Mi a sajtó feladata és mit csinál helyette? Hogyan lehet jó értelemben vett bölcs cikkeket olvasni, ha az ipar nem fizeti meg azokat, akik már értik a világ egy részét? Lehet-e versenyezni a hatalom propagandagépezetével? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel olyan embereknek, akik - velünk szemben! - szerkesztőségekben ülnek, azokat irányítják, és gondolataik is vannak a sajtó működéséről.
Egy fajta all star listát hoztunk össze, mondhatjuk álszerénység nélkül. Kerényi György több lapnál volt már, igazgatta a Magyar Rádiót is, volt Kelt főnöke a VS-nél és még sok minden más. Pál Zsombor az adás készülte alatt lett a 24.hu vezető szerkesztője, de előtte főszerkesztette a Kreatívot. Tóth Szabolcs Töhötöm a Magyar Nemzet darálóba küldése - a hasonló néven üzemelő zombi lap létezéséről nem veszünk tudomást - után megcsinálta a legjobb magyar interjú podkasztot, Az élet meg mindent. (Igen, jobb, mint a Fridi!) Pintér Bence, aki amúgy a magyar irodalomtörténet egyetlen sci-fi témájú oknyomozását végezte el, Győrben vitt helyi lapot, de megfordul és megfordult bőven más helyeken is. És Munk Vera, akit ha nem tartok meg csattanónak, akkor a lista elején lenne a helye, nem csak leendő újságírókat oktat az ELTE-n, hanem a Telex társ-főszerkesztője is, előtte pedig az Indexnél volt a politika rovatban, írt könyvet, tartott képzést satöbbi. Szóval az adás készülte közben öt újságíró ült különböző asztalok körül, orosz hússaláta nem volt, évtizedekben mérhető szakmai tapasztalat viszont igen. Tán egy évszázad is.
Mivel az egyes interjúkban jóval több mindenről van szó, mint amit végül a média szerepének tisztázásához, feladataihoz, működésének feltárásához felhasználtunk, a vágatlan anyagok kikerülnek még a héten a Patreonra, ahol a támogatóink - köszi! - meghallgathatják azokat.
Kérdezni, vitatkozni, cinikusan cöccögni vagy itt a kommentekben lehet vagy a Telegram csatornánkon. Belépési link oldalt.
Hol voltunk eddig? Szintlépés a jegyzetelésben, avagy Roam Research, Loqseq, NotePlan, és ehhez képest Setapp és Python3. Őrségi macskák és az olcsó kínai halszemoptika. Afázia és Ready Player Two, valamint az Alapítvány sorozat. Facebook kimaradás és a tőzsde. Előválasztás, választás, számítógépek. Apple és Microsoft események.
Lészen ágyú, mondta a népszerű történet szerint Gábor Áron, akinek a lett ágyúja a népdal szerint fel van virágozva. Lett adás is, még ha más technológiával is készül, mint az ágyú. A kimaradásért sűrű elnézést ugyan nem kérünk - van, hogy besűrűsödik az élet, és az a kemény nagy igazság, hogy adást nem felvenni a legegyszerűbb, minden más munkább - de restelljük. Pláne, hogy nem mindenkihez jutott el, hogy szeptemberben csak levegőért jövünk fel a víz alól. Hogy tovább magyarázzam a bizonyítványt: vacak adást könnyű csinálni, de minek. Így is be-besikerül, de legalább azt büszkén elmondhatjuk, hogy direkt nem vettünk még fel “falura jó lesz, városon meg nem nézik” szintű adást.
És most az jön, ami a kihagyott hónapban történt velünk:
Ferenc a Roam Researchból átköltözött a Noteplanbe. Ráadásul nem úgy, hogy előfizetett, hanem úgy, hogy egy maces shareware csomagra, a Setappra, előfizetett. Egy alkalmazásnál csak nullás, többnél már megéri, mondja ő és Kálmán hallgatónk.
A költözéshez azonban kódolni kellett Pythonban, mert nyilván semmi sem annyira egyszerű, hogy csak valamit betöltünk egy másik programba. Ehhez ugye szabványok kellenének. A Python megnyerte Ferit, mert kábé annyira egyszerű alap dolgokat megcsinálni, mint a gyerekkorunk egyszerű programnyelveiben, amitől az ember úgy érzi, hogy ott van előtte a világ nyitva.
