#344. Csak felfelé adás

Október 23., politikusok beszédei, populizmus-e az ellenzékváltás és jönnek-e a fiatalok, ellenzéki legendák, Farkasházy interjú a Partizánban. Érdeklik-e még Keltet a kütyük, érdemes-e beszélni az Apple és Google őszi bejelentéseiről, miért hiányzik a világból a mikroprocesszor, az AdBlue, az acél, a konténerek és a megfizethető benzin? Mekkorát esett vissza a Kínából behozott filléres marhaságok forgalma az alsó határ nélküli vám és áfa bevezetése miatt? Mellékes igazság és Virtuálfény.

Politizálni kell - erről később majd bővebben lesz szó - úgyhogy ezzel kezdtük az adást. Az idei október 23-i ünnepségek egyáltalán nem 1956-ról szóltak, hanem természetesen a 2022-es választásokról. Miniszterelnökúr elmondta, hogy kit kell gyűlölni és rendezett egy kiadós méretű buszoztatós rendezvényt, amin iszonyatosan sokan voltak. A Kétfarkú Kutya párt rendezett egy nagyon kicsi, de még így is egy sörpadnál jelentősen nagyobb vonulást. Az Egyesült Ellenzék pedig egy a kettő közé eső, de azért nem túl nagy sokszónokos - ez mindig a rendezvény ellen szól - dzsemborit.

Ebben azért volt vitatéma, például, hogy Márki-Zay Péter elitellenes szólamai populizmusnak számítanak-e. Az egyszerűség kedvéért itt egy definíciós kísérlet, illetve annak a kudarca a Goethe Institut oldaláról:

A populizmus kifejezés a latin populus vagyis nép szóból ered. Mai értelmében az 1980-as évek vége óta használják a társadalom- és politikakutatók. Szótári meghatározása szerint olyan politikai gondolatok és cselekvések összessége, amelyek a népszerűség érdekében minél nagyobb tömegek számára vonzó üzeneteket fogalmaznak meg. A populizmus fogalmát ugyanakkor igen nehéz körülírni, mert a különféle populista alakulatok és berendezkedések számtalan ellentmondást mutatnak. Ezért lehet, hogy a populizmusnak sem tudományos, sem hétköznapi értelemben nincs egységes definíciója. Isaiah Berlin eszmetörténész híres Hamupipőke-hasonlata szerint a populizmus olyan cipő, amelybe a herceg nem talál beleillő lábat. A kifejezés tartalma ugyanis képlékeny, attól függően változik, hogy milyen országra, politikai berendezkedésre vagy történeti korszakra utalunk vele. A populizmus nem politikai ideológia (mint például a liberalizmus vagy a konzervativizmus), hiszen nem fogalmaz meg teljes és összefüggő, a világ értelmezésére vonatkozó eszmerendszert, ugyanakkor társadalmi mozgalomnak sem nevezhető, mert a közösségi szerveződés több feltételét sem teljesíti.

Hermann Veronika: Populizmus és diktatúra

A fentiek fényében mindenki maga döntse el, hogy egyrészt MZP populista-e másrészt ez zavarja-e őt. Magunk is így teszünk.

Azt érdemes elmondani, hogy a populizmus előretörése megfigyelhető mostanában. Donald Trump, a Brexit vagy persze a káoszos olasz politika is ennek a számlájára írható részben. Ezért fontos, hogy az érdemes honpolgár, ne csak azt válassza meg, aki a legjobbakat ígéri, hanem kérje is számon ezeket az ígéreteket.

Ilyen például az a fajta népszavazás utáni vagy a jóisten tudja, hogy végrehajtott kétharmad nélküli alkotmányozás, amit a jelenlegi ellenzék ígér. És amivel vannak filozófiai problémák. Erről azonban már van egy jó Jakab András interjú, így nem kell nekünk elhinni.

Apropó felelősség, atom hosszú, de nagyon javasoljuk meghallgatásra a Partizán Farkasházy Tivadar interjújának hosszú és vágatlan verzióját. Négy óra, de politikatörténeti csemege, aminek a megítélésében sem értettünk egyet így előre. Lesz még téma.

