Tag: Elon Musk

#388. Cseti Heteor adás

On By pohlyferencIn podcast2 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Így spórol a Twitter, Occam borotvája, Pinkerton ügynökség, kommentmorgás, Meta Oversight Board, legjobb ChatGPT elmagyarázós cikk, merthogy mindenbe ChatGPT-t kell most rakni, Susan Vojcicki lelép, eltűnő Angry Birds, U2-pilóta ballonszelfije, elhibázott vonatvásárlás, telekomos tiszacipő.

Míg mi adást vettünk fel a Twitter kizárta magát a Twitter API használatából, ami miatt nem működött a szolgáltatás. Ez a második legjobb spórolási ötletük volt eddig - felhasznált sávszélességet biztos takarítottak meg - rögtön az után, hogy egyes számlákat nem fizetnek be. Az utóbbi miatt már legalább hat cég pereli a Must&tsát, szóval a végén csak ki kell pengetni a hiányzó milliókat.

Itt esett szó két fontos borotváról is, az egyik

Occam borotvája:

Ne szaporítsuk feleslegesen a létezők számát, azaz válasszuk az egyszerűbb magyarázatot.

Hanlon borotvája:

Ne tulajdonítsd rosszintulatnak, amire az ostobaság elegendő magyarázat.

Tekintve, hogy egy üzleti géniuszról volt szó korábban, Ferencet ez utóbbi elv fontosságáról nem tudta meggyőzni Kelt.

Történelem óra

Épp csak érintettük, hogy Amerikában mostanában megint van munkásmozgalom, mert rájöttek, hogy mégse jó 16 tonnát rakni, mint a dalban. Egyszer a századelőn már volt ilyesmi, de akkoriban nyugodtabban lőttek a tömegbe például a gyárosok által felbérelt Pinkerton ügynökök vagy állami milíciák. A sztorik nem egyszerűek, mert sztrájktörőként gyakran az amerikai munkások által kirekesztett embereket használták. Magyarul feketéket, kelet-európai bevándorlókat. Ettől még a munkásmozgalom történetébe érdemes beleolvasni, hogy milyen egyszerűen követik egymást a 10-100 halálos áldozatot követelő sztrájkok.

A Pinkerton ellen hoztak törvényt később, hogy legalább az állam ne őket használja. Ennek ellenére a mai napig rendelkezésére áll cégeknek, hogy az alakuló szakszervezeteket szétverje. Annyi, hogy már nem winchesterrel dolgoznak.

Csetdzsipiti

Van egy jó magyarázó cikkünk a The Fixben arról, hogy mit kell tudni a ChatGPT-ről vagy úgy általában a LLM-ekről. De meg lehet hallgatni hasonló céllal a Láncreakció podcast 98. adását is itt lent.

Közben mindenbe is MI-nek mondott dolgokat szerelnek: a Notiontől, a Codán keresztül a Bufferbe, de még a Spotify-ba is. Közben van MI-snek mondott tartalomajánló is, ami egyelőre nem túl meggyőző.

Ha már ajánlórendszer, ezt szokták kritizálni a Youtube-nál, ahonnan épp most lépett le a 16. Google alkalmazott és a YouTube eddig vezetője Susan Vojcicki. Helyét Neal Mohan veszi át.

Bulvárrovat

Leveszik az appboltokból az eredeti Angry Birdsöt. Kelt le van törve, mert hát mi a kultúravesztés, ha nem ez. Illetve a mobilos játékpiacból sem az lett, amit az elején vártunk. Ebben például az egydolláros appos szabálynak - köszi Apple - egészen komoly szerepe volt. Meg persze annak is, hogy a klónozott játékok szűrése - köszi Google - nem nagyon működik.

A hónap menő szelfijét a kínai kémballonnal fényképezkedő U-2 pilóta készítette. Már csak azért is, mert a fene se tudta, hogy ezek a 65 éves kémrepülőgépek még egyáltalán használatban vannak.

A spanyolok nagyobb vonatot vettek, mint az alagútjaik.

És végül még beszélgettünk arról, hogy ki vesz magának matávos tisztacipőt.

