Author: pohlyferenc

#385. Ferenc is fáradt adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Sok munka, kevés munka, autógyári tapasztalatok, örökbéta megértése, Telekom tévedése, CIB rossz vásárt csinált régen, beszélgetés történelmi figurákkal, kamu karbonkvóta, falra cuppantható tévé, John Deere szerelhetőség.

Hülye hetek ezek. Ferenc agyon van dolgoztatva, Kelt meg próbálja lefixálni az éves fix munkáit, de mostanában tartják a levelekre nem válaszolás hetét. Esetleg heteit. Szünet is lehetne ez, ha nem ketyegnének közben olyan határidők, mint adó, meg sárgacsekk.

Közben viszont zajlik az élet. Keltet megnyugtatta a Telekom, hogy a Dominó kártyájához kapcsolódó adategyeztetés sikeres volt. Ez azért jó, mert se dominókártyája nincs, se adategyeztetés nem történt. Később az ügyfélszolgálat a Twitteren - akik példásan gyorsan kapcsoltak - utánanéztek a számnak és közölték, hogy szerintük sincs náluk. Meglátjuk, jövőre jön-e üzenet.

Beszélgettünk ezután a CIB legendás kínai banki rendszeres beruházásáról, amiről soha senki nem beszél on the record. Ellenben a pletykák szerint évekig kalapálták, mielőtt kidobták volna, és megcsinálták volna a mostani, teljesen jó rendszerüket.

Ferenc védte egy kicsit a forever béta - értsd: amikor átveszed vacak, és onnan már csak romlik - szoftvereket, mert van olyan projekthez köze, amitől mindenkinek sikíthatnékja van, ellenben ez-az még mindig nincs a helyén. Itt szóba került az a régi vitánk is, hogy ha a hidakat úgy készítenék, ahogy a programokat, Kelt kénytelen lenne megtanulni úszni. (Nem, nem tudok. Azért vannak azok a nagy vizek, hogy hajókat rakjunk rájuk.)

Externáliaügyi témánk az volt, hogy a ChatGPT tanítási adatbázisát aprópénzért tisztították kenyai alvállalkozók. Akik nem kaptak rendes pszichológiai támogatást ahhoz képest, hogy gyermekpornográfiát, bántalmazást és egyéb hasonlóan felemelő tartalmakat kellett címkézniük.

Ferenc autógyárban járt, látott robotot, miegymás. És be is számolt arról, hogy a robotkarok között hogyan mozognak a munkások. Meg persze szó esett arról is, hogy amit a német munkás már nem csinál meg, azt a magyar gyárvezetésen és munkásokon még át lehet erőszakolni. Ahogy miniszterelnökúr mondta: "nem leszünk gyarmat", valószínűleg úgy gondolta, hogy mert már vagyunk.

Nagyban megy Magyarországon a telefonos adathalászat. Megijesztik az embert, hogy most zsebelik ki, de csak a jelszavát kell megadnia, vagy csak egy programot kell telepítenie, és kikerül a veszélyből. Majd a felrakatott programmal tényleg kizsebelik. Senki ne dőljön be.

Sötétjövő

Nem nagyon bizonyultak igaznak a Verra karbonkredit rendszerének ígéretei. Úgyis mint az erdővédelem nem valósult meg, a CO2-t nem vonták ki az atmoszférából, az egész egy olyan greenwashing projekt egyelőre, aminek a pozitív hozadéka közel semmi. Erre majd térjünk vissza, amikor megint egy aszályos nyáron nem értjük, hogy mi a fene történhetett.

Már kiemelkedően buta emberek is csinálhatnak MI-s csevegőrobotot. Így történt meg az, hogy a történelmi figurákkal való csevegést ígérő appban valójában olyan szimulált személyiségek vannak, akik úgy tagadják minden tettüket, mintha Nürnbergben állnának a bíróság előtt.

Kütyü

Falra cuppantható akkus tévé.

Meg lehet szerelni a John Deere traktorokat, de még nem teljesen boldog mindenki. Teljes szervízszabadságot!

#384. Wrappolt csomagolás adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Évösszesítősdi, Snow Crash, ikonméret, Ferencfüles, Oluv’s Gadget, kaputelefonprogramozás, Scalzi a gazdagokról, Full Self Driving, CES 2023, Meta Quest Pro, hídverő Lego.

