Interjú-beszélgetés-vendégség Ésik Sándor ügyvéddel, a Diétás Magyar Múzsa vezérfőszerkesztőjével és a nemrég megjelent, Sanyikám, én nem politizálok című kötet szerzőjével.
Megannyi kínzó kérdést vitattunk meg Ésik Sándorral, a Sanyikám, én nem politizálok című vitatkozóskönyv - vegyétek meg, rányaljuk A Meti Ajánlásával plecsnit - szerzőjével és a Diétás Magyar Múzsa vezérfőszerkesztőjével. Abban az értelemben vitatkozós a könyv, hogy bár alapkérdéseket jár körbe, nem ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki egyetértsen vele. Meg abban is, hogy meg lehet vele dobálni azokat az ismerőseinket, barátainkat, üzletfeleinket vagy neadjisten szeretteinket például karácsony alkalmából, akikkel szoktunk politikáról beszélgetni. Vagy akik mindig elhessegetik a kísérletet, mert az szerintük nem kapcsolódik az élethez, amúgy is elmentek szavazni, mit piszkáljuk őket már megint.
Olyan dolgok merülnek fel, hogy sajtótermék-e a Múzsa? Milyen sajtót olvas Ésik? (Riszörcsölte Kelt, van még 4x4Magazin.) Összeomlik-e a nyugati világ, ha azok már megint a kamionplatón bőrtangában tartják a békemenet? Ki magyarázza el Karikó Katalinnak, hogyan működik a koronavírus elleni oltás? Mi az a bölcsesség?
Sajátélménnyel kezdtük az adást, mert annyi mindenről kellett beszélni. Például, hogy a sötét zsarukhoz - de béna cím volt ez a Men In Blacknek - hasonlóan az Alza is átállt a 32 órás centúriai időszámításra. Csak ezzel magyarázható, hogy a háromnapos alzaboxos átvételt és a saját logisztikai naptárukat sikerült úgy összeegyeztetni, hogy hajnal háromig lett volna a logikailag harmadik napon a dobozban Kelt csomagja. A csomagot kimentettük, a benne levő SD-kártyákat visszaengedtük a természetbe.
Aztán volt havária is lyukas radiátorral, szintén Keltnél. A tapasztalatok a következők: drága leereszteni egy társasház fűtési rendszeréből a vizet (34k), könnyű elnyírni a sarokszelep zárócsavarját, mert a legpóriasabb műanyagból készül, és végül, hogy így se fagyunk meg. (Az anyaghibás lyukas lapradiátor kalandok még folytatódnak majd, úgy érzem.)
Van-e itt bárki, aki nem hallott arról, hogy az Emagtól kap 3000 forintnyi kupont, ha 2018 előtt/körül vásárolt bármit? Minket naponta bombáznak. Az többnyire kimarad a levélből, hogy a 3000 forint értékű, ám csak 10 ezer forint feletti vásárlás esetén beváltható kupon azért jár, mert a GVH megbírságolta a céget átverős árazás miatt.
Villany és főzés
Mivel a háztartási eszközök szervizelése szóba került, ezért onnan már csak egy lépés volt a mosogatógépben szuvidálás. Illetve az autók motorterében való főzés. Erről még szakirodalom is van, bár antikváriumban érdemes keresni. A könyv címe Manifold Destiny és 1989-ben adták ki. (Újabb kiadások akadnak, de a legutolsó is 2008-as.) Villanyautóban meg se próbáljátok!
Ferenc közben rácsodálkozott arra, hogy a Mercedes EQS mennyire nem úgy néz ki, mint egy S-klasse. Precízebben fogalmazva: az előbbi bazári belülről, az utóbbi meg a hagyományos, bár nehezen feldolgozható európai luxust képviseli. Ebben benne van az is, hogy a Mercedesnek meg kell oldania, hogy 1, ne kannibalizálja az S-klasse eladásait (pedig, ugye) 2, olyanoknak is tessen az EQS, akik nem az európai luxust szokták meg (nem, nem sudribunkózzuk le őket).
Közben a Mercedes nyolcadszor hívja vissza az EQC-ket. Azzal a kocsival nem autót vesz az ember, hanem egy problémás párkapcsolatba száll be.
Kelt pedig kiborult, hogy az amúgy csinos vonalvezetésű Opel Astra L-be mennyire igénytelenül kinéző beltér került.
