockchain játék” történetben is. És akkor még nem is beszélünk Doordashről.

De később aztán beszéltünk, mert abban sem alakult ki az ideák szintézise, hogy a sharing economy nevű cégek aktívan károsak-e vagy az Uber és a Lyft mennyivel növeli a dugókat. Az Uber saját globális felmérése mondja azt, amit Ferenc várna, a többi jellemzően magasabb számokat talál. Mindenki talál tanulmányt a saját hitéhez egyelőre.

Formátumok

Az Amazon Send to Kindle szolgáltatása elengedi a régi - elég egyszerűen előállítható, de butább - mobi formátum kezét, mostantól azw3-at (kf8) vagy epubot lehet küldeni majd az ekönyvolvasókra vele. De nem akármilyen epubot, mert a bolti könyvek nagy részén van másolásvédelem, azt meg az Amazon nem fogja letörni róla a vásárlónak.

DRM alapok. A DRM definíció szerint törhető, mert ahhoz, hogy az adatot olvashassuk a vásárlónál van három fontos dolog: a titkosítókulcs, az algoritmus és a titkosított szöveg. Igen, ez olyan, mintha a betörő a lakáskulcsunkkal jönne kinyitni az ajtót.

Apróságok

Excel kapcsolat kerül az excelszerű játékok ősébe, az EVE Online-ba.

Simone Giertz saját boltot nyitott, van benne például csavarhúzós gyűrű.

Tony Fadell, az iPod és sok minden más apukája takarított a garázsában és fotózott is pár érdekes prototípust.

#364. Jobbra nézek, balra nézek adás

On By pohlyferencIn podcast2 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Az értelmiség szerepe, falfestés, Airpods 3 replika Kínából, Tinder hidegben, Elon Musk nagybevásárlása, Toys’r Us, Apple App Store és az inaktív appok, Netflix felejtés gomb, zsebmixer tiniknek, Snap drón, USB-C-n tölthető kamera akku.

Kezdjük közlekedési countryval, ennél csak bonyolultabb lesz az adás. Mert azzal folytattuk, hogy megpróbáltuk körbelőni, hogy mi számít értelmiségnek. Meg egyáltalán meghaladott kérdés-e ez? Ennek lesz egyszer csak utánlövése egy adás különszámban, mert mindketten fontos témának gondoljuk. Addig is, amíg ezt megvalósítjuk addig egyrészt kommenteljetek, ha van ötletetek, hogy honnan kell a kérdést megközelíteni, másrészt meg tekintsétek meg lentebb Eugène Delacroix A szabadság vezeti a népet című festményét, amelyet a továbbiakban az eredeti nevén fogunk emlegetni - La liberté guidant le peuple - mert kultúremberek vagyunk.

Ferencélmény

Ferencnél festenek, aminek a kapcsán rádöbbent arra, hogy festetni drága. Nehéz ilyenkor nem belegondolni abba, hogy a kereslet és a kínálat viszonyáról addig szokás elmélkedni mélyjáratúan, amíg nem a mosógépszerelő vagy a hidegburkoló kér el egy vagyont szakmunkáért. Mert hát csinálhatná ugyanezt Németországban is a metlaki ott is csak mettlacher. A szükségesnél több időt töltöttünk a Dulux színnevein való röhögéssel itt, de hát könyörgöm, akik öt ugyanolyan szürkének olyan neveket tudnak adni mint csillámló halraj, meg gránit templom, azok megérdemlik.

Aztán Ferenc vásárolt “eskü olyan, mint az igazi” Airpods replikát. Ehhez ti segítettétek hozzá kedves hallgatók, még valami Discordot is kapott, ami a nyugati boltosokat és hamis státusszimbólumot vásárlókat köt össze kínai gyártókkal.

Internetesebb dolgok

Még az Antarktiszon is lehet Tinderen matchelni, derült ki a QI Twitteréről. Az esetre 2014-ben került sor, és valójában perzselő nagy szerelem vagy legalább kapcsolat nem lett a történetből, és nem csak azért, mert érdeklődve bámultak a királypingvinek

Elon Musk nagy erőkkel megpróbálja megvenni a Twittert. Erre ő is vett fel sok hitelt, mivel leveraged buyout ezért a Twitter is vesz fel sok hitelt, és ha a kisrészvényesek rábólintanak, akkor jól eladósodik mindenki. Vesd össze, a cég eddig két évet zárt profittal a 16-ból, na most ehhez évi egymilliárddal többet kell majd termelnie.

Ugyanígy dőlt be a Toys’r’us.

