Az értelmiség szerepe, falfestés, Airpods 3 replika Kínából, Tinder hidegben, Elon Musk nagybevásárlása, Toys'r Us, Apple App Store és az inaktív appok, Netflix felejtés gomb, zsebmixer tiniknek, Snap drón, USB-C-n tölthető kamera akku.
Kezdjük közlekedési countryval, ennél csak bonyolultabb lesz az adás. Mert azzal folytattuk, hogy megpróbáltuk körbelőni, hogy mi számít értelmiségnek. Meg egyáltalán meghaladott kérdés-e ez? Ennek lesz egyszer csak utánlövése egy adás különszámban, mert mindketten fontos témának gondoljuk. Addig is, amíg ezt megvalósítjuk addig egyrészt kommenteljetek, ha van ötletetek, hogy honnan kell a kérdést megközelíteni, másrészt meg tekintsétek meg lentebb Eugène Delacroix A szabadság vezeti a népet című festményét, amelyet a továbbiakban az eredeti nevén fogunk emlegetni - La liberté guidant le peuple - mert kultúremberek vagyunk.
Ferencélmény
Ferencnél festenek, aminek a kapcsán rádöbbent arra, hogy festetni drága. Nehéz ilyenkor nem belegondolni abba, hogy a kereslet és a kínálat viszonyáról addig szokás elmélkedni mélyjáratúan, amíg nem a mosógépszerelő vagy a hidegburkoló kér el egy vagyont szakmunkáért. Mert hát csinálhatná ugyanezt Németországban is a metlaki ott is csak mettlacher. A szükségesnél több időt töltöttünk a Dulux színnevein való röhögéssel itt, de hát könyörgöm, akik öt ugyanolyan szürkének olyan neveket tudnak adni mint csillámló halraj, meg gránit templom, azok megérdemlik.
Aztán Ferenc vásárolt "eskü olyan, mint az igazi" Airpods replikát. Ehhez ti segítettétek hozzá kedves hallgatók, még valami Discordot is kapott, ami a nyugati boltosokat és hamis státusszimbólumot vásárlókat köt össze kínai gyártókkal.
Internetesebb dolgok
Még az Antarktiszon is lehet Tinderen matchelni, derült ki a QI Twitteréről. Az esetre 2014-ben került sor, és valójában perzselő nagy szerelem vagy legalább kapcsolat nem lett a történetből, és nem csak azért, mert érdeklődve bámultak a királypingvinek
Elon Musk nagy erőkkel megpróbálja megvenni a Twittert. Erre ő is vett fel sok hitelt, mivel leveraged buyout ezért a Twitter is vesz fel sok hitelt, és ha a kisrészvényesek rábólintanak, akkor jól eladósodik mindenki. Vesd össze, a cég eddig két évet zárt profittal a 16-ból, na most ehhez évi egymilliárddal többet kell majd termelnie.
Az Apple kipucolja a boltjából az inaktív appokat, amiket nem frissítenek. Mielőtt bárki helyeselni kezd, gondoljunk bele, hogy a legtöbb kultúrterméket - és a játékok kultúrtermékek - nem kell folyamatosan babusgatni. A Háború és békét nem írja senki újra.
A Netflixben van gomb, ami elfelejteti vele, ha valami olyat néztünk, amit nem akarunk az ajánlómotorral megetetni.
Apple tavaszi mise (SE 3, ződájfón, M1 Ultra és Mac Studio), simswap, HBO Max, Obi-Wan Kenobi, VW ID Buzz, Wacom, Remarkable 2, ötforintos rajzolótábla, Makka e-robogó, Mopet kiskutyatransfer, cirkadián lámpa, influenza ölés, Clipchamp a Windows 11-ben, text editorok, chipszabványcsapat.
Mit jelentett be az Apple? Például a zöld színt. Már telefonban. Aztán van új iPhone SE is. Rájöttek, hogy lehet összegyógyítani két M1 Max chipet egy belső interkonnekttel úgy, hogy aból egy M1 Ultra chip legyen. Aki esetleg úgy gondolná, hogy ez az a chiplet design, amit az egész ipar csinál már egy ideje, az nem téved nagyot.
