Podcast: Download
Subscribe: RSS
John Cleese és a Brexit, Fitbit Versa Lite és Amazfit GTS, gigabites otthoni net, Sony WH-1000XM3 és Airpods 2, Sony STR-DH190 erősítő, hová tegyük a megunt ruháinkat, Ferenc Ferenc matek felvételije és a Star Trek vizsgája, végre Scroll.com, valamint a Lidl húsgolyó-gate. Vigyázat, szokatlanul explicit adás!
Ma este elbúcsúzunk a britektől. Na jó, valójában az angoloktól és az általuk megtévesztett walesiektől, de magukkal rántják a skótokat és az északíreket. Bájbájszása.
Meglepő emberek álltak a Brexit mellé. Például a hülye járások szakértője, John Cleese is. Persze neki egyszerű, az a terve, hogy lepattan a korábban nagynak nevezett Britanniából.
Sajátélmény
Kelt Fitbit Versa Lite-ot vett, hogy tudományosan próbáljon lefogyni. Ferenc Amazfit GTS-t, mert a Pebble lassan kihalt alóla. Mit várunk egy okosórától? Mire jó? És megérné-e Apple Watchot venni - amúgy igen - ha nem lenne a platformra belépés költsége annyi, amennyi.
Emellett dizájnkérdésekről is szó volt. Például, hogy egy fitneszkiegészítőhöz miért nem gyártanak olyan szíjat, ami a kövér illetve az izmos emberek csuklójára is jó. Nagy kérdések vannak ebben a világban.
Kelthez behúzta a Telekom a gigabitet, mert lebuktak, hogy már ilyet is szolgáltatnak.
Ferenc régi ígéretét teljesítette, kipróbált egy Apple Airpods 2-t, ami minden idők legkényelmesebben használható true wireless fülese, illetve egy Sony WH-1000XM3-et is. Erről még lesz szó később is.
Kelt erősítőt cserélt a témához jobban értő hallgatók tanácsai - vegyetek aktív hangfalat, az a logikus döntés - ellenére. Most egy Sony sztereó erősítőn hallgatja újra a zenéit. Lelkesedtünk már, hogy mennyire atom jó a The Doors Felt Forum-beli koncertje?
Minden más csak podkaszt, ez tényleg fontos
Használt, de jó állapotú ruháitokat szívesen fogadja például a Máltai Szeretetszolgálat. Adományokat fogad a Léthatáron Alapítvány is, ha nem fűlne a csuhásokhoz a fogatok. Egyéb felesleges, de hasznos dolgokat fogadnak az anyaotthonok is. Nyilván porcelán bonbonier és vörös október öltöny a kutyának sem kell, azt tessenek kidobni. Viszont kés, villa, tányér, pohár, hétköznapi ruha, ilyesmi soha nem árt. A fenti linkek csak ajánlások, valószínűleg két Google kereséssel mindenki talál a lakóhelyéhez közeli szervezetet.
És ha már ebbe így belementünk, olvassatok bele Ritók Nóra a Nyomor széle blogjába. Egyrészt mert egy modern szent. Másrészt meg segít kalibrálni az ember érzékenységi skáláját.
Vissza a sajátélményhez
Ferenc kitöltötte a matek felvételit. Elért 39 pontot az ötvenből. Ahogy az annak idején a bizonyítványban szerepelt: felsőbb osztályba léphet. Na de érdemes-e egy felvételin kudarctűréssel szűrni? Erről is beszélgettünk.
A magyaros feladatok között is volt egy, ami megosztotta a szülőket. Ebben persze segített az is, hogy a sajtó a háromrészes feladatnak csak az utolsó részével foglalkozott.
Erről ugrott be. Ismeritek a Kobayashi Maru problémát?
Internetgazdasági különkiadás
A Scroll.com egy nagy hack, ami a harmadik féltől származó sütikre épül. Ráadásul nem kompatibilis a korábbi előfizetési rendszerekkel. És még így is előfizettünk, mert reklámmentesen és gyorsan olvashatunk több tök jó újságot.
Aki szeret angol nyelvű sajtót olvasni és érdeklik az új modellek, annak a The Correspondentet is javasoljuk. Nem mindenben értünk egyet vele, de egy jó újság.
Végül vitatkoztunk egy nagyot azon, hogy a magyarországi márkák egymásnak mentek viccesen svéd húsgolyó ügyben az egy menő sztori vagy sem. És egyáltalán mióta vannak márkák?