Ez a platformos, innovációs, webes világunk úgy működik, hogy valahogy mindenkinek mindig ugyanaz jut az eszébe. Ezért év végén a Spotify, a Steam, a BeReal de még a Pocket Casts podkaszthallgató app is meg akarta mondani, hogy milyen évünk volt. Az ezekben a közös, hogy egyiket sem kizárólagosan használjuk többnyire (a Spoti lehet kivétel), így a teljes képet biztosan nem látják ezek a szolgáltatások.

Ferenc megpróbálta elolvasni a Snow Crasht, de lepattant a feladatról. Megbeszéltük, hogy az annyira nem a cyberpunk eleje, hogy leginkább a vége. Stephenson ugyanazt csinálja benne a hackeresdivel, amit a Szellemkutya csinál a maffiafilmekkel. Ebből fakadóan egy ironikus szöveg, ami nem a metaverzum nagy feltalálása, hanem egyfajta temetése. (Ha valaki ősrégi Kelt kritikát szeretne olvasni, akkor itt van 2007-ből az első magyar kiadásról.)

Itt szóba került még Billy Idol Cyberpunk albuma, aminek összes jó számát meg lehet hallgatni itt és most. Valamint elnosztalgiáztunk öregesen, hogy régen a monitor felbontása kisebb volt annál, mint most egy ikon.

Ferenc és a…

Jó tudjuk, hogy mindenki rávágta, hogy a fejhallgatók. Most Ferenc vett egy olyan fejhallgatót, ami már majdnem nem rossz. Az Austrian Audio Hi-X15-öse az áldozat. A teszt ugyan azt mondja róla, hogy a magas tartományok nagyon csilingelnek, de a gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy a magas tartományok nagyon csilingelnek. A céget amúgy kiugrott AKG mérnökök alapították akkor, amikor az AKG-t felvásárolta a Harman, ami meg lényegében Samsung tulajdon. Kelt egy új AKG-ben vesz fel, nem dicsérné, mert hát nincs rajta mit.

És ha már a tesztekről esett szó. Feri az Oluv’s Gadgets nagyon tudományos Youtube csatornán nézte meg, hogy mit mond ez a furcsa csávó a fülesről.

Ha már belementünk a zenébe, és belecsöngött az adásba Kelt kapucsengője, váltottunk pár szót a panelházak kaputelefonjáról. És arról, hogyan kellene beprogramozni a csengőhangot. Lényegében elköltözni is egyszerűbb.

A hét szava

Szibiláns: ezek azok a sziszegő hangok, amik annyira vacakul hangzanak, ha az ember rosszul veszi fel őket. Nem összekeverendő a szibillával, ami jósnő és Szirmával, ami Miskolc városrésze.

Milyen év volt valójában 2022?

Erősen más szemmel olvastuk John Scalzi értékelőjét a 2022-ben ostobenkó akarnokokként / rossz lóra tevő üzletemberekként bemutatkozó milliárdosokról. Illetve akkor már vitatkoztunk arról is egy kicsit, hogy az FTX-et csak megrohanták vagy konkrétan kilopták az ügyfelek szemét. Sam Bankman-Fried ellen egyelőre három per folyik, ha mindegyikben elítélik, akkor egy halom pénzzel jön az ügyfeleinek, amit nehéz lesz megkeresni a 115 éves börtönbüntetés alatt.

Aztán szóba került az is, hogy a Teslának nem segít, hogy Elon Musk pocsék munkahelyet teremt, ami miatt nem szívesen mennek oda dolgozni emberek. Már ha egy olyan országban élnek, ahol van más munka, amit jobban megfizetnek, esetleg van szakszervezet is, ami képviseli a munkavállalókat. Ilyen például Németország.

Pintér Robesz a G7-en összegezte az évet. Pont egyet tippelhettek, hogy a viszonylag visszafogott elemzésének az értékelésében egyetértettünk-e.

Önvezetés

Kaliforniában már nem nevezheti teljes önvezetésnek a kettes szintű vezetéstámogató rendszerét a Tesla, mert hát nem teljes és nem önvezetés. A cég jogászai mondtak olyasmiket, hogy hát ez mindig inkább egy inspiráló név volt. Az ilyen mondatoktól mindig véresen nagy számok szoktak megjelenni a versenyhivatali emberek szemei előtt.

