#271. Horgolásról személyesen adás

Figyelem, trágár adás! Benne gyalogoselütő automatikák, az NBA véleménye Kínáról, avagy meddig kell alányalni a diktatúráknak, valamint önkormányzati választási esélylatolgatás díszes káromkodásokkal sűrűn tarkítva.

Az elején, amikor a francia lovagok leíjászásáról – ld. még Warren Ellis: Crécy – és a szuperhősök rajongói leveleiről – ez meg a Dear Justice League-ben van – volt szó, még minden békés volt.

Aztán hirdettünk új podkasztokat is, mert *torokköszörülés* a Marie Claire írt podkasztot csináló nőkről – új elem: Fatimapanka – , aztán bejelentettek saját műsorokat is, mi meg hallottuk, hogy legalább a Golden Milk, az Ebédszünet és a Pizsamabuli adásaiba illene belehallgatnunk.

Itt aztán halál komolyan felmerült a kérdés, hogy hogyan gyártják a tollboákat. (Vagy a tollaskígyóról nyúzzák-e le?) És mi teszi lehetővé, hogy viszonylag alacsony áron be lehessen szerezni egy ennyire munkaigényesnek ható dolgot. Az innen továbbvezető forradalmi hevületet Arany János és a reformkor kapcsolatának felfejtése, majd pedig Petőfi szellemének megidézése táplálta. Petőfi ugyanis azt írta, ritka technofil verseinek egyikében, hogy:

Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.

Jelzem, pont ugyanezt várták az internettől is egy jó százötven évvel később. Az embert megváltó technológiába vetett hit csodás. De egyelőre nem minden technológia vált meg. A gyalogos elnemgázoló rendszerek például még vacak hatásfokkal működnek, mutatta ki az Amerikai Automobil Szövetség felmérése. Akit érdekel a fejlődés, tíz éve ezt tudta a Volvo.

Kína

Az NBA-ügytől indultunk, ami nagyon be akart törni Kínába, költött is rá milliárdokat, keresett is rendesen zsét, de csak nekicsattant a kínai cenzúrának. Itt a legjobb kérdés az az, hogy egy cég mikor mondja azt, hogy akkor mi ezzel a hatalommal nem bizniszelünk a továbbiakban. Nagy példák vannak a szemünk előtt jók is, rosszak is. Az egyik sarokban mondjuk az IBM és a harmadik birodalom, a másikban a leszerelendő szovjet tengeralattjárókat fizetségnek elfogadó Pepsi.

Az NBA nincs egyedül. A gyártási láncának nagy részét Kínában működtető Apple is szorul, a Blizzard játékcég is a játékosok egy része és a kínai akarat közé került, a luxuscégek pedig úgy esküdnek sorban hűséget, mintha nem lenne holnap.

A Digital Trends szerint időszerű lenne a Szilícium-völgynek kivonulnia az országból. Csak ez egy drága manőver lenne. Kérdés, hogy felvállalja bárki-e a veszteséget.

Itt kitértünk még az Olympus botrányra, ami egy egész jó sztori egy húsz plusz éve rejtegetett veszteségről és a becsület őrzéséről. Meg arra, hogy ki fizeti meg az USA-Kína kereskedelmi háború árát.

Választás

(…)kiáltja: pusztitás! megoldván
A harcz ebeit

végre megnéztem, hogy van a Shakespeare idézet magyarul.

Összefogás vs. pártépítés? Fideszes-e Kelt? Alkalmatlan-e Karácsony? Mit keres Tüttő Kata belvárosi polgármesterjelöltként a plakátokon? És úgy általában meddig kell még jó pofát vágni olyan alakokat beikszelve, akiktől – ahogy Pelevin írta – “akiktől mindenkinek hányingere volt az elmúlt húsz évben.”

Most szerencsére sok volt az új arc, lényegesen erősebb ellenzéki eredmény lett, mint amire számítani lehetett. És még Kelt tippje is bejött, hogy Borkai behúzza Győrt, mert ott a nagy botrányban elfelejtődött a kampányolás. Vagy legalábbis a sajtó nem volt vevő rá.

És most mi jön? Nem, nem a Karácsony. Hanem a munka.