Kelt a 200 eves markakra csak ennyit mondok: Sörök…
Na de melyikek? A Stella Artois egészen 1366-ig hazudja vissza magát, de valójában az Artois nevű sörfőző valamikor a 19. század közepén vette meg a főzdét.
Apátsági sörökkel lehetne érvelni esetleg, de ott is a sörfőzés hagyománya annyi idős, nem a márka. Már csak azért is, mert maga a márka egy modern találmány, amihez kell kapitalizmus meg ipar.
Szia Kelt!
Ha sörök: HB-1589, Tyskie-1629, Krusovice-1581, de még lehetne folytatni. Viszont akkor még mondok másokat is, hogy ne csak sörök legyenek TAKENAKA-1610 (ismerek személyesen emberket akik dolgoztak náluk, szóval nem kamu :P ), Patek Philippe-1839, Breguet-1775 Ezzel meg is volt az 5 (sőt, 6) amit kértél, de lehetne folytatni. Viszont ez nem kötekedés volt. Csak annyi, hogy azért mert valamit határozottan hiszünk nem biztos, hogy úgy van. Márkák igenis voltak nagyon nagyon régen, lehet nem márkának nevezték a fogalmat. Reklám az érdekesebb kérdés. Javaslom az alábbi linken at Advertiseng Agency bejegyzést a wikin. Tudom, nem releváns infó a wiki végül is, de azért érdekes. 1786 az első ilyen jellegű cég. Szóval egy pont Ferinek a 200 évért. Amúgy csak így tovább, szeretem amikor “összevesztek” felvételen :P
Ez a vita annyira elburjánzott, hogy itt-ott már ismétlem magamat. De azt hiszem, hogy itt még azt nem írtam, hogy a márkákat és a cégeket szét kell szálazni. A Takenaka remek példa egy tök régi cégre. Amúgy a wikipédián van egy százas/kétszázas lista, ott van rajta a brit Royal Mint pénzverde is.
A Breguet viszont egy másik nagyon jó kérdés. Hogy a céhes típusú vállalkozásokról hogyan gondolkodunk. Ma egyértelműen márka. Az óragyárat megalapító Abraham-Louis Breguet élete alatt a cég összesen 17 ezer órát gyárthatott, azok is egyedi darabok így vagy úgy. Ha ekkor már márkának tekintjük, akkor luxusmárka. (Apropó a No. 160-ról, Marie Antoinette órájáról van egy remek regény.)
A reklám megjelenése érdekes, abba én is beleolvastam magamat. És persze itt akkor elmehetünk arra is, hogy melyik az első brand identity és visszaértünk az 1800-as évek közepére.
48 éves informatikus, programozó vagyok. 34 pont. Asztalnál, papíron, nyugodt körülmények között, időt mérve. 7 feladatot csináltam meg (1 pontlevonásom volt), a 8. feladatot kezdtem olvasni, amikor csörgött az óra.
Ennek mi a franc értelme van vajon? Azon túl, hogy összetörik a gyerekek lelkesedését, megutáltatják velük az egész tantárgyat. Nálunk (öcsém gyerekei) a kölyök MAGÁTÓL akart felvételizni általánosból a 6 osztályosba (mert egy osztálytársával együtt akart volna átmenni). Egy dolgot sikerült elérni: totál csalódott lett.
A dolog érdekessége, hogy nem azért nem tudunk jobb eredményt elérni, felnőttként, mert annyira nehezek volnának a feladatok. De úgy a 3-4-től kezdve mindegyik egy rohadt szövegtenger, ami ezen az abszolút rideg-kimért matektanár nyelven vagy megfogalmazva, hogy nem elég egyszer elolvasni. Folyton azt éreztem, hogy gyagyás vagyok, szövegértési nehézségeim vannak, de el kell olvasni még egyszer, még egyszer, 6-8 mondat, iszonyú idő megy el vele.
A “kacskaringó” egyébként pont ugyanez, és nem oszt vagy szoroz a dolgon, hogy az index csak a kérdés második részét írta meg. Az is egy rohadt-szemét feladat, mert nem tesztel semmilyen tudást, ellenben egy 45 perces tesztben, ahol gyakorlatilag minden másodperc számít, istentelen mennyiségű időt visz el és extra stresszt okoz. Szavakat megtalálni? Az általában tök egyszerű, nem? 100 felnőtt emberből is jó, ha 2 meg tudja oldani. Remélem, örül az a rohadék balfasz a minisztériumban, aki összeállította, hogy jól kiszúrt a kölykökkel…
És akkor vegyük hozzá, hogy a nyolcadikos matek az ágyban fekve, fejben számolva 40 perc alatt megcsinálható volt. Arányok, halló?!?!?