Ferenc kiakadt a forever béta dolgoktól a CES kapcsán. Illetve beszélgettünk arról is, hogy az MI most van abban a szakaszban, amikor már a túrórudiból is van MI ízesítésű, mert mindenre rá kell írni. Közben különböző autógyárak - például a Sony :D - bemutattak új, menő színváltós elektromos autókat, amikből gyártásban persze flottásfehér autó lesz. Már, ha gyártani fogják őket.

Itt elővettünk még egy Stephenson könyvet, a Gyémántkort érdemes elolvasni.

Öncsomagkihordó

Van-e értelme a robotos csomagkiszállításnak? Egyelőre nem úgy látszik, de már évek óta lapátolják a pénzt a kiszállítódrónokba és a robotokba. Egyszerűbb elboldogulni egy lakóövezetben négy (hat?) keréken, mint átszállni felette és beleesni a medencébe? A Domino’s pizzázó lánctól az Amazonig vannak kísérletek.

Ferenc kipróbálta a Meta Quest Prót és kedveli. Bár repülőn nem az igazi használni. Ha láttatok még edge case-t.

Az LG bemutatta a frissíthető háztartási gépet. Ez sajnos azt is jelenti, hogy szoftver is van benne. Na most mit csinálunk a szoftvert tartalmazó, hálózati kapcsolatot is kínáló eszközökkel? Igen. Imádkozunk, hogy valaki más problémája legyenek.

És végül: hídépítő legó.

#383 - Természetes butaság adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Artemis I., a Hold megkerülése és az Orion űrkabin, Kiss László csillagász a Lángoló podcastban, tévesen emlegetett MiG-31 (SU-34 a helyes), élet a Marson és a jövőkép alakítása, gazdag emberek feladata a világban, táguló vagyoni olló, legyen-e kommunizmus, kell-e tudnia a 42 jelentőségéről a ChatGPT-nek, jön a Neurománc-sorozat.

Műsorvezetői előszóval kezdünk kivételesen: mindent, amit mondunk az adásban az adás felvételekor vagy úgy gondoljuk, vagy érdemesnek tartjuk egy-egy kérdésben játszani az ördög ügyvédjét. Viszont még egy másfél órás adás is kevés ahhoz, hogy olyan bonyolult jelenségeket, mint a táguló vagyoni olló, a kommunizmus mibenléte vagy a neoliberális gazdaságpolitika esetleg a kapitalizmus kritikai elméletek kifejtsük. Az adásnaplóban igyekszünk kezdőpontokat adni, de érdemes több oldalról beleolvasni magunkat a kérdésbe. Tanulni, akárhány éves az ember, soha nem égő. Aki a Vakmajmot szereti, annak Jacobint, aki Gulyás Marci véleményvezérkedésével kel, annak Múzsát és így tovább. (A Guardian igazán nem balos, a BBC meg nem sztenderd.) Kelt out.

Nagy témák egy: a zűr a legvégső

Leszállt az Orion űrhajó, ami az Artemis I misszó - ezt halasztották nagyon sokáig - visszatérő egység része. Becsapódott a Csendes-óceánba űrhajós alakú babákkal, közben pedig megkerülte párszor a Holdat. Akik szeretik az ilyesmit, azok örülhetnek, hogy visszamehezünk a Holdra. A cinikusabbak felvethetik, hogy 1972-ben az Apollo űrhajók már jártak ott, most mit keresünk arrafelé.

Az Orion amúgy menő: van benne WC, ami jó mert négy napig nem fektetni kábelt azért húzós ötlet lenne, mint ahogy pelenkában büdösödni is. A legénységi kabin 9,5 köbméteres, ötször három és fél méteres alapterülettel. Magyarul akkora, mint egy pöttöm szoba egy körúti gangos bérházban, csak több emberrel kell osztozni. (További adatok PDF.) Apropó osztozás: a Holdon sem egy leányálom az élet, de a Mars, amit valamiért divatos becélozni az is igazi pokolian vacak hely. Csak azért nem a legrosszabb, mert arra a Vénuszt tartjuk.

Itt szóba került az is, hogy a Lángoló Podkasztban nagyon jó beszélgetés volt az ország legjobb csillagászainak egyharmadával, Kiss Lászlóval. Kiss lenyűgöző figura, azért csak a harmada így is a fenti halmaznak, mert Almár Iván és Molnár László is nagyon rutinosan tud embereknek magyarázni rém bonyolult dolgokról. Valahogy a csillagászok között nem ritka a jó tudománykommunikátor.