Végül pedig bejelentették a Mac Studiót, amiről az Apple mostanra úgy beszél, mint egy moduláris gépről, pedig alapvetően egy több konfigurációban rendelhető vas. Elvben középkategória lenne, ha az Apple nem hagyta volna elavulni vészesen a Mac Pro vonalat. Így most a cég leggyorsabb vasa. Megjelent hozzá egy Studio Display nevű monitor is, amivel ellenben akadnak gondok, de ez egy következő adás témája.
A Verge már azt is kikiáltotta, hogy az Apple stratégiát váltott: már nem megmondani akarja a rajongóknak, hogy mit akarnak, hanem meghallgatni őket.
Megjött az HBO Max, ami a HBO Gót váltja. A Góban a végére kevés szerethető maradt, a Maxban meg még keresni kell. És hát akad rajta javítanivaló is még. De már vannak benne profilok, annak örülünk.
Van Obi-Wan Kenobi trailer, ami Ferencet felvillanyozza, mert végre megint nézheti ugyanazt a konfliktusos családot a tévében, akik mindig hazaviszik a munkát. Keltet lelombozza, pont ugyanezért.
Motorblokk
A VW ID Buzz - magyarul a villanyos Volkswagen Transporter - majdnem meggyőzte Ferencet arról, hogy ő az a fajta ember, akinek kell egy kisbusz. Aztán inkább arra jutottunk, hogy vanlife ide, nomádság amoda, mégiscsak jobb ágyban aludni, és egy olyan kocsival menni az ágyig, ami egy kicsit kevésbé ormótlan.
Tettünk egy kanyart aztán Khyzyl Saleem művészete felé is, aki olyan autókat rajzol, amiket szívesen elvinnénk egy körre.
Végül volt egy nagyon jópofa városi elektromos motor, a Makka. És egy kevésbé jópofa kutyaszállítós robogó jellegű izé, a Mopet.
Rajzszakkör
Ferenc kapott rajzolgatna. Persze iPad Próra vágyik, pedig van olcsóbb megoldás is. Vagy drágább, de kevesebbet tudó, mint a Remarkable 2.
A Windowsba bekerül a Clipchamp, és az lesz a videovágója. Ezzel még lehet gond, mert egyelőre előfizetéses szolgáltatás, nem is olcsó. De a Microsoft már megvette a céget.
Kelt rendet vágott a texteditorai között. De még van pár dolog, amit csak ki kéne próbálnia. Plusz nosztalgiázott egy nagyot a SubEthaEdit kapcsán.
Jó hír, mármint tényleg
A négy nagy influenzatörzs egyikét távolságtartással, maszkhordással és - ne felejtsük ezt se, mert fontos - azzal, hogy amikor betegek voltunk, többnyire nem mentünk be dolgozni, sikerült kiirtani. Nincs többé, el van tűnve, bájbáj. Ami azt illeti, a betegen nem bejárni dolgozni egy olyan dolog, amit szerintem érdemes lenne megőrizni.
LG tévé médialejátszója és egyéb rémületek. Filmnézős ünnepek: Düne, Hawkeye, Don’t Look up. Évértékelő: M1 chipek, farolás a Szuezi Csatornában, chiphiány, home office eszközök. Boldog Új Év!
Ferenc barátkozik a WebOS-t futtató új tévéjével, és borzasztó fogadalmat tett. Tíz éves NAS-át lecserélné valami olyanra, amiről kulturált módon lehet filmet nézni a tévén. (Például Plexszel.) Raspberry Pi alapon építene valami NAS jellegűt. Már zajlik a lebeszélése a Telegram csatornánkon.
Filmes rovat
A karácsonyi és ünnepek körüli semmittevés közben néztünk filmet elég sokat. Istenítettük a Dűnét, tulajdonképpen szerettük a Hawkeye sorozatot - bár abból a David Aja és Matt Fraction fémjelezte képregény az igazi - amit még Jeremy Renner sem tudott elrontani. Emellett mindketten megnéztük a Don’t Look Upot, és nagyon nem értettünk egyet abban, hogy ez most jó film vagy sem.
Kelt szerint ha az ember igazán depressziós akar lenni, akkor Alex Steffent olvas. A világ vége pedig nem egyszeri esemény, hanem folyamat.
Milyen év volt ez?
