Podcast: Download
Subscribe: RSS
Divoom hangfalak és foszforeszkáló kitűzők, személyi seggmosógép, a fénykardok svájci bicskája, Walkman-születésnap és az Unitra magnók, iskolai mobiltiltás, emberi beszéd, magánsuli költsége, zsebmosógép, okos ékszerek és a fapadosok üzleti modellje.
Változatos módokon agyonszeretett hallgatók, a heti adásnapló késett kicsit, mert Kelt rendkívül szimpatikus ellenben programozni nem tudó emberetek tanított szenzorokat leolvasni. Ez azért tartott sokáig, mert Kelt maga (én) sem tud programozni. Egyszer adásban még az égbe dicsérem a micro:bit platformot.
Onnan indultunk, hogy 1, lehet minket Patreonon támogatni, ami leginkább egy visszajelzés, hogy nem is szar amit csinálunk. (Fontos zárójel: az is fontos, ha levelet írtok, kommenteltek, akár azt is, hogy szerintetek miben nincs igazunk. Mindketten tök szeretünk vitatkozni.) 2, hogy ki kell találnunk, mi lesz az idei Meti támogatói ajándék. Ferencnek beugrott a sötétben világítós, ráragasztható fóliákkal testre szabható tévés kitűző.
Aztán szintén Feri hozott egy világítós ledmátrixos bluetooth hangszórós jószágot a Divoomtól.
Már nem az ajándékság, hanem a kütyüség vonalon jött be a seggmosógép, ami olyan mint egy elektromos fogkefe vagy egy e-cigi, csak hát mást csinál. Azóta azon gondolkodom, hogyan kiabál ki az ember, ha ki van ürülve a jószág.
Ferenc beszél Action Movie Kid-ről, csak elrejtete a "Vine-on felnövekedett sztár" kifejezés alá. De ti persze tudtátok. Ide is csak a jegyzőkönyv és a falat átütő őszinteség miatt kerül. Ott került szóba ő, hogy Rey fénykardjából készült egy remek internetes vicc.
Ugyanerről szakértői elemzés a Ziro.hu-n.
Boldogszüli
Negyven éves a Walkman, aminek kapcsán a Sonyról, az mp3-lejátszókról, a régi elemek tartósságáról, a walkman életérzésről beszélgettünk. Meg persze arról is, hogy hordozható magnót azért gyártott az Intersound és a BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár, korábban Vörös Szikra) is. Ott volt rögtön az Mk 27. Meg arról, hogy Kelt egyszer hallott egy Nakamichi magnót és hogy ma is vannak kazetta rilízek.
Iskolakezdés
A brit szülők vékony többsége betiltaná a telefonnyomogatást az iskolában, hogy a kis nebulók szívják magukba a tudást, mint a palánta. Mondjuk a palánta vizet szív meg esetleg muskátlitápot, de ebbe ne menjünk bele.
Innen áteveztünk a Grétsy tanár úr, neves nyelvművelő - tudományos közbevetés: a nyelvnek annyi szüksége van nyelvművelőkre, mint a halnak biciklire meg tubára - mondására, ami valójában Karinthy Ferenc naplójából való és ő is hallomásként idézi:
– Ne basztass már! Basznám, baszod, de rábasztam: baszik baszni, baszd meg!
Ez annyira nem magyar sajátosság, hogy például az angolban is csodákat lehet elkövetni a fuckkal.
Akinek persze ez a profanitás nem tetszik, és amúgy is egy felcsiszolt japán penge a nyelvérzéke, az meg tudja, hogy az izé, a szó, amitől kikészülnek a nyelvvédők, a finnugor alapszókincs része.
Szinte minden elemét elhibáztam a sztorinak, de legalább a cikk megvan belőle. A jegyvásárlós MI-nek azt kell megértenie a MÁV jegypénztárban, hogy a
Felsőgödig kérek egy ilyen nyugdíjas
mondat, azt jelenti, hogy egy irányba, nem retúr kérek, X százalék nyugdíjas kedvezménnyel egy jegyet Y-ba a következő vonatra.
Aztán azért visszatértünk arra, hogy mennyiből kellene gazdálkodnia egy magánsulinak és mennyiből nyomorognak szegények. Ezt még folytatni fogjuk. Addig is horror rovat: pedagógus bértábla.
Mosó masa
Vérremenő vita nem volt, de nagyon nem értettünk egyet abban, hogy a cukimuki mosógép, ami pont azt tudja, mint öt perc kézimosás, jó dolog-e. Ferenc mellette szólt, én a Crocodile Dundee énemet csillogtattam. Itt egy típus, ha valaki megrendelné. Vagy van persze a Dolfi, ami olyan név, amitől az embernek a feltűrt ingujjal mosó Hitler ugrik be. Mein schatz, die mosatlan ist mein kampf.
Máshogy okos, de az okosékszerekre mentünk tovább, ami hát elég fantáziátlan piac. Mint ahogy az okosóra sem az, amitől az ember a földhöz veri a seggét, hogy mekkora innováció történik itt.
