Tag: EU

#378. Okosjószág adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Design Terminal startuplexikon, Hímes, Feriverzum az Internet Hungaryn, Titanfall 2, Meta Quest Pro, önmegkérdőjelezésmentes cégkultúra, Luminar és TouchRetouch, Google Pixel esemény, EU és USB-C, Airtag-es bringacsengő, elindult a Matter IoT szabvány, IKEA smart home hub megújulás, kesztyűtartó nyitás, Earfun Air S, villanyrendszámtábla.

A Formaterv Állomás nyelvtisztító szótárat adott ki a nekirugaszkodó vállalkozásokkal foglalkozó szakemberek számára. Le lehet tölteni hordozható dokumentumban (PDF) az Állomás ottlapjáról.

Itt aztán beszélgettünk arról, hogy egy startupnak kell-e profitot termelnie, és ha nem, hanem exitre építik, akkor a végén ki fizeti a révészt. Az egyik biztos dolog az életben, hogy valahogy azt az oboloszt meg kell keresni, különben nem visz át minket a révész. Mindenesetre várjuk azokat az elemzéseket, amikből kiderül, hogy mennyi pénz ment bele a magyar startuposzférába és ebből milyen érték kreálódott. Illetve a jól dokumentált bukástörténeteket, mint a Himesé is volt.

Feri a VRviharban

Ferenc az Internet Hungary konferencián járt, sőt tartott egy kerekasztalbeszélgetést is a Horizon Worldsben, ami a Meta (szül. Facebook) saját virtuális világa. Aki látta annó a Second Life-ot, annak ezt egyelőre nem kell még kipróbálnia, pont ugyanolyan tré, csak eltelt azóta vagy 15 év. A rajongók itt megnézhetik Ferit a VR-ben.

A Metánál azóta napi parancsban van, hogy az alkalmazottaknak használni kell a Horizon Worldsöt, mert eddig mindenki rühellte. De ahelyett, hogy erről beszélnénk tovább, meghallgatjunk inkább az Emil Rulez vonatkozó slágerét.

Illetve meg kell említeni, hogy a 2D-s megjelenítőn látható immerzív, a játékost bevonzó 3D-s játék létezik. (Például a Titanfall 2.) És nem kell hozzá párszáz (vagy ezer párszáz, mint a Meta Quest Pro) dolláros headszet.

Még mindig a cégek

Warren Craddock megírta, hogy a legutóbbi három munkahelyén hol csúszott félre a termékfejlesztés. Mivel a három helyben ott volt a Lytro kamera és a Google Glass is, ezért a véleménye érdekes. (Amúgy, hogy a statisztika ne javuljon, most a Waymónál van.)

A legfontosabb, amit meglátni vél, hogy kilakul egy csoportgondolkodás, ami egyszerűen letagadja a termék legnagyobb problémáját. Magyarul a Glass alkalmazottak szerint nem nézett ki röhejesen és nem zavarják a felhasználót az értesítések, a Lytro pedig reménykedett abban, hogy a gimis fizikakönyvet le lehet győzni.

A harmadik hely a Google Clip okoskamerája volt, ami magától fotózott nagy tokájú fotókat az összes ismerősünkről. Ferenc szerint ezt mára kikerekít az MI, Kelt szerint a nem létező pixelek újratermelése ennyire nem egyszerű. Innen a klasszikus képjavítós supercuthoz mentünk tovább.

Ami tanulság, hogy a Setapp előfizetésen belül van Luminar. Illetve volt némi vita arról, hogy a Topaz különböző képjavító algói mennyire jók.

Superresolution, ami egyfajta választ ad a fentiekre. Persze ettől a térfigyelő kamerája nem fogja felismerhetőre rajzolni a tolvajt, de képet ad majd. A jóisten óvjon attól, hogy ez alapján például a rendőrség intézkedni kezdjen.

Néznivaló

A hét krimisorozata a Lewis, ami magyarul Lewis - Az oxfordi nyomozó néven fut. Nem összekeverendő az Oxfordi gyilkosságokkal, ami szintén egy brit krimisorozat, szintén jó, még átfedés is van a kettő között, de csak egy másik sorozatról van szó.

Volt Google esemény kicsit jobb telefonnal és a lakásból nem kivivős táblagéppel, amihez menő dokkoló is jár. Közben Vlad Savov ex-Verge újságíró szerint a Samsung az utolsó nyugaton is teljesen komilfó gyártó, amelyik androidos készülékeket ad el. A többi vagy kínai vagy eladta a telefon üzletágat.

Az EU szabványosítja a kütyük töltőcsatlakozóját, mindenre USB-C-t kell rakni. És ez jó.

Kütyü

Terveztek Ferinek bringacsengőt, amiben el lehet rejteni egy Apple Air Taget.