Vacak. De voltak benne izgalmas Apple chipek, és kíváncsian várjuk, hogyan áll át a mobil számítástechnika ARM chipekre. Aztán megtanultuk, hogy a logisztikai rendszerünk korántsem annyira golyóálló, mint gondoltuk. Lásd még Steffen merevség elmélete. Velünk volt és marad a chiphiány egyelőre. És még az is lehet, hogy a home office is megmarad. Ha szerencsénk van, akkor csak azért, mert rájöttünk arra, hogy így is lehet dolgozni, nem azért, mert a nyakunkon marad a koronavírus. Idén tán arra is rájövünk, hogy a “gazda szemléli a jószágot” típusú középvezetőkre mi szükség van.
És itt mintha véget ért volna az év. Meg az adás is. Remélem mindenki kialudta magát. Ha nem, akkor január közepéig tulajdonképpen még szilveszter van.
Október 23., politikusok beszédei, populizmus-e az ellenzékváltás és jönnek-e a fiatalok, ellenzéki legendák, Farkasházy interjú a Partizánban. Érdeklik-e még Keltet a kütyük, érdemes-e beszélni az Apple és Google őszi bejelentéseiről, miért hiányzik a világból a mikroprocesszor, az AdBlue, az acél, a konténerek és a megfizethető benzin? Mekkorát esett vissza a Kínából behozott filléres marhaságok forgalma az alsó határ nélküli vám és áfa bevezetése miatt? Mellékes igazság és Virtuálfény.
Politizálni kell - erről később majd bővebben lesz szó - úgyhogy ezzel kezdtük az adást. Az idei október 23-i ünnepségek egyáltalán nem 1956-ról szóltak, hanem természetesen a 2022-es választásokról. Miniszterelnökúr elmondta, hogy kit kell gyűlölni és rendezett egy kiadós méretű buszoztatós rendezvényt, amin iszonyatosan sokan voltak. A Kétfarkú Kutya párt rendezett egy nagyon kicsi, de még így is egy sörpadnál jelentősen nagyobb vonulást. Az Egyesült Ellenzék pedig egy a kettő közé eső, de azért nem túl nagy sokszónokos - ez mindig a rendezvény ellen szól - dzsemborit.
Ebben azért volt vitatéma, például, hogy Márki-Zay Péter elitellenes szólamai populizmusnak számítanak-e. Az egyszerűség kedvéért itt egy definíciós kísérlet, illetve annak a kudarca a Goethe Institut oldaláról:
A populizmus kifejezés a latin populus vagyis nép szóból ered. Mai értelmében az 1980-as évek vége óta használják a társadalom- és politikakutatók. Szótári meghatározása szerint olyan politikai gondolatok és cselekvések összessége, amelyek a népszerűség érdekében minél nagyobb tömegek számára vonzó üzeneteket fogalmaznak meg. A populizmus fogalmát ugyanakkor igen nehéz körülírni, mert a különféle populista alakulatok és berendezkedések számtalan ellentmondást mutatnak. Ezért lehet, hogy a populizmusnak sem tudományos, sem hétköznapi értelembennincs egységes definíciója. Isaiah Berlin eszmetörténész híres Hamupipőke-hasonlata szerint a populizmus olyan cipő, amelybe a herceg nem talál beleillő lábat. A kifejezés tartalma ugyanis képlékeny, attól függően változik, hogy milyen országra, politikai berendezkedésre vagy történeti korszakra utalunk vele. A populizmus nem politikai ideológia (mint például a liberalizmus vagy a konzervativizmus), hiszen nem fogalmaz meg teljes és összefüggő, a világ értelmezésére vonatkozó eszmerendszert, ugyanakkor társadalmi mozgalomnak sem nevezhető, mert a közösségi szerveződés több feltételét sem teljesíti.
A fentiek fényében mindenki maga döntse el, hogy egyrészt MZP populista-e másrészt ez zavarja-e őt. Magunk is így teszünk.
Azt érdemes elmondani, hogy a populizmus előretörése megfigyelhető mostanában. Donald Trump, a Brexit vagy persze a káoszos olasz politika is ennek a számlájára írható részben. Ezért fontos, hogy az érdemes honpolgár, ne csak azt válassza meg, aki a legjobbakat ígéri, hanem kérje is számon ezeket az ígéreteket.