#387. Gépi kaksi adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

A transformer-alapú keresők hibái, GPT-vel írott novellák és házidolgozatok, szülibuli háziőrizetben, mi lesz fizetős (Facebook, Twitter), Forbes influencerlista és fókuszcsoport rant/riport, Netflix jelszómegosztás, ments mindent rendesen, okosponyva, kamerás matchbox, analóg digitális óra, robotügyvéd.

Magunkhoz képest hosszú hallgatás után - amiről részben J. K. Rowling tehet - újra van adás. Azt még mi sem tudjuk, hogy ennek örülni kell-e. Vagy hogy van-e minek örülni úgy általában.

Míg mi csendben voltunk addig a gép (népszerű nevén: mesterséges intelligencia) által generált szemét elkezdte eltömíteni a csöveket. A Clarkesworld sci-fi magazin, ami legendásan nyitott karral várta az új kéziratokat, bejelentette, hogy amíg ki nem találják, hogyan lehet kiszűrni a szemetet, addig nem fogadnak kéziratokat. Az Amazon magánkiadásos része is telítődik szép lassan. Egyelőre a nagy nyelvi modelles technológia kivette az írással töltött időt a középszerű (vagy még az se) klapanciák írásából.

A Verge hosszú cikkben írta meg, hogy mi a gond a ChatGPT-vel, a csetdzsípítísített Bing keresővel és a Google Bard-dal.

Nem kell viszont MI ahhoz, hogy a társadalom számára káros dolgokat csináljon egy cég. A Netflix például épp egy köztörvényes csalóval forgat realitit. És persze lehet azzal védekezni, hogy Anna Delvey (szül. Szorokin) csak gazdagokat vert át, ez ráadásul igaz is, de közben maga is celebbé vált, és most ennek az előnyeit élvezi.

Fizetős lesz a…

A Twitternél regnáló géniusz átalakítja a Twitter Blue előfizetéses rendszert, ennek részeként az SMS-es kétlépcsős azonosítást is a fizetéses terméken belülre helyezi. Marad ingyenes a hardverkulcsos és az appos kódgenerátoros kétlépcsős módszer. Mindkettő biztonságosabb amúgy, mint az SMS-alapú megoldás. A probléma, hogy közben a hitelesítés - azaz annak a megállapítása, hogy a felhasználó az, akinek mondja magát - is a fizetős rendszer részévé válik. Illetve, hogy ebből a Mashable becslése szerint évi 28 millió dollárt keres majd a cég. Miközben a géniusz működésének köszönhetően nagyjából kétmilliárd dollárral kevesebb hirdetést ad el. Ó és persze plusz egymilliárdot még be kéne valahonnan sepernie a Twitternek a megvásárlására felvett hitelek kamataira.

Közben, de ez az adásból kimaradt, hogy Musk alatt a fejlesztői API kulcsok árazása is megváltozott. Úgyis, mint megjelent. A legkisebb forgalmú robot havi üzemeltetése is 100 dollárba kerül. Ennek folyományaként a vicces, művész robotok eltűntek, a spammerek pedig nem. De ez egy másik történés, nem is beszéltünk róla érdemben, csak Feri rángatta oda a Blue-hoz. Viszont ellenálltunk a lehetőségnek, hogy még jobban egyetértsünk a meg nem értett gazdagemberrel vagy tovább ekézzük.

Mark Zuckerberg és a Facebook két országban kezd tesztelni egy olyan előfizetős szolgáltatást, ami például működő moderációs eszközöket és elérhető ügyfélszolgálatot is biztosít. Egyrészt érthető a lépés, másrészt pedig mindazokat a szolgáltatásokat adja most pénzért a Facebook, amiknek az implementálásával - próbált már bárki mondjuk feltört fiókot viszaszerezni anélkül, hogy ő lenne a pápa? - felsültek.

