LG tévé médialejátszója és egyéb rémületek. Filmnézős ünnepek: Düne, Hawkeye, Don't Look up. Évértékelő: M1 chipek, farolás a Szuezi Csatornában, chiphiány, home office eszközök. Boldog Új Év!
Ferenc barátkozik a WebOS-t futtató új tévéjével, és borzasztó fogadalmat tett. Tíz éves NAS-át lecserélné valami olyanra, amiről kulturált módon lehet filmet nézni a tévén. (Például Plexszel.) Raspberry Pi alapon építene valami NAS jellegűt. Már zajlik a lebeszélése a Telegram csatornánkon.
Filmes rovat
A karácsonyi és ünnepek körüli semmittevés közben néztünk filmet elég sokat. Istenítettük a Dűnét, tulajdonképpen szerettük a Hawkeye sorozatot - bár abból a David Aja és Matt Fraction fémjelezte képregény az igazi - amit még Jeremy Renner sem tudott elrontani. Emellett mindketten megnéztük a Don't Look Upot, és nagyon nem értettünk egyet abban, hogy ez most jó film vagy sem.
Kelt szerint ha az ember igazán depressziós akar lenni, akkor Alex Steffent olvas. A világ vége pedig nem egyszeri esemény, hanem folyamat.
Milyen év volt ez?
Vacak. De voltak benne izgalmas Apple chipek, és kíváncsian várjuk, hogyan áll át a mobil számítástechnika ARM chipekre. Aztán megtanultuk, hogy a logisztikai rendszerünk korántsem annyira golyóálló, mint gondoltuk. Lásd még Steffen merevség elmélete. Velünk volt és marad a chiphiány egyelőre. És még az is lehet, hogy a home office is megmarad. Ha szerencsénk van, akkor csak azért, mert rájöttünk arra, hogy így is lehet dolgozni, nem azért, mert a nyakunkon marad a koronavírus. Idén tán arra is rájövünk, hogy a "gazda szemléli a jószágot" típusú középvezetőkre mi szükség van.
És itt mintha véget ért volna az év. Meg az adás is. Remélem mindenki kialudta magát. Ha nem, akkor január közepéig tulajdonképpen még szilveszter van.
Foglalt a Meta neve, viszont van víziója, haragszunk a Simple-re, szó kerül a negyedik hullámról, az oltásról és a testünket érintő jogokról, nevetgélünk az NFT-n, beszélünk a cryptovalutákról és az erről értekező VVV podcastról, kiszámoljuk egy podcast epizód bekerülési költségét, valamint Microsoft Fluid, Sway, csiphiány és csíkszélesség, önhajtogatós drót-vésztöltő, lopakodó csavar, végül Timothy Chalamet és az Xbox360 kontroller-modding.
1976-ban még lehetett abból szilveszteri kabarétréfát csinálni, hogy az ember találkozik a piacgazdasággal. És hogy az árképzésnek amúgy nem sok köze van az alkotóellemek árának összességéhez. Amikor oda eljutunk, hogy milyen egyéb költségek lehetnek, addigra az eredeti poént már agyonhasználtk, de elkezd vicces lenni.
Azért vettük elő, mert mi is számolgatunk az adásban. Az 1976-os forint és a mai között van egy 60,8-as szorzó az ártörténet.hu szerint, szóva a fent emlegetett 7200 forint ma inkább 430 ezer lenne, meg az apró.
Meta dolgok
A Facebook nem figyelt, vagy nem érdekelte, hogy egy kis számítástechnikai céget már hívnak Metának. Ez a kis cégnek vagy sok pénzt jelent majd, vagy egy megnyerhetetlen pert, hiába van igazuk. Pont ezek egyike történt Matt Blaze-zel, aki a crypto.com-on blogolt évekig.
Itt metáztunk még egy keveset. Még tán a VRML is elhangzott, de igazából a dolgok körbejárása az előző adásban mát megtörtént.
Kelt beszélgetett a Simple fizetési appal és a bankával egy fél napot. Végül megnyugtatták, hogy legjobb embereik dolgoznak a problémán.