A Matter, az okosotthon rendszerek eszperantója - na jó, lingua francája - elindult. Ezzel vegyesvágott eszközökből is lehet majd okosotthont építeni. Cserébe az Ikea Mattert is támogató hubja drágább lesz, a Dirigera hub 25-30 ezer forintba is kerülhet majd.

Menüből nyitható kesztyűtartó, mert ezt tényleg meg kellett oldani. És ugyanilyen naggyon fontos probléma az előfizetős okosrendszám is.

Ferenc ismét fülest vett: Earfun Air S.

#333. Tízhatványos adás

On By pohlyferencIn podcast6 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Különkiadás! Témánk a nagyságrend, avagy mennyi pénz mire elég? Értjük-e a milliárdot, illetve mit lehet venni 10 forintért? Hány stadionba kerül egy Jeff Bezos jacht? Mennyi volt a Cray X-MP szuperszámítógép 1985-ben? Mennyi a pedagógusok keresete Magyarországon? Mit fizetünk meg, amikor mobiltelefont veszünk? 1 forinttól 1000 milliárdig a tíz hatványai.

Előhang

Eames-éknek leginkább a nekik emléket állító oldalon lehet utánaolvasni, és érdemes is, mert hatalmas hatású tervezők voltak. De hogy mégse az legyen, hogy elküldünk egy linkre titeket, van két videónk. Az egyik a tíz hatványairól szóló Powers of Ten.

A másik pedig az, amiben Ice Cube az Eames-ék által tervezett házról és úgy általában a házaspár fontosságáról beszél.

Let’s talk about money

Az adás arról szól, hogy mit lehet kapni egy, tíz, száz, ezer és így tovább forintokért. Kivételesen nem lehet hozzá igazán jó naplót írni, mert hát elmondjuk szépen sorban. De azért az elhangzó jószágok és állítások egy része itt van.

1 forint

A pénzérmét akkor vonták ki, amikor az érme fémtartalma már régen magasabb volt, mint amennyit a pénz ért. Ma gyűjtői darab, annak viszont nem drága. Jó alkalom áttúrni a lakást, hogy van-e otthon egy marék 1-2 forintos.

10 forint

Már van ilyen érménk, de semmit sem adnak érte.

100 forint

Egy doboz gyufa ára, vagy ha megfejeljük ötven forinttal, akkor egy tízes csomag Orbit rágót is adnak. Gombóc fagyi még nem jár érte, de vagy három SMS-t el lehet belőle küldeni.

1000 forint

Két sör a kocsmában, három a boltban. Vagy három buszjegy bármelyik nagyobb magyar városban. Esetleg egy GPS chip ára. Valószínűleg kevésbé érdekes arduino szenzorokat is adnak már ennyiért

Ha pedig az ezret számnak tekintjük, akkor egy már kényelmesen nagy könyvtár ekkora. Ja, és se keresztbe, se hosszába nincs ennyi kilométer Magyarországon.

10 ezer forint

Na ez már pénz. Persze ha az ember feltör egy tízezrest, akkor úgy issza fel a világ a visszajárót, mint a sivatag a vizet. De ez nagyjából egy szabadúszó óradíja, vagy egy takarító 3-4 órájának ára, két matek különóra ára, esetleg egy szeánsz egy pszichológussal. Nagyjából.

Más megközelítésben fél tank (22 liter) benzin ára, egy első osztályú retúr jegy IC-n Budapest és Miskolc között, egy drága butateló, egy nagyimobil.

Az átlag (!) magyar család pedig egy 2019-es felmérés szerint ebben a nagyságrendben tud félretenni. Egészen pontosan 22 ezer forintot havonta.

100 ezer forint

Egy alsó-középkategóriás nem feltétlenül kínai telefon ára. Okos, nem akármilyen! De ez az az összeg, amennyiért lehet egy új tévét, hűtőszekrényt, tűzhelyet venni, ha nem teszkó sajátmárkásat vagy Candyt választ az ember. Azzal ne álltassuk magunkat, hogy ezek a háztartási gépek már a jó kategóriába tartoznak.

Emberek dolgoznak ebben a nagyságrendben lévő pénzekért. Itt van például a pedagógus bértábla, amin a számok bruttó számok, ha valaki esetleg sokallná őket. Bár meglepődnénk, ha lenne ilyen. A Budapest Schoolban pedig 140 ezer forint a tandíj egy hónapra.

A nagyságrendet nem elhagyva a magyar családok felének 355 ezer forint megtakarítása van.

Száz-százötven ezer forintért lehet venni pár hónapnyi műszakival rendelkező használt autót, ami az embert elhurcolja addig, amíg le nem jár a papír és be nem tolja a bontóba. (Pl. “foglalkozós” Renault Laguna) Most hasonlítsuk össze az összeget az IC-jegy árával.