Ilyen például az a fajta népszavazás utáni vagy a jóisten tudja, hogy végrehajtott kétharmad nélküli alkotmányozás, amit a jelenlegi ellenzék ígér. És amivel vannak filozófiai problémák. Erről azonban már van egy jó Jakab András interjú, így nem kell nekünk elhinni.
Ferenc megkérdezte, hogy Keltet érdeklik-e még a kütyük, amire leginkább a nem nagyon a válasz. A tech ipar kevés szereplőssé vált, az eszközök félkészen kerülnek a kezünkbe, és mire elpusztulnak, addigra háromnegyed késszé válnak. Vannak fejlődő területek, például a komputációs fotográfia, a tanuló algoritmusokkal felvértezett minden, de ez kevés a lelkesedéshez.
A Google azért bemutatta a Pixel 6 telefonokat, amelyekben a saját chipjei dolgoznak. Ezek a chipek űrugrást jelentenek a korábbiakhoz képest, olyan gyorsak, hogy még, és itt kell feltennünk magunknak azt a kérdést, hogy mire használjuk ezt a sebességet. Kelt vagyok, középkorú, billentyűzetes interfészek előtt nőttem fel, és nem tudok kitalálni olyan kellően precízen megvalósítható, olyan erőforrásigényes munkát (a közhelyes példa a 4K videó vágása élő betekintéssel), amit egy mobileszközön meg lehet valósítani. Egy csomó csillivillit is lehetővé tesznek ezek a processzorok - illetve SoC-k valójában - de mire ez leszivárog a valódi tömegekhez, mert a Pixelt nem a tömeg veszi, addigra erre kellene egy választ adni.
Az Apple visszahozott egy raklap olyan funkciót, amire négy-öt éve mondja, hogy a profi felhasználóknak nincs rá szüksége. És pakoltak mellé egy felturbózott M1 chipet. Csodálatos, ámbátor nem olcsó gépeket terveztek, amelyek évek óta ismét tudnak SD-kártyát olvasni. (Ja és van új, visszafelé nem kompatibilis Magsafe csatlakozó.)
Zárójeles kérdés: az a drága, amire az emberek nagy részének nincs pénze vagy az ami nem éri meg igazán, olyan magas az ára?
Hiánygazdaság
Na ezt maximum egy mondatban foglaljuk el. Az Intel szerint 2023-ig legalább tart a chipválság, közben drága a benzin, lassan nem csak acélhiány van, de Kína miatt az alumínium ára - hiányzó ötvözőanyagok - is elkezd felfelé kúszni, az AdBlue, aminek a hiányában a modern dízel autók megállnak, pedig a magas földgáz ár miatt hiánycikk. Merthogy az kell a gyártásához, és az AdBlue gyártók leálltak, a legnagyobb még működő szlovák üzem pedig takarékon megy, az ország pedig amúgy is exportkorlátozást vezetett be. Ja igen, a benzin is drága, de a benzinár jelentős részét az államkasszába fizetjük be. Az államnak pedig érdeke az olcsó forint, mert ettől versenyképes a magyar munkaerő. Mármint hogy kevés euróért lehet őket foglalkoztatni. Mindez szép és jó, amíg nem kezdenek el kevés parizert adni a vacak forintért a boltban. Na ezen mostanra bőven túl vagyunk.
Ferenc hozott egy számot: a kínai aliexpressz-banggod import nyolcvan százalékkal esett vissza a vám miatt. Most ugyanezeket a termékeket olyan magyar kereskedőktől veszik meg az emberek, akik ugyanúgy Kínából vették meg, de megoldják helyettünk a vámolást.
Ferenc Ann Leckie Mellékes igazságát és William Gibson Virtuálfényét olvasta a héten.
Kelt azon merengett egy Reddit komment kapcsán, hogy a játékipar mikor jön rá arra a két dologra, hogy 1, nők is játszanak, 2, a nők rendelkeznek mellekkel. Egyelőre nem értek el idáig.
Helyesbítés a bírósági rendszer és a elaboráció a felhő-tárhelyek kapcsán (Yottacloud, Tresorit), Roam vagy Obsidian és a memex, könyvek (Andy Weir - A Hail Mary küldetés, Baráth Katalin - Afázia) és sorozatok (Ted Lasso, Hit&Run), mi történt (és mi fog még) a home office-szal, Google Health bezárás és Play Store-on kívüli appok kizárás, Onlyfans pornótiltás és nemtiltás, Apple pedofilvadászata a telefonjainkon, hangvezérelt közvécé, mesterséges kaméleon.