Lassan óvdáskorú gyerekek is vannak, akik sose jártak játékboltban vagy könyvesboltban. Nem gondoltuk, hogy valaha boltokat fogunk sajnálni, de tényleg nem lehet összehasonlítani még az Abebooks böngészését, ami a legjobb online antikvárium, ami létezik, egy spontán beszabadulással a könyesboltba. Szorozzuk fel ezt azzal, hogy gyerekként milyen dolgokkal szembesülni.
Rakjuk el legalább azt a mondatot Magyarósi Csaba videójából, hogy az oltás működőképessége nem vélemény, hanem tény. És a tények és vélemények ütközése - ezt már mi tesszük hozzá - olyan, mint amikor a Fecske IC találkozik egy mit sem sejtő Trabanttal. Lehet jogászkodni, mert az alkotmányban vannak dolgok, hogy mire nem lehet kényszeríteni az embert. És itt elgurult Kelt gyógyszere.
NFT
Sarkos mondatok, amikben nem értünk egyet rovat is rég volt. De azért az NFT tolvajok miatt panaszkodó gyűjtőket sikerült kiröhögni. Utána a kriptopénzek és az NFT-k megítélésében nem nagyon értettünk egyet. A Vendéglő a Világ Végénnek amúgy mostanában volt adása a kriptókról.
A Meti befektetési ajánlatnak nem minősülő nem befektetési tanácsa, hogy mindenki csak olyan pénzzel játsszon, amit akkor se sajnálna, ha egy galamb elvinné az íróasztaláról. Vagy macska. Esetleg egyéb kisállat.
Podkaszt számolgatás Fridi nélkül rovat
Biztos ti sem tettétek fel még magatoknak a kérdést, hogy mennyibe kerül egy Meti adás! Na mi sem, de most szezonja van a podkasztok üzleti tervének kiszámolásának.
Mi a vassal nem számoltunk - ha nagyon érdekel titeket, tudunk arról is beszélni, meg arról is, hogy milyen tévutakat jártunk be - helyette inkább azt mértük fel, hogy két óra felvétel fejenként (szumma 4 emberóra), egy óra vágás és egy óra adásnapló szerkesztés (szumma 6 óra) és legalább egy-egy óra felkészülés után alsó hangon nyolc munkaóra van benne egy epizódban. Ezt kell felszorozni egy olyan óradíjjal, amit amúgy is megkeresnénk.
És igen, bizonyos szempontból csapda mindent így forintosítani. De segít megítélni, hogy megéri-e, ha elvégzi helyettünk valamelyik munkánkat, vagy hogy felmérjük, hogy a nem fizetett, az időnket evő melók mennyire is rágják az életünket.
Amit öt ember meg tud csinálni adott idő alatt, azt négy ember is meg tudja csinálni ugyanannyi idő alatt, ha belehúznak. Belehúzni mindig lehet, csak akarni kell.
A chiphiánynak most a BMW érintőképernyői esnek áldozatul. Kiderült, hogy egy funkciót nem sikerült nekik megvalósítani érintőképernyő nélkül, ez az automatikus kitolatást, ezt is azért, mert a sofőrnek be kell ikszelnie, hogy a kocsija összetöri is magát, attól még ő volt a hülye.
Apropó chiphiány. A kereslet-kínálat és a gyártónak való kitettség téves felbecsülése mellett van még egy ok, ami miatt az autóipar ilyen helyzetbe került. Bődületesen régi technikával készülő chipekre vannak ráállva, 90 meg 45 nanométere csíkszélességen készültekre, amihez képest mostanában 10 nanométer alatti gyártástechnológia a jellemző. Olyan ez a helyzet, mintha a MÁV gőzmozdonyhiány miatt szívna, vagy ha az építőipar megtorpanna a búboskemence-hiány miatt.