Ed Zitron fentebb egyszer már linkelt hírlevelében azzal is foglalkozik ezek kapcsán, hogy a célzott reklámos modell lassú szabályozása miatt érezhetően aggódnak a techcégek, mert a bevételük jelentős része ebből származik. (Kivétel: Twitch)

A Netflix lebegteti tovább, hogy elkezd-e vadászni azokra, akiknek van pofájuk egy családként eltérő helyen lakni. Érthető módon teszi ezt, amikor be akarta vezetni, akkor annyira rossz sajtója volt az ötletnek, hogy azt múzeumban fogják mutogatni. Addig is itt egy jó kis ábra a Netflix áremeléseiről.

Inluencerjárvány

A Forbes influencerlistájából annyira ügy lett, hogy hiába jött ki a lap a hónap elején, ma már a 444 is írt róla. (Vagy ne cinkeljük a 444-et?) Mindenesetre jelentős hiszti lett belőle a Fókuszcsoport hathatós közreműködésével.

Ferenc viszont arról beszélt, hogy a Fókuszcsoport egy másik videója, amiben a Budapest Bike Mafiánál jártak az mennyivel emberibb hangú, mint bármi, amit a sajtó le tudott forgatni. A két dolog lehet egyszerre igaz.

Backup

Most gondoljátok végig, hogy minden szükséges adatotokról van-e mentés. És aztán azt is, hogy olyan mentés van-e, ami megmarad, ha kipakolja egy csapat tolvaj a lakást, amíg elmentek Füles keresztrejtvény újságért a sarki boltba. Iránymutatónak itt a Hackaday cikke.

Itt azért vitatkoztunk egy keveset arról, hogy el kell-e bármit rakni. De ennek a filozófiának a nagyon extrém, a svéd női curlingcsapatot megszégyenítő csúsztatással elérhető végén az van, hogy hát olyan mindegy, hogy leég-e a laká vagy sem. Vanitatum vanitas.

Kütyü

Szuperautószöszi bemutatta a negyedautomata kocsiponyvát. Ez leginkább egy termékfejlesztési lázálom.

A Hot Wheels AR-es távirányítós autót dobott piacra. Ami valamivel talán jobb, mint egy AR-telen, de azért nehéz eladni nekünk.

Ellenben a digitálisnak tűnő mechanikus asztali óra az menő.

#384. Wrappolt csomagolás adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Évösszesítősdi, Snow Crash, ikonméret, Ferencfüles, Oluv’s Gadget, kaputelefonprogramozás, Scalzi a gazdagokról, Full Self Driving, CES 2023, Meta Quest Pro, hídverő Lego.

Ez a platformos, innovációs, webes világunk úgy működik, hogy valahogy mindenkinek mindig ugyanaz jut az eszébe. Ezért év végén a Spotify, a Steam, a BeReal de még a Pocket Casts podkaszthallgató app is meg akarta mondani, hogy milyen évünk volt. Az ezekben a közös, hogy egyiket sem kizárólagosan használjuk többnyire (a Spoti lehet kivétel), így a teljes képet biztosan nem látják ezek a szolgáltatások.

Ferenc megpróbálta elolvasni a Snow Crasht, de lepattant a feladatról. Megbeszéltük, hogy az annyira nem a cyberpunk eleje, hogy leginkább a vége. Stephenson ugyanazt csinálja benne a hackeresdivel, amit a Szellemkutya csinál a maffiafilmekkel. Ebből fakadóan egy ironikus szöveg, ami nem a metaverzum nagy feltalálása, hanem egyfajta temetése. (Ha valaki ősrégi Kelt kritikát szeretne olvasni, akkor itt van 2007-ből az első magyar kiadásról.)

Itt szóba került még Billy Idol Cyberpunk albuma, aminek összes jó számát meg lehet hallgatni itt és most. Valamint elnosztalgiáztunk öregesen, hogy régen a monitor felbontása kisebb volt annál, mint most egy ikon.

Ferenc és a…

Jó tudjuk, hogy mindenki rávágta, hogy a fejhallgatók. Most Ferenc vett egy olyan fejhallgatót, ami már majdnem nem rossz. Az Austrian Audio Hi-X15-öse az áldozat. A teszt ugyan azt mondja róla, hogy a magas tartományok nagyon csilingelnek, de a gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy a magas tartományok nagyon csilingelnek. A céget amúgy kiugrott AKG mérnökök alapították akkor, amikor az AKG-t felvásárolta a Harman, ami meg lényegében Samsung tulajdon. Kelt egy új AKG-ben vesz fel, nem dicsérné, mert hát nincs rajta mit.