Nem az a média
A Fókuszcsoport YT csatorna gazdája, Ádám leforgatott egy részt a Középsuliból, miután a mára megtépázott renoméjú sorozattól egy olyan választ kapott a kritikájára, hogy “igen, akkor csinálj jobbat”. Annyira csinált, hogy az füstöl.
Kívülről nézve a Középsuli egy nagyon csúnyán menedzseletlen, lecsúszni hagyott produkciónak tűnik. Ami még akkor is felvet kérdéseket, ha elismerjük, hogy egy-egy ilyen formátum nem él a világ végéig.
Vas
Ferenc rákívánt egy D-osztályú (digitális) erősítőre. Valami TPA3116D2 elektronikás csodára, ami meghajtja a felesleges hangfalait, van rajta bluetooth, enni nem kér, kicsi és nem szól vacakul. A forgalomban lévő bölcsesség szerint a hülye nevű Fosi Audio gyárt például ilyeneket jó minőségben.
A RetroTech tesztjeiből például ki lehet indulni. Szegényt egyszer mi is felbőszítettük, hogy vegyen valami ipari hulladékot. Fentre viszont inkább egy olyan adást illesztettem be, amiben Balázs és a teljesen más jellegű hifis csatornát vivő Gedeon beszélgetnek.
Ingem Gattyán
Bejelentkezett az ellenzék, meg esetleg az ország vezetésére Gattyán György. Ez egy csomó kérdést felvet, ezek közül egyik se az, hogy neki kellene-e ezt tennie, mert arra van egy nem válaszunk. Az ellenzék hatalmasat húzott az előválasztással, még ha azóta bénáznak is, amiből jelentős politikai haszna volt. Egy, az egészet megkerülő jelölt támogatása öngyilkosság lenne.
Ami érdekesebb kérdés, miért tolja Gattyán a Fidesz szekerét az ellenzéki szavazatok megosztásával? Ugyanez felmerül a Kutyapárt esetében is! A két kérdés nem tehető fel külön-külön. Meg az is izgalmas, hogy a Gattyán elleni ellenzéki kritika miért a pornóban csúcsosodik ki? Van-e ma Magyarországon olyan ellenzéki szerepő, ami a szexmunka vs. a nők elnyomása vitában a kevésbé prüd álláspontot választja? Vagy akár csak felveti, hogy ez a vita létezik?
Apróságok
Végre van digitális jogvédelmes gyerekjáték, egy szivacsdárda lövő puska. Mielőtt bárki feltenné a kérdést, igen, tök felesleges ebbe jogvédelmet tenni.
A Balmuda Phone egy határzottan nem Feri-telefon, és az ára miatt nem is Keltphone, de egy kicsit rákívántunk. Van neki jellege.
Van újra Dalfutár, amiben Hajós egy kettéhajós telefonnal vigéckedik. Egészen használhatónak tűnik.
Elizabeth Holmes ismert startupcsalónak pedig volt egy pasija, aki szintén a cégben dolgozott. Ferenc már-már azt gondolja, hogy nem is a csalóasszony volt itt a vétkes.
Foglalt a Meta neve, viszont van víziója, haragszunk a Simple-re, szó kerül a negyedik hullámról, az oltásról és a testünket érintő jogokról, nevetgélünk az NFT-n, beszélünk a cryptovalutákról és az erről értekező VVV podcastról, kiszámoljuk egy podcast epizód bekerülési költségét, valamint Microsoft Fluid, Sway, csiphiány és csíkszélesség, önhajtogatós drót-vésztöltő, lopakodó csavar, végül Timothy Chalamet és az Xbox360 kontroller-modding.
1976-ban még lehetett abból szilveszteri kabarétréfát csinálni, hogy az ember találkozik a piacgazdasággal. És hogy az árképzésnek amúgy nem sok köze van az alkotóellemek árának összességéhez. Amikor oda eljutunk, hogy milyen egyéb költségek lehetnek, addigra az eredeti poént már agyonhasználtk, de elkezd vicces lenni.
Azért vettük elő, mert mi is számolgatunk az adásban. Az 1976-os forint és a mai között van egy 60,8-as szorzó az ártörténet.hu szerint, szóva a fent emlegetett 7200 forint ma inkább 430 ezer lenne, meg az apró.