Ferenc Ferenc kütyükről akar beszélni, de Kelt nem talál rendes tesztoldalakat. Van viszont nevetséges okosmikró, de a pálma az Apple töltőkábel-szabadalmáé. Vagy a Xiaomi-féle vezeték nélküli távtöltőé, esetleg a Auchan-os mágneses kábelé. Volt még sztereolitográfia, F35 érintőképernyő és Tesla szarvkormány. Jeff Bezos utódja persze magyar, és lopja az áruszállítók jattját. Maersk konténer és a kanyarító propeller, Mustang Mach-E tekerőgombja, kecskék a Zoom meetingen, valamint a lefagyó kamera startup, végül egy kis GameStop emlegetés.
Hová tűntek a rendes tesztoldalak? Egyáltalán voltak-e ilyenek valaha magyarul? Innen indult az adás, mert bármennyire jó is a The Wirecutter, van úgy, hogy egyetlen Európában forgalmazott márka termékeit sem nézi meg. Alapvetően amerikai oldal, az ottani kereskedelemből dolgozik, valahol érthető is.
Vajon mennyit ér meg egy százaléknyi mosási minőség?
De akkor honnan tudjuk meg, hogy az aktuálisan akciós/kapható termékek közül melyik a jó? Vannak egyedülálló tesztek, amelyek egy-egy terméket mutatnak be, meg vannak a Ferenc által kedvelt Kínából rendelős blogok, amelyek legalább a kínai cuccokat összehasonlítják. Átlátható finanszírozású, teljes képet adó tesztoldal nem nagyon akad. Ilyenkor indul az ember fórumozni, mint régen. (Példatár: régi cikk, friss, de egyazon gyártó két vasát hasonlítja össze, elsőre jónak tűnik, de nincs semmi infó az üzemeltetőről és minden link az Alzára mutat.)
Aztán akadt egy okos ételmelegítő, amiben annyi a technológia, hogy erősen kétséges, hogy lehet-e bármire használni miután (nem ha, hanem amikor!) a startup mögötte csődbe megy.
Ferenccel megbeszéltük, hogy a kábelek vacakok, az Apple kábelei pedig még a sima kábeleknél is rosszabbak. Az Apple már szabadalmaztatott egy erősített kábeltípust, ami kicsit strapabíróbb műanyagot tartalmaz. Kérdés, hogy ezt nem lehet-e megcsinálni otthon Sugruval vagy valami más otthon felapplikálható műanyaggal. (Közben: jé, a Sugrut felvásárolta a Tesa!)
Alternatív megoldások a kábelekre, nem mintha ez az Apple-n kívül bárkinek gondot okozna: Xiaomi okos és drótmentes töltő, ami annyira erős, hogy még a szomszéd telefonját is feltölti. (Igen, az elektromágneses spektrumba újabb zaj kerül.)
A másik felmerülő technológia a mágneses, Magsafe koppintás töltőkábel. Csak hát az meg leold, ha nagyon hadonászunk a telefonnal. De egy raklap baleset ellen jó.
A Tesla szarvkormányával lesznek bajok. Egyrészt az amerikai közlekedésbiztonsági szerv szerint nem elég kormányszerű, nem lehet csúsztatott kézzel vezetni. Aztán felmerül az is, hogy kevésbé precíz egy olyan kormánykerék, amin nem lehet fogást váltani és emiatt kevesebb fordulaton kell elosztani azt, hogy mennyit fordul a kerék. Vesd össze: manapság két és fél fordulatot lehet kábé tekerni egy autó kormányán. Harmadrészt érintőfelületes az index.
Van hozzá egy remek párhuzam: az F-35 érintőgombos vezérlőfelülete, ami pontatlanabb, mint a gombok voltak. Van erről egy remek beszámoló egy amerikai pilótától.
Különböző E-s nevű dolgokról is szó volt. Például a Maersk Triple E konténerhajóról és a Mustang Mach E autóról. Jó, persze más kategóriában indulnak. De az egyiknek van oldalra kormányzós propellere, a másiknak meg remek tekerőgombja.