Az adásban tévesen mondtuk amúgy, hogy a Mig-31 repülőben van legénységi vécé, valójában a Szu-34-ben.

Nagy témák kettő: gazdagság

Ed Zitronnak volt egy nagyon jó hírlevele arról, hogy nagyon sok pénzzel az ember vagy a szervezet nagy hatással lehet arra, hogyan képzeli el a társadalom a jövőt. Például Musk Hyperloop/Boring Company párosa több várossal elhitette, hogy a működő, de régi és uncsi vasút, villamos, busz, metró helyett valami csilli jövőszagú technológiára van szükségük. Aztán a városok egy részét ghostolták. Las Vegasban meg felépítették a világ legunalmasabb hullámvasútját.

Innen elkanyarodtunk oda, hogy vajon, ha mi lennénk a világ leggazdagabb emberei, akkor az interneten vitatkoznánk-e ismeretlenekkel és fürdőznénk más ismeretlenek rajongásában? Valószínűleg nem. Mondjuk nem is az amerikakupa csúcstechnológiás vitorlásverseny megnyerését tűznénk ki célul.

Szóba került, hogy mióta nyílik az olló a menedzsment és a munkavállalók között. A Guardian egy tanulmányt idézett idén nyáron, ami szerint az átlagos munkásfizetés 23 ezer dollár, az átlagos vezérigazgató fizetés pedig 10,6 millió dollár. És ez egy 300 céges mintán elvégzett kutatás eredménye. Van még egy grafikon ehhez, amely szerint a fizetések emelkedése és a produktivitás emelkedése a nyolcvanas években elszakadtak egymástól. (Ld. fent.)

Vannak még egyéb piaci hatások is, de nagyjából úgy néz ki a végén a matek, hogy az én generációm esetleg vehet lakást, ha olyan a háttere, a munkája, a párkapcsolata és még mázlista is. A Ferenc generációjánál ez gyakoribb. A Keltnél fiatalabbakat pedig folyamatosan kúrogatja - nincs jobb szó! - a sajtó, hogy mamahotelben lakik és miért nem vesz lakást a kézműves söre helyett. (Megfejtés: a sör egy ezres, a lakás meg ötven millió és akkor még panelt vettél.)

Zárójel: a vén faskó Henry Ford kovbojtáncáról is ejtettünk pár szót.

Nagy témák három: mire való a ChatGPT

Tele van megfejtéssel a világ, hogy az amúgy Bond kisgonosz Sam Altman-féle OpenAI GPT3-ra épített csevegőszoftvere, a ChatGPT mire való. Például információszerzésre nem, aztán olyan információ generálására sem, amellyel szemben elvárás, hogy igaz vagy valós legyen, amit mond. Egyelőre olyan csevegőszoftver, aminél nincs semmi tétje a beszédnek. Liftbeli beszélgetés egy idegen liftben, pletykálás a fordrásznál néhány pár éves Kiskegyed felett. Vagy ahogy a ChatGPT honlapja írja:

“Our goal is to get external feedback in order to improve our systems and make them safer.”

“While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.”“While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.”

Itt szóba került a Hackers: Heroes of the computer revolution könyv és Ingrid Burrington The Training Commission novellasorozata. Illetve, hogy az is lehet, hogy jön a Neurománcból készülő tévésorozat egyszercsak.

#382. Mesterséges adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Wrapped-ekézés, dráguló streaming, Ferenc Ferenc a VR-ban töltötte a hétvégét, hangfelismerés és ügyfélszolgálati voicebotok, könyv vagy audiobook vagy podcast, joggal ekézik-e a Galactica nyelvi modellt, Square Enix szomorú húzása.

Újabb dolgot találtunk, amit podkasztnak neveznek. Ez most egy Facebook videóközvetítés. A téma viszont érdekes, azt fogják kibeszélni kilencedikén pénteken művészek, hogy megeszi-e a kenyerüket az MI?

Aztán Kelt füstölgött, mert a Spotify Wrapped (magyarul: szpotis kebab) úgy tesz, mintha az ember csak ott hallgatna zenét. Pedig ideális esetben az ember nem költözik be egy silóba, hogy ott élje le az egész életét.

Itt került szóba a Partizán Lendvai Ildikó interjúja, aminek a fenti videós változata egész rövid. Van belőle sokkal több órás vágatlan podkaszt is, amiből dettó nem tudjuk meg, hogy ment-e a hepaj a VIT-en a kubai fiúkákkal.