Meta dolgok
A Facebook nem figyelt, vagy nem érdekelte, hogy egy kis számítástechnikai céget már hívnak Metának. Ez a kis cégnek vagy sok pénzt jelent majd, vagy egy megnyerhetetlen pert, hiába van igazuk. Pont ezek egyike történt Matt Blaze-zel, aki a crypto.com-on blogolt évekig.
Itt metáztunk még egy keveset. Még tán a VRML is elhangzott, de igazából a dolgok körbejárása az előző adásban mát megtörtént.
Kelt beszélgetett a Simple fizetési appal és a bankával egy fél napot. Végül megnyugtatták, hogy legjobb embereik dolgoznak a problémán.
Lassan óvdáskorú gyerekek is vannak, akik sose jártak játékboltban vagy könyvesboltban. Nem gondoltuk, hogy valaha boltokat fogunk sajnálni, de tényleg nem lehet összehasonlítani még az Abebooks böngészését, ami a legjobb online antikvárium, ami létezik, egy spontán beszabadulással a könyesboltba. Szorozzuk fel ezt azzal, hogy gyerekként milyen dolgokkal szembesülni.
Rakjuk el legalább azt a mondatot Magyarósi Csaba videójából, hogy az oltás működőképessége nem vélemény, hanem tény. És a tények és vélemények ütközése - ezt már mi tesszük hozzá - olyan, mint amikor a Fecske IC találkozik egy mit sem sejtő Trabanttal. Lehet jogászkodni, mert az alkotmányban vannak dolgok, hogy mire nem lehet kényszeríteni az embert. És itt elgurult Kelt gyógyszere.
NFT
Sarkos mondatok, amikben nem értünk egyet rovat is rég volt. De azért az NFT tolvajok miatt panaszkodó gyűjtőket sikerült kiröhögni. Utána a kriptopénzek és az NFT-k megítélésében nem nagyon értettünk egyet. A Vendéglő a Világ Végénnek amúgy mostanában volt adása a kriptókról.
A Meti befektetési ajánlatnak nem minősülő nem befektetési tanácsa, hogy mindenki csak olyan pénzzel játsszon, amit akkor se sajnálna, ha egy galamb elvinné az íróasztaláról. Vagy macska. Esetleg egyéb kisállat.
Podkaszt számolgatás Fridi nélkül rovat
Biztos ti sem tettétek fel még magatoknak a kérdést, hogy mennyibe kerül egy Meti adás! Na mi sem, de most szezonja van a podkasztok üzleti tervének kiszámolásának.
Mi a vassal nem számoltunk - ha nagyon érdekel titeket, tudunk arról is beszélni, meg arról is, hogy milyen tévutakat jártunk be - helyette inkább azt mértük fel, hogy két óra felvétel fejenként (szumma 4 emberóra), egy óra vágás és egy óra adásnapló szerkesztés (szumma 6 óra) és legalább egy-egy óra felkészülés után alsó hangon nyolc munkaóra van benne egy epizódban. Ezt kell felszorozni egy olyan óradíjjal, amit amúgy is megkeresnénk.
És igen, bizonyos szempontból csapda mindent így forintosítani. De segít megítélni, hogy megéri-e, ha elvégzi helyettünk valamelyik munkánkat, vagy hogy felmérjük, hogy a nem fizetett, az időnket evő melók mennyire is rágják az életünket.
Amit öt ember meg tud csinálni adott idő alatt, azt négy ember is meg tudja csinálni ugyanannyi idő alatt, ha belehúznak. Belehúzni mindig lehet, csak akarni kell.
A chiphiánynak most a BMW érintőképernyői esnek áldozatul. Kiderült, hogy egy funkciót nem sikerült nekik megvalósítani érintőképernyő nélkül, ez az automatikus kitolatást, ezt is azért, mert a sofőrnek be kell ikszelnie, hogy a kocsija összetöri is magát, attól még ő volt a hülye.
Apropó chiphiány. A kereslet-kínálat és a gyártónak való kitettség téves felbecsülése mellett van még egy ok, ami miatt az autóipar ilyen helyzetbe került. Bődületesen régi technikával készülő chipekre vannak ráállva, 90 meg 45 nanométere csíkszélességen készültekre, amihez képest mostanában 10 nanométer alatti gyártástechnológia a jellemző. Olyan ez a helyzet, mintha a MÁV gőzmozdonyhiány miatt szívna, vagy ha az építőipar megtorpanna a búboskemence-hiány miatt.