1 millió forint

Egyrészt az a pénz, ami mindenkiben a sok pénzként él valószínűleg, másrészt az az összeg, amit az ember élete bizonyos pontjain a kezében tart: autóvásárlás, lakásvásárlás vagy ezek eladása, öröklés, satöbbi.

A kormánytagok is ekörül keresnek havonta - plusz bizottsági ez-az - de ne féltsük őket. Amúgy nem hülyeség, ha egy honatyát nem tud zsebből megvenni egy ötfős bété.

Egy havi 350 nettót kereső ember - szintén nem elképzelhetetlen összeg - évi 4,2 milliót visz haza. Amiért vehetne kettőt a legritkább Warhammer járművekből - igen, ez egy játék -, ami a Thunderhawk Gunship.

10 millió forint

Nagyon sok pénz, amiért még nem adnak lakást. Illetve Budapesten találtunk párat, de azokat fel kell még újítani és utána is nyomorultul lehet bennük élni. Egy panellakás inkább 30-40 millióba kerül, bár külső kerületekben láttak már olcsóbban is.

Adnak ennyiért használt Teslát vagy limitált kiadású könyvet a Ferrariról. A Taschen óriási méretű, Tibet freskóiról szóló kiadványa - amihez saját asztalt adnak - már megkapható 2,8 millió forintért, olcsó a ferrárishoz képest.

Az egy főre jutő pénzügyi megtakarítás - megint átlag! - 5,8 millió forint fölött van, írja egy másik kutatás. Aminek a linkjét elfelejtettük elrakni. Feketepont beírva.

100 millió forint

Ez az a pénz, ami jó ha ott van az ember zsebében, ha Pest megyében építkezik. Nem garantált, hogy el is költi az egészet, de nem szabad erősen kötődni hozzá. Ennyiért adnak kisebb budai villákat is, nagyobb családi házakat, ezzel még nem érkeztünk meg a mindent vastagon borító luxusba.

Igaz, ennyiért már S-Mercit és Maybachot is adnak. Megkockáztatjuk, hogy Bentleyt és Rolls-Royce-ot is. Szupersportautót nem feltétlenül.

300 millióért lehet venni olyan eleve drága bort, ami egy évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Vagy ritka Supar Mario játékot, de ahhoz több százmilliós érme kell.

1 milliárd forint

Az összeg, amire nem számítunk, hogy valaha látunk ennyit. A 100 milliónál se vastag a remény persze. Pedig ennyit lehet lottón nyerni még.

Vagy, ha te vagy a MÁV, ennyit fizetsz egy mozdonyért nagyságrendileg.

10 milliárd forint

Ennyi azoknak az adó egyszázalékoknak az összege, amiről évente nem rendelkeznek a magyarok, ami miatt a kormány úgy költi el, ahogy jónak látja.

Kábé négymilliárd forint volt 1985ben a Cray X-MP1 szuperszámítógép, ami 800 megaflops teljesítményre volt képes. Ma az RTX3060 videokárty 200 ezer megaflops teljesítményre képes.

A Nemzeti Filmalap kábé ebben a nagyságrendben költ filmkészítési támogatásra egy évben.

100 milliárd forint

Nagyfiú liga, megjöttünk. Két darab 100 milliárdos bankjegy kell, hogy vegyünk egy Puskás Arénát (190 milliárd). 147 milliárdba kerül Jeff Bezos jachtja, amihez jár egy kisebb, de helikopter leszállóval szintén rendelkező segédjacht.

Vagy ez az a nagyságrend, amiért az Egyesült Államok kormánya fellövet a SpaceX-szel egy Falcon 7-es rakétát szigorúan titkos rakománnyal.

1 Mészáros Lőrinc

Másnéven 407 milliárd forint. Ennyi a becsült vagyona.

1000 milliárd

Elképzelhetetlenül bitangsok pénz. 1500 milliárd az összeg, amit bele akart önteni az EU a magyar egyetemekbe.

Ha viszont számként kezeljük, akkor eddig elszámolni 285 évbe tartana. És akkor még nem is aludtunk.

10 ezer milliárd

Az a nagyságrend, amiben az ország egyéves költségvetése mozog.

#282. Pinceátlag adás

On By pohlyferencIn podcast5 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Felvételi, meleg férfiak Kádár alatt és veteránok a felhők felett, gépi szinkrontolmács a telefonodban, Susotázs, Visa bevásárlás, a tökéletes vajazókés, Baby Yoda születési adatai, kábelesszatyor-felmérés, betarthatatlan GDPR, mobiltiltás Vermontban és a legtudományosabb hókaparó.

Ferenc gyermekei, akikről egész sokat beszélünk, amiért cserébe biztos kirugdossák majd a kezünkből a járókeretet előbb-utóbb, felvételiztek. Ennek kapcsán beszéltünk arról, hogy miben különbözik a 4, 6 és 8 osztályos gimikbe írandó felvételi, kiszúrás-e a gyerekekkel olyat számonkérni, amit az iskola nem tanít, és hogy működik fiatal tiniknél a vizsgadrukk. Aki neki akar szaladni a hat- és nyolcosztályos felvételinek, itt megleli.