Az Apple kipucolja a boltjából az inaktív appokat, amiket nem frissítenek. Mielőtt bárki helyeselni kezd, gondoljunk bele, hogy a legtöbb kultúrterméket - és a játékok kultúrtermékek - nem kell folyamatosan babusgatni. A Háború és békét nem írja senki újra.

A Netflixben van gomb, ami elfelejteti vele, ha valami olyat néztünk, amit nem akarunk az ajánlómotorral megetetni.

Kütyük

Itt már kezdtünk belealudni az adásba, ezért csak érintettük az új Teenage Engineering keverőt. (Vonatkozó Keats vers.)

A Snap ferencdrónját, ami körbezümmögi az embert és nyom róla remek tarkószelfiket.

És a drága, de USB-C-n tölthető fotóakkut.

Illetve pár szó esett arról, hogy már nem lehet széthagyni a városban a bérlős rollereket, mint eb a taklamakánt.

#363. WiW adás

On By pohlyferencIn podcast6 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Locsolás, HBO Max UX, ajánlók, Julia, 4blocks, Tokyo Vice, John Wilson, Adam Curtis, Hieronymus Bosch, Evermusic, Facebook feljelentések, visszatérő taikonauták és a Tiangong, spätburgunder, Besúgó, hangosbeszélő őrrobotkutya, megpattanó robottaxi, chiphiány, WiW születésnap, gyászelmélet cáfolata, Playdate review, banánhámozó robot, mobildugó kutyás USB-C, night vision kamera.

A HBO Max jobb, mint a Go volt, de bőven van vele bajunk. Például kiszámíthatatlan az, hogy hol találjuk meg a környékbeli filmeket a felületen vagy azt, hogy mit néztünk korábban. Az epizód összefoglalók hiánya miatt pedig a tévé előtt bealvó felhasználók - nem mondunk neveket - utólag a részekbe beletekerve kereshetik, hol szállt le az álomtündér.

Van viszont Julia, 4blocks és Tokyo Vice, amiket jó nézni - mondja Kelt, Ferenc pedig a How To with John Wilson sorozatot javasolta. Innen már csak egy ugrásra van Adam Curtis művészete.

A kultúra rovat folytatásában Ferenc beszámolt a Szépművészeti Bosch kiállításáról, és arról, hogy milyen kevés festmény maradt meg valójában Bosch Jeromos művésztől. Valahogy ezt sikerült kifuttatni a VR-re, de ha az embernek a kezében kalapács van, ne csodálkozzunk, hogy lát szögeket.

Fehér ember gondja baja

Az Evermusic mindenhonnan is tud zenét lejátszani és azt továbbpattintani Chromecaston. Felhőből, NAS-ról is zenél, ráadásul nem csak a DLNA-t támogatja, amit annyira szeretünk utálni. PC-re vagy androidra természetesen nem elérhető. Viszont nekik ott a CloudPlayer.

A Facebook az eddigi “minden oké szerintünk” álláspontjáról eljutott oda, hogy már ki se vizsgálnak panaszokat. Eddig legalább lehetett mi miatt verni a nyálunkat, hogy talán a nettó gyűlöletbeszédre nem kéne rányomnia a moderátornak, hogy ez szerinte megengedhető. Most már megfellebbezni sincs mit. Ez a fajta cinizmus persze ismerős, a magyar kormány is ebben utazik.

Űr és más kieső helyek

Hazatértek az űrhajósok a kínai űrállomásról, Ferenc pedig rácsodálkozott, hogy a Tiangong milyen rendezett képet mutat belülről. Pesze ez így van rendben, alig lakták be. Nézzük majd meg, amikor mindenkinek a szétdobált thinkpadje, gitárja, fotógépe ott lebeg majd a hibajavítás miatt egyszer-kétszer már lebontott panelek között. A tisztelet persze jár a kínaiaknak, űrállomást építeni nem egyszerű.

Aztán Ferenc még messzebbre hatolt a világban, amennyiben elmesélte, mi az a Spätburgunder (ejtsd: spétburgunder), megbeszéltük a HS7 számát a konyháról és azt is, hogyan került bele Feri a Besúgó főcímébe.

Sanghajban robot kiabálja, hogy karantén van, az USA-ban pedig önvezető autót fogtak a rendőrök. Az utóbbinál kiderült, hogy az a robotautó előnye, hogy Triggerhappy Rasszista járőr se tudja agyonlőni. Nem rajta múlik.