A Ready Player Two is szóba került, amit nem ajánl senkinek.
Kelt is jegyzetelős appal próbálkozott, de olyannal, ami nem akar előfizetést eladni, szóval Logseq lett a vége. A gépek közti szinkronizációt pedig a Onedrive oldja meg. A jegyzetek másik fele pedig egy Nuuna noteszbe megy, mert kézzel jegyzetelni még mindig remek dolog. Talán a ReMarkable 2 beéri, de egyelőre annyira drága, hogy eszünkbe se jutott megpróbálni.
A hét két kultúrélménye egyrészt Baráth Katalni Afázia című regénye. Másrészt pedig macskák fotózása a 7artisans 7,5 milliméteres halszemoptikájával. Manuális objektív, egy rendes elektromos, az autofókuszt is tármogató darab sokkal jobb - ilyenből Pentax volt mostanában a kezemben - de ár/érték arányban a 7artisans nyerő.
Végül esett pár szó az előválasztásról, ami érdekesebb mint az Apple és a Microsoft új termékvonala. Annyira, hogy ez még nem is nagy szó. Kelt ajánlotta az Alapítvány sorozatot és azt, hogy aki teheti jelentkezzen szavazatszámláló biztosnak.
Helyesbítés a bírósági rendszer és a elaboráció a felhő-tárhelyek kapcsán (Yottacloud, Tresorit), Roam vagy Obsidian és a memex, könyvek (Andy Weir - A Hail Mary küldetés, Baráth Katalin - Afázia) és sorozatok (Ted Lasso, Hit&Run), mi történt (és mi fog még) a home office-szal, Google Health bezárás és Play Store-on kívüli appok kizárás, Onlyfans pornótiltás és nemtiltás, Apple pedofilvadászata a telefonjainkon, hangvezérelt közvécé, mesterséges kaméleon.
Bíróságok és a hatalom
Kelt vagyok és nem félek erős megállapításokat tenni, amik aztán vagy tévesek vagy nem. Ennek megfelelően az adás helyesbítéssel kezdődött, mert egy bíró hallgatónk felhívta a figyelmemet arra, hogy a bírósággal nem bántam kesztyűs kézzel. A nézőpontunk más. Ő azt látja, ahol a bíróság működik és mint ilyen a társadalom érdekeit szolgálja. Az életben nem vonnám kétségbe azt, hogy igazságszolgáltatásra szükség van, és vannak még ebből következő alapelvek, amelyek szintén vitán felül állnak. Én azt látom, hogy a hatalom próbálja maga alá hajtogatni a bíróságokat is, ami ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásával és nem szolgálja a társadalom érdekeit.
Állampolgárként annyit tehetünk, hogy 1, nem szavazunk meg olyan figurákat, akik ezt a szétválasztást nem támogatják 2, támogatjuk a függetlenségükért küzdőket. A másodikat azzal, hogy nem fogalmaztam kellően egyértelműen, megsértettem. És közben megsértettem a hallgatónkat is. Mindez független attól, hogy mit gondolok újságíróként arról, hogy általában véve a magyar igazságszolgáltatásban mennyire bízhatok. (Egyáltalán nem.)
Az Apple pénze
Csaba hallgatónk jelezte, hogy az Apple jóval több mindent könyvel el a Services költségvetési sor alá, mint én mondtam. Az iCloud mellett az összes szolgáltatása ide megy. Aki ennél mélyebben érdeklődik a téma után az kénytelen lesz elemzői háttérbeszélgetést hallgatni vagy Seeking Alphát olvasni. Mindenesetre nem jön be annyi pénz az iCloudból, mint az sugalltam.
Balázs pedig arra kért minket, hogy ne csak amerikai felhőszolgáltatókat emlegessünk, hiszen Európában vagyunk. Abban az Európában ráadásul, ahol az adatvédelmi szabályozás többnyire jóval fejlettebb, kényelmesebb és emberbarátabb, mint az USA-ban. Ő a Jottacloudra esküszik. Én Tresoritot használtam, ami azóta a svájci posta tulajdona. (A svájci biztonságot illető Crypto AG sztorit pedig erre találjátok.)