Nagy téma: fapadosok
Rövidbe: átlagban a fapadosok nem annyira szennyezők, mint a régebbi, de jobban felszerelt gépeket repülő hagyományos légitársaságok. De mivel nagyon sokat repülnek, népszerűsítik a repülést, ezért csak adnak a szennyezésnek rendesen. Megbeszéltük mitől olcsó a fapados - például nem csak mi fizetünk mindenért, de a betanulós másodpilóta is - meg azt is, hogy ha beleszámoljuk az utazásba a reptéren töltött időt meg Szeku Richárdot, akkor máris nem olyan gyors közlekedési forma.
Az adás legjobb linkje - többen kérdeztétek amíg nem írtam adásnaplót! - a Rome2Rio útvonaltervező volt, ami egyrészt egy nagyon okos, multimodális (azaz úgy kezdi nálam a repülőutat is, hogy szállj fel az egyes villamosra) tervező, másrészt az álmodozást elősegítő jószág.
Nem olyan regen megtalaltam edesapamnal a Panasonic RQ-SX15 magnomat. Meregdraga volt, sokaig kellett ra sporolni a zsebpenzbol. De miket tudott! -valami specko tekercselese volt a motornak a legjobb hangminoseg eleresehez. -minimalis meret, vastagsagban vekonyabb volt mint a kazettatok. -taviranyitos fullhallgato, elore-hatra szamkereses, ketoldalas lejatszas. -alu+magnezium haz -a belso akku mellett ceruzaelemet is hozza lehetett csatolni.
Mint UK ban elo szulo en egyet ertek a mobil tiltasaval az iskolaban. Itt az iskola mar 2-3. osztalytol iPad-eket hasznal igy teljesen felesleges a telefon. Az iskolaban, de mar az ovodaban is minden osztalyban digitalis tabla van, es rengeted app-ot es digitalis dolgot hasznalnak. Konyvet sose hoznak haza, es a hazi feladatok nagy resze digitalis.
Az iskolai résszel erősen vitatkoznék. Ma az órákon saját eszközt használni elég lehetetlen a sokféle platform és eszköz miatt. Ráadásul kötelező használat esetén nem várhatjuk el a saját eszköz használatát, hiszen ilyen olyan okból nem mindenkinek van. Már néhány hiányzó eszköz is problémát okozhat. Persze erre jó megoldás lenne az iskolai egységes mobileszköz park, de ez szerintem nem reális. Ahol magániskolába megvalósult a digitális oktatás ott egységesen kell laptopot vásárolni 400000 Ft környékén. Próbálkoztak olcsóbbal előtte.,de kudarc volt.
Az Európa 2000 suliban százvalamennyiért vették a laptopot a gyerekeknek. Amúgy igazad van, de az azért nem lehetetlen (ma is megtörténik itt-ott), hogy minden osztálynak legyen 3-4 közös tabletje, és akinek nincs telefonja vagy nem alkalmas, az megkapja a tabletek egyikét. Ma persze ez még nehezen érhető el, de hogy ez elérhetetlen lenne, azt abszolút nem osztom. Gyors fejszámolás: évente kb. 90 ezer gyerek megy suliba és mondjuk a 30%-uknak nincs saját mobil eszköze, ez 30 ezer tablet, ekkora tételt vegyünk 40k-ért, 1,2 milliárd a végösszeg. Számoljunk 2-t, hogy tudjuk cserélni a törötteket. Bocsánat a populista összehasonlítgatásért, de ez egy kisebb stadion ára évente vagy 1 km autópálya építési költsége. Nem akarok vastüdőben számolni, de ez nem tétel a költségvetésnek, még a közoktatásénak se.
Nem közvetlenül kapcsolódik a témához, de azért ezt idepakolnám: https://168ora.hu/itthon/mobiltelefon-roma-szegregacio-magyarorszag-171787
Szerintem lassan kijelenthető, hogy a gyerekek többsége hozzáfér valamilyen okostelefonhoz. Aki nem fér hozzá, az pedig vágyik rá. Az pedig pedagógiai kérdés, hogy mit csinálunk akkor, ha csak két diákra jut egy készülék. Igazából az egy gyerek, egy teló helyzet csak akkor szükséges, ha semmilyen csoportmunkát nem akarunk csinálni.
Jó cikk köszi. Az egy telefon egy gyerek eszköz meglepően sürűn kell Pl. a kahoot vagy learninapps programok ideális használatához. A fő probléma talán persze nem is az eszköz hanem a stabil wifi. Számtalan órámat kellett már rögtönözve átalakítanom mert időközben eltünt az internet, ha megsokszorozódna a felhasználók száma a helyzet még tovább romlana. Ideális esetben sokan használnánk órán mobil eszközököket, de ez nem jelenti azt, hogy teljes szabadságot kéne adni a mobil használatra. Nem elsősorban az órák védelme miatt hanem a gyerekek így legalább beszélnek egymással. Tapasztalom szerint a mobilozás csökkenti a diákok közösségi tevékenységét.
Az összegben talán igazad van de én nem látom az állami akaratot az ilyen irányú pénzköltésre. Nálunk projektor sincs minden osztályban. Pedig ezt már mindennap használnánk. Sőt ha a tankönyveket digitálisan kapnánk meg a gyerekek valami egységes eszközön már néhány év alatt jobban járna az állam.