A bejgli etimológiája, vlogmas-áradat, Cyberpunk 2077, oltástagadás, Drót, Treme, SolarWinds jelszó és Trump Twitter-jelszava, Avengers Endgame és Star Wars, felesleges tudások és a Lambo hengerek gyújtási sorrendje, elégett tápegység, X1 Fold, DJI a tiltólistán, M1 laptop és más karácsonyi kívánságok.
Vlogmast tartott a fél magyar Youtube, és ezt Ferenc elszenvedte. Azt is gondolta, hogy ezt a béna nevet egyenesen egy magyar youtuber találta ki, de az igazság kegyetlenebb. Közel tíz éve létezik a szó. Nem, ettől nem lesz létezőbb a jelenség. Simán lehet vele egyet nem érteni.
Kijött a Cyberpunk 2077 a CD Projekt gyártásában. Nem kicsit bugos. Ferenc optimista, hogy egyszer majd játszható lesz a játék, nem kell nagy dolgokat helyreütni benne. Kelt kevésbé.
Szóba került, hogy The Wire-t még mindig jó nézni, bár tele van mára meghaladott technológiával. És aki szerette a Drótot, az mindenképpen kezdjen bele a Treme-be is. Me ha már úgyis meghaladott technológia, az ifjú John Connor Atari Portfolióval hekkelte meg a bankautomatát a Terminátor kettőben.
Feri most már gyerekesnek tart ja a legutolsó Star Wars filmet. Ugyanakor az Avengers Endgamet meg szerette. Itt még szóba került a túlgondolás aktusa és a pozsonyi csatáról szóló, a kormány által szponzorált film. Tele van történelemhamisítással, nem jó, de van.
Juteszembe, a shibolleth sztori megvan? Ha nem, akkor egyrészt guglizzatok rá, másrészt meg meg lehet tanulni az utolsó Orosz Péter posztból.
Karácsony
Kelt otthon van Miskolcon és elégett egy retrógépének tápja. Karácsonyra peig X1 Foldot vagy DJI drónt kérne.
Ferenc valami foldable eszközt és új, Apple Silicon csipet tartalmazó Macbook Airre.
Maradona és a tollas, Kína kedvenc sportja, Edge helyett Chrome, 24.hu és Index.hu, lóféreghajtóval a gyógyszerészlobbi ellen, youtube-dl, megváltás a Starlink, rendőrlambó, Legó Trabant, kényszercabrio Teslák, Boeing 737 MAX, palacsintarepülőgép.
Meghalt szegény Maradona, aki egyrészt nagy focista volt, ezt még olyan sportot nem néző ember is tudja, mint Kelt. Másrészt pedig nagy szakértője annak, hogyan lehet újabb végeket találni, ahol meg lehet még gyújtani azt a gyertyát.
Ennek kapcsán elgondolkodtunk azon, hogy mi a világ legnépszerűbb játéka? (Kelt a krikettre tippelt, de nincs igaza.) És mit néznek vajon Kínában?
Sajátélmény
Ferenc, aki a böngészők el caminóját járja, otthagyta az Edget és megint Chrome-ot használ. Írjuk fel valahová, hogy a “csak böngészni kell” az már nem egy gyenge gép leírása. (Apropó: volt Camino néven böngésző, és milyen jó, Firefox motoros, Macre írt.)
Kavarás van az Index körül, a cég eladta magát vagy megvették vagy összenő még, ami… mindenesetre felszámolta az új tulajdonos az alapítványi struktúrát. A 24.hu dizájnt változtatott, bevezettek egy támogatási és egy reklámmentesítési rendszert. Ennek kapcsán megint futottunk egy kört a magyar sajtó finanszírozási modelljei körül.
Lógyógyszer
Megjelent két cikk az Indexen, amelyek az Ivermektin nevű szer Covid-19 elleni hatékonyságáról szólnak. A lap elkövette azt a hibát, hogy csak a szer pártolói szólalnak meg a cikkben, az általuk citált tanulmány említődik meg, illetve a szintén általuk összerakott épp zajló klinikai vizsgálatok felsorolásából áll a második cikk. A szert a magyar sajtó korában nem nagyon említette, legalább is számottevő forrás nem. (A Civilhetest nem tekintjük annak.) Ellenben WSJ cikket például lehet találni.