Sajátélmény
Ferenc hosszasan gondolkodott arról, hogy Roamról Obsidianra kellene váltani, de végül a dolog kényelmetlensége megakadályozta. Illetve az is szóba került, hogy hiába exportál nyílt formátumban mindkét szolgáltatás - sőt az Obsidian a gépünkön lakik - ha a metaadatok kezelése nem egységes, a funkciók eltérnek, akkor a sima költözés nem lehetséges.
Innen gyorsan elkanyarodtunk oda, hogy valójában az emberi gondolkodást és emlékezést leképező szoftverekről beszélünk. Erről pedig már Vannevar Bush, Truman főtudósa is írt, pedig hol volt még akkor a PC. As we may think című esszéjét nagyjából mindenkinek el kell olvasnia, aki emberek számára készülő szoftvert gyárt. Az informatikai eszközökbe kiszervezzük az emlékezést, ezért olyan iszonyúan fontos, hogy azok ne függjenek egy szolgáltatótól, fájlformátumtól vagy bármi külső tényezőtől.
Olvasnivaló
Ferenc Andy Weir - a The Martian / A marsi / Mentőexpedíció alkotója - új regényét, A Hail Mary küldetést olvasta. Weir ugyan írt A marsi óta új könyvet, az Artemist, de mindenkinek sokkal jobb, ha nem beszélünk róla. Ez az új viszont jó.
Emellett egy egri staycation - magyarul ülünk a seggünkön nyaralás - alkalmával Baráth Katalin sci-fijét is elolvasta. Baráthot többnyire a századelős krimijeiről lehet ismerni, esetleg a beavatottak történészként is találkozhattak vele. Most viszont az Afáziában egy olyan űroperát írt, amiben a magyarok megőrizték a nyelvüket amely nyelv a vizuális kultúrában élők számára drogként működik.
Itt szóba került az is, hogy Baráth írta meg vagy az első vagy a második legjobb magyar autós novellát, a 200 ló erejét. A helyezése attól függ, hogy Orosz Péter Antranig Mehrabian halott című tárcáját minek tartjuk. (Versenyben lehet még Karotta Lamborghini Espada tesztje, de az inkább tartsuk remek újságírásnak, magunknak és neki is jót teszünk ezzel.)
Kelt a tévé, izé laptop, előtt szikkadt és megnézte az Apple TV+-ra készült Ted Lasso sorozatot, amiben az a truváj, hogy a főhős lefegyverzően, hátsó szándék és őszintétlenség nélkül jófej mindenkivel. Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de valójában az egész világ benne van. Köztük egy olyan férfikép, ami mögé be lehet állni. Ha nézitek, innen nézzétek.
Ferenc közben Hit&Runt nézett a Netflixen. Az is az ajánlott kategóriába esik!
A negyedik hullám előtt
Mindenki - akinek van egy csepp esze, beszél angolul, következtetést tud levonni tényekből - tudja, hogy jön a koronavírus negyedik hulláma. A kormányunk ráadásul nem tesz semmit, hogy ezt tompítsa, pedig eszközei lennének. Közben megy a gondolkodás, hogy milyen lesz a jövő irodai munkája, ha egyszer lehet észszerű időre döntéseket hozni. Például visszajön-e az irodai munka és ha igen, hogyan.
Ehhez volt pár horrorsztorink is a saját tapasztalatainkból és ismerőseinktől. Kitől csocsózott már három méterre a falat rugdosva a főnöke? Vagy kinek közölte a felettese, hogy milyen jó, amikor megy a kiabálás az irodában, mert van élet? Ilyenkor mindig fel kell idézni azt, amit a Chiat Day reklámügynökségen - ahol az első open office irodát építették - dolgozó egykori kreatív mondott: “olyan volt, mint egy migrén belsejében dolgozni”.
Ferenc bedobta, hogy ahol még lehetne spórolni azok az üzleti utazások, amikor egy-két óra (esetleg plusz egy vacsra) kedvéért elrángatják az embert ide-oda. Kelt egyetértett, mert lesz mítingje, aminek az érdemi része fél óta, az ingázás része pedig két óra.
Mit csinált a Google?
Eddig kellett várni egy szelídebb vitára. Abban már nem értettünk egyet, hogy a Google logikusan zárja-e be a szolgáltatásait, amikor azok nem profitábilisak, vagy össze-vissza cselekszik. Mindenesetre ami eddig Google Health volt, és egy helyen kezelt sok egészségügyi adatot, az most szét van szórva alosztályok között, a főnökét meg leépítették.
