Tag: Amazon

#365. Garázsvásár adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Hama kártyaolvasó lassú avulása, NFT vita és colored coins, Airpods replika tapasztalatok, rendőrnyugdíjalap vs Musk Twitter-vásárlása, gonosz-e a Y Combinator, dugókat okoz-e az Uber, Amazon Send-to-Kindle újdonságok, EPUB, EVE Online újdonságok, Simone Giertz boltja, Tony Fadell garázsa.

Vannak harcosok, akikre akkor is emlékezünk, ha visszavonultak vagy elestek a harc mezején. Ilyen feledhetetlen társunk, a Hama kártyaolvasó. Egészen addig volt egyszerre a legolcsóbb, legstrapabíróbb és viszonylag jó (USB2-es, szóval lassú) olvasó, amíg az SD-XC kártyák megjelenésével el nem avult. Emléke örökké velünk marad. Meg az olvasó is, mert régi kártyákhoz még teljesen jó.

Szóba került a Telex kokainos történelmi cikke, ez az.

Mi az az NFT?

Ferenccel nagyon nem értettün egyet az NFT-k hasznában, életképességében, és abban, hogy egy tulajdonjogi bejegyzés mögöttes tulajdon nélkül, ami csakis spekulatív jószágként értelmezhető, szóval az egy értelmes dolog-e. Szerencsére van annak némi esélye, hogy erről olyan brutálisan sokat nem kell beszélni, egyelőre az emelkedő jegybanki kamatok, az infláció és az a tény, hogy az NFT-nél csak kevésbé kockázatos befektetések vannak kinyírják a piacot. Van erről egy Wall Street Journal cikk, ami szerint:

"The sale of nonfungible tokens, or NFTs, fell to a daily average of about 19,000 this week, a 92% decline from a peak of about 225,000 in September, according to the data website NonFungible. The number of active wallets in the NFT market fell 88% to about 14,000 last week from a high of 119,000 in November. NFTs are bitcoin-like digital tokens that act like a certificate of ownership that live on a blockchain."

Ami pedig az esetleg valami funkciót hordozó tokeneket illeti - például egy nyaraló bérlését - erről 2013 óta beszélnek a blockchaines arcok, szóval évtizedek kérdése és el is készül. Akkor úgy hívták, hogy színezett bitcoin. A videojátékokban pedig, nos ott is évtizedek óta vannak megvásárolható kozmetikai kiegészítők.

Kütyü

Ferenc még mindig elégedett a HiCity V1.1 nevű Airpods másolat fülesével.

Elon még mindig nem a Twitter tulajdonosa, mert egy nagy céget nem úgy vesz meg az ember, mint egy vödör narancsot az Aldiban. Például a narancsnak nincsenek olyan kisrészvényesei meg intézményi befektetői, akik keresztbe akarnak feküdni a biznisznek.

Itt megint megakadt az adás, mert Kelt azt találta mondani, hogy az Andreessen Horowitz tucatnyi gyanús ügyben van benne, nem csak abban, hogy a világ egyik leggazdagabb embere vegyen magának médiát. Például az ő startupkeltetőjükben volt csempészés mint üzleti modell startup. Ferenc erősnek érezte a kijelentést, és nem volt idő kiguglizni a Shypmate és a Backpack nevét. Benne vannak az Axie Infinity nevű piramisjáték alakú "blockchain játék" történetben is. És akkor még nem is beszélünk Doordashről.

De később aztán beszéltünk, mert abban sem alakult ki az ideák szintézise, hogy a sharing economy nevű cégek aktívan károsak-e vagy az Uber és a Lyft mennyivel növeli a dugókat. Az Uber saját globális felmérése mondja azt, amit Ferenc várna, a többi jellemzően magasabb számokat talál. Mindenki talál tanulmányt a saját hitéhez egyelőre.

Formátumok

Az Amazon Send to Kindle szolgáltatása elengedi a régi - elég egyszerűen előállítható, de butább - mobi formátum kezét, mostantól azw3-at (kf8) vagy epubot lehet küldeni majd az ekönyvolvasókra vele. De nem akármilyen epubot, mert a bolti könyvek nagy részén van másolásvédelem, azt meg az Amazon nem fogja letörni róla a vásárlónak.

DRM alapok. A DRM definíció szerint törhető, mert ahhoz, hogy az adatot olvashassuk a vásárlónál van három fontos dolog: a titkosítókulcs, az algoritmus és a titkosított szöveg. Igen, ez olyan, mintha a betörő a lakáskulcsunkkal jönne kinyitni az ajtót.