És ha már a tesztekről esett szó. Feri az Oluv’s Gadgets nagyon tudományos Youtube csatornán nézte meg, hogy mit mond ez a furcsa csávó a fülesről.

Ha már belementünk a zenébe, és belecsöngött az adásba Kelt kapucsengője, váltottunk pár szót a panelházak kaputelefonjáról. És arról, hogyan kellene beprogramozni a csengőhangot. Lényegében elköltözni is egyszerűbb.

A hét szava

Szibiláns: ezek azok a sziszegő hangok, amik annyira vacakul hangzanak, ha az ember rosszul veszi fel őket. Nem összekeverendő a szibillával, ami jósnő és Szirmával, ami Miskolc városrésze.

Milyen év volt valójában 2022?

Erősen más szemmel olvastuk John Scalzi értékelőjét a 2022-ben ostobenkó akarnokokként / rossz lóra tevő üzletemberekként bemutatkozó milliárdosokról. Illetve akkor már vitatkoztunk arról is egy kicsit, hogy az FTX-et csak megrohanták vagy konkrétan kilopták az ügyfelek szemét. Sam Bankman-Fried ellen egyelőre három per folyik, ha mindegyikben elítélik, akkor egy halom pénzzel jön az ügyfeleinek, amit nehéz lesz megkeresni a 115 éves börtönbüntetés alatt.

Aztán szóba került az is, hogy a Teslának nem segít, hogy Elon Musk pocsék munkahelyet teremt, ami miatt nem szívesen mennek oda dolgozni emberek. Már ha egy olyan országban élnek, ahol van más munka, amit jobban megfizetnek, esetleg van szakszervezet is, ami képviseli a munkavállalókat. Ilyen például Németország.

Pintér Robesz a G7-en összegezte az évet. Pont egyet tippelhettek, hogy a viszonylag visszafogott elemzésének az értékelésében egyetértettünk-e.

Önvezetés

Kaliforniában már nem nevezheti teljes önvezetésnek a kettes szintű vezetéstámogató rendszerét a Tesla, mert hát nem teljes és nem önvezetés. A cég jogászai mondtak olyasmiket, hogy hát ez mindig inkább egy inspiráló név volt. Az ilyen mondatoktól mindig véresen nagy számok szoktak megjelenni a versenyhivatali emberek szemei előtt.

Ferenc kiakadt a forever béta dolgoktól a CES kapcsán. Illetve beszélgettünk arról is, hogy az MI most van abban a szakaszban, amikor már a túrórudiból is van MI ízesítésű, mert mindenre rá kell írni. Közben különböző autógyárak - például a Sony :D - bemutattak új, menő színváltós elektromos autókat, amikből gyártásban persze flottásfehér autó lesz. Már, ha gyártani fogják őket.

Itt elővettünk még egy Stephenson könyvet, a Gyémántkort érdemes elolvasni.

Öncsomagkihordó

Van-e értelme a robotos csomagkiszállításnak? Egyelőre nem úgy látszik, de már évek óta lapátolják a pénzt a kiszállítódrónokba és a robotokba. Egyszerűbb elboldogulni egy lakóövezetben négy (hat?) keréken, mint átszállni felette és beleesni a medencébe? A Domino’s pizzázó lánctól az Amazonig vannak kísérletek.

Ferenc kipróbálta a Meta Quest Prót és kedveli. Bár repülőn nem az igazi használni. Ha láttatok még edge case-t.

Az LG bemutatta a frissíthető háztartási gépet. Ez sajnos azt is jelenti, hogy szoftver is van benne. Na most mit csinálunk a szoftvert tartalmazó, hálózati kapcsolatot is kínáló eszközökkel? Igen. Imádkozunk, hogy valaki más problémája legyenek.

És végül: hídépítő legó.