Kütyü

Ferenc megkérdezte, hogy Keltet érdeklik-e még a kütyük, amire leginkább a nem nagyon a válasz. A tech ipar kevés szereplőssé vált, az eszközök félkészen kerülnek a kezünkbe, és mire elpusztulnak, addigra háromnegyed késszé válnak. Vannak fejlődő területek, például a komputációs fotográfia, a tanuló algoritmusokkal felvértezett minden, de ez kevés a lelkesedéshez.

A Google azért bemutatta a Pixel 6 telefonokat, amelyekben a saját chipjei dolgoznak. Ezek a chipek űrugrást jelentenek a korábbiakhoz képest, olyan gyorsak, hogy még, és itt kell feltennünk magunknak azt a kérdést, hogy mire használjuk ezt a sebességet. Kelt vagyok, középkorú, billentyűzetes interfészek előtt nőttem fel, és nem tudok kitalálni olyan kellően precízen megvalósítható, olyan erőforrásigényes munkát (a közhelyes példa a 4K videó vágása élő betekintéssel), amit egy mobileszközön meg lehet valósítani. Egy csomó csillivillit is lehetővé tesznek ezek a processzorok - illetve SoC-k valójában - de mire ez leszivárog a valódi tömegekhez, mert a Pixelt nem a tömeg veszi, addigra erre kellene egy választ adni.

Az Apple visszahozott egy raklap olyan funkciót, amire négy-öt éve mondja, hogy a profi felhasználóknak nincs rá szüksége. És pakoltak mellé egy felturbózott M1 chipet. Csodálatos, ámbátor nem olcsó gépeket terveztek, amelyek évek óta ismét tudnak SD-kártyát olvasni. (Ja és van új, visszafelé nem kompatibilis Magsafe csatlakozó.)

Zárójeles kérdés: az a drága, amire az emberek nagy részének nincs pénze vagy az ami nem éri meg igazán, olyan magas az ára?

Hiánygazdaság

Na ezt maximum egy mondatban foglaljuk el. Az Intel szerint 2023-ig legalább tart a chipválság, közben drága a benzin, lassan nem csak acélhiány van, de Kína miatt az alumínium ára - hiányzó ötvözőanyagok - is elkezd felfelé kúszni, az AdBlue, aminek a hiányában a modern dízel autók megállnak, pedig a magas földgáz ár miatt hiánycikk. Merthogy az kell a gyártásához, és az AdBlue gyártók leálltak, a legnagyobb még működő szlovák üzem pedig takarékon megy, az ország pedig amúgy is exportkorlátozást vezetett be. Ja igen, a benzin is drága, de a benzinár jelentős részét az államkasszába fizetjük be. Az államnak pedig érdeke az olcsó forint, mert ettől versenyképes a magyar munkaerő. Mármint hogy kevés euróért lehet őket foglalkoztatni. Mindez szép és jó, amíg nem kezdenek el kevés parizert adni a vacak forintért a boltban. Na ezen mostanra bőven túl vagyunk.

Ferenc hozott egy számot: a kínai aliexpressz-banggod import nyolcvan százalékkal esett vissza a vám miatt. Most ugyanezeket a termékeket olyan magyar kereskedőktől veszik meg az emberek, akik ugyanúgy Kínából vették meg, de megoldják helyettünk a vámolást.

Az egyetlen pozitív chipes hír: a Microsoft megtalálta azt a 15 százalék teljesítményt, amit a Win11 eddig öööö "elvett" a Ryzen processzoroktól.

Kultúra

Ferenc Ann Leckie Mellékes igazságát és William Gibson Virtuálfényét olvasta a héten.

Kelt azon merengett egy Reddit komment kapcsán, hogy a játékipar mikor jön rá arra a két dologra, hogy 1, nők is játszanak, 2, a nők rendelkeznek mellekkel. Egyelőre nem értek el idáig.

Szombat Éva kapta az idei Capa-díjat. Ez pedig jó zárlat, menjetek képeket nézegetni.

#214. Komszomolszkaja Pravda adás

Ilon és az igazság, negatív Peter Thiel és pozitív Gawker, asszonyhamisítás, kell-e tudni programozni, Kultúrfitnesz és Keresztkérdés, algoritmusok után nyomoz New York, milyen kütyüvel menjünk háborúba, GDPR-kikacagó, pénzes podcast, HBO GO, VLC, iPhone X vs világ, Apple alumíniumöntöde.