Bíróságok és a hatalom
Kelt vagyok és nem félek erős megállapításokat tenni, amik aztán vagy tévesek vagy nem. Ennek megfelelően az adás helyesbítéssel kezdődött, mert egy bíró hallgatónk felhívta a figyelmemet arra, hogy a bírósággal nem bántam kesztyűs kézzel. A nézőpontunk más. Ő azt látja, ahol a bíróság működik és mint ilyen a társadalom érdekeit szolgálja. Az életben nem vonnám kétségbe azt, hogy igazságszolgáltatásra szükség van, és vannak még ebből következő alapelvek, amelyek szintén vitán felül állnak. Én azt látom, hogy a hatalom próbálja maga alá hajtogatni a bíróságokat is, ami ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásával és nem szolgálja a társadalom érdekeit.
Állampolgárként annyit tehetünk, hogy 1, nem szavazunk meg olyan figurákat, akik ezt a szétválasztást nem támogatják 2, támogatjuk a függetlenségükért küzdőket. A másodikat azzal, hogy nem fogalmaztam kellően egyértelműen, megsértettem. És közben megsértettem a hallgatónkat is. Mindez független attól, hogy mit gondolok újságíróként arról, hogy általában véve a magyar igazságszolgáltatásban mennyire bízhatok. (Egyáltalán nem.)
Az Apple pénze
Csaba hallgatónk jelezte, hogy az Apple jóval több mindent könyvel el a Services költségvetési sor alá, mint én mondtam. Az iCloud mellett az összes szolgáltatása ide megy. Aki ennél mélyebben érdeklődik a téma után az kénytelen lesz elemzői háttérbeszélgetést hallgatni vagy Seeking Alphát olvasni. Mindenesetre nem jön be annyi pénz az iCloudból, mint az sugalltam.
Balázs pedig arra kért minket, hogy ne csak amerikai felhőszolgáltatókat emlegessünk, hiszen Európában vagyunk. Abban az Európában ráadásul, ahol az adatvédelmi szabályozás többnyire jóval fejlettebb, kényelmesebb és emberbarátabb, mint az USA-ban. Ő a Jottacloudra esküszik. Én Tresoritot használtam, ami azóta a svájci posta tulajdona. (A svájci biztonságot illető Crypto AG sztorit pedig erre találjátok.)
Sajátélmény
Ferenc hosszasan gondolkodott arról, hogy Roamról Obsidianra kellene váltani, de végül a dolog kényelmetlensége megakadályozta. Illetve az is szóba került, hogy hiába exportál nyílt formátumban mindkét szolgáltatás - sőt az Obsidian a gépünkön lakik - ha a metaadatok kezelése nem egységes, a funkciók eltérnek, akkor a sima költözés nem lehetséges.
Innen gyorsan elkanyarodtunk oda, hogy valójában az emberi gondolkodást és emlékezést leképező szoftverekről beszélünk. Erről pedig már Vannevar Bush, Truman főtudósa is írt, pedig hol volt még akkor a PC. As we may think című esszéjét nagyjából mindenkinek el kell olvasnia, aki emberek számára készülő szoftvert gyárt. Az informatikai eszközökbe kiszervezzük az emlékezést, ezért olyan iszonyúan fontos, hogy azok ne függjenek egy szolgáltatótól, fájlformátumtól vagy bármi külső tényezőtől.
Olvasnivaló
Ferenc Andy Weir - a The Martian / A marsi / Mentőexpedíció alkotója - új regényét, A Hail Mary küldetést olvasta. Weir ugyan írt A marsi óta új könyvet, az Artemist, de mindenkinek sokkal jobb, ha nem beszélünk róla. Ez az új viszont jó.
Emellett egy egri staycation - magyarul ülünk a seggünkön nyaralás - alkalmával Baráth Katalin sci-fijét is elolvasta. Baráthot többnyire a századelős krimijeiről lehet ismerni, esetleg a beavatottak történészként is találkozhattak vele. Most viszont az Afáziában egy olyan űroperát írt, amiben a magyarok megőrizték a nyelvüket amely nyelv a vizuális kultúrában élők számára drogként működik.