#381. Watson szabadlábon adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Steve Jobs papucsa, D’Anunzio és Pareto, Szomszéd János vezetékes, a NAV elnöke, megőrült-e Musk, mizu a Twitternél, mi az a fediverse, jön a Tesla Semi, Elizabeth Holmes hosszú időre börtönbe megy, FTX és SBF, azaz inog a kriptopiac, leépítések a Völgyben, megvették az Evernote-ot, éneklő faszobrok és Commodore tangóharmonika.

Büszkék vagyunk arra, hogy valószínűleg mi vagyunk az első magyar podkaszt, amiben a nalebinding - magyarul tűkötés - nevű csomómentes majdnem horgolás, majdnem kötés módszerről valamint a világ első zoknijáról is megemlékezett. A technológia az technológia, akkor is, ha Hésziodosz írt róla.

Innen továbblendültünk Gabriele D’Anunzióra, aki egyrészt szabadcsapatok élén elfoglalta Triesztet, másrészt Bécset szórta repülőről röplapokkal, meg írt drámát, verset, újságcikket, lelkes nudista volt és később lelkes Mussolini hívő. Szemben Vilfredo Paretóval, akinek ugyan a közgazdasági munkáira épített Mussolini, de Pareto maga nem volt fasiszta. Már csak azért sem, mert 1923-ban meghalt, Benito pedig a tízes évek végén kezdte építgetni a szervezetét, majd 1922-ben vonult Rómába a feketeingeseivel. A Pareto-elv, amit a közgazdászról neveztek el, meg későbbi.

A heti podkasztajánlónk is ide kapcsolódik. Az If Books Could Kill olyan könyveket tárgyal ki, amelyek nagy, közismert megállapításokat, közkeletű bölcsességeket terjesztettek el, amelyekkel csak az a baj, hogy nem igazak.

Drága móka

Eladták a néhai Steve Jobs néhai szandálját. 218 ezer dollárért ment el, amennyiért már adanak szép dolgokat is. Még olyanokat is, aminek nincs stevejobslábszaga.

Van olcsó móka is. A Szomszéd János Vezetékes instagram fiók olyan névjegyeket gyűjt, amiket az ember beírt egyszer, aztán úgy maradtak. Ablakos Józsik és Kasztnis Krisztiánok mellett vannak vadabb dolgok is.

Ferenc meghallgatta a NAV elnökének egy előadását és rácsodálkozott arra, hogy Vágújhelyi Ferenc látott már számítógépet. (Sőt már evett is.) Itt azért már nem értettünk egyet abban, hogy a kata hiphopp eltörlése illetve egy új adónem behozása az olyasmi-e, amire az adórendszer átszabása kifejezést lehet használni. De hát hol voltunk még az adás végétől!

Obligát Hitler mém, most mém nélkül

A bukás mémesült részét legalább egyszer érdemes megnézni eredetiben. Vicces felirat nélkül. Egészen remek színészi játék és remek jelenet.

Musk és a Twitter

Itt kezdődött el a vita az adásban. Megzakkant-e Musk vagy sem? Ha valaki egy mérnöki fókuszú céget tud vezetni - aminek persze vannak sales és egyéb tevékenységei, de nem annyi, mint egy globális médiacégnek - akkor vajon egy médiacéggel is elbánik-e? Rossz tanácsadókra hallgatott-e Sztálin elvtárs?

Ami egészen biztos: első körben nagyjából 3700 embert épített le Musk, aztán még legalább ezer ember elszivárgott. Elbizonytalanodott, hogy milyen moderálási elvek érvényesek. Egyelőre sikerült leépítenie egyrészt a hirdetőket, másrészt a Twitter salest. De legalább felfedezett a géniusz két olyan dolgot - natív hirdetések, twitként formázott hirdetések - amelyeket már nem kell lefejleszteni, mert eddig is léteztek. (Egyesével nem linkelem végig a sztorit, a Platformer remekül koverolja az ügyet.)

A piac két hete már olyanokat fejtegetett, hogy egy dollárnyi Musk hitelt hatvan centért vennének meg. Ez akciósnak is erős, nem tükröz bizalmat.

