Tag: Kína

#306. Té mint tuning adás

On By pohlyferencIn podcast6 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Jelentős vita az Index új szerkesztősége kapcsán, avagy vérszívó-e Soros, és hogy néz ki a magyar sajtópiac, fülhallgató-update, TikTok-update, USA erdőtűz-update, autógyűjtemény és Tesla-hacking, cookie consent és a Facebook rinyálása az Apple reklámblokkolós terve miatt, új Fairphone és a mérnök szeme.

Az adás felvétele pillanatában már az új csapat szerkeszti az Indexet. Ennek kapcsán arról beszélgettünk, hogy van-e értelme az első nap (vagy az első cikk) alapján megítélni a lapot. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy most bénázás megy. A sokat emlegetett céges kultúra, az intézményi tudás - legyen arról szó, hogy hogyan illesztünk be térképet egy cikkbe vagy kinek van aszpirinje a fiókban vagy mi a hír - kisétált az ajtón. Már akkor is megszűnt volna a lap, ha csak a többség áll fel az asztaltól. Mert nincs aki átadja, hogy "ezt így szoktuk".

Momentán egy raklap, innen-onnan összeszedett ember van. (Kevesebb amúgy, mint amennyi kell.) Nem egy újság. Ettől még lehet, hogy bejönnek a legrosszabb várakozások és az Index valóban egy rossz lap lesz. Vissza fogunk erre térni úgy két hét múlva.

Ennek kapcsán volt szó még arról, hogy hogyan működik egy lap, ki és mit csinál benne, miről beszélt Dull Szabolcs és miért kellene Ferencnek megnéznie a Band of Brothers-t, aminek már a címe is utalás a Szent Kriszpin napi beszédre.

Ez a nap Crispián névünnepe:
Ki e napot túléli s haza jut,
E napról hallva lábújjhegyre áll
S a Crispián nevére felszökell;
Ki e napot meglátja s agg leend,
Szomszédait évenkint majd e nap
Előestvéjén megvendégeli,
Így szólva: Holnap lesz szent Crispián;
Aztán feltűri öltönyújjait
És megmutatja sebhelyét. A vén
Sokat felejt; de bár mindent felejtsen,
Megemlékszik rá körülményesen,
Miket tett e napon …
Fiának megtanítja e regét,
És Crispin, Crispián soh’sem vesz el
Eme naptól világ végezteig …

Shakespeare: V. Henrik - bármit is mondott Kelt az adásban

Aki azt hitte, hogy itt már túl voltunk a kemény témákon, itt szaladtunk csak bele az erdőbe. Hazudott-e a kormány a kék plakátokon? (Igen.) Szerepelt-e rajta, hogy Soros György vérivó démon lenne? (Nem. Ugye senki nem vette komolyan?) Hány rétegből és médiafajtát használva épült fel a kormányzati kampány?

Itt pedig megtaláljátok azt a Sorosról szóló cikket, amihez hasonlót a magyar sajtó nem tudott letenni az asztalra. 1995-ös, ez azonban nem sokat von le az értékéből.

Végül még volt egy kis Budaházy Edda is.

Úgynevezett technológia

Ferenc kezd összemelegedni az Earfun Airrel, amit az előző részben még nagy elégedettséggel ekéztünk. Kaptunk persze tippeket is, bár nagyrészt olyan fülesekre, amik szintén nem tudnak mindent, de egy-egy területen jobbak.

Kína jelezte a ByteDance-nek, hogy ne nagyon jusson eszébe eladni a Tiktokot - vagy egy részét - holmi amerikai cégnek. A Tiktok pedig kiadott számokat. Az USA-ban valami hatvanmillió ember használja.

Ég Kalifornia. Kínai drónok nélkül egy kicsit nehezebb dolguk van a tűzoltóknak.

Vegyél autót, csak kicsit lopott!

Egy vezérigazgató remek szemmel összeválogatott drága vagy gyors vagy legalább érdekes autó kollekcióját árverezik el Amerikában. Valami 100 millió dollárt kellene összeszedniük, hogy kártalanítsák a csaló áldozatait.