Streamingpiaci előrejelzés: minden drágulni fog. Na nem mintha ez ne egy állandó trend lenne, de most már egy ideje nem érezzük azt, hogy bevezető áron kapjuk a streaminget. Az üzleti modellek azonban nem bizonyítottak, új felhasználót nehéz bevonni, jön a birkanyírás.

Tech

Ferenc hazavitte a céges VR-szemüveget és megVRte a családot. Tapasztalatok a Meta Quest 2-vel illetve egy metaverzum előadással kapcsolatban. Ez volt a csúcspont talán, az adás legénységének a fele optimistán tekintett a jövőbe… igaz fél szemmel és erősen hunyorítva.

A vicces hangfelismerős videók - van még egy! - jellemzője, hogy nem szűnnek meg viccesnek lenni. Itt akkor már belementünk a nyelvtechnológia nehézségeibe, meg abba is, hogy az élőbeszédben a Felsőgödig kérek egy ilyen nyugdíjas mondat mindent tartalmaz, amit egy pénztárban el kell mondani.

Az élet nagy témái

Miért olvasunk?


Jobb-e egy ismeretlen bemenettel és rendező elvvel működő MI-s megoldásra bízni a keresők feladatát, mint magunknak elvégezni a források értelmezésének és értékelésének a munkáját?

Végül pedig mennyire szomorú, ha a digitális kultúrának a mobilos részét nem tudjuk megőrizni.

#381. Watson szabadlábon adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Steve Jobs papucsa, D’Anunzio és Pareto, Szomszéd János vezetékes, a NAV elnöke, megőrült-e Musk, mizu a Twitternél, mi az a fediverse, jön a Tesla Semi, Elizabeth Holmes hosszú időre börtönbe megy, FTX és SBF, azaz inog a kriptopiac, leépítések a Völgyben, megvették az Evernote-ot, éneklő faszobrok és Commodore tangóharmonika.

Büszkék vagyunk arra, hogy valószínűleg mi vagyunk az első magyar podkaszt, amiben a nalebinding - magyarul tűkötés - nevű csomómentes majdnem horgolás, majdnem kötés módszerről valamint a világ első zoknijáról is megemlékezett. A technológia az technológia, akkor is, ha Hésziodosz írt róla.

Innen továbblendültünk Gabriele D’Anunzióra, aki egyrészt szabadcsapatok élén elfoglalta Triesztet, másrészt Bécset szórta repülőről röplapokkal, meg írt drámát, verset, újságcikket, lelkes nudista volt és később lelkes Mussolini hívő. Szemben Vilfredo Paretóval, akinek ugyan a közgazdasági munkáira épített Mussolini, de Pareto maga nem volt fasiszta. Már csak azért sem, mert 1923-ban meghalt, Benito pedig a tízes évek végén kezdte építgetni a szervezetét, majd 1922-ben vonult Rómába a feketeingeseivel. A Pareto-elv, amit a közgazdászról neveztek el, meg későbbi.

A heti podkasztajánlónk is ide kapcsolódik. Az If Books Could Kill olyan könyveket tárgyal ki, amelyek nagy, közismert megállapításokat, közkeletű bölcsességeket terjesztettek el, amelyekkel csak az a baj, hogy nem igazak.

Drága móka

Eladták a néhai Steve Jobs néhai szandálját. 218 ezer dollárért ment el, amennyiért már adanak szép dolgokat is. Még olyanokat is, aminek nincs stevejobslábszaga.

Van olcsó móka is. A Szomszéd János Vezetékes instagram fiók olyan névjegyeket gyűjt, amiket az ember beírt egyszer, aztán úgy maradtak. Ablakos Józsik és Kasztnis Krisztiánok mellett vannak vadabb dolgok is.

Ferenc meghallgatta a NAV elnökének egy előadását és rácsodálkozott arra, hogy Vágújhelyi Ferenc látott már számítógépet. (Sőt már evett is.) Itt azért már nem értettünk egyet abban, hogy a kata hiphopp eltörlése illetve egy új adónem behozása az olyasmi-e, amire az adórendszer átszabása kifejezést lehet használni. De hát hol voltunk még az adás végétől!

Obligát Hitler mém, most mém nélkül

A bukás mémesült részét legalább egyszer érdemes megnézni eredetiben. Vicces felirat nélkül. Egészen remek színészi játék és remek jelenet.