Itt szóba került az is, hogy Baráth írta meg vagy az első vagy a második legjobb magyar autós novellát, a 200 ló erejét. A helyezése attól függ, hogy Orosz Péter Antranig Mehrabian halott című tárcáját minek tartjuk. (Versenyben lehet még Karotta Lamborghini Espada tesztje, de az inkább tartsuk remek újságírásnak, magunknak és neki is jót teszünk ezzel.)
Kelt a tévé, izé laptop, előtt szikkadt és megnézte az Apple TV+-ra készült Ted Lasso sorozatot, amiben az a truváj, hogy a főhős lefegyverzően, hátsó szándék és őszintétlenség nélkül jófej mindenkivel. Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de valójában az egész világ benne van. Köztük egy olyan férfikép, ami mögé be lehet állni. Ha nézitek, innen nézzétek.
Ferenc közben Hit&Runt nézett a Netflixen. Az is az ajánlott kategóriába esik!
A negyedik hullám előtt
Mindenki - akinek van egy csepp esze, beszél angolul, következtetést tud levonni tényekből - tudja, hogy jön a koronavírus negyedik hulláma. A kormányunk ráadásul nem tesz semmit, hogy ezt tompítsa, pedig eszközei lennének. Közben megy a gondolkodás, hogy milyen lesz a jövő irodai munkája, ha egyszer lehet észszerű időre döntéseket hozni. Például visszajön-e az irodai munka és ha igen, hogyan.
Ehhez volt pár horrorsztorink is a saját tapasztalatainkból és ismerőseinktől. Kitől csocsózott már három méterre a falat rugdosva a főnöke? Vagy kinek közölte a felettese, hogy milyen jó, amikor megy a kiabálás az irodában, mert van élet? Ilyenkor mindig fel kell idézni azt, amit a Chiat Day reklámügynökségen - ahol az első open office irodát építették - dolgozó egykori kreatív mondott: “olyan volt, mint egy migrén belsejében dolgozni”.
Ferenc bedobta, hogy ahol még lehetne spórolni azok az üzleti utazások, amikor egy-két óra (esetleg plusz egy vacsra) kedvéért elrángatják az embert ide-oda. Kelt egyetértett, mert lesz mítingje, aminek az érdemi része fél óta, az ingázás része pedig két óra.
Mit csinált a Google?
Eddig kellett várni egy szelídebb vitára. Abban már nem értettünk egyet, hogy a Google logikusan zárja-e be a szolgáltatásait, amikor azok nem profitábilisak, vagy össze-vissza cselekszik. Mindenesetre ami eddig Google Health volt, és egy helyen kezelt sok egészségügyi adatot, az most szét van szórva alosztályok között, a főnökét meg leépítették.
Aztán volt szó arról is, hogy az Epic olvasatában a Google lefizette a készülékgyártókat, hogy ne engedjenek a telefonjaikra APK-telepítésre alkalmas alkalmazást. Ez azt jelenti, hogy extrém nehéz - értsd: az átlagos felhasznló lepattan a feladatról - a Google Play Store-ral versenyző boltot felrakni a készülékre. Például olyat, amiből az Epic fő termékét, a Fortnite-ot úgy lehet felrakni, hogy ne kellene részesedést fizetni a Google-nek.
Szex és net
Az Apple végül meghátrált a telefonjain futó gyermekpornográfia kereső algoritmus használatától. A vitát röviden összefoglaltuk az adásban. Ferenc nem nagyon volt vevő arra, hogy a vásárlók magánéletét megsértő - és emellett könnyen kicselezhető - szűrő rossz precedens, Kelt szokás szerint pesszimistább volt.
Az OnlyFans megúszta, hogy be kelljen tiltania a pornográfiát, erotikus tartalmat vagy bármi olyasmit, amitől a tesitség ellen lobbizó vallásos csoportok fáznak. A sztorinak ezzel nincs vége, a Tumblr és a Patreon behódolt már ezeknek a csoportoknak, illetve azoknak a bankoknak és fizetési szolgáltatóknak, akikre a puritánok nyomást helyeztek.
Ferenccel lehet találkozni a Gombapresszó Világkonferencián szeptember negyedikén a marczibányi téri művelődési központban. Ha lesz valami program, be is linkeljük.