Megvesszük vagy licenceljük a Teslát, amikor megvásároljuk? A Tesla különvéleménnyel rendelkezik, ha olyan tuningot akarnak a kocsiba telepíteni, amit meg lehetne tőlük is venni.

Nagy tech

Elharapózóban van a reklámblokkolás, és arra is vannak válaszok, hogy miért. Leginkább azért, mert az emberek unják, hogy sok reklám takarja ki a tartalmat.

Közben a Facebook nagy krokodilkönnyeket sírva félti a sajtót az Apple trakcing blokkolójától. Igazán szép tőle, nem? Közben a cég beleegyezett abba, hogy fizessen némi adót Franciaországban.

Kis tech

Kijött az új Fairphone, amit alkatrészenként is lehet tuningolni. Más kérdés, hogy nagyon drága. Annyiért kapunk egy középkategóriás telefont, amennyiért kevésbé környezetbarátból egy jóval erősebbet. A környezettudatosság pénzbe kerül. Ehhez van egy Mérnökszemmel poszt is arról, miért nem akarunk otthon cserélhető akkumulátort.

#287. Meti Heteor XX: Ozsvald Eszter

On By pohlyferencIn podcast1 Comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Mivel nagyon hiányzik a női szempont a geek kultúrából, ezért minden hónapban meghívunk egy vendéget az adásba, hogy egyenlítsük az arányokat és kimozdítsuk a gondolatmeneteket. Ezúttal Ozsvald Eszter robotikus-startupper-bokszolóval, a Notch alapítójával beszélgettünk.

Adásnaplóval nem igazán tudunk szolgálni most, de nagyságrendileg a következőkről volt szó: egyetem Amerikában, mit csinál az ember egy médialaborhoz hasonló helyen, hogyan építünk robothalat, mennyire terápiás dolog alkatrészeket beültetni egy prototípus NYÁK-ra, hogyan gyártat az ember hardvert Kínában, miért jó piac a jógatech, mit szólnak egy New York-i bokszteremben, ha az ember lánya megjelenik ott egyszercsak, és mit csinál majd Eszter tíz év múlva, ha úgy jön ki a lépés.

#278. Amiben leigázzuk Kínát adás

On By pohlyferencIn podcast5 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Steam kontroller, Symfonisk, kínai átverés, magyar zsebműholdak és a CHEOPS űrtávcső, villanyrepcsi, karácsonyi kütyülista, steampunk körző, Escobar telefon, mélytengeri állatok, szemét-export, távozó Googlerek és a lantcsemballó.

így ad el gint egy színész, aki mellesleg a ginmárka tulajdonosa is

Na de nem csak játék és mese az élet, amiben Deadpoolt nézzük égetett szeszekről beszélni. Kipróbáltuk a piacról épp kivont Steam Controllert, amit a Valve 5 dolláros darabáron szórt ki. Szóba került a Steam Link is, ami házon belüli játékstreaminget csinált, és azt is leépített végül a Valve.

Ferenc meghallgatta a Symfonisk hangfalakat, de nem volt elragadtatva. Mint ahogy amiatt sem, hogy a kínai csalók továbbra is csak levelezni szeretnének vele, nem pedig visszaadni a pénzét. Fel is idéztük a bokszerlázadás leverését.

Júlia nem akar a földön járni rovat

Lett két magyar műhold a nagy levegőégben a SMOG-P és az ATL-1. Az egyik az elektroszmogot mérő műhold tesztverziója, az utóbbi pedig szigetelőanyag űrbeli viselkedését vizsgálja. Ráadásul hamarosan pályára állítják a CHEOPS űrtávcsövet is, aminek szintén vagy magyar vonatkozása.

Jó is, hogy ilyen jószágok kerülnek az űrbe, mert eddig az derült ki, hogy nem embernek való vidék a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás miatt.

Az alacsonyabb légkörben is történtek dolgok: tesztelték az elektromotorosra átalakított repülőgépet, ami egy töltéssel 160 kilométert tud megtenni. Sajna egy pöttöm Cessna 1200 kilométert tesz meg egy tank benzinnel, szóval még van hová csiszolni a villanyos technológiát.