Aztán volt szó arról is, hogy az Epic olvasatában a Google lefizette a készülékgyártókat, hogy ne engedjenek a telefonjaikra APK-telepítésre alkalmas alkalmazást. Ez azt jelenti, hogy extrém nehéz - értsd: az átlagos felhasznló lepattan a feladatról - a Google Play Store-ral versenyző boltot felrakni a készülékre. Például olyat, amiből az Epic fő termékét, a Fortnite-ot úgy lehet felrakni, hogy ne kellene részesedést fizetni a Google-nek.
Szex és net
Az Apple végül meghátrált a telefonjain futó gyermekpornográfia kereső algoritmus használatától. A vitát röviden összefoglaltuk az adásban. Ferenc nem nagyon volt vevő arra, hogy a vásárlók magánéletét megsértő - és emellett könnyen kicselezhető - szűrő rossz precedens, Kelt szokás szerint pesszimistább volt.
Az OnlyFans megúszta, hogy be kelljen tiltania a pornográfiát, erotikus tartalmat vagy bármi olyasmit, amitől a tesitség ellen lobbizó vallásos csoportok fáznak. A sztorinak ezzel nincs vége, a Tumblr és a Patreon behódolt már ezeknek a csoportoknak, illetve azoknak a bankoknak és fizetési szolgáltatóknak, akikre a puritánok nyomást helyeztek.
Ferenccel lehet találkozni a Gombapresszó Világkonferencián szeptember negyedikén a marczibányi téri művelődési központban. Ha lesz valami program, be is linkeljük.
Keltet el lehet hívni bármikor sörözni a Google által is kidobott mailcímén (adam kukac worldshots.hu vagy info kukac metiheteor.hu), csak az isten szerelmére ne szeptemberben legyen.
Mit gondol a macskád, átkozódós kódex, felhőtárhely-szolgáltatások csömöre, maglev tehervonat a Hyperlooptól, lehet-e feltaláló az MI, rasszista-e a pulzoximéter, Youtube Premium Lite, Autopilot előfizetési díj, csaló-e a Nikola és mi köze ennek a startup ökoszisztémához, mi lenne velünk Hold nélkül?
Végre meg lehet fejteni, hogy mit gondol a macska. Mert amúgy aki látott már macskát, az tudja, hogy arckifejezésekben nem erős. Igaz, az aranyhal még bénább. Az app neve Sylvester.ai, de még menőbb, hogy ez egy tudományos kutatásra épül, ami a Feline Grimace Scale mércét kidolgozta.
George Moustaki-tól a Ma Libertét kell meghallgatnotok.
És mivel szóba jött, ezért Boby Lapointe Ta Katie t’as quitté című őrültségét is. Nem én hozom a szabályokat, sajnálom.
Ferenc tárhelye
Most éppen a Google One lett, de van mellette Dropbox, amit szeret és Apple iCloud, ami nélkül rinyálnak a családi telefonok. Egy ideális világban a vásárlónak lenne választási lehetősége, de hát hol vagyunk mi attól?
Szállítási kérdések
Mivel el találtam sütni azt a viccet, hogy Elon Musk feltalálta az alagutat, szóba került a maglev tehervonat, a Hyperloop ideális felhasználása. Ami egészen biztos, hogy a csőben haladó Teslák, amiknek olyan gyakran kellene megállniuk, mint a négyeshatosnak, amit felépítették Las Vegasban, az nem az ideális felhasználás. Ezt építik jelenleg.
Továbbá beszéltünk arról is, hogy Jack Dorsey momentán bitcoin prófétaként tölti a napjait. Meg persze vezeti a két cégét, amiből az egyik úgy irtja a startupokat, mint anno a Yahoo, a másik a Stripe.
Ausztrálok
Egy ausztrál bíró szerint az MI is lehet feltaláló. Ezt egy gyanúsan vallásos érveléssel vezette le, legalább is ezt idézi a sajtó. “We are both created and create. Why cannot our own creations also create?”
Itt felmerült a kérdés, hogy le lehet-e fasisztázni Ausztráliát. Kelt szerint azt az országot, ami a bevándorlóinak egy részét történelmileg máshogy kezeli. Ahol a máshogy a mindenféle táborokba való elrekkentést jelenti, hol a kontinensen, hol a legközelebbi szigetet megvéve erre a célra. Itt pedig vagy bántalmazzák a fogvatartottakat vagy nem. Óvatosan kell válaszolni a kérdésre, mert a válasz ugyanúgy érvényes a magyar menekülttáborokra és az amerikai gyerekketrecekre is.