Visszakerült a Githubra a Youtube-dl kódja. Az oldal azt is megmagyarázta, miért döntött úgy, hogy a DMCA takedownt nem veszi figyelembe. A szoftvernek számos jogszerű felhasználása is van, ezzel lehet védekezni.
Elindult Elon Musk műholdas internetszolgáltatása, a Starlink. Nem olcsó, de ahhoz képest, hogy az USA-ban iszonyú lassúvá és rendkívül drágává válik az internet, ha elhagyjuk a nagyvárosokat, nem katasztrófa az árazása. Tegyük hozzá, a városokat elhagyva Magyarországon is lehet találni ADSL-es helyeket.
Járművek
Magyar tervező csinált nagyon menő Lego Trabantot. Ha lehetne kapni… akkor se vennénk meg, mert drága játék, de vágynánk rá. És tudjátok mi drága játék még? Egy igazi Trabant.
Bevetették az olaszok a rendőrségi Lamborghinijüket, hogy időben leszállítsanak egy átültetésre váró szervet.
Vizsgálódik az NTSHA, mert túl gyakran romlanak el a Teslák Media Control Unit nevű számítógépei. Típushiba, de nem ez érdekes benne. Hanem, hogy egy flash chip újraírhatóságát becsülték felül a mérnökök. Ez az a fajta hiba, amibe bárki beleszaladhat, akinek nincs bevett memóriachip beszállítója. Ami természetesen nem vigasztalja a Tesla-tulajdonosokat, akiknek egy-másfél millió forint értékben kell számítógépet cserélni az autójában.
Boeing gondok
Visszaengedik a levegőbe a Boeing 737 Max gépeket. Vitatkoztunk egyet azon, hogy a Boeing spórolási törekvései vezettek-e ahhoz, hogy két gép leessen. Itt a lista, mik változnak. És van egy nagyon béna cikk arról, hogyan lehet felismerni a gépeket.
Nevek és koktélok, vírusterjesztő 5G, barkácsvéna-felhorgadás, informatikai pillangó-hatás, megérős OneDrive, karantén-gitárpengető, online konferencia,a a Hajós-dilemma, avagy jó ötlet-e ingyen adni a tartalmat járvány idején, rendet teszünk a “járvány vagy pánik” kérdésében, illetve a “jó-e a lélegeztető protokoll” kérdés kapcsán a fake news természetéről is szó esik.
Szinte biztos, hogy a Coudal Partners - ők szülték meg Kelt egyik kedvenc noteszmárkáját, a Field Notes-t - martini receptjét már linkeltük. Viccesebb szöveg, mint amennyire kedvünk van betartani. A legjobb modern koktél nem a martini amúgy se, hanem a Steel Bottom, amiről egy Antony Bourdain műsorból értesültem. Az ember beleönt egy sörbe egy fél rumot és a fogyasztása közben kontemplatívan nézi a tengert. (Isten nyugosztalja, remek embernek tűnt minden alkalommal, amikor megszólalt.)
Közben belőlünk a karanténhelyzet - illetve a kijárási korlátozás - kihozta a barkácsoló embert. Ferenc épített laptopos munkaállomást és videokonferencia hátteréül szolgáló függönyt karnissal.
A napot pizzás dobozként kezdte ez a lowtech laptopállvány. Igen, igénytelen munka.
Kelt meg elkezdett rendet csinálni a számítógépen. Kezdve azzal, hogy átköltözött Tresoritból OneDrive-ra, ami évi tizenpárezer forint megtakarítás akkor is, ha az ember csak maga használja. És minden családtaggal csak költséghatékonyabbá válik. Az Office Family előfizetés remek.
Közben várja az éjjeliszekrényen egy vödör kínai legó, ha már Ikea bútorért ilyenkor csak a nagyon elszántak mennek el a boltba. Ferenc közben faragott gitárpengetőt is bankkártyából. Pedig van gitárpengető-lyukasztó céleszköz is. Nem is drága! Sőt, ha az ember tovább guglizik, talál egyéb rockipari giccset is.