Elnézést kérek, iszonyú indulatokat vált ki belőlem a dolog, tudom, hogy ez nem helyes, dolgozom rajta. :-P
Még azt akartam hozzátenni, hogy ezer éve vágyom egy Sony WH-1000XM3-ra, karácsony előtt majdnem hitelfelvétel bűnébe estem egy Media Marktban, csak az tartott vissza, hogy 7-en vártak előttem az egy szem ügyintézőre. Viszont nemsokára jön az XM4, már vannak róla kiszivárgott infók, így valószínűleg az sem véletlen, hogy az Amazonon az elmúlt hónapban már valami 25-30%-kal olcsóbb az XM3, mint tavaly volt (kicsit talán a hazai árak is elkezdtek csökkenni, jövünk le a 100+ ezerről a 90 környékére). Lehet, hogy érdemes még egy kicsit várni.
(Pusztán a vita kedvéért.) A hatosztályos, nyolcosztályos közti nehézségi különbséget magyarázhatja, hogy más mennyiségű helyre, más túljelentkezési ráta köztött kell rendet tennie a felvételinek.
Arról egészen depresszív véleményem van, hogy amúgy a felnőttek milyen százaléka menne át egy egyszerű szövegértés teszteni. És akkor még szövegalkotást nem is vizsgálunk. :)
Hatodikos vs nyolcadikos: hát bizony. Az van, hogy a kétféle felvételi teljesen mást igyekszik mérni… A nyolcadikosok közül mindenkit fel kell tudni venni valahová, ezért ott az általános isi tananyagot kérik, és mindenki tud belőle tejesíteni valamit. A hatodikos ehhez képest kompetenciákat vizsgál, pl. szövegértést, meg logikus gondolkozás képességét, meg koncentrációt meg ilyeneket. Ugye a hatodikoshoz alig kellett pl. képlet vagy más lexikális ismeret, bezzeg még a kurva törtes műveleteket is úgy megkavarták, hogy el lehessen figyelmetlenkedni (pl. mivel kell megszorozni valamit, hogy ez legyen a végeredmény?) A hatodikos felvételi tényleg arra megy rá, hogy kirostálja az átlag felettieket, kikeresse azokat, akik nem az aktuális hatodikos szinten képesek teljesíteni. Merthogy a hatosztályos gimik mind erős sulik, lehalásszák a tehetségeket. (Mivel épp ma aktuális, elmesélem: payskin, tegyük fel, hogy a magyart még kevésé írod meg jóra, mert régen foglalkoztál a hangok hasonulási szabályaival, szerzel 25 pontot, van összesen 59 pontod, vitted mellé a kitűnő bizit, összesen 109 ponttal keresed a helyed. Jelen állapot szerint a Radnótiba nem jutottál be, a Trefortba NAGYON nem, a Veres Pálnéról is lecsúsztál 5 ponttal, valószínűleg az AKG, Poli megvannak, az Óbudai is. A többi ponthatár lapzártakor még nem érhető el.)
Kilenc évet húztam le a Radnótiban (5 általános, 4 gimi). Az öcsém mind a 12-t. Én valószínűleg nem vittem volna oda a gyerekeimet (ha lettek volna), öcsém megpróbálta az összes felvételin betolni a nagyot és a középsőt (általános, 8 osztályos gimi, 6 osztályos gimi stb.), nem sikerült, pedig még “családi hátszelünk” is volt. Neki nagy csalódás, szerintem így jártak jobban.
Tényleg, Feri, a matek pótfelvételit nem nézted? Egy fokkal könnyebb volt, ott túljutottam 9 feladaton — valamelyiket menet közben kihagytam, és még lett volna rá 4 percem visszatérni rá, de úgy voltam vele, hogy meh. Aztán kiderült, hogy egy kockának 6 oldala van, nem 4 (:D) úgyhogy az egyik feladat totál rossz lett: 40 pont. Öcsém őrjöngött ezen is, hogy ez milyen igazságtalan… hát, ez van.
Mellékszál, kocka: múltkor tanultam egy szabadulószobás társasjátékból, hogy a dobókocka szemközti lapjainak összege mindig hét. Mik nincsenek.
És mi volt a baj a Radnótival? Leendő talán-érintettként is kérdezem.