LG tévé médialejátszója és egyéb rémületek. Filmnézős ünnepek: Düne, Hawkeye, Don't Look up. Évértékelő: M1 chipek, farolás a Szuezi Csatornában, chiphiány, home office eszközök. Boldog Új Év!
Ferenc barátkozik a WebOS-t futtató új tévéjével, és borzasztó fogadalmat tett. Tíz éves NAS-át lecserélné valami olyanra, amiről kulturált módon lehet filmet nézni a tévén. (Például Plexszel.) Raspberry Pi alapon építene valami NAS jellegűt. Már zajlik a lebeszélése a Telegram csatornánkon.
Filmes rovat
A karácsonyi és ünnepek körüli semmittevés közben néztünk filmet elég sokat. Istenítettük a Dűnét, tulajdonképpen szerettük a Hawkeye sorozatot - bár abból a David Aja és Matt Fraction fémjelezte képregény az igazi - amit még Jeremy Renner sem tudott elrontani. Emellett mindketten megnéztük a Don't Look Upot, és nagyon nem értettünk egyet abban, hogy ez most jó film vagy sem.
Kelt szerint ha az ember igazán depressziós akar lenni, akkor Alex Steffent olvas. A világ vége pedig nem egyszeri esemény, hanem folyamat.
Milyen év volt ez?
Vacak. De voltak benne izgalmas Apple chipek, és kíváncsian várjuk, hogyan áll át a mobil számítástechnika ARM chipekre. Aztán megtanultuk, hogy a logisztikai rendszerünk korántsem annyira golyóálló, mint gondoltuk. Lásd még Steffen merevség elmélete. Velünk volt és marad a chiphiány egyelőre. És még az is lehet, hogy a home office is megmarad. Ha szerencsénk van, akkor csak azért, mert rájöttünk arra, hogy így is lehet dolgozni, nem azért, mert a nyakunkon marad a koronavírus. Idén tán arra is rájövünk, hogy a "gazda szemléli a jószágot" típusú középvezetőkre mi szükség van.
És itt mintha véget ért volna az év. Meg az adás is. Remélem mindenki kialudta magát. Ha nem, akkor január közepéig tulajdonképpen még szilveszter van.
Civil tudománykommunikáció járvány ellen, a magyar sajtó és a moderálás kötelessége, HBO GO: Betty, Netflix: Coded Bias, Vimeo: High Maintenance, mit vállalnának az emberek a home office megtartásáért, kertitörpék és az Ever Given, pert nyert egy dalit a Cisco ellen, az Android volt-e az oka az LG halálának, Spotify Car Thing.
Megkésett adásnapló írás történik, feleim. Az élet jön, mint a citromsárga bulldózer, és olyan nonsalansszal gördül át a terveinken, mintha direkt élvezné. A gondolatot tovább folytatni vagy Arany János Naturam furca expellas versének újraolvasásával vagy a Jurassic Park megtekintésével lehet. Na de lépjünk tovább.
A tudománykommunikáció hiányosságaira és a benne rejlő lehetőségekre is rámutatott a járvány. Jól író, egyszerűen fogalmazó és a beszélést felvállaló figurákból lette “híres” emberek. Nem celebek, hanem a tudomány oldalának hiteles előadói. Ugyanakkor azt is meg kellett értenie a népnek, hogy a tudomány nem deklarált igazságokkal működik, hanem folyamatosan megcáfolt, egyre pontosabb hipotézisekkel. Hogy ez idegesítő? Aha, van hogy az. De cserébe nem a bölcsek kövét kínálja, hanem alaposan körbejárt elméleteket. Az igazság nem kinyilatkoztatásokkal jön létre. Az egy másik műfaj.
Aztán itt volt szó arról is, hogy ezeknek a kutatások mentén dinamikusan változó hipotéziseknek a kommunikálásával a sajtó látványosan nem tudott megküzdeni. Nem tudnék olyan sajtóterméket mondani - újságírót igen! - ami következetesen meg tudta volna írni, hogy most egy X emberes minta szernint ez van, de holnap jöhet egy újabb, X+2 emberes vizsgálat, ami mást mond. Kínosan érezzük magunkat, ha be kell vallani, meddig tartanak a megértésünk határai.
A sajtó nem csak ebben sül fel, erre került elő a Totalcar román KRESZ-es cikke, aminek a megfejtéséhez még Google Translate is kellett.
**Kelt hisztije (repríz)**
Azzal folytattuk, hogy felelős-e egy sajtótermék azért, milyen kommentek vannak a Facebook oldalán. A törvény szerint nem, de mégis elkeserítő minőségű hozzászólások maradnak itt fent. Amely rossz minőségű - értsd: buta, rasszista, őszintétlen - kommentek valójában a brandet rombolják. Feri szerint a kommentelés eleve egy csökevény, Kelt meg idealista.