Végül pedig Eco Ur-Fascism szövege a heti kötelező olvasmány. A teljes esszét kidobja a Google PDF-ben.
További tech
A pulzoximéter nem mér pontosan, ha nem fehér emberre teszik. Az NHS, a brit egészségügyi szolgálat kiadott egy új iránymutatást, vitatkoztunk is róla egy kört. Folytatni is fogjuk.
A Mercedes a luxusautó hátsókerék kormányzását árazta be, a Tesla az autopilotot. Ez az előfizetős szép új jövő.
A Nikola nevű hidrogénes teherautós villanyautós startup lebukott, mert nem nagyon ment még a kamionjuk, amikor ezt már bemutatták. A trükk: legurították egy dombról. Momentán csalásért áll a bíróság előtt az alapítója, mert rosszul veszi ki magát egy ilyen hazugság. Ferenc arról beszélt, hogy ez a növekedésbe kényszerített startupok között megfigyelhető minta. Be kell mindent kamuzni, hogy boldog legyen a befektető.
Indoklás nélkül szivató Google, Lewis Hamilton, Szertár és Varga Judit, Dehidratált Fejek és Wellhello, magyar leiratozó szolgáltatás, élet a Win11 bétában, General Motors EV1 mentés, árapály erőmű, Nothing füles és az unalmas szórakoztató elektronika, rendőrségi hűségprogram app, régi Kindle-k szép öregkora, magyarul felolvasó PocketBook.
Mit csinál az ember, ha egy területen csak egy jelentős szolgáltató van - azon túl, hogy káromkodik a piaci túlsúly miatt - és az nem hajlandó vele üzletelni? Így járt Ferenc egyik barátja, aki a teljesen legitim üzletét nem reklámozhatja a Google-n keresztül.
Lewis Hamilton megvillantotta prájdos Converse cipőjét, Sebastian Vettel felvette szivárványcsíkos sisakját, és mindketten elmondták, hogy a magyar melegellenes törvény büdös. A Fidesz még nem jelentette be, hogy nagyon gyorsan menő autókkal támadta meg az országot Brüsszel - sőt, a magyar nagydíj rendezése 2037-ig biztosított - de azért Deutsch Tamás hisztizett egy kört. Illetve az igazságügyi influencerünk és hegedűsünk, Varga Judit is megnyilvánult.
Varga Judit egykori osztálytársa, Zsíros Robilaci közben kirakott egy videót a törvényről, ami annyiban különbözik azzól, amit Varga vagy Deutsch mondott, hogy élettapasztalat és emberség van benne. Nem a miénk a sztori, hogy elmondjuk, nézzétek meg Robilacit.
Itt kanyarodtunk még egyet a popene irányába, hogy egyrészt beilleszthessük a Dehidratált Fejek slágerét.
Meg beszéljünk egy kicsit az új Wellhelló számról, ami egyfajta NER-kritika, még ha kimondva nincs is benne.
Magyarok rovat
Kelt örül, mert a Régenc Alrite nevű szolgáltatója remek minőségben ír át magyar beszédet tartalmazó mp3-at szöveggé. Adnak annyi demót - egy óra talán - ami elég annak kitalálására, hogy nekünk való-e a termék. Aki például interjúkat vesz fel, legyen a cél újságírás, HR, szociológia, történeti kutatások vagy bármi más, annak nagyon jó. Mert interjút beírni pokol.
Itt belementünk a magyar nyelvtechnológia állapotába. Egy dolgot érdemes ezzel kapcsolatban észben tartani: attól, hogy egy nyelv nem piac a Google-nek, még nem kicsi. A magyar meg biztosan top százas nyelv, de tán a top50-ről sem sokkal csúszik le. Nincs helye a kisebbségi érzésnek, ha már valam miatt rosszul akarjátok magatokat érezni, akkor az angolcentrikus kapitalizmus miat tegyétek.
Röviden: Win11
Már béta csatornán is elérhető a Win11, aki kellően bolond ahhoz, hogy bétás operációs rendszert használjon, megteheti. A rendszer jobban fut, mint az elődje, a felület átgondoltabb, nehezebb, de tán még lehetséges win3.1-es szintű felületeket találni. Még mindig nincs teljesen átszabva, de egy nagy lépés a jó irányba ez a kiadás.