Megmentett próbababa, Waymo-temető, a kis Superman bi, a norvég rendőrök elvették a Huracant, rablás deepfake audióval, Johnny Ive site-ot indított; Méta, Meta és metaverzum. Google Jaquard, Second Life, Far Cry 6.
Az egész műsor azzal kezdődött, hogy Ferenc hasba szúrt a The Week That Was hírlevél - ami amúgy arannyal futtatott platina, igen jó - címeivel. Már gondolkodom, mivel lehet folytatni egy ilyen kezdést. A hírek csak címekben:
Johnny Ive website-ot indított. Csak szöveg van rajta, ehhez készült betűtípusból, őrült menő és minimál.
Supeman fia, csak hogy a lényegre térjük, Superman és Lois Lane gyermeke.
Hasonlóan érdekes, hogy a De Correspondent remek deepfake videót csinált Mark Rutte miniszterelnökről, amiben elmond egy igazi, klímamentő beszédet.
Végül pedig megtekintésre ajánljuk a Houston imamo problem áldokumentumfilmet, amiben Titó - tudjátok, a láncos kutya - eladja az amerikaiaknak az űrprogramot, abból lesznek olyan remek jugoszláv bakelit lemezek meg jólét.
A méta egy baseball vagy krikett jellegű játék, amit már a középkorban is játszottak többek között Magyarországon is. Akit a szabályok érdekelnek a Lurkóvilágon ki van fejtve.
Aztán van egy Méta zenekar is.
És Meta a Facebook holdingcégének új neve. Ez a háromból a legkevésbé érdekes.
Mark Zuckerberg arra hivatkozik, hogy mostantól metaverzum fókuszú cég lesznek. Már idén ráköltenek 10 milliárd dollárt, aztán ez nem lesz olcsóbb egy ideig.
Maga a metaverzum amúgy egy 30-40 éves elképzelés a 3D-s bejárható világról. Zuck a Snow Crasht és a Ready Player One-t emlegette, de azért ez a sztori a True Names-szel kezdődik Vernor Vinge-től vagy a Shockwave Riderrel Brunnertől. Aztán pedig az újabbak közül a Bezárt elmék, Eldobható testek, a Sleep Dealers film vagy persze a klasszikusok közül az Avalon, a Mátrix, a Star Trek holodekket tartalmazó részei is ide tartoznak. Szanaszét van írva a téma.
Ó és persze volt egy Second Life is. Amiben nem volt mit csinálni, ezért az emberek inkább wowoztak.
John Carmack, aki az Oculus technológiai igazgatója jelenleg, egyelőre nem annyira optimista, mint Mark. Szerinte a szoftver félkész vacak, és a skálázódás nem evidens. Feri ennél jóval optimistább volt, de hát akkor van vége a világnak, ha már Feri sem optimista.
Más tech cégek
Megjelent a Google Jacquard fejlesztői készlete. Ezt 2015-ben jelentette be a cég, és azóta se akar elkészülni. 2017-ben viszont már megjelent egy nagyon drága telefon távirányítós farmerdzseki vele.
És volt még szó a FarCry 6-ról, a Diétás Magyar Múzsáról és a Heti Válasz podkasztjáról is.
Október 23., politikusok beszédei, populizmus-e az ellenzékváltás és jönnek-e a fiatalok, ellenzéki legendák, Farkasházy interjú a Partizánban. Érdeklik-e még Keltet a kütyük, érdemes-e beszélni az Apple és Google őszi bejelentéseiről, miért hiányzik a világból a mikroprocesszor, az AdBlue, az acél, a konténerek és a megfizethető benzin? Mekkorát esett vissza a Kínából behozott filléres marhaságok forgalma az alsó határ nélküli vám és áfa bevezetése miatt? Mellékes igazság és Virtuálfény.
Politizálni kell - erről később majd bővebben lesz szó - úgyhogy ezzel kezdtük az adást. Az idei október 23-i ünnepségek egyáltalán nem 1956-ról szóltak, hanem természetesen a 2022-es választásokról. Miniszterelnökúr elmondta, hogy kit kell gyűlölni és rendezett egy kiadós méretű buszoztatós rendezvényt, amin iszonyatosan sokan voltak. A Kétfarkú Kutya párt rendezett egy nagyon kicsi, de még így is egy sörpadnál jelentősen nagyobb vonulást. Az Egyesült Ellenzék pedig egy a kettő közé eső, de azért nem túl nagy sokszónokos - ez mindig a rendezvény ellen szól - dzsemborit.