Apróságok

Excel kapcsolat kerül az excelszerű játékok ősébe, az EVE Online-ba.

Simone Giertz saját boltot nyitott, van benne például csavarhúzós gyűrű.

Tony Fadell, az iPod és sok minden más apukája takarított a garázsában és fotózott is pár érdekes prototípust.

#322. Üveges tótnak a vadászgép adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Ferenc Ferenc kütyükről akar beszélni, de Kelt nem talál rendes tesztoldalakat. Van viszont nevetséges okosmikró, de a pálma az Apple töltőkábel-szabadalmáé. Vagy a Xiaomi-féle vezeték nélküli távtöltőé, esetleg a Auchan-os mágneses kábelé. Volt még sztereolitográfia, F35 érintőképernyő és Tesla szarvkormány. Jeff Bezos utódja persze magyar, és lopja az áruszállítók jattját. Maersk konténer és a kanyarító propeller, Mustang Mach-E tekerőgombja, kecskék a Zoom meetingen, valamint a lefagyó kamera startup, végül egy kis GameStop emlegetés.

Hová tűntek a rendes tesztoldalak? Egyáltalán voltak-e ilyenek valaha magyarul? Innen indult az adás, mert bármennyire jó is a The Wirecutter, van úgy, hogy egyetlen Európában forgalmazott márka termékeit sem nézi meg. Alapvetően amerikai oldal, az ottani kereskedelemből dolgozik, valahol érthető is.

Vajon mennyit ér meg egy százaléknyi mosási minőség?

De akkor honnan tudjuk meg, hogy az aktuálisan akciós/kapható termékek közül melyik a jó? Vannak egyedülálló tesztek, amelyek egy-egy terméket mutatnak be, meg vannak a Ferenc által kedvelt Kínából rendelős blogok, amelyek legalább a kínai cuccokat összehasonlítják. Átlátható finanszírozású, teljes képet adó tesztoldal nem nagyon akad. Ilyenkor indul az ember fórumozni, mint régen. (Példatár: régi cikk, friss, de egyazon gyártó két vasát hasonlítja össze, elsőre jónak tűnik, de nincs semmi infó az üzemeltetőről és minden link az Alzára mutat.)

Aztán akadt egy okos ételmelegítő, amiben annyi a technológia, hogy erősen kétséges, hogy lehet-e bármire használni miután (nem ha, hanem amikor!) a startup mögötte csődbe megy.

Ferenccel megbeszéltük, hogy a kábelek vacakok, az Apple kábelei pedig még a sima kábeleknél is rosszabbak. Az Apple már szabadalmaztatott egy erősített kábeltípust, ami kicsit strapabíróbb műanyagot tartalmaz. Kérdés, hogy ezt nem lehet-e megcsinálni otthon Sugruval vagy valami más otthon felapplikálható műanyaggal. (Közben: jé, a Sugrut felvásárolta a Tesa!)

Alternatív megoldások a kábelekre, nem mintha ez az Apple-n kívül bárkinek gondot okozna: Xiaomi okos és drótmentes töltő, ami annyira erős, hogy még a szomszéd telefonját is feltölti. (Igen, az elektromágneses spektrumba újabb zaj kerül.)

A másik felmerülő technológia a mágneses, Magsafe koppintás töltőkábel. Csak hát az meg leold, ha nagyon hadonászunk a telefonnal. De egy raklap baleset ellen jó.

Ezt a jövőt ígérték

Nem mai hír, de rácsodálkoztunk a replikátornak becézett UC Berkeley 3D-nyomtatóra, ami belevillogja a tárgyat valami szmötyibe, és a tárgy meg is jelenik. Mágia!

Ezt is ígérték, de nem kellett volna

A Tesla szarvkormányával lesznek bajok. Egyrészt az amerikai közlekedésbiztonsági szerv szerint nem elég kormányszerű, nem lehet csúsztatott kézzel vezetni. Aztán felmerül az is, hogy kevésbé precíz egy olyan kormánykerék, amin nem lehet fogást váltani és emiatt kevesebb fordulaton kell elosztani azt, hogy mennyit fordul a kerék. Vesd össze: manapság két és fél fordulatot lehet kábé tekerni egy autó kormányán. Harmadrészt érintőfelületes az index.

Van hozzá egy remek párhuzam: az F-35 érintőgombos vezérlőfelülete, ami pontatlanabb, mint a gombok voltak. Van erről egy remek beszámoló egy amerikai pilótától.