Szóba került, hogy de a nagy iránymutató ugrást mikor mutatja be a Microsoft. A kérdés Ferit érdekli, Kelt szerint egy milliók által céges környezetben használt rendszer nem fog radikálisan megújulni. Nem is érdeke.
Nem javasoljuk a Win11 bétát felrakásra. A szoftver jó, de bétát még mindig az emberkísérleti alanynak jelentkezők használnak csak. Jobb egy unalmas működő szoftver, mint egy izgalmas, ami nem működik.
Az Orkney-szigeteknél egy egészen remek árapály-erőművet helyeznek üzembe.
Kütyü
Kijött a Nothing agybadugós TWS fülese, sőt teszt is van róla. Itt azért szóba került a Spar pontokból megvehető JBL is - túl sok a basszus, aki szereti annak jó, de ne ezen hallgassatok Doorst. A Nothing Ear One-ban a szoftver a gyenge pont, de ezt legalább utólag is lehet javítani.
Kelt kötözködött egy kört, hogy de hidegburkolót se úgy fogadunk fel, hogy félmunkát végezzen. Kész szoftverrel jobb kütyüt venni. Végül körbejártuk, hogy véd-e bármitől, ha az ember szerződik a kivitelezőjével. (Ferenc: nem, Kelt: perelhetsz. Plusz hát nem a szürkegazdaságot növeled.)
Apróságok
Raknál-e fel appot a Rendőrségtől? A mi válaszunk a nem, pedig az app maga nem hülyeség. De legalább kiderült, hogy Ferenc sem bízik annyira a kékekben. Meg lehet menteni ezt az ötletet, jó is lenne, de ahhoz ki kell venni a rendőrség kezéből.
A Kindle 3G kapcsolata véget ér, leszerelki az USA-ban azokat a 3G CDMA hálózatokat, amiket használt. Nem derült ki, hogy az európai 3G-nek is vége-e, de ez mindegy. Egy jó ötlet volt, amit az idő meghaladot. De erre érdemes emlékezni az Amazontól.é
Balaton, AutoTune és a szeizmikus hullámok, a Pegazus nyomai, Pufi és Pókember, az Apple felelőssége a lehallgatásban, hardvervásárlási szokásaink, X Generáció, Betty, Sex Education, a Waze által elátkozott lakóövezetek,az önvezető autók és az optimalizálás, káoszelmélet és JIT, a chiphiány és a világgazdaság, mennyivel jutott magasabbra Branson Anettkánál, jól kezelte-e a világ a Covidot.
Nekünk közismerten nem a Balaton a Riviéra, de azért szóba került a tó. Ferenc járt arra, Keltnek pedig élményei kötődnek hozzá, amelyek ebből az adásból pont kicsúsztak.
Geofizikai mérés a tónál, egyszer még elsírom
Viszont tudjátok mi jött még a szeizmológiai mérésből? Az Autotune. Erről a Netflix tök jó zeneipari ismeretterjesztő sorozatából, a This Is Popból értesültünk. Akinek tetszett a The Movies That Made Us és a The Toys That Made Us az ezt is nézze meg. Ilyen dokufilmekből annyira jó a Netflix, amennyire nagy dolgokból béna.
Pegazus
A hét ügye az, hogy az izraeli NSO által gyártott Pegasus lehallgatószoftver egy csomó közepesen mocskos diktatúra között Magyarország is megvette. Vagy nem - mondja a Fidesz. Csak valahogy ide került, és a célpontok között pedig megjelentek Simicska és pár újságíró, illetve az Ügyvédi Kamara elnökének telefonszáma. Erre egyelőre olyan válaszok születtek kormányoldalról, hogy Soros. Mindenkinek nyugodt szívvel javasolom, hogy ezt a választ nevesse ki.
A Pegasus érdekessége nem az, hogy a Pókember-szakértő és oknyomozó újságíró Szabó András telefonjára bejutott a szoftver. Mármint ez is izgalmas, de ez egy politikai botrány. Az is, hogy a célpontok listájában ott van Macron francia miniszterelnök száma is. (A marokkóiakat gyanítják a kíváncsiskodással.) Viszont érdekesebb, hogy hogy lehet egy ilyen támadást kimutatni, a védettebbnek tartott iOS-t hogyan tudták megtörni a támadók, segíti-e a zárt szoftveres monokultúra a biztonságot (na jó, erről tudjuk, hogy nem).