Elvitatkoztunk azon, hogy Elon Musk viccelt-e azzal, hogy kéne egy újságcikkek hitelességét ellenőrző és rangsoroló oldal. Illetve, hogy van-e abban báj, kecs és kellem, hogy ezt azután tette, hogy megint összeveszett egy Tesla teszt után egy újsággal. (A hibát viszont javították!) Keltnek Peter Thiel jutott eszébe és a Gamergate, Ferinek inkább az, hogy senkiháziak kezében a szakma.

És ha már újságírás. Aki azt hitte, hogy az internet korában kihaltak az álörökösnők, nagyot téved. A The Cuton nagyon jó cikk jelent meg Anna Delveyről, aki úgy verte el a pénzt, mint egy Romanov, ami különösen azért nagy szó, mert amúgy nem volt pénze.

Tanulj kódolni mozgalom

A fenti videóban ismert emberek magyarázzák, hogy miért fontos kódolni tanulni. Akit meggyőz, vagy akár felfedez benne érveket, szóljon. Érdekes dolog ez az iparági lobbi, csak valahogy fájóan nem mondja, hogy ‘te, ezzel pénzt lehet keresni’. Helyette a computer literacyt nyomja, ami viszont nem azonos a programozással.

Apropó, itt a Bitport cikke tíz olyan skillről, amiért most jó pénzt adnak. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a tudás, tudományterület, képesség, ismeret, rutin fogalmakat nagyon szét kellene szálazni.

Majdnem politizáltunk

Újra van Kultúrfitnesz, most éppen podkaszt formában. Ennek kapcsán a politika, közélet, politizálás fogalmakat jártuk körbe. Ahhoz képest, hogy nagyjából egyetértünk, egészen mélyen és hosszan.

Ferenc a Keresztkérdés keresztény hiphopbandát ajánlotta, még koncertre is elment.

Másrészt ha már belementünk a keresztény könnyűzenére, akkor a World Wide Message Tribe keresztény dance-ét is elszenvedhetitek. Na jó van még chászid reggaenk is, ez speciel tényleg szól legalább olyan jól, mint a Keresztkérdés.

Fekete doboz benne macskával vagy nem!

New York városa úgy döntött, hogy nem ártana, ha a városban használt mesterséges intelligencia technológiák érthetők vagy elmagyarázhatók lennének. Például fel akarják mérni, hogy milyen társadalmi hatásai vannak az automatizált megoldásoknak. Dicséretes.

A Science-ben közben megjelent egy cikk arról, hogy az MI mint kutatási terület kezd olyan lenni, mint az alkímia. Ti se tanítsatok konvolúciós neurális hálózatot, ha az Oroszlán az utazás házában jár!

Akit amúgy az adattudomány érdekel, az az Adatépítész podkaszttal jár jól.

Vasak

Remek cikk jelent meg a Verge-en arról, hogy az ember dolgozni nem a legcsillogósabb technológiát viszi magával, hanem a bekopottat. Amit tud félálomban is kezelni, aminek ismeri a hibáit is. Nagyon így van. Osztottunk meg saját magunkat megszivatós sztorikat is.

Füstölögtünk egy kicsit a GDPR-on. Nem a törvényen magán, hanem azon, hogy a nyolcszázadik levél is úgy kezdődött, hogy “mint biztosan hallotta”. És hát az Instapapert is fel kell emlegetni, akik nem tudni, hogy mit csinálnak az adatokkal, de gyorsan bezártak Európában.

Kicsit később Feri még örült annak, hogy az iPhone X - meg talán a szektorban általában visszaeső eladási számok - felpörgették az okostelefongyártókat. Mindenki ezerrel hoz ki készüléket még sokkal jobb számokkal: már olyan is van, amiben négy tera a tárhely, ez körülbelül sokszorosa az elképzelhetőnek, szóval csak jó lehet.

És az Apple még egy dolgot tett le az asztalra mostanában. Környezetbarátabb alumíniumgyártást.

Sajátélmény

Kelt előfizetett a Slate+-ra, mert ott lehet meghallgatni a Watergate botrányról szóló Slow Burn podkaszt háttéranyagait. Volt vele szívás, de végül javították a hibát, a műsor pedig remek.

Feri az HBO Go szolgáltatásával kardozott, amiben kurrens anyagok vannak, ellenben nem evidens, hogy kell kivarázsolni a tévére a képet. Végül nyertek a lusta appfejlesztők és a Chromecast technológia.