Nagy tech

Jeff Bezos lelép az Amazon éléről. Helyét Andy Jassy korábbi AWS főnök veszi át. Közben pediglen az Amazon ellen érvényes ítélet van, hogy lenyúlta a munkásainak jattját.

Különböző E-s nevű dolgokról is szó volt. Például a Maersk Triple E konténerhajóról és a Mustang Mach E autóról. Jó, persze más kategóriában indulnak. De az egyiknek van oldalra kormányzós propellere, a másiknak meg remek tekerőgombja.

A heti feelgood kovid történet arról szólt, hogy kecske zoomoltatással lehet pénzt keresni. Persze poénnak indult, de a gazdát tehermentesítette a hülye ötlete. És már van megoldás a webkamera megfagyasztására is, ha kellemetlen dolgok kerülnének épp elő.

#234. Karipara adás

On By pohlyferencIn podcast1 Comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Kinél hogy telik a karácsony, hogyan kellene telnie és mit tiltana be Ferenc és Kelt? Adjunk-e ajándékba francia űrügynökséges plakátot? Reklámozzunk-e viselkedésalapú targetinggel babázós cuccokat? Lassan karácsonyozós adást vettünk fel.

Ahány ház, annyi karácsony. Arról beszéltünk az adás elején, hogy nálunk hogyan van a karácsony. Kinek ajándékozunk? Kinek szeretünk ajándékozni? Opció-e letudni egy ajándékot egy üveg jó piával? Vagy az ördögtől való az egész ötlet? Ferenc a karácsonyi ajándékok betiltása mellett kardoskodott, Kelt szerint egy-két megúszós ajándék belefér, hogy ne borítsuk meg a családi békét. 

Közben azért szóba került, hogy hogy lehet élményt ajándékozni (például sétajegyek). Meg az is, hogy az Amazonon olcsó a nem világítós Kindle, csak már nem ér ide a fa alá. Illetve menő pólóból és geekeknek szóló nem IT-s ajándékból is Dunát lehet rekeszteni.

Azért szóba kerültek a francia űrügynökség menő letölthető plakátjai, a NASA hasonló, nagy felbontású anyagai, És a Puma megvásárolhatatlanul ritka PC-re köthető cipője is.

Illetve a végén még beszéltünk az idei év egyik legfontosabb trendjéről az algoritmikus butaságról is.

Az biztos, hogy nem fejtettük meg a karácsonyt, de legalább nem ajánlottunk öt kütyüt, aminek feltételül ott kell lennie a fa alatt.

#232. Előbőr-pakolásos adás

On By pohlyferencIn podcast12 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

A gigabites kábelek rejtélye, a digitális közös piac ígérete, a techmamutok gonoszsága, Zuckerberg reggeli teendői, az Apple árképzése, a klímaválság megoldása, a gyerekfitymakence ránctalanítása, a közösségi lejátszási lista élvezete és a zombiapokalipszis menedéke.

Ferenc mért, mért és mért, és rájött arra, hogy van olyan Cat5e-s kábel a lakásában, ami csak a felirat szerint olyan. És hogy ez miért fontos? Mert tré dróton nem megy át a gigabit.

Aztán szóba került Andrus Ansip EU-s bizos és a digitális közös piac is. Kívánjuk a bitek szabad áramlását!

A tech cégek kitettek magukért. A Facebooknál folyik a sorosos, sandberges botrány. A This Week In Startups podcastban volt is erről egy jó beszélgetés. A Google-nél töltik fel a sztrájk kasszát azok, akik szerint ha már a cég kínai cenzúrázott keresőt fejleszt, akkor legalább a dolgozóknak nem kellene erről hazudnia, és nem volt illendő megkerülni a vezetésnek a privacy csoportot sem. Az Amazon a HQ2 üggyel magára borította New Yorkot, az Apple-ből pedig a régi fanok ábrándulnak ki. (Például a Konnekted és Groteszk podkaszt közös adásában.)

Ferencet az érdekelte, mit kéne tennie Zuckerbergnek hétfőn munkakezdéskor, hogy ne ez legyen. Keltet az, hogy elfogadjuk-e eleve elrendeltnek ezt a kuplerájt, ami most van.

Szóba került még Laboria Cuboniks Xenofeminista kiáltványa, ami szerint a tech nem egyértelműen jó.