Keltet el lehet hívni bármikor sörözni a Google által is kidobott mailcímén (adam kukac worldshots.hu vagy info kukac metiheteor.hu), csak az isten szerelmére ne szeptemberben legyen.
Ferenc Ferenc kütyükről akar beszélni, de Kelt nem talál rendes tesztoldalakat. Van viszont nevetséges okosmikró, de a pálma az Apple töltőkábel-szabadalmáé. Vagy a Xiaomi-féle vezeték nélküli távtöltőé, esetleg a Auchan-os mágneses kábelé. Volt még sztereolitográfia, F35 érintőképernyő és Tesla szarvkormány. Jeff Bezos utódja persze magyar, és lopja az áruszállítók jattját. Maersk konténer és a kanyarító propeller, Mustang Mach-E tekerőgombja, kecskék a Zoom meetingen, valamint a lefagyó kamera startup, végül egy kis GameStop emlegetés.
Hová tűntek a rendes tesztoldalak? Egyáltalán voltak-e ilyenek valaha magyarul? Innen indult az adás, mert bármennyire jó is a The Wirecutter, van úgy, hogy egyetlen Európában forgalmazott márka termékeit sem nézi meg. Alapvetően amerikai oldal, az ottani kereskedelemből dolgozik, valahol érthető is.
Vajon mennyit ér meg egy százaléknyi mosási minőség?
De akkor honnan tudjuk meg, hogy az aktuálisan akciós/kapható termékek közül melyik a jó? Vannak egyedülálló tesztek, amelyek egy-egy terméket mutatnak be, meg vannak a Ferenc által kedvelt Kínából rendelős blogok, amelyek legalább a kínai cuccokat összehasonlítják. Átlátható finanszírozású, teljes képet adó tesztoldal nem nagyon akad. Ilyenkor indul az ember fórumozni, mint régen. (Példatár: régi cikk, friss, de egyazon gyártó két vasát hasonlítja össze, elsőre jónak tűnik, de nincs semmi infó az üzemeltetőről és minden link az Alzára mutat.)
Aztán akadt egy okos ételmelegítő, amiben annyi a technológia, hogy erősen kétséges, hogy lehet-e bármire használni miután (nem ha, hanem amikor!) a startup mögötte csődbe megy.
Ferenccel megbeszéltük, hogy a kábelek vacakok, az Apple kábelei pedig még a sima kábeleknél is rosszabbak. Az Apple már szabadalmaztatott egy erősített kábeltípust, ami kicsit strapabíróbb műanyagot tartalmaz. Kérdés, hogy ezt nem lehet-e megcsinálni otthon Sugruval vagy valami más otthon felapplikálható műanyaggal. (Közben: jé, a Sugrut felvásárolta a Tesa!)
Alternatív megoldások a kábelekre, nem mintha ez az Apple-n kívül bárkinek gondot okozna: Xiaomi okos és drótmentes töltő, ami annyira erős, hogy még a szomszéd telefonját is feltölti. (Igen, az elektromágneses spektrumba újabb zaj kerül.)
A másik felmerülő technológia a mágneses, Magsafe koppintás töltőkábel. Csak hát az meg leold, ha nagyon hadonászunk a telefonnal. De egy raklap baleset ellen jó.
A Tesla szarvkormányával lesznek bajok. Egyrészt az amerikai közlekedésbiztonsági szerv szerint nem elég kormányszerű, nem lehet csúsztatott kézzel vezetni. Aztán felmerül az is, hogy kevésbé precíz egy olyan kormánykerék, amin nem lehet fogást váltani és emiatt kevesebb fordulaton kell elosztani azt, hogy mennyit fordul a kerék. Vesd össze: manapság két és fél fordulatot lehet kábé tekerni egy autó kormányán. Harmadrészt érintőfelületes az index.
Van hozzá egy remek párhuzam: az F-35 érintőgombos vezérlőfelülete, ami pontatlanabb, mint a gombok voltak. Van erről egy remek beszámoló egy amerikai pilótától.
Különböző E-s nevű dolgokról is szó volt. Például a Maersk Triple E konténerhajóról és a Mustang Mach E autóról. Jó, persze más kategóriában indulnak. De az egyiknek van oldalra kormányzós propellere, a másiknak meg remek tekerőgombja.