Keltnek épp megint van HVG 360 előfizetése, aminek hála megnézte a Meleg férfiak, hideg diktatúrák dokumetumfilmet. Egykori kollégánk rendezte és arról szól, milyen volt melegnek lenni a Kádár-rendszerben. Ha másért nem, azért fontos ilyeneket nézni, mert segít megérteni a kisebbségi létet.

Keltpercek: a kisebbségi lét megélése a magyarországi mindennapokban ritka, pedig ez kell ahhoz, hogy kellő empátiával beszéljünk a határon túli magyarokról, melegekről, cigányokról vagy mondjuk a nőkről a munkahelyen. Egyik kérdés sem annyira egyszerű, mint amennyire a politikai diskurzus láttatja.

A HVG 360-on van fent Hernáth Csaba Veteránfilmje is, ami öreg vadászpilótákról szól.

Technológiai rovat

A Google Assistant tud fordítani, még akár magyarról is. Gondolkodtunk, hol lehet ez jó. Turistáskodva például lehet jól jön, bár a mindig bevált mutogatás sem elvetendő.

Ezt a fordítós dolgot a Microsoft is demózta anno egy Office imázsfilmben. Ami nem rossz, de minden imázsfilmek vagy jövőkép-filmek legjobbja az AT&T You Will! című reklámsorozata. Anno mindenki kiakadt rajta, ma pedig a bemutatott technológiák és gyakorlatok többsége teljesen bevett dolog.

A tökéletes kergetése

A Visa megvette a Plaid nevű fintech API-kat építő startupot valami egészen szép összegért. Az 5,3 milliárd dollárt főleg azért fizették ki, hogy még véletlenül se jöjjön - mondjuk Mastercard szponzorálással - egy olyan cég, ami kifogja a szelet a vitorlájukból.

Ezzel szemben a neten talált tökéletes vajazókés egyértelmű. Egy létező cucc tuningolása, ráadásul okosan. Az adás alatt meg is vettük Kínából egy klónját.

Baby Yoda rovat

Többen jeleztétek, hogy A Gyermek (ld. még Baby Yoda) sokkal később született, mint Yoda. Szóval nem lehet azonos vele. Jegyzőkönyveztük!

Aztán a Disney rendet vágott a nem engedélyezett kézműves Baby Yodák között. Nem mintha ettől hamarabb készülnének el a jobb egyedi figuráknál kicsit ványadtabbnak tűnő hivatalos plüssök.

Angry Staff Officer megírta, hogy a Star Wars első jó taktikusa a Manadalori. Ez a csávó profi katona és jól és viccesen ír.

Ti és mi

Nagyon sokan jeleztétek, hogy az első adás óta hallgattok minket. Megható ez. Igyekszünk felnőni hozzá.

I G // CC-BY

A hét kérdése: nektek is van használatlan, de “jó lesz még valamire” kábeles ládátok?

Szabályozás rovat

Betiltja-e az EU az Apple Lightning portját? (Nem.) Betartható-e a GDPR? (Nem nagyon, de hajlandóság se sok van rá.)

Aztán esett szó arról is, hogy hány német nagyvállalat kell egy reptér befejezéséhez? Ha ezt egy viccnek vesszük, akkor az a csattanó, hogy nem tudni, még nem sikerült nekik.

Egy szenátor a Duna-Tisza-köze méretű Vermontban a mobilok betiltását - nyugi, csak 21 év alatt - megpendítve érvel a fegyvertartás mellett. Tudjátok hogy van ez az amerikaiakkal meg az ő fegyvereikkel.

Végefőcím

Ez pedig a tudományos hókaparó.

#250. Toronyőrző adás

On By pohlyferencIn podcast4 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Világító vaddisznó és támadó fácán, Schengen helyesen, húsvéti megfejtés és a halként azonosított vízidisznó, bluetooth kesergő, a Notre Dame tanulságai és a legbunkóbb amerikai elnök, Tetris a vésztöltőben és a robotok elveszik a szánhúzó kutyák munkáját.

Sűrű hét volt ez barátaim. A legsűrűbb persze annak a kedves hallgatónknak volt, akinek Meti hallgatás közben fácán repül a szélvédőjének. (Fácán receptek erre.) Innen eljutottunk oda, hogy a német vaddisznókat tilos megenni, mert egyharmaduk radioaktív. A magyar vaddisznóállományban bukkantak már fel sertéspestissel fertőzött egyedek, de a Nébih nem nagyon szeret erről beszélni. Mindenesetre aki esetleg vaddisznót üt el, az inkább a cascót intézze el, ne azt keresse, mivel célszerű megtűzdelni a jószágot.