A végén még kifutottunk oda, hogy a dolgok nagy része nem bináris. Például a legnagyobb felelőtlenség úgy gondolkodni a klímáról, hogy hát a két fokos emelkedést meg fogjuk haladni, akkor holnaptól minden mindegy, fűthetünk akár traktorgumival is. Erről Alex Steffen mond jókat a Treehugger cikkében.

Cseh ralivideó

Minden más

Csak lelepleztük, hogy az adás címe a gyermek előbőrből készült arcfiatalító krémből jött. Maradjunk annyiban, hogy van az az ár, amihez képest az öregedés tök belefér.

A végén még valahogy a kultúra kapcsán beleszaladtunk abba, hogy a körülmetélés akkor most barbárság - mert a gyereket senki sem kérdezi meg - vagy nagyon egészséges dolog. Az a jó ebben a vitában, hogy bármelyik oldallal egyet lehet érteni. Az egyik oldalon az amerikai járványügyi központ, a CDC van velünk, a másikon a dán és holland orvostudományi egyletek. Háttérnek csak annyit, hogy az Egyesült Államokban státusszimbólumként terjedt el a körülmetélés száz éve.

És beszéltünk arról is, hogy a közös zenehallgatás, meg úgy általában a társas médiafogyasztás nem alakult ki a neten. Igény lenne, de rendesen csak kalózban lehetne megoldani valószínűleg. Közös zenehallgatós cucc már van, de nem érhető el Magyarországon.

Végül pedig itt a ház, ami ellenáll a zombiknak is.

#220. Mentás bugyi adás

On By pohlyferencIn podcast8 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Milyen újságokat olvasunk? Mit olvastunk a Z generációról és hogy is van ez a generációkutatással általában? Kínai okosóra? Innováció-e a borsmentás alsógatya és a csavarfelismerő Amazon-app? Végül: menő-e a Nintendo Labo?

Annyira brutálisan szemét dögmeleg van - igen, minden nyáron rácsodálkozunk az évszakok változására - hogy azt csak folyamatosan italozva lehet kibírni. A vízművek vizet oszt mindenhol, mi inkább az orvosi tanácsokkal teljesen szembe menve minden mást iszunk. Így került szóba Dragomán György író saját kininje és gin tonic receptje. És ha már piák, ez ugyan az adásból kimaradt, de Jim Coudal tökéletes martini receptjét is érdemes elolvasni. Irodalomként természetesen.

Mit olvasunk?

Kérdést kaptunk, hogy honnan tájékozódunk a világ történéseiről. Ez nem egyszerűen megválaszolható, mert nyilván ezer meg egy helyről ömlenek be linkek, de ami biztos:

Nemzetközi urbanisztikát, dizájnt és techet még tudunk mondani igény szerint. Ezt vehetitek fenyegetésnek is.

Generációk

Elindultunk Steigervald Krisztián Z-generációs fiatalokról szóló cikkétől, ami a WMN-ben jelent meg, és aztán tisztességeset vitatkoztunk a generációs elméletek érvényességén. Abban egyetértettünk, hogy a z-generáció kutyázása nem túl előremutató ötlet, na de hogyan tovább. És egyáltalán, mit csináljon az a generáció, aki elől felélték az erőforrásokat, elcseszték a gazdaságot, és nem tudja merre van az előre?

Közben Japánban arra jutottak, hogy a maifiatalok nem ismerik azokat a régi informatikai eszközöket - pl. Excel - amivel dolgozniuk kellene.

Közjáték kütyükkel

Glenn Fleishmann legendás wifis szakíró észlelte, hogy a próbáljuk ki mire jó céljából vett okosvillanykörtéje mögötti cég csődbe ment. Folyománya: soha többé nem tud fényerőt és színhőmérsékletet állítani.

Még ennyire se kapcsolódik, a Spurious Correlations oldalon remek egymással össze nem függő, de hasonló görbe mentén változó jelenségeket ábrázolnak.

Kína

Leárazás van a valamelyik kínai oldalon, és többek között az Amazfit Bip óra is olcsóbb lett. Sajnos a sok jó tulajdonsága mellett a jószág a leírás szerint nem alkalmas a telefonon futó zenelejátszó távvezérlésére. Bezzeg azt méri, hogy fitnesz vagyok-e.

Ferenc közelebbi kapcsolatba került a Ticwatch E nevű ipari hulladékkal. Gyakrabban kell tölteni, mint ööö mint bármit.

Innovésn

Antibakteriális borsmentaszálas gátyó és bugyi, mert megérdemeljük.