Hogyan veszünk hardvert?
Egy közelmúltbeli a Végtelenség Fiai adás kapcsán beszélgettünk arról, hogyan veszünk hardvert. Ferenc Rendeljkínait olvas és YouTube tesztet néz, Kelt morog azon, hogy a Wirecutter teszt nyertesét nem kapni New Yorktól keletre. És egyikünk sem vesz tesztet a Tudatos Vásárlótól, pedig amúgy nagy beszerzések előtt érdemes. Fehéráru esetében meg különösen megéri, mert nem tudnánk javasolni egy jó mosógéptesztelő csatornát a YouTube-on és ilyesmivel nem akarja megszívatni magát az ember.
Innen visszacsúsztunk a sorozatokhoz. Az X generációt (Genera+ion) címűt a HBO-n keressétek, a Never Have I Ever, a Sex Education és a Betty pedig a Netflixen lakik. Az utóbbiról pedig Hugh Holland fotográfus remek hetvenesévekbeli gördeszkás fotóiról is beszélhettünk.
Kenszelkalcsö
Valahol itt került szóba a cancel culture nevű jobbközéptől jobbra terjedő félelem. Erre majd még további tények birtokában visszatérünk egyszer.
Ó igen és az is téma volt, hogy hol az űr és érdekes-e hogy kitolta oda az orrát pár gazdag ember. Illetve, hogy alig mentek magasabbra, mint Anettka, a mára elfelejtett bulvársztár, aki viszont csak egy Mig-31 Foxhoundba szállt be.
Vézhelyzet, csipválság és JIT
Budapestre is lecsapott a Waze, úgyhogy le is fájtoltuk, hogy jó-e hogy van és telíti az utcákat. Illetve, hogy az önvezetés megoldja-e valahogy a közlekedés problémáját, vagy az út négyzetméter egy adott érték. Itt már abban sem értettünk egyet, hogy a városok geometriájából fakadó problémák megfoldását ígérte-e bárki?
Azt hittétek, hogy kipihentük magunkat és lenyugodtunk? Hát nem. Sikerült vagy negyedórát vitatkozni a kaotikus szón. Ráadásul úgy, hogy a végére kiderült, hogy Ferenc a szótári jelentését használja, ami szerint rendetlen, zűrzavaros. Kelt pedig arról beszél, hogy egy kaotikus rendszer olyan magukban determinisztikus folyamatok lánca, ami a végén nem determinisztikusan viselkedik, mert kis változások is nagy eltérésekhez vezethetnek.
A téma amúgy a Just-In-Time logisztika volt, ami amikor tökéletesen működik, akkor tökéletes és lehetővé teszi, hogy az ipar minimális készletekkel működjön. Amikor bejön valami gebasz, akkor meg vagy meg lehet kerülni, vagy a Szuezi-csatorna esetében nem nagyon. Vagy nem kifizetődően. És amikor több dolog botlik, akkor hirtelen bejön az a nemdeterminisztikus viselkedés, amin összevitatkoztunk. Leginkább a chipválság kapcsán került ez elő. Hogy mi a helyzet a chipválsággal? Egy mai Totalcar cikkből idézünk, mert az a legegyszerűbb:
“Néhány autógyártó úgy alkalmazkodott a chiphiányhoz, hogy csökkentette a felszereltséget, bizonyos funkciókat kivesz modelljeiből. A General Motors márciusban közölte, hogy néhány platós kisteherautóját nem szereli fel üzemanyag nyomásszabályozó modullal, ami azonban rontja a fogyasztási mutatóikat. Más gyártók, köztük a Daimler, legyártották ugyan a járműveket, de nem fejezték be teljesen, hanem még mindig várnak a szükséges chipekre.”
A Daimler ettől még nyereséges, mert a maradék pár vödör chipet a drága autókba építették be. Közben meg persze aki él és mozog az foundryt épít, de egyelőre a jövő évben is folytatódik a chiphiány a várakozások szerint. És akkor még abba bele se mentünk, hogy a chipeket a kriptobohócok (is) vásárolják fel. Na de ez messze visz.