Aztán felmerült, az Anaconda című, egyik korosztálynak sem ajánlott pocsék film kapcsán, hogy felállhat-e az embernek a dzsungeltől. Nem tettünk igazságot!

Megfejtettük viszont, hogy Schengen egy bortermelő kisváros az eleve nem túl nagy Luxemburgban, aminek a kastélyát még Victor Hugo is lerajzolta. Illetve egy övezetnek a neve, aminek ugyan van némi köze az EU-hoz, de nincs teljes átfedésbe vele.

Victor Hugo az adás visszatérő figurája lett

A liturgikus naptár megfejtése

Húsvét egyrészt Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt vége. Ennek a vége a nagyhét, amikor Krisztust keresztre feszítik, harmadnapra feltámad, felmegy a mennybe, ott ül az atyának jobbján satöbbi. Ennek az időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. (Locsolkódni meg hétőn megyünk, ha megyünk. Mindenkinek jobb, ha nem.) Na de ebben sem egyezik meg minden keresztény egyház, további magyarázkodás helyett itt a Wikipédia vonatkozó passzusa:

1997-ben az Egyházak Világtalálkozója a szíriai Aleppóban megpróbált egységes módszert megállapítani a húsvét időpontjának meghatározásához.[9]: a húsvét időpontját a következőképp határoznák meg: a Jeruzsálem meridiánján észlelt tavaszi napéjegyenlőséget követő első csillagászati telihold utáni vasárnap. A változtatást 2001-ben vezették volna be, mikor a nyugati és a keresztény naptár szerinti húsvét egy napra esett. A megállapodás a mai napig nem lépett hatályba.

A pünkösd pedig az, amikor a Szentlélek szétárad a tanítványok között, nem mellesleg visszajön közéjük Krisztus, köszön, hogy békesség nektek, és elküldi az egész bandát tanítani, mert az a dolguk. A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon van.

A mit lehet megenni kérdéshez röviden visszatérve… na jó, itt megállunk, mert van egy nagyon fontos Douglas Adams meglátás, amit nem ismernek elegen. Azt írja tűnt mesterünk, hogy:

A főbb galaktikus civilizációk mindegyike három jól elkülönülő szakaszt élt át történelme során: Ezek a Túlélés, a Kíváncsiság és a Kifinomultság, más szóval a Hogyan, a Miért és a Hol fázisai.

Az első fázis jellemző kérdésfelvetése: “Hogyan szerezhetnénk egy kis ennivalót , a másodiké: “Miért kell ennie az embernek” , míg a harmadikat leginkább a “Hol vacsorázzunk ma este?” kérdésével lehetne jellemezni.

Vendéglő a világ végén (ford. Nagy Sándor)

Szóval a böjtben többnyire nem lehet húst enni, vagy legalább pénteken illik tőle tartózkodni. De több területen megoldották a szabály meghekkelését. Van ahol a hódból, máshol a vízidisznóból lett tiszteletbeli hal. Ugyanitt szó esett arról is, hogy nem mindegy, hogy valaki azért főz sört, hogy szerzetes lehessen vagy azért szerzetes, hogy sört főzhessen.

Ti mondtátok

Kaptunk bluetooth füles tippeket. Egyrészt azt, hogy a Sony WH 900* és Sony WF 1000x jól szól. Másrészt ugyanezt hangzott el a
Xiaomi Airpods Próról is a kommentek között Tamástól. Szóval úgy tűnik, hogy megéri költeni fejhallgatóra. Sultan pedig, a New Zound Studio hostja nagyjából arról világosított fel minket, hogy nekünk is csak dísznek van fül a fejünkön.

Notre Dame

Az Azonnalinak volt egy nagyon jó reggeli hírlevele arról, hogy a Notre Dame-ról mit lehet gondolni. Ugyanők - illetve onnan Pintér Bence - borították magukra az internet széplelkeit azzal, hogy le merték írni, hogy egy égő templom lehet szép.

A lényeg: a Notre Dame nem pusztult el, bár a tető beszakadt és a 19. századi felújítás során újraépített huszártorony is ledőlt. Azt, hogy pontosan mi sérült, az Örökségfigyelő összefoglalója remekül elmagyarázza. Egyébként az épület csodásan fel van mérve egyrészt LIDAR-ral, másrészt meg az Assassin’s Creed Unity-hez is készült egy nagyon részletes modell az épületről. (Gyönyörködni pedig Stephen Biesty grafikájában lehet.)

A Ubisoft egyébként pénzt is ajánlott a Notre Dame felújítására - meg Szeged is, mert kölcsönkenyér! - és egyelőre ingyen lehet letölteni a Unityt, hogy addig is lehessen mászókázni a Notre Dame-on. PR, PR, de csak kedves gesztus.