Párhuzamosan alakulnak szolgáltatások. A Hive és a Post ugyanazt akarja csinálni, mint a Twitter. Viszont nincs is modelljük. A Mastodon barátkozást igényel, mert nem egy az egyben klónja egy ismerős szolgáltatásnak, hanem egy federált módon (gondoljatok a mail- vagy webszerverekre, egyik se központosított technológia) felépített üzenőrendszer. És az alapjául szolgáló ActivityPub technológiára épült már videómegosztó vagy könyvespolc nyilvántartó oldal is. Ez Kelt kedvenc jövőképe, csak a felhasználóktól erő befektetését igényli, meg esetenként pénzt is, ami jót tenne a netnek, de a minden ingyen van világából nehéz áttérni.

A hét másik kérdése: tényleg nem tudnak-e infrastruktúrát építeni és üzemeltetni az amerikaiak? De hát San Franciscóban most adtak át, nagy késéssel egy darab metrót. Igaz, nem késett annyit, mint a legendás Berlin Brandenburg reptér.

Liz nem ér rá

Elizabeth Holmest, a Theranos csalásért felelős igazgatóját leültetik 11 évre. Reménykedett, hogy a gyermekeire való tekintettel elnézik neki, hogy hazudott a befektetőinek. (És az ügyfeleknek is, de azért nem ítélték el.)

Alja dolog nevekkel viccelődni, de ha az FTX-ről és SBF néven ismert vezéréről (Some Bankrun-Fraud… izé Sam Bankman-Fried) van szó, akkor megengedjük magunknak. Egyelőre valami 3 milliárd körüli összeg sorsa bizonytalan, meg a befektetési cégének a sorsa, meg azoké, akik vettek tokent az FTX-től. Illetve az egész felveti azt a kérdést, hogy ha ez a cég azzal kérkedett, hogy a legjobban ellenőrzött tőzsde, és mégis egy énekfüzetbe vezette a könyvelését, akkor a többinél mi a helyzet.

Ed Zitron elmagyarázta, hogyan következik a 2008-as válságból, egy generáció előtt álló kilátástalan jövőből sé határtalan ígéretekből az FTX-botrány és a kriptó átverések.

Itt kerültek szóba a Pinkertonok, akik még léteznek. Több, mint száz éve vernek szét szakszervezeteket, ha láttatok még visszatetsző vállalatot. És hogy honnan lehet ismerős a név? Például Karl May regényeiből.

Tovább suhognak a kaszák: elbúcsúzunk az Amazon Alexától, a Meta Portaltól és az okosórás fejlesztéseiktől.

Eladták az Evernote-ot. Van-e még, aki használta. Illetve eladtak pár Taylor Swift koncertjegyet, de ettől senki nem lett boldog. Mert hát rosszul működött a folyamat, de legalább pár nyerészkedő jól járt.

Kütyü és kimaradt dolgok

A Verge-en megjelent egy Meta Quest Pro teszt. Nem egyértelműen pozitív, pláne az árához képest.

Snapdragon XR szemüvegbe való chip! Ki ne örülne neki?

A Teenage Engineering éneklő faszobrai egyrészt nem olcsók játszós dolognak, másrészt egészen csodálatosan szép feleslegességek. Az árak helyett a videót nézzétek meg!

#380. Köbös jövő adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

The Playlist, Lou, A könyvelő, Steve Jobs könyv, Spotify könyv és a Facebook könyv, Meta árfolyam és bajbanlevés, Twitter mifenevanitt, elbocsátások a Big Techben, Google AI bejelentések, nempöcsöt rajzolt a repülő, analóg tankszimulátor, karórával a Mariana-árokba, elmúlt a kocsilopás.

Mozirovattal kezdtünk, mert Feri megnézte a Lou-t, amiről Keltnek eszébe jutott A könyvelő, illetve felmerül kérdésként, hogy Anna Kendrick tud-e hihetően mosolyogni. Mármint úgy, mintha nem fognának rá fegyvert. Ezután még ajánlottuk a Spotify születéséről (és jövőjéről) szóló The Playlist című netflixes dokudrámát. És ha már dokudráma, a Steve Jobs-ról szóló, Danny Boyle által rendezett drámát ugye mindenki látta már? Pont annyira jön le benne jó arcnak, mint amennyire Mark Zuckerberg a Steven Levy remek Facebook könyvéből. (Ami meglepő módon le van fordítva magyarra!)