Kütyü rovat

A Wired karácsonyi ajándéklistája tele van olyan dolgokkal, amiket az ember nem venne meg magának, de ajándékba kapni szép dolog. A Leica kivétel, az túlzás lenne. Aztán Ferenc látott csodálatos kézműves körzőt, ami nem igazán körző, szerkesztéshez nem lehet használni, de mégis csak szép. Ehhez van szerkesztős mobiljátékunk is!

Pablo Escobar egykori drogbáró, akit a Search Bloc katonái lőttek le a kilencvenesek elején, testvére, a festői nevű TKTK piacra dobott egy brifkó alakú hajlékony kijelzős okostelefont. A fotók alapján úgy tűnik, hogy alapértelmezett escobaros háttérkép is jár hozzá. Dolgok, amiket még Escobarról lehet tudni: miatta vannak Kolumbia egy részén vad vízilovak.

Ferenc, aki amúgy nem szereti a polipokat, mutassunk rá ujjal, nagyon ajánlja mindenkinek a Deep Sea nevű weboldalt, amiből kiderül, hogy szabadtüdős merülésből mennyire jók az oroszlánfókák. Meg hogy mi a mélység titka. Ja és az is, hogy a Cuvier-féle csőröscet pedig, aminek eddig a nevét sem hallottuk, még lenyűgözőbb tengeralattjáró képességekkel rendelkezik.

Zöld rovat

Kína azt üzeni a világnak, hogy vége a jó napoknak, most már nem fogad be több műanyagszemetet. Mivel máshol nincs akkora feldolgozókapacitás egyelőre, ezért vagy kínos lesz az Egyesült Államoknak vagy Németországnak. Vagy persze van az a megoldás, hogy egy jobb sorsra érdemes afrikai országra lőcsölik le, ahol szomorú oroszlánok fognak lyukas gumilabdákat rágcsálni.

Elbúcsúztak a Google alapítói a cégtől. A vezető mostantól Sundar Pichai, de úgy, hogy azért Sergey Brin és Larry Page csak ott ülnek az igazgatótanácsban, és a részvényeiket sem vásárolta vissza a cég. A felelősség, hogy a mostani tüzeket eloltsa, mindenesetre Pichai-é.

Végül pedig a fenti jószág a lantcsemballó.

#271. Horgolásról személyesen adás

On By pohlyferencIn podcast7 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Figyelem, trágár adás! Benne gyalogoselütő automatikák, az NBA véleménye Kínáról, avagy meddig kell alányalni a diktatúráknak, valamint önkormányzati választási esélylatolgatás díszes káromkodásokkal sűrűn tarkítva.

Az elején, amikor a francia lovagok leíjászásáról - ld. még Warren Ellis: Crécy - és a szuperhősök rajongói leveleiről - ez meg a Dear Justice League-ben van - volt szó, még minden békés volt.

Aztán hirdettünk új podkasztokat is, mert *torokköszörülés* a Marie Claire írt podkasztot csináló nőkről - új elem: Fatimapanka - , aztán bejelentettek saját műsorokat is, mi meg hallottuk, hogy legalább a Golden Milk, az Ebédszünet és a Pizsamabuli adásaiba illene belehallgatnunk.

Itt aztán halál komolyan felmerült a kérdés, hogy hogyan gyártják a tollboákat. (Vagy a tollaskígyóról nyúzzák-e le?) És mi teszi lehetővé, hogy viszonylag alacsony áron be lehessen szerezni egy ennyire munkaigényesnek ható dolgot. Az innen továbbvezető forradalmi hevületet Arany János és a reformkor kapcsolatának felfejtése, majd pedig Petőfi szellemének megidézése táplálta. Petőfi ugyanis azt írta, ritka technofil verseinek egyikében, hogy:

Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.

Jelzem, pont ugyanezt várták az internettől is egy jó százötven évvel később. Az embert megváltó technológiába vetett hit csodás. De egyelőre nem minden technológia vált meg. A gyalogos elnemgázoló rendszerek például még vacak hatásfokkal működnek, mutatta ki az Amerikai Automobil Szövetség felmérése. Akit érdekel a fejlődés, tíz éve ezt tudta a Volvo.