Donald Trump amerikai elnök persze megint bebizonyította, hogy hülye. Most éppen azt javasolta, hogy tűzoltórepülőkkel kellene oltani az égő katedrális. Nem is csapná szét az egészet. Drónok viszont voltak, Mavicekkel mérték fel, hogy hogyan lenne célszerű oltani vízsugarakkal a templomot. Nyilatkozó tűzoltókkal viszont tele az internet, egy például itt magyarázza el, hogy nem egyszerű meló egy nagy égő épületet oltani. Például mert nem cél, hogy közben tucatszámra égjenek bent a tűzoltók.

Apróságok

A Boston Dynamics kutyarobotjai masíroznak.

A kínaiak pedig gyártottak tetriszes powerbanket.

#248. Tűzoltóváza adás

On By pohlyferencIn podcast5 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Morális gyűrődési zóna, podcast ajánló, avagy kinek jó a Brexit?, szülinapos monopol-Gmail, passzolnak-e a nőkhöz a biztonsági övek, Samsung váza háztartási tüzek ellen, Nintendo kartondoboz, társas-tablet, e-roller Budapesten és a matricákkal hekkelt Tesla.

Csőgázzal indult el az április, kedves hallgatók, tudomást sem véve arról, hogy mi még az óraállítást sem aludtuk ki. Én (Kelt) legalábbis biztos nem. Egész héten autopilótán vagyok. Na de panaszkodás helyett adásnapló következik.

A morális gyűrődési zónát választottuk a hónap kifejezésének. Nem mintha amúgy gyakran állapítanánk meg, mi a hónap kifejezése. Olyan ez, mint a bűnbak, beültetik egy automatizált rendszert felügyelni, tudva, hogy az emberek nem szeretik felülbírálni az automatizált rendszereket, ellenben ha bármi baj történik, azt rajtuk fogják leverni.

A Vendéglő a Világ Végén a brexitről, a demokráciáról és a következményekről beszélt - ez az adás -, bár Ferenc hiányolta, hogy nem magyarázzák meg, miért kezeli mindenki gazdasági öngyilkosságként, amit a britek csinálnak. Hallgassatok ti is VVV-t, és ne legyetek britek. A Goldman Sachs egyébként azt hozta ki, hogy a brexit szavazás óta heti 600 millió fontot veszítenek miatta a britek. A minimum, aminek történnie kellene, hogy egy ország rájön arra, hogy elveszítette a gyarmatbirodalmát, bármennyire hangosan énekli is a God Save The Queent.

Még további brexit: még mindig nem tudni, hogy a Leave kampány számláit ki fizette, pedig egész sokat költöttek.

Aztán a Xab és barátai applefan szuperpodkaszt kapcsán beszéltünk arról, hogy az Apple News jó termék-e vagy sem. Természetesen a kérdés elméleti: a News nem érhető el az Egyesült Államokon kívül. A sajtó szempontjából is érdekes a kérdés. Gyors fejszámolással arra jutottunk, hogy az első napokban összeszedett előfizetők egy-egy újságíró bérét fizetik ki egy lapnak. Lesz ez több is, persze, de a szerkesztőségek csökkenését ennyi nem állítja meg.

Amelyben a boldog szülinapot dalt énekeljük

A Gmail betöltötte tizenötödik évét, lesz benne dinamikus elem, úgy is, mint a Google belegyógyítja a mobilos böngészéshez kitalált AMP szabványát. Ezzel egyrészt kényelmesebb lesz a felhasználóknak, másrészt a Google felülírja az emaillel kapcsolatos elvárásokat. Ezt a stratégiát amúgy a Microsoft találta ki, az amerikai Igazságügyi Minisztérium embrace, extend and extinguish-nek nevezte el.

Innen elkanyarodtunk arra, hogy Kelt hülyének nézi-e az egész világot? (Nem.) Vagy bízik-e az iparban? (Dettó nem.) És hogy létezhet-e olyan, hogy egyes termékek tervezése közben kifelejtenek szempontokat. Ezen egészen jól elvitatkoztunk adás közben, de egyikünk kezében sem voltak tények. Az a feneség a felvételben, hogy ami előtted van, amivel készültél, az megvan, de nagyon nincs lehetőség guglizni miközben be van kapcsolva a mikrofon és beszélgetünk. Adás után viszont van lehetőség keresgélni, de az már csak a következő heti műsorba tud bekerülni. Na a következő sztorik ezért nincsenek benne az adásban.

2011-ig az autócégek töréstesztjeiben csak egy “szabvány” méretű babát használtak. A szabvány méret nagyjából az átlagos féri méretének felelt meg. A női test arányai azonban mások, a nők jellemzően alacsonyabbak, a tesztek pedig ezt nem vették figyelembe a töréstesztelés első harminc évében. Ennek pedig az az eredménye, hogy az apróbb termetű babák bevezetése előtti autókban 47 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg a biztonsági övet bekötő női sofőrök. Ha a kisebb sérüléseket is számoljuk, akkor az arány 71 százalékra ugrik.