Meta

Mark Zuckerberg valószínűleg aludt már nyugodtabban is, mint mostanában teszi. Egy éve 336 dollárért adtak egy Meta részvényt, a legutóbbi negyedéves jelentésük után ez 95 dollár. Mondhatnánk, hogy az összes tech részvény esett mostanában, és igazunk is lenne. Na de nem ennyit. Zuckerberg nem húzta be időben a féket, isten pénzét elköltötte a metaverzumos ötletére, a piac pedig nem örül neki.

A jelet vette a cég, gyorsan be is jelentettek egy 11 százalékos leépítést. Ezzel visszakúszott 110 dollár felé az árfolyam. Várjuk a folytatást.

Twitter

További ikonikus vezetők rovatunkban: Elon Musk bevonult a Twitterhez és elkezdett rendet csinálni. Ezt leginkább a felsővezetés kirúgásával, 50 százalékos leépítéssel és marhaságok kommunikálásával tette. Ferenc az adás felvételekor még egészen optimista hangot ütött meg, úgyhogy a következő adásban visszatérünk a témára. Ma, az adásnapló írásának napján már azt is megpendítette egy egész céges mítinge, hogy a kártyák között van a csőd is.

Levelet kaptam

A legszebb K.u.K. bürokratikus nyelvet képesek felszedni a magyarokkal magyarul kommunikálni szándékozó multik. Ez a szöveg álljon itt nyelvemlékként:

Hamarosan eltűnik az oldal(aid)ról a klasszikus használati élményre való visszaváltás lehetősége. Az elkövetkező hónapok során az összes oldal átáll az új használati élményre, és a klasszikus élményre való visszaváltás nem lesz elérhető.

Minden más

A Layoffs.fyi-n lehet követni, hogy mely tech cégek építenek le. Egy átlag tíz százalék nagyjából bárhol van, de lehet találni bőven magasabb számokat is. És persze csődöket. Elfogyott az ingyen pénz.

A Google tartott egy MI-s bejelentési eseményt, de annyi kavarás van máshol, hogy lényegében senkit sem érdekelt. Pedig megígérték, hogy ezer nyelvhez készítenek nyelvi modellt. Az nagyon sok.

Az SFGate kritikusa elment egy MI művészeti kiállításra. Szép képeket látott, ötletet viszont nem. Ferenc ugyanígy érezte magát egy emberek által festett képeket bemutató kiállításon. Itt szóba került, hogy Szőke Gábor Miklós önmagukra nagyon hasonlító szobrairól mit kell gondolni, illetve milyen jó cikket írt erről Vincze Barbara a Telexbe.

Katonáéknál

Az amerikai légierő nem faszt rajzolt az égre a latákiai orosz bázis mellett, csak egy arra nagyon hasonlító dolgot. Van ez így.

És ha már analóg szimulátorokról volt szó, akkor szóba hoztuk az Aspen Movie Mapet is.

Végül pedig nem értettük, hogy mi értelme van a Mariana-árok mélyén is működő Rolexnek. Illetve rácsodálkoztunk arra, hogy autó helyett Simsont lopnak Magyarországon.

#370. Satyana Béla adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

HBO és a streaming jövője, vízhiány és urbanisztika, zoning az USA-ban, Amazon kisáruszállító bringa, villanyszerelés nehézségei, Car Mechanic és Toyota 2JZ, Aranysas és a rövidítések, mégis becsukják a theranosos Balwanit, Musk tényleg egy bunkó, valamint Twitter moderálás, az Apple elcseszte az M2-es alap Macbookot, Pixii a fotós népnek.