Kína

Az NBA-ügytől indultunk, ami nagyon be akart törni Kínába, költött is rá milliárdokat, keresett is rendesen zsét, de csak nekicsattant a kínai cenzúrának. Itt a legjobb kérdés az az, hogy egy cég mikor mondja azt, hogy akkor mi ezzel a hatalommal nem bizniszelünk a továbbiakban. Nagy példák vannak a szemünk előtt jók is, rosszak is. Az egyik sarokban mondjuk az IBM és a harmadik birodalom, a másikban a leszerelendő szovjet tengeralattjárókat fizetségnek elfogadó Pepsi.

Az NBA nincs egyedül. A gyártási láncának nagy részét Kínában működtető Apple is szorul, a Blizzard játékcég is a játékosok egy része és a kínai akarat közé került, a luxuscégek pedig úgy esküdnek sorban hűséget, mintha nem lenne holnap.

A Digital Trends szerint időszerű lenne a Szilícium-völgynek kivonulnia az országból. Csak ez egy drága manőver lenne. Kérdés, hogy felvállalja bárki-e a veszteséget.

Itt kitértünk még az Olympus botrányra, ami egy egész jó sztori egy húsz plusz éve rejtegetett veszteségről és a becsület őrzéséről. Meg arra, hogy ki fizeti meg az USA-Kína kereskedelmi háború árát.

Választás

(…)kiáltja: pusztitás! megoldván
A harcz ebeit

végre megnéztem, hogy van a Shakespeare idézet magyarul.

Összefogás vs. pártépítés? Fideszes-e Kelt? Alkalmatlan-e Karácsony? Mit keres Tüttő Kata belvárosi polgármesterjelöltként a plakátokon? És úgy általában meddig kell még jó pofát vágni olyan alakokat beikszelve, akiktől - ahogy Pelevin írta - “akiktől mindenkinek hányingere volt az elmúlt húsz évben.”

Most szerencsére sok volt az új arc, lényegesen erősebb ellenzéki eredmény lett, mint amire számítani lehetett. És még Kelt tippje is bejött, hogy Borkai behúzza Győrt, mert ott a nagy botrányban elfelejtődött a kampányolás. Vagy legalábbis a sajtó nem volt vevő rá.

És most mi jön? Nem, nem a Karácsony. Hanem a munka.

#213. Robotbeszél adás

On By pohlyferencIn podcast17 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Google Duplex, elkattintott TESS, fizetős Landsat, Musk vs Trump, Station-túlbeszél, kínai autórádió, net a telekre, Google Drive NAS helyett, DMCA, viseltes iPhone X bőrtok.

A Hubble kiöregszik, a Keplerből kifogy a benya, de szerencsére már fent van az űrben a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső, amit április 18-án vitt fel egy Falcon 9-es rakéta. Az eszközről egyelőre szedik le azokat az idegesítő karcolásvédő műanyagfóliákat meg rángatják ki belőle a használat előtt eltávolítandó dolgokat. Na jó, szóval tesztek futnak. De tegnap a NASA közreadott egy két másodperces expozícióval készült első tesztfotót a TESS kamerájával, és oh my god, it’s full of stars.

Közben megy a gondolkodás, hogy a Landsat adatokat fizetőssé tenné az amerikai kormány. Ez általában véve szerencsétlen dolog lenne mindenkinek, aki épített arra, hogy jó és konzisztens minőségű műholdképekhez férhet hozzá egyszerűen.

Ide kapcsolódik: Elon Musknak, aki vagy hasonlít Donald Trumphoz vagy nem, azért lesz diszkonttégla-gyára, mert a másik cége által kilapátolt földdel és agyaggal kell valamit kezdeni. Ez azért okos.

Na jó, ezt csak erős lelkűek kattintsák le, mégiscsak dudaszólóval kezdődik.