Fotó: Mr. Gray

Ez a tesztbábus a legegyszerűbben elmesélhető sztori, de vannak még ilyenek. A Guardiannek van egy jó összeállítása munkaruhás ügyekről, sugárzási határértékekről, és arról, hogy a nők azért fáznak az irodában, mert az átlagos irodai hőmérsékletet az átlagos férfi anyagcseréjéhez állították be. A konstans fázás pedig szövődményekhez is vezethet.

Tanulság nincs. Talán csak annyi, hogy viseltessetek kétellyel a szabványokkal szemben is. Vagy legalább tegyétek fel a kérdést, hogy kik és mikor definiálták a szabványt.

Érdekes dolgok

A Samsung egy reklámkampányhoz legyártott egy kálium-karbonáttal teli vázát, amit egy tűz felett összetörve eloltja a tüzet. Nagyon lelkesek lettünk tőle, mert amúgy is illene tartani otthon tűzoltókészüléket. Ez meg még ráadásul váza is, akkor, amikor nem olt tüzet.

Aztán a Nintendo kiadott egy kartondobozt. Elég is erről ennyi.

The long search is finally over… 📱 #FindMyBrick pic.twitter.com/3yBIPJ2OPk— LEGO (@LEGO_Group) April 1, 2019

Aztán volt egy olyan is, hogy bemutatták a társasjátékos tabletet, ami nem tűnik teljes hülyeségnek. Persze én azóta vágyok hasonlóra, amióta az első, akkor még kisasztal méretű Surface gépet megláttam.

Fotó: Teray Tamás / Budapest New Tech Meetup

Jönnek Budapestre a Lime rollerei. Ha egy percre béreljük ki, akkor még olcsóbb, mint a buszjegy, utána viszont elszalad a költség. Nem egy kelet-európai árazás.

A Tesla is szív az adversarial patternekkel. Ezek azok a minták, amelyeket látva egy képfelismerő algoritmus elkezd vadul mást gondolni arról, mi van a képen. Esetünkben a Tesla azt gondolta, gyorsan át kell menni a szembesávba.

EU-s hírek

Az EU kitalálta, hogy reklámoznia kellene a GPS-nél pontosabb Galileo rendszert. A reklám szerint most aztán már tényleg nem tévedünk el a randira menet.

#247. Sweet 17 adás

On By pohlyferencIn podcast9 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Temesvár drótvágó hőse, upload filter és filter bubble, 6 gigás mobilos upload a Lightroom jóvoltából, Brave, űrlap-zsűlölet (Kréta, OTP, CIB, Posta), Pewdiepie hümmögés, lányűrséta és az öregecskedő szkafanderek, valamint Apple Card és a 21. századi tábortüzes dobozgitár.

A mit csesztek el mások és mit csesztünk el mi adása volt ez feleim. Kezdjük magunkkal, a múlt adásban kicsit elsietve hülyéztük le Troomf hallgató szerint Temesvár polgármesterét, aki levágta a keresztbe-kasba, városképileg kifogásolhatóak kihúzott netkábeleket. De legalább beszélhettünk egy kicsit Bokor Imre halhatatlan Kiskirályok mundérban című könyvéről, ami bemutatta, mekkora kupleráj volt a hadsereg a rendszerváltozás előtt.

Na és aztán innentől jött az új EU-s copyright direktíva 13-ik cikkelye, amiből a megszavazása után 17-iket csináltak, hogy nehogymár egyszerű legyen átlátni. (A linkadóról szóló tizenegyedikből meg tizennegyedik lett.)

Rövidbe a következőről van szó: 24 hónapjuk van a tagállamoknak arra, hogy a saját törvényeik közé beillesszék ezt a szabályozást. Utána a plaformszolgáltatóknak kötelező jelleggel meg kell tiltaniuk valahogy, hogy jogvédett tartalmak kerüljenek fel hozzájuk. Technikai megoldásról nem rendelkezik a törvény, de mit ad isten, nagyjából egy út látszik, az automatikus szűrés. Vagy persze lehet szabályos időközönként szüzeket és fekete kakast áldozni a keresztútnál, hátha az is működik. A cél, hogy a YouTube és a Facebook és a Google News - szóval általában azok a platformcégek, amiket eddig nem nagyon sikerült megadóztatni, mert ahhoz az EU-n belül kellett volna komolyabb konfliktusokat vállalni tagállamokkal - valahogy csak fizessenek már azért, hogy mások tartalmát használják.