Az ELTE drónos munkacsoportja még tovább tuningolta a megoldását.

Az Amazon csavarfelismerő intelligenciát fejlesztett ki mobilra. Persze ezt úgy szoktuk, hogy egy kábé jó méretűt használunk helyette.

A Nintendo Labo új autókormányos kitjével zártuk az adást, ami Kelt szerint menő, Feri szerint meleg van.

#203. Drogmobil adás

On By pohlyferencIn podcast4 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Altered carbon, Artemis, Luna, Moszkvics-slusszkulcs, Isztambuli Egyezmény, vatikáni rulett, hokizásdetektálás, Lineage OS, Moto G5 Plus, iPhone SE, Wired előfizetés, IKEA USB, fizikai nyomógombok, TimeFlip és ZEI, Vixari, a Voynich kézirat megnemfejtése, Oculist, Rohonci és a véletlenszámok.

Kulturális blokkal nyitottunk, de nem kell aggódni, ez nem azt jelentette, hogy Ferenc ukrán műdalokat énekelt, miközben Kelt hangosan balettozott. Ellenben szó volt az Altered Carbon (Valós Halál) könyvről és sorozatról, A Marsi írójának, Andy Weir-nek az új, Artemis című könyvéről, valamit Ian McDonald Luna-járól is

Force feedback

Előző adásunkban tévesen állítottuk, hogy a Toyota hívott volna vissza kieső slusszkulcs és elmenő szervó miatt autókat. Ez a GM volt. A Toyota vacak légzsákok miatt rendezett egy sokkal kisebb visszahívást mostanában.

Megint szóba hoztuk az Isztambuli Egyezményt. Megállapítottuk, hogy a nők is emberek.

És végül megmagyaráztuk a vatikáni rulettet, ami a múltkori adásba nem fért bele. Ez a Natural Cycles nevű appos-hőmérős családtervezési megoldás kapcsán merült fel, ami vagy olyan hatékony mint a tabletta vagy nem, mindenesetre most áll a bál körülötte.

“The term for the technique was known for years as ‘Vatican roulette.’ And the old joke was: ‘What do you call women who use the rhythm method? Mothers.’”

Az Amazon új eszközöket talált ki, amivel monitorozhatja a munkásait.

Sajátélmény

Kelt LinageOS-t rakott egy régi Motorola Moto G-re, mert nem tudott aludni. És vett egy Moto G5 Plust, mert kellett egy telefon, ami elég megbízható munkára. Ferenc beköltözött egy iPhone SE-re, szóval megint nem vagyunk ugyanazon a platformon.

Ó, és adásban még panaszkodtunk a Wired előfizetési rendszerére, mert elfelejtett működni. Mostanra viszont megjavult.

Kütyük

Android One telefont adott ki a Sharp. Lehet kapni fenyőillatú Wunderbaun zöld színben is.

A fene se gondolta volna, hogy a Kodak, Fuji, Xerox hármasból a Fuji lesz ma is működő cég. Annyira, hogy a Fuji magához költözteti a Xeroxot.

Csodás asztali USB-s töltőt dobott piacra az Ikea, a neve Lörby.

Elmélet

Vége van-e a hardvergomboknak, most hogy a Pebble meghalt. A Verge újságrója szerint igen, Feri szerint nem, továbbá megtanultuk a hét szavát, azt hogy

lünetta.

Remek kütyük vannak a munkával töltött idő mérésére. Ez főleg azoknak hasznos, akik különböző ügyfeleknek dolgoznak szoros elszámolásban. Az egyszerű jószág ezek közül a Timeflip, a drága verzió pedig a Timeular.

Cuki, de bumfordi állvány, ami mindenféle fotózós kütyü megtartására jó. Ezt Feri találta az Indiegogón, a neve pedig Vixari.

Voynich

A világ legizgalmasabb megfejtetlen kéziratát, a Voynich-kódexet megint megfejtették. Ezekről rendre kiderül, hogy nem is úgy van, meg nem is fejtették meg. Jellemzően a hír után egy nappal a Voynich függők levlistáján már elmondták a szakik, hogy az új elmélettel mi a baj.

Amit viszont az elmúlt években tényleg megfejtettek: az Oculist titkos társaság rejtjelét és a a Rohonci kódexet. Aki pedig még ilyesmiről olvasna, az Láng Benedek A Rohonci kód és Simon Singh Kódkönyv című alapműveit vegye meg most azonnal.

További kódos dolgok: egymillió randomszám a RAND-től.