Fényes jövő

A Volkswagen már arról beszél, hogy 2024-ig is eltarthat a chiphiány. Esetleg tovább. Akinek van jó karban lévő használt autója, most menjen ki az udvarra/garázsba megsimogatni.

Húsz éves lenne az iWiW, ha… hagyjuk ezt a labdát a levegőben. Mindenesetre a közösségi oldal, ami megtanította a magyarokat közösségi oldalt használni ennyire régen indult. Aztán versenyképtelennek bizonyult a Facebookkal szemben. Nem volt ezzel egyedül, büszkék lehetünk rá.

Ennek kapcsán beszélgettünk arról, hogy 12-15 éve divat volt arról beszélni, hogy aki ivós, bulizós képet rak a wiwre, azt majd kiszórja a HR. Ez egy nagy luft volt, amit a HR-es véleményvezérek rúgtak - mondja Kelt.

Mindenki tök jól tudja a tévéből a gyász öt fázisát. Kivétel az ezzel foglalkozó pszichológusok, akik azt tudják, hogy ez az ötfázisos modell rég meghaladott.

Kütyük

Megérkeznek a vásárlókhoz a kurblis kézikonzol, a Playdate első példányai. Menőn néz ki, de nehéz megindokolni a 180 dolláros jószág megvásárlását.

Megszületett a banánhámozó robot, ami statisztikailag minden második banánt meg tud hámozni. Van még hová fejlődnie. Itt szóba került a Kuka cég is, aminek a kukásautót köszönhetjük.

A heti értelmetlen kütyü a töltés közben a telefonnal közösülő kutyarobotos kábel. Igen.

Végül pedig az ukránkommandóst fotózó kamera, ami csak egy kicsit rosszabb, mint egy középkategóriás kínai telefon, de legalább drágább.

#362. Villon adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Választási eredmény fogadtatása kritikájának elemzése különszám! Viták! Beef! Rágódás! Egyetértés!

Ferenc szerint “akkor itt fogunk élni”, Kelt szerint pedig “nem vagytok egyedül”. Mindenesetre a választást elbukta az ellenzék. Vagy legalább is nem nyerte meg, de kérdés, hogy egyáltalán megnyerhető volt-e?

De mielőtt belemennénk, két kérdés nyitva maradt az előző adásban.

Vissza a választáshoz

Vassurányban - a pletykák szerint kocsmai influencertevékenység miatt - durva túlsúlyban voltak a népszavazáson az igen válaszok. Feltételezhetően nem azért, mert arra akartak szavazni, hanem azért, mert a vassurányiak sem értették a kérdéseket. (Mentségükre legyen szólva, a kérdések értelmetlenek és hazugok voltak.) A polgi már mentegeti a helyieket. Akárhogy is, soká éljen Transzsurány!

Egészen biztosak vagyunk abban, hogy nem Noár művészete vezetett az ellenzéki vereséghez. Bár van ilyen elmélet is.

Nyugodtan kijelenthetjük azt is, hogy nem volt széleskörű választási csalás. Már az a fajta, ahol Marika nénit beépítik az urnába, mint Kempelen törökjét, és ott ikszeli naphosszat a Fideszt. A szavazást lebonyolítók mindenhol ügyeltek erre, voltak ellenzéki szavazatszámlálók, EBESZ-megfigyelők, balett-táncosok és sírkőfaragók.

Nem volt tisztességes válaszás sem. A határon túli szavazatok rögzítése és kezelése a világ vicce lenne, az pedig, hogy az NVI mossa a kezét, hogy ő más országokban nem tud eljárni, röhej. Ugyanakkor olyan mennyiségű szavazatról beszélünk, ami nem fordítja meg a választást. A kormány azonban sokkal több pénzből kampányolt, mint az ellenzék, összemosta a kormányt az állammal, átszabott kerületekkel dolgozik a rendszer és egy eszméletlen méretű propagandagépezetet működtetett a Fidesz. Az EBESZ összefoglalójában mindezeket meg lehet találni.

Ferenc lovagolt egy kicsit azon, hogy a Kétfarkú Kutya Párton elmehetett egy-két mandátum. Illetve az ő számításai szerint a szavazzanak minél többen listán az MKKP-re se lett volna értelmes lépés. Ez persze akadémikus kérdés, nem a kétfarkúakon úszott el a választás.

Akkor mi történt?

Több magyarázat kering arról, hogy mi lehetett a rossz. A jelölt, a kampány, esetleg a települések polgárai az önérdekük - ld. ‘mink szívni fogunk, ha ellenzéki lesz a kerület, de a Fidesz marad kormányon’ - miatt szavazhattak a kormánypártra. Például mert nem akartak úgy járni, mint Göd, amitől úgy elcsatolták a Samsung fejlesztések után járó pénzeket, hogy csak úgy porzott. Berente sztori újra, csak most rendszerszerűbben.