Ebben azért volt vitatéma, például, hogy Márki-Zay Péter elitellenes szólamai populizmusnak számítanak-e. Az egyszerűség kedvéért itt egy definíciós kísérlet, illetve annak a kudarca a Goethe Institut oldaláról:
A populizmus kifejezés a latin populus vagyis nép szóból ered. Mai értelmében az 1980-as évek vége óta használják a társadalom- és politikakutatók. Szótári meghatározása szerint olyan politikai gondolatok és cselekvések összessége, amelyek a népszerűség érdekében minél nagyobb tömegek számára vonzó üzeneteket fogalmaznak meg. A populizmus fogalmát ugyanakkor igen nehéz körülírni, mert a különféle populista alakulatok és berendezkedések számtalan ellentmondást mutatnak. Ezért lehet, hogy a populizmusnak sem tudományos, sem hétköznapi értelembennincs egységes definíciója. Isaiah Berlin eszmetörténész híres Hamupipőke-hasonlata szerint a populizmus olyan cipő, amelybe a herceg nem talál beleillő lábat. A kifejezés tartalma ugyanis képlékeny, attól függően változik, hogy milyen országra, politikai berendezkedésre vagy történeti korszakra utalunk vele. A populizmus nem politikai ideológia (mint például a liberalizmus vagy a konzervativizmus), hiszen nem fogalmaz meg teljes és összefüggő, a világ értelmezésére vonatkozó eszmerendszert, ugyanakkor társadalmi mozgalomnak sem nevezhető, mert a közösségi szerveződés több feltételét sem teljesíti.
A fentiek fényében mindenki maga döntse el, hogy egyrészt MZP populista-e másrészt ez zavarja-e őt. Magunk is így teszünk.
Azt érdemes elmondani, hogy a populizmus előretörése megfigyelhető mostanában. Donald Trump, a Brexit vagy persze a káoszos olasz politika is ennek a számlájára írható részben. Ezért fontos, hogy az érdemes honpolgár, ne csak azt válassza meg, aki a legjobbakat ígéri, hanem kérje is számon ezeket az ígéreteket.
Ilyen például az a fajta népszavazás utáni vagy a jóisten tudja, hogy végrehajtott kétharmad nélküli alkotmányozás, amit a jelenlegi ellenzék ígér. És amivel vannak filozófiai problémák. Erről azonban már van egy jó Jakab András interjú, így nem kell nekünk elhinni.
Ferenc megkérdezte, hogy Keltet érdeklik-e még a kütyük, amire leginkább a nem nagyon a válasz. A tech ipar kevés szereplőssé vált, az eszközök félkészen kerülnek a kezünkbe, és mire elpusztulnak, addigra háromnegyed késszé válnak. Vannak fejlődő területek, például a komputációs fotográfia, a tanuló algoritmusokkal felvértezett minden, de ez kevés a lelkesedéshez.
A Google azért bemutatta a Pixel 6 telefonokat, amelyekben a saját chipjei dolgoznak. Ezek a chipek űrugrást jelentenek a korábbiakhoz képest, olyan gyorsak, hogy még, és itt kell feltennünk magunknak azt a kérdést, hogy mire használjuk ezt a sebességet. Kelt vagyok, középkorú, billentyűzetes interfészek előtt nőttem fel, és nem tudok kitalálni olyan kellően precízen megvalósítható, olyan erőforrásigényes munkát (a közhelyes példa a 4K videó vágása élő betekintéssel), amit egy mobileszközön meg lehet valósítani. Egy csomó csillivillit is lehetővé tesznek ezek a processzorok - illetve SoC-k valójában - de mire ez leszivárog a valódi tömegekhez, mert a Pixelt nem a tömeg veszi, addigra erre kellene egy választ adni.
Az Apple visszahozott egy raklap olyan funkciót, amire négy-öt éve mondja, hogy a profi felhasználóknak nincs rá szüksége. És pakoltak mellé egy felturbózott M1 chipet. Csodálatos, ámbátor nem olcsó gépeket terveztek, amelyek évek óta ismét tudnak SD-kártyát olvasni. (Ja és van új, visszafelé nem kompatibilis Magsafe csatlakozó.)