Pillangó-hatás?
Legalább egy hete lebeg a kérdés az adásnaplóban, mire nem gondolunk? Eltűntek a laptopok a boltokból, de legalább is felvásároltak egy csomót. Aztán eltűntek a webkamerák világszerte. Megteltek az élelmiszer kiszállítós szolgáltatások időpontjai. A sofőröket egyre jobban fizetik meg, már 400 bruttóért is mehet az ember Wolt futárnak. (Kérdés a fizetés szerkezete! Mi ebből a jutalék, mi az alapbér.)
Eddig csak idegesítő volt, most már fertőző is (K2 Space // CC-BY)
De bőven vannak még kérdések a levegőben. Vesznek-e autót azok az Y- és Z-generációsok, akik eddig megvoltak nélküle. Hogyan bírja ki ezt a pofont az elektromos autózás és a carsharing. Az is jó kérdés, hogy bírják-e az állást tőkével az idegesítő rollercégek. Ésvagy eltűnnek-e az amerikai konyhák a lakásokból? És a nyitott terű irodák, amiket eddig is gyűlölt kábé bárki, aki olyanban volt kénytelen dolgozni?
Ki ad nekem pénzt?
Ferenc nem fizetős online konferencián járt. Nem volt rossz, és jó apropót nyújtott arra, hogy körbejárjuk, eljön-e a fizetős webináriumok kora? (Nem tudjuk.)
Az biztos, hogy termékfejlesztésre szükség van. Feri VR-ben és választható kameraállásból néznek színházat. Kelt örülne, ha nem a primadonna unokaöccse vette volna fel a darabot az első sorból mobiltelefonnal 360p-ben. A színházi közvetítés jó minőségű, HD-s verziója létező dolog. Kérdés, hogy meg tudják-e ezt országon belül csinálni.
A Patreon már indított egy kampányt arról, hogy mindenkinek most kell ott pénzt kérnie. De ne felejtsük el, hogy ez egy kockázati tőkéből működő, növekedésre berendezkedett cég. Ennek megfelelően távlatilag nem is tervezünk velük.
Beszéljünk a vírusról
Nehéz manapság jó információhoz jutni, és nagyon-nagyon könnyű rosszhoz. Az összes hozzá nem értő haverunk véleménycikkeket oszt meg. Rosszabb esetben ír is.
Beszéltünk pár dologról, amiket mi evidensnek gondolunk. Például, hogy a Covid-19 koronavírus valódi veszélyt jelent, amely sokkal fertőzőbb a hagyományos influenzánál, ráadásul nincs oltóanyagunk ellene és azt sem tudjuk hogyan viselkedik. A vírust elkapók 1-4 százaléka belehal a fertőzésbe. Legalább is a mostani számok alapján, amelyet az eltérő tesztelési és statisztikai gyakorlat miatt nehéz megállapítani.
A lélegeztetőgépre kerülők fele az elérhető adatok alapján nem éli túl a fertőzést. Ha ez nem lenne elég ijesztő, érdemes abba is belegondolni, hogy a járvány miatt más betegségben szenvedők nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Magasabb a kórházba kerülés és a komoly tünetek előfordulásának aránya, mint az általunk ismert betegségek esetében. Ja és, az sem segít, hogy városlakók vagyunk, egymás hegyén hátán élünk.
Végül pedig nem csak az öregekre veszélyes, fiatalként is kórházba lehet vele kerülni. Onnantól pedig játszanak a fent említett százalékok. A szerzett immunitás és a maradandó hatások pedig nagyrészt ismeretlenek.
És végül keringenek olyan tuti módszerek, amelyek a hatályban lévő kezelési protokollokat vonják kétségbe. Jó, hogy van erről szakmai vita, de egy műtős pólót viselő ember youtube-os videója alapján ne gondoljuk azt, hogy az egész világ téved.