Fontosabbnak tűnik, hogy rabul vannak ejtve az önkormányzatok. A fideszes kijáróember - polgi, helyi képviselő, nábob - ad valamicske garanciát, hogy jön majd pénz kilátót építeni meg térkövet lerakni. Itt vitatkoztunk egy kört azon, hogy a falusi szegényebb (esetenként mélyszegénységben élő), kevésbé képzett tömegek tehetnek-e a választási vereségről. Szóba került a funkcionális analfabetizmus, a szegénységből következő rövidtávú gondolkodás és az is, hogy a városokat is megnyerte három kivétellel a Fidesz. Sőt még Budapesten is szereztek negyven százalékot. Mindezt úgy, hogy a Fidesz amúgy nem támogatja a szegényeket, a középosztálynak oszt vissza pénzeket, különösen a többgyerekeseknek.

Ferenc itt beleszaladt abba, hogy a moralizálást el kell engedni, sőt még a cancel culture kifejezést is használta. Mivel az európai politizálás a morális jó megtalálására épül fel elvben (na jó, plusz lobbiérdekek), ezért ebből volt némi vita. Illetve arról is beszéltünk, hogy a Gömbös teret is átneveztük, Steinmetz kapitány szobrát is elszállították a köztérről, és Kelt szerint a különböző gyamatosító hősök szobrának leszerelése is ugyanez a jelenség.

Mit láttak a szavazatszámlálók

Bocsássuk előre, hogy az előválasztás és a civil szavazatszámlálók a két legfontosabb fejlemény volt idén. A beszámolóik viszont részben a gyászmunkával részben meg a rácsodálkozással vannak tele. Kiderült, hogy a zsákfaluk nem olyanok, mint a Káli-medence. Illetve, hogy már egy város külvárosa is lehet olyan élmény, ami sokkolja az Árkádiában élő embert. Emiatt nagyon sok szegényezés, prolizás, cigányozás van Kelt ízlésének. Ferenc szerint ki van mondva, amit láttak. Ki lepődik meg, hogy ebben sem értettünk egyet? (Remek paródia az utóbbi linkről.)

Tanulságnak azt lehet levonni, hogy több tényező van, nincs egy egyszerű megoldás. Mivel nincs nyilvános exit poll, így csak tippelgetni lehet valójában, hogy mi történt. Még ha a G7 meggyőzően érvel is, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a képzettség az, ami alapján szórnak a szavazatok.

Végszó? “Mi itt leszünk.” És olvassatok Ritók Nórát.

#361. Fogkefe a mellényzsebben adás

On By pohlyferencIn podcast6 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Turizmus különszám: mikor találtuk fel, már az ókori görögök is-e, peregrináció, grand tour, Bridgerton, egészségügyi utazások, Surány és a horányi Meteor telep, Handrás gyerekkora, utazási infrastruktúra, fapados üzleti modell, egységes európai roaming, Instagram-generáció, a szelfik és az utazás, valamint a mai turizmus körüli dollárösszegek.

Az országgyűlési választással és a ne műtsék Orbán Viktort óvodás kislánnyá népszavazással kezdtünk. Szerintem senkit nem lep meg a véleményünk, de fontos, hogy az ember időnként elmondja azt. Azok, akikkel nem értünk együtt, százmilliókból mondták be a hangosba a saját mondókájukat.

Az adás témája amúgy a turizmus volt. Próbálok rövid lenni - mondta Kelt, akinek ez ritkán sikerült eddig - és csak az alap tényeket összeszedni, mert nincs értelme leírni, ami az adásban amúgy is elhangzik.

Az utazást is megnehezítette a geopolitikai helyzet - meg rég volt néhai mesterünk, Kátai

A turizmus viszonylag kései találmány. Célelvű utazás korábban volt: az antikvitásban az ember - ha megengedhette magának - elment a delphoi jósdába, az olimpiára vagy voltak még célok. Ez a társadalom kis részére volt igaz, plusz az utazás kockázatosabb volt, mint ma. A rómaiak aztán építettek remek úthálózatot, hogy mozgatni tudják a legiókat, illetve kitalálták a nyaralást, amely során a gazdagok nyáron kihúzódtak a vidéki birtokra vagy a tengerpartra a meleg városból. A birodalom bukása vitte magával az úthálózat karbantartását is, szóval jó volt, amíg tartott.