Musk és a Twitter

Itt kezdődött el a vita az adásban. Megzakkant-e Musk vagy sem? Ha valaki egy mérnöki fókuszú céget tud vezetni - aminek persze vannak sales és egyéb tevékenységei, de nem annyi, mint egy globális médiacégnek - akkor vajon egy médiacéggel is elbánik-e? Rossz tanácsadókra hallgatott-e Sztálin elvtárs?

Ami egészen biztos: első körben nagyjából 3700 embert épített le Musk, aztán még legalább ezer ember elszivárgott. Elbizonytalanodott, hogy milyen moderálási elvek érvényesek. Egyelőre sikerült leépítenie egyrészt a hirdetőket, másrészt a Twitter salest. De legalább felfedezett a géniusz két olyan dolgot - natív hirdetések, twitként formázott hirdetések - amelyeket már nem kell lefejleszteni, mert eddig is léteztek. (Egyesével nem linkelem végig a sztorit, a Platformer remekül koverolja az ügyet.)

A piac két hete már olyanokat fejtegetett, hogy egy dollárnyi Musk hitelt hatvan centért vennének meg. Ez akciósnak is erős, nem tükröz bizalmat.

Párhuzamosan alakulnak szolgáltatások. A Hive és a Post ugyanazt akarja csinálni, mint a Twitter. Viszont nincs is modelljük. A Mastodon barátkozást igényel, mert nem egy az egyben klónja egy ismerős szolgáltatásnak, hanem egy federált módon (gondoljatok a mail- vagy webszerverekre, egyik se központosított technológia) felépített üzenőrendszer. És az alapjául szolgáló ActivityPub technológiára épült már videómegosztó vagy könyvespolc nyilvántartó oldal is. Ez Kelt kedvenc jövőképe, csak a felhasználóktól erő befektetését igényli, meg esetenként pénzt is, ami jót tenne a netnek, de a minden ingyen van világából nehéz áttérni.

A hét másik kérdése: tényleg nem tudnak-e infrastruktúrát építeni és üzemeltetni az amerikaiak? De hát San Franciscóban most adtak át, nagy késéssel egy darab metrót. Igaz, nem késett annyit, mint a legendás Berlin Brandenburg reptér.

Liz nem ér rá

Elizabeth Holmest, a Theranos csalásért felelős igazgatóját leültetik 11 évre. Reménykedett, hogy a gyermekeire való tekintettel elnézik neki, hogy hazudott a befektetőinek. (És az ügyfeleknek is, de azért nem ítélték el.)

Alja dolog nevekkel viccelődni, de ha az FTX-ről és SBF néven ismert vezéréről (Some Bankrun-Fraud… izé Sam Bankman-Fried) van szó, akkor megengedjük magunknak. Egyelőre valami 3 milliárd körüli összeg sorsa bizonytalan, meg a befektetési cégének a sorsa, meg azoké, akik vettek tokent az FTX-től. Illetve az egész felveti azt a kérdést, hogy ha ez a cég azzal kérkedett, hogy a legjobban ellenőrzött tőzsde, és mégis egy énekfüzetbe vezette a könyvelését, akkor a többinél mi a helyzet.

Ed Zitron elmagyarázta, hogyan következik a 2008-as válságból, egy generáció előtt álló kilátástalan jövőből sé határtalan ígéretekből az FTX-botrány és a kriptó átverések.

Itt kerültek szóba a Pinkertonok, akik még léteznek. Több, mint száz éve vernek szét szakszervezeteket, ha láttatok még visszatetsző vállalatot. És hogy honnan lehet ismerős a név? Például Karl May regényeiből.

Tovább suhognak a kaszák: elbúcsúzunk az Amazon Alexától, a Meta Portaltól és az okosórás fejlesztéseiktől.

Eladták az Evernote-ot. Van-e még, aki használta. Illetve eladtak pár Taylor Swift koncertjegyet, de ettől senki nem lett boldog. Mert hát rosszul működött a folyamat, de legalább pár nyerészkedő jól járt.

Kütyü és kimaradt dolgok

A Verge-en megjelent egy Meta Quest Pro teszt. Nem egyértelműen pozitív, pláne az árához képest.

Snapdragon XR szemüvegbe való chip! Ki ne örülne neki?