A HBO a kelet-európai gyártást is leállítja. A sztori azzal kezdődött, hogy több sorozatot levettek, köztük a Besúgót is, amire a HBO Max hazai bevezetését felépítették. A pénzügyi áramvonalasítás nem áll meg itt. Abban persze nem értettünk egyet, hogy a pénzhiányosabb időben fog-e javulni a streamerek kínálata, illetve a kábeltévésedés merre tart pontosan.

Ez csak úgy szóba került, a magyar tévézés csúcsa

A WMN-en volt egy remek cikk az agglomerációs települések vízhiányáról. Azt hiszitek, hogy ebben aztán egyetértettünk, mi? Hát nem. Ahelyett, hogy elmesélném a témákat itt vannak azok a fogalmak, amiknek az ismerete nélkül teljesen felesleges egyáltalán belekezdeni egy ilyen vitába: szuburbanizáció, városszétfolyás és gerjesztett forgalom. Közben azért utána néztünk, a szóban forgó települések többsége (kivétel Üröm) a Fideszre, áttételesen pedig a rezsicsökkentésre szavazott. Amely rezsicsökkentés azt a pénzt csatornázza el a szolgáltatótól, amiből korszerűsítést, karbantartást és kapacitásbővítést lehetne végezni.

Amúgy a végén ugyanannál a vitánál kötünk ki, amit vagy száz adás óta folytatunk: mi van akkor, ha az egyéni érdekek és a közösség érdekei nem esnek tökéletesen egybe?

Ide még érdemes meghallgatni a 99 percent invisible podkaszt The Gruen Effect című epizódját, ami azt meséli el, hogy Victor Gruen, egy bécsből amerikába menekült zsidó építész hogyan találta ki a mall-t, azaz a hipermarketet. És hogy szegény Gruen az európai jellegű közteret akarta Amerikába importálni, ahol az a fajta belváros már megszűnt, amit az európai városokból ismerünk, de ehelyett hozzájárult a belvárosok további erodálódásához. Na így menjen bárki wesztendezni.

Illetve beszéltünk a zoningról, ami miatt a családi házas övezetekben nem lehet még egy kávézót sem nyitni - mert az lakó zóna -, és az autó köré felépített városokról is.

Sajátélmény

Ferenc villanyt szerelt a családi nyaralóban, Kelt pedig elmesélte, hogy milyen volt egy olyan lakásban csillárt cserélni, ahol az előző szerelő csak kék vezetéket használt. (Spoiler: szívás.)

Aztán emlegettük a játékból tanulást a Car Mechanic Simulator kapcsán, ami Kelt Patreonján már cikk formájában is elérhető. Remek játék, bármennyire nem ilyennek tűnik elsőre.

Itt előkerült egyrészt a Jaguar XJ220, másrészt pedig a Brunei szultán öccse, Jefri herceg, akit akkor pofoztak ki a családból, amikor már 1,48 milliárd dollárra rúgott az általa elsikkasztott vagyon. Az adásban csak száz darabos autógyűjteményt feltételeztünk - ugyanennek a családnak egy másik hercege szerezte be a hat legendás Ferrari FX-et, ami Ferrarik és versenytechnológia összegyógyításával készült - de valójában 2000 luxusautót gyűjtött össze. És ez még csak nem is a drága hobbija.

És pár szót beszéltünk arról is, hogy a felesleges dolgok tudása mire jó.

Üzleti blokk

Sunny Balwaninak kinéz vagy húsz év börtön a Theranos-ügyből kifolyólag. Tizenkét vádpontban találták bűnösnek, ez azt is jelentheti, hogy a hátralevő életét börtönben tölti.

Elon Musk megpróbál kissasszézni a Twitter felvásárlásából. Hetedhét országra szóló per lesz ebből érthető módon. Már amennyiben a szerződések jelentenek bármit, illetve a Twitter nem szeretne lemondani egymilliárd dollárról (minimum!) és a részvényesek is jól viselik, ha egy üzleti kalandor meghintáztatja a befektetéseik értékét.

Kütyü

Rákívántunk a hamarosan beszerezhető, és tök drága, Pixii kamerára.

Illetve rácsodálkoztuink arra, hogy az Apple apróságokkal szúrta el az M2-es MacBook Pro legolcsóbb modelljét.