Az optimista olvasat szerint ettől a dalszerzők és balett-táncosok úgy fognak úszni a Lajos-aranyakban, mint Dagobert bácsi egy különösen jó napján. A pesszimista szerint azok, akinek a megszivatására a törvény létrejött kifizetik majd a szűrőrendszerek kiépítését, amik viszont nem tesznek különbséget a jogos és jogszerűtlen felhasználás között - mert ilyet nem tud a technológia - ezért bár törvényi védelme van például a paródiának, mégis egy szegényesebb internet lesz a vége. Ja, a kis cégek meg megszívják.

A vitánk nagyrészt arról szólt, hogy ki hazudik nagyobbat az ügyben: a copyright lobbi (igen!), a tech lobbi (de még mennyire!) vagy esetleg azok az amúgy szakértők, akiket nem hallgattak túlzottan meg, mert hát jön az EP-választás és előtte át kell nyomni a törvényt. (Van most egy ilyen törvényhozási düh, ez a következő ilyen ügy.) Cserébe lesz marha érdekes végjáték. Mert egyrészt kiderülhet, hogy a törvény betarthatatlan. Másrészt a fiatal szavazók a közelgő választásokon szavazhatnak a törvényt támogató pártok ellen. Ez az amúgy sem ereje teljében lévő német CDU/CSU-nak (kezdőknek: Merkel pártja, még ha nem is róla szól már a sztori) is kellemetlen tud lenni, és hát a határozottságáról és karakánságáról hét határon át ismert Európai Néppárt (EPP) is megérezheti. (Utóbbi amúgy azt is, hogy a miniszterelnökünknek eddig mindent elnéztek.)

És még egy dolog, mint Columbo is szokta. A törvény tervezett hatásai mellett legaláb annyira érdekesek a nem tervezett hatások. A copyright egy piszok nagy terület, az amerikai Digital Millenium Copyright Act (DMCA) elfogadásakor se gondolta senki, hogy abból lesz még másolásvédett kávékapszula. Azt’ lett.

Zsűlölet

Történt még, hogy Kelt elhasználta az összes mobilnetjét, mert a Lightroom CC kérdés nélkül felszinkronizált hat gigányi raw képet a felhőbe. Ne légy olyan, mint Kelt, telepíts asztali Lightroomot. (Én is megtettem, a fene a helyspórolós fajtámat, elsőre is azt kellett volna.)

Aztán Ferenc elmesélte, hogy még mindig küzd a Brave böngésző használhatóvá tételével, miként disznó a jégen. Többnyire ha a privacy-védő dolgokat kikapcsolja, akkor már működik az internet. Igen, ma már minden weboldahoz adnak egy Stasi ügynököt is.

A fenti kapcsán Kelt elsírta, hogy az egy dolog, hogy minden link végén van ötmillió karakternyi tracking kód, a kicsit élelmesebb szolgáltatók pedig a teljes linket átírják, hogy aztán a bitrohadás egye meg az egészet, amikor a szolgáltató megpusztul és nem lehet feloldani a trackinges linket. De ami ennél is dühítőbb, hogy a podcastok fájlneveit is megfigyelésbaráttá alakítják, így aztán a letöltések mappában a Day_6_20190320_corydoctorow. mp3 jellegű fájlnevek helyett olyanok vannak, hogy 4c3fc22e-191e-4815-a366-c31797eb03fe_e1ed053805d99bf8b18096e6f503880d.mp3. (Nem kitaláció, a downloads mappából másoltam a fájlnevet.)

Ferenc erre elmondta, hogy a Kréta nevű digitális napló nem csak azért vacak, mert a belépési név egy halomnyi random karakter. Azért is, mert ezt nem lehet megjegyeztetni az appal, ki van véve belőle a lehetőség.

Innen pedig már egyenes út vitt az OTP és a CIB online kártyás fizetési rendszerének az anyázásához, amik olyan adatokat kérnek be, amiket nem ellenőriznek, amiket nem lehet megjegyeztetni, és amiket kézzel kell begépelni.

A pálmát a Posta viszi el, aminek sikerült olyan csomag tracking ellenőrzőoldalt fejleszteni, ami törli azokat a kódokat, amik egy karakterrel is hosszabbak a szabvány azonosítónál. Akkor is, ha az egy space. És természetesen tíz kattintás egy keresés elindítása.

Adásunk kérdése a következő: mikor lett minden ennyire szar?

Apróságok

A végén azért volt szó azért, hogy az edgelordok, mint Pewdiepie felelősek-e a fanjaikért. (Persze.)

Miért nem volt csak női űrhajósok által végrehajtott űrséta? (Nem lett volna biztonságos, ami a NASA sara, de bonyolultabb az ügy, mint elsőre tűnik.)

Milyen gitárral ül az ember a tábortűz mellé? (Kloos)

És érdeke-e az Apple hitelkártyája. (Nem.) Valamint milyen szépen trollkodja a Wall Street Journal az Apple-t a folyamatosan elromló billentyűzetei miatt.