A Teenage Engineering éneklő faszobrai egyrészt nem olcsók játszós dolognak, másrészt egészen csodálatosan szép feleslegességek. Az árak helyett a videót nézzétek meg!

#380. Köbös jövő adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

The Playlist, Lou, A könyvelő, Steve Jobs könyv, Spotify könyv és a Facebook könyv, Meta árfolyam és bajbanlevés, Twitter mifenevanitt, elbocsátások a Big Techben, Google AI bejelentések, nempöcsöt rajzolt a repülő, analóg tankszimulátor, karórával a Mariana-árokba, elmúlt a kocsilopás.

Mozirovattal kezdtünk, mert Feri megnézte a Lou-t, amiről Keltnek eszébe jutott A könyvelő, illetve felmerül kérdésként, hogy Anna Kendrick tud-e hihetően mosolyogni. Mármint úgy, mintha nem fognának rá fegyvert. Ezután még ajánlottuk a Spotify születéséről (és jövőjéről) szóló The Playlist című netflixes dokudrámát. És ha már dokudráma, a Steve Jobs-ról szóló, Danny Boyle által rendezett drámát ugye mindenki látta már? Pont annyira jön le benne jó arcnak, mint amennyire Mark Zuckerberg a Steven Levy remek Facebook könyvéből. (Ami meglepő módon le van fordítva magyarra!)

Meta

Mark Zuckerberg valószínűleg aludt már nyugodtabban is, mint mostanában teszi. Egy éve 336 dollárért adtak egy Meta részvényt, a legutóbbi negyedéves jelentésük után ez 95 dollár. Mondhatnánk, hogy az összes tech részvény esett mostanában, és igazunk is lenne. Na de nem ennyit. Zuckerberg nem húzta be időben a féket, isten pénzét elköltötte a metaverzumos ötletére, a piac pedig nem örül neki.

A jelet vette a cég, gyorsan be is jelentettek egy 11 százalékos leépítést. Ezzel visszakúszott 110 dollár felé az árfolyam. Várjuk a folytatást.

Twitter

További ikonikus vezetők rovatunkban: Elon Musk bevonult a Twitterhez és elkezdett rendet csinálni. Ezt leginkább a felsővezetés kirúgásával, 50 százalékos leépítéssel és marhaságok kommunikálásával tette. Ferenc az adás felvételekor még egészen optimista hangot ütött meg, úgyhogy a következő adásban visszatérünk a témára. Ma, az adásnapló írásának napján már azt is megpendítette egy egész céges mítinge, hogy a kártyák között van a csőd is.

Levelet kaptam

A legszebb K.u.K. bürokratikus nyelvet képesek felszedni a magyarokkal magyarul kommunikálni szándékozó multik. Ez a szöveg álljon itt nyelvemlékként:

Hamarosan eltűnik az oldal(aid)ról a klasszikus használati élményre való visszaváltás lehetősége. Az elkövetkező hónapok során az összes oldal átáll az új használati élményre, és a klasszikus élményre való visszaváltás nem lesz elérhető.

Minden más

A Layoffs.fyi-n lehet követni, hogy mely tech cégek építenek le. Egy átlag tíz százalék nagyjából bárhol van, de lehet találni bőven magasabb számokat is. És persze csődöket. Elfogyott az ingyen pénz.

A Google tartott egy MI-s bejelentési eseményt, de annyi kavarás van máshol, hogy lényegében senkit sem érdekelt. Pedig megígérték, hogy ezer nyelvhez készítenek nyelvi modellt. Az nagyon sok.

Az SFGate kritikusa elment egy MI művészeti kiállításra. Szép képeket látott, ötletet viszont nem. Ferenc ugyanígy érezte magát egy emberek által festett képeket bemutató kiállításon. Itt szóba került, hogy Szőke Gábor Miklós önmagukra nagyon hasonlító szobrairól mit kell gondolni, illetve milyen jó cikket írt erről Vincze Barbara a Telexbe.

Katonáéknál

Az amerikai légierő nem faszt rajzolt az égre a latákiai orosz bázis mellett, csak egy arra nagyon hasonlító dolgot. Van ez így.

És ha már analóg szimulátorokról volt szó, akkor szóba hoztuk az Aspen Movie Mapet is.

Végül pedig nem értettük, hogy mi értelme van a Mariana-árok mélyén is működő Rolexnek. Illetve rácsodálkoztunk arra, hogy autó helyett Simsont lopnak Magyarországon.