Zárójeles kérdés: az a drága, amire az emberek nagy részének nincs pénze vagy az ami nem éri meg igazán, olyan magas az ára?
Hiánygazdaság
Na ezt maximum egy mondatban foglaljuk el. Az Intel szerint 2023-ig legalább tart a chipválság, közben drága a benzin, lassan nem csak acélhiány van, de Kína miatt az alumínium ára - hiányzó ötvözőanyagok - is elkezd felfelé kúszni, az AdBlue, aminek a hiányában a modern dízel autók megállnak, pedig a magas földgáz ár miatt hiánycikk. Merthogy az kell a gyártásához, és az AdBlue gyártók leálltak, a legnagyobb még működő szlovák üzem pedig takarékon megy, az ország pedig amúgy is exportkorlátozást vezetett be. Ja igen, a benzin is drága, de a benzinár jelentős részét az államkasszába fizetjük be. Az államnak pedig érdeke az olcsó forint, mert ettől versenyképes a magyar munkaerő. Mármint hogy kevés euróért lehet őket foglalkoztatni. Mindez szép és jó, amíg nem kezdenek el kevés parizert adni a vacak forintért a boltban. Na ezen mostanra bőven túl vagyunk.
Ferenc hozott egy számot: a kínai aliexpressz-banggod import nyolcvan százalékkal esett vissza a vám miatt. Most ugyanezeket a termékeket olyan magyar kereskedőktől veszik meg az emberek, akik ugyanúgy Kínából vették meg, de megoldják helyettünk a vámolást.
Ferenc Ann Leckie Mellékes igazságát és William Gibson Virtuálfényét olvasta a héten.
Kelt azon merengett egy Reddit komment kapcsán, hogy a játékipar mikor jön rá arra a két dologra, hogy 1, nők is játszanak, 2, a nők rendelkeznek mellekkel. Egyelőre nem értek el idáig.
Mi a sajtó feladata és mit csinál helyette? Hogyan lehet jó értelemben vett bölcs cikkeket olvasni, ha az ipar nem fizeti meg azokat, akik már értik a világ egy részét? Lehet-e versenyezni a hatalom propagandagépezetével? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel olyan embereknek, akik - velünk szemben! - szerkesztőségekben ülnek, azokat irányítják, és gondolataik is vannak a sajtó működéséről.
Egy fajta all star listát hoztunk össze, mondhatjuk álszerénység nélkül. Kerényi György több lapnál volt már, igazgatta a Magyar Rádiót is, volt Kelt főnöke a VS-nél és még sok minden más. Pál Zsombor az adás készülte alatt lett a 24.hu vezető szerkesztője, de előtte főszerkesztette a Kreatívot. Tóth Szabolcs Töhötöm a Magyar Nemzet darálóba küldése - a hasonló néven üzemelő zombi lap létezéséről nem veszünk tudomást - után megcsinálta a legjobb magyar interjú podkasztot, Az élet meg mindent. (Igen, jobb, mint a Fridi!) Pintér Bence, aki amúgy a magyar irodalomtörténet egyetlen sci-fi témájú oknyomozását végezte el, Győrben vitt helyi lapot, de megfordul és megfordult bőven más helyeken is. És Munk Vera, akit ha nem tartok meg csattanónak, akkor a lista elején lenne a helye, nem csak leendő újságírókat oktat az ELTE-n, hanem a Telex társ-főszerkesztője is, előtte pedig az Indexnél volt a politika rovatban, írt könyvet, tartott képzést satöbbi. Szóval az adás készülte közben öt újságíró ült különböző asztalok körül, orosz hússaláta nem volt, évtizedekben mérhető szakmai tapasztalat viszont igen. Tán egy évszázad is.
Mivel az egyes interjúkban jóval több mindenről van szó, mint amit végül a média szerepének tisztázásához, feladataihoz, működésének feltárásához felhasználtunk, a vágatlan anyagok kikerülnek még a héten a Patreonra, ahol a támogatóink - köszi! - meghallgathatják azokat.
Kérdezni, vitatkozni, cinikusan cöccögni vagy itt a kommentekben lehet vagy a Telegram csatornánkon. Belépési link oldalt.