Itt folytunk át sorozatjánlóba: Betty, Coded Bias és High Maintenance volt terítéken. A középsővel nem voltunk elégedettek, mert Ferenc szerint nagyon egyoldalú. A Netflix nem híresült el, mint jó dokumentumfilmek gyártója.
A PWC felmérte a kornavírus átalakítja az irodahasználatot. Menjen közös térbe dolgozni, akinek van hozzá gusztusa.
Nagyobb jellegű témák
Törpehiányt okozott az Ever Given. Érdemes ennek kapcsán abba belegondolni, hogy a világ egy jelentős része ezek szerint kínából importálj a kertitörpéket, amike talán közlebbi helyen is lehetne használni. Furcsa világban élünk, ami nem is fenttartható. Vagyis most annak tűnik, de ha belekalkuláljuk az árba a törpemigráció környezetkárosító hatását, más lesz a végén a cech.
Meg vannak-e különböztetve a dalitok (régen őket hívták érinthetetlennek az indiai kasztrendszerben) a Szilícium-völgyben? Ha a dalitokat kérdezed igen. Valahogy sikerült megőrizni a 21. században egy olyan kasztrendszert, aminek semmi létjogosultsága sincs, de a nyugati jog nem gondolkozik benne.
Tíz éves cikk a HWSW-ből arról, hogyan nincs tere arra az androidot választó gyártóknak, hogy megkülönböztessék magukat. Jót vitatkoztunk rajta, hogy ez leírja-e az LG mobilpiaci csődjét vagy nem.
Apróságok
Az Apple és az iMessage témáját a következő hétre csúsztattuk tovább.
Azt vszon nem hallgattuk el, hogy a Spotify Car Thing néven egy autós szórakoztatós eszközt fog piacra dobni. De hogy ez hogy is csatlakozik mihez, annak a megfejtéséhez kellett pluz egy hét.
A DNS vizsgálata, a memoriter haszna, az Apple idegesítő menősége, a Nagy Egyenlőségügyi Összeveszés, a melegdetektáló MI fenyegetése, Magyarósi médiatörténeti pillanata, gazdagembering, Unitra és Hajdú D. András.
Levrov
Kálmán szólt nekünk, hogy nem Priscilla Chan a 23 and Me alapítója, hanem Anne Wojcicki, aki Sergey Brin felesége volt. Idekevertük akkor azt is, hogy a The Wirecutter már DNS-teszteket is tesztel. A legjobb tesztoldal, akárki megmondja.
Péterrel és Ferivel tök jót beszélgettünk az előző adás kommentjei között arról, hogy mire jó a memoriter, meg hogyan beszélgetnek egymással a szövegek. Ja, és az is kiderült, hogy az iskolában lehet sakkozni.
Zoli szólt, hogy balhé van a német szavazási rendszer informatikai részével. Ez alapvetően a következő adás témája lesz, de azért megemlítettük. Ide tartozik az is, hogy Magyarországon a Momentum kezdte el az elektronikus népszavazást emlegetni. Schneier profnak azért van ehhez egy-két szava.
Apple mise
Az Apple bemutatott egy iPhone 8-at, egy iPhone X-et, és kihagyta az számozásból a kilencest. A rossznyelvek máris azon poénkodnak, hogy ezzel a Windows számozását másolják.
Az eseményben az volt az érdekes, hogy milyen természetességgel mondják azt már más készülékekben elérhető funkciókra, hogy itt, most, először elérhetők. Illeve, hogy mindent lehetett szivárogtatásokból tudni előre. Azért az iPhone X arcfelismerős kamerája és a FaceID technológia egy kicsit érdekes. De ilyet se az Apple-nél látunk először.
Heti hülye MI
Remekül összevitatkoztunk azon, hogy az arcvonásokból az IQ-t, a pártszimpátiát és most éppen a nemi irányultságot megtippelő MI-t építő kutatócsoport a világ legnagyobb sarlatánja-e? Illetve ha egy fehéreken tanított neurális háló kihoz valamit, akkor vajon feketéken vagy ázsiaikon tanítva ugyanarra képes-e. És ha már itt járunk, egyáltalán mit ismert fel az az MI, ami csak a meleget és a heterót képes kezelni, más variációkat nem.
Sajátélmény
Kelt rácsodálkozott a logisztikára. A német Amazonról kiderült, hogy legalábbis részben egy lengyel logisztikai raktár, hogy csak Németországban van másnapi kiszállítás, és hogy mindezek ellenére is jó onnan rendelni, csak számolni kell azzal, hogy a csomag egy hét alatt jön meg.
Hajdú D. András egykori kollégánk és csodálatos fotós megírta, hogyan készít ő, aki nem cipel magával állványt, mert az csak hátráltatja, hajnalban fotót.