Vadász, vadász

Ferenc ismét kipróbálta a Station nevű webes szolgáltatások használatára tervezett böngészőt. Még mindig vacak, nektek egyáltalán nem ajánljuk. Ugyanúgy, ahogy a chateket egy ablakba rendelő Franz nevű csodát sem. Nosztalgiával gondolunk arra, amikor nem minden egy böngésző volt. Emellett beszéltünk még egy keveset a Notion-ről és a Codáról is.

Feri autórádiót vesz egy marék mogyoróért Kínából. Egyrészt ebből megtudjátok, hogy soha nem tanul, másrészt van min izgulni. Fog-e működni a nagy zene?

A hallgató válaszol

Egyrészt köszönjük, a félhalott kínai androidos telóról megmenekültek múlt héten az adatok. A Mi cloud volt a megoldás. Másrészt kinek mi a bevett megoldása arra, hogy a telken legyen internet, de ne kelljen egész évben fizetni az előfizut?

A harmadik kérdés pedig az volt a héten, hogy miért is van az embernek NAS-a, ha épp most újul meg Google One néven a Drive és egy marék szotyoláért adnak majd egy terabájtot. Mi azt találtuk ki, hogy azért, mert 1, az ország bármikor letilthatja a Googlet (ez Feri félelme) 2, bármikor kivághat egy algoritmikus szűrőrendszer (ez Kelt kafkai félelme), és onanntól ebédszünetre vágyó fülöp-szigeteki moderátorokat kell meggyőzni vagy VPN-en kell egy digitális rezsiszilárdot megkerülni, hogy az adatainkhoz férjünk.

Itt belekeveredtünk egy olyan témába is, ami nem volt tervezve: kiszámítható-e, hogy merre fejlesz a Google és kényelmes-e a felhő. Feri szerint a mindennapokban sokkal kényelmesebb, Kelt viszont elsírta, hogy Outlookból Gmailbe meg Picasáról Flickrre költözött már és utál költözni.

És tudjátok mi újul még meg? A YouTube Google Play Red Music szolgáltatás. Egyelőre úgy tűnik, hogy a saját gyűjteményt feltöltő emberekre nem vagy nem nagyon gondoltak. Mázli, hogy néhány nagy koncert ki van adva CD-n is. Például a The Doors Felt Forum-beli koncertjei.

Épp csak említettük

Két adag érdekes iPhone tok. Az egyik a G3 iMaceket és iBookokat idézi. Ha több helyem lenne - egy szobával kábé - akkor lenne egy G3 iMacem, mert csak szép volt az a kistévé alakú vas, még ha a rajta futó OS9-et soha nem is tudtam szeretni. A Mac OS nekem 10.2 Jaguarnál kezd értelmes lenni.

A Verge-n pedig Dieter Bohn kikísérletezte hogyan lehet viseltessé alakítani egy bőr iPhone tokot, hogy ne nézzen ki vaciújnak.

A DMCA miatt egy pár termék nem létezhet, ezeket az EFF gyűjtötte össze. Bunnie Huang pedig próbál fejleszteni egy olyan médiakütyüt, ami ugyan nem törvényes, de okos.

Juteszembe, ahol mókusok vannak, ott történnek érdekes dolgok.

Kimaradt jelenetek

Minden adás után marad egy csomó linkünk, ami nem fér bele, mert eldumáltuk az időt. Eddig ezek az adásnaplóban hevertek, vagy megpróbáltuk őket átmenteni a következő hétre, ha annyira jók voltak. Na ennek most vége. Ezekről a témákról nem beszéltünk a mostani Metiben, de rajta voltak a radarunkon:

A fenti képet egy kedves hallgatótól kaptuk - köszi! - és vitára is bocsátjuk azonnyomban. Egy 400 fontba kerülő gépen pofátlanság-e alapfunkciókat további pénzért eladni vagy őrült nagy pofátlanság?

A Microsoft szerint a márkák brandingjének a következő lépése a megfelelő voice font létrehozása. Azaz, hogy olyan hangon beszéljen a csevegőrobotjuk, ami felismerhető és hozzájuk köthető.

Van egy jónak tűnő dokumentumfilm, amit meg kellene néznünk. Arról szól, hogyan nem találta fel egy cég az 1990-es években az okostelefont.