A középkor és a feudalizmus nem volt utazásbarát a társadalom nagy részének. Plusz ilyenkor azért érdemes belegondolni, hogy az ország egy része mocsár volt például Magyarországon. Persze Janus Pannonius tanulhatott Rómában, Galeotto Marzio eljöhetett Mátyás udvarába, de ők a kis százalék, a behívott külföldi szakértők.

Senkit nem nézünk parasztnak, hogy fordításban közüljünk Janust :)

A céhes világ feltalálta a peregrinációt: a mesterlegény otthon megtanul, amit lehet, majd elindul máshová tudást gyűjteni. Ehhez céhes embernek kellett lenni, ha nem is teljes jogú tagnak. Illetve hasonló út volt a diákok számára is. Misztótfalusi Kis Miklós, a magyar kultúra egyik hőse - meglepi: szarul bántunk vele - így hozott egy egész fullos nyomdát Utrechtből. (Ha bármilyen dokumentumot Janson betűvel szedtek, előtte tisztelegtek!)

A 16. században kezdődik a leginkább brit grand tour kialakulása is. A képzett nemes ifjakhoz hozzácsapnak pár mentort, tutort, szolgát, szakácsot, csepűrágót és léhűtőt, majd körbeutazzák Európát (értsd: Olaszország, Görögország), majd világlátott emberként hazatérnek a birodalmat működeteni. Ez egészen sokáig szokásban marad. Ide még a Bridgerton második évadát is be tudtuk kötni!

És eljő a 19. század, ami felénk (ld. Monarchia és előtte) a fürdők fejlesztését, Abbázia felfutatását és a belföldi turizmust jelenti. Illetve azt is, hogy Baross Gábor, a Vasminiszter kiépítteti a magyar vasútrendszert, ami lehetővé teszi az utazást. A megelőző állapotokról Petőfi Úti levelekje remek olvasmány. Ráadásul ebben Petőfi egészen szerethető figura, nem úgy, mint általában.

Szóba került a Balaton üdülővé alakítása, amiről a 444-nek van egy jó Makro kiadványa. És egy podkasztja, amit elérhetnek a nem előfiztetők is, amiben erről beszélgetnek. A sztori röviden: a Balaton környéke nagyon sokáig agrár terület volt, ahhoz, hogy fürdőzős legyen, a korábbi ott élők kiebrudalására volt szükség. Aki nem bivalyt tenyészt a Balatonnál, az gyüttment, maximum elég rég kezdte.

A polgárosodással indul el az a trend is, hogy a polgárok mennek helyekre. Üdülőtelepek alakulnak ki, Ferenc erre Surányt és a horányi Meteor-telepet hozta példának. De volt csónakos élet több helyen Budapesten. Illetve elővettük Handrás önéletírását, aki a dunai hajóséletről mesélt egy nagyon megindító részben.

A huszadik században felgyorsul a változás. Svájcban 1923-ban törvénybe iktatják, hogy a közalkalmazottaknak járjon szabadság. Nem csak ha betegek vagy valami, hanem csak úgy nyaralni. A Neckermann 1963-tól már német áruházakban is állított fel kioszkokat, ahol dobozos nyaralást (ld. még buszostúra) lehetett előfizetni.

Közben a fapados repülést is feltalálták lassan. Előbb Kaliforniában (1949), aztán az Egyesült Államokban (1971), majd nagyon terjedésnek indult a kilencvenesekkel. A kétezres évekre (2012-es adat) a fapadosok adták a repülős utasforgalom 44,8 százalékát.

Közben pedig lett Instagram, előbb olcsó mobilinterneten, majd pedig európai roaming. Mindegyik kellett ahhoz, hogy a nyaralás végiginstázása lehetőség legyen. Nem csak az egyes pszichológusok - aki nem hoz adatot, annak nem hiszünk - hanem a tanulmányok is erősen szórnak abban a kérdésben, hogy az insta úgy általában véve káros-e vagy sem.

Bele kell-e tennünk magunkat a világba, hogy elmondhassuk, hogy mi is voltunk a híres helyen? Erre csak egyéni válaszok vannak. Addig is éljünk együtt azzal a tudatta, hogy évi 904 millió turista 855 milliárd dollárt költ el, amiből 100 millió ember él világszerte. És ezek 2007-es számok. Ez a forgalom (2016-os szám) a CO2 kibocsátás 5 százaléka, és még mindig leginkább az első világ utazik. Szóval a mindenki repüljön korszaka egyrészt még nincs itt, másrészt jó eséllyel fenntarthatatlan.