Podcast: Download

Subscribe: RSS

Morális gyűrődési zóna, podcast ajánló, avagy kinek jó a Brexit?, szülinapos monopol-Gmail, passzolnak-e a nőkhöz a biztonsági övek, Samsung váza háztartási tüzek ellen, Nintendo kartondoboz, társas-tablet, e-roller Budapesten és a matricákkal hekkelt Tesla.

Csőgázzal indult el az április, kedves hallgatók, tudomást sem véve arról, hogy mi még az óraállítást sem aludtuk ki. Én (Kelt) legalábbis biztos nem. Egész héten autopilótán vagyok. Na de panaszkodás helyett adásnapló következik.

A morális gyűrődési zónát választottuk a hónap kifejezésének. Nem mintha amúgy gyakran állapítanánk meg, mi a hónap kifejezése. Olyan ez, mint a bűnbak, beültetik egy automatizált rendszert felügyelni, tudva, hogy az emberek nem szeretik felülbírálni az automatizált rendszereket, ellenben ha bármi baj történik, azt rajtuk fogják leverni.

A Vendéglő a Világ Végén a brexitről, a demokráciáról és a következményekről beszélt - ez az adás -, bár Ferenc hiányolta, hogy nem magyarázzák meg, miért kezeli mindenki gazdasági öngyilkosságként, amit a britek csinálnak. Hallgassatok ti is VVV-t, és ne legyetek britek. A Goldman Sachs egyébként azt hozta ki, hogy a brexit szavazás óta heti 600 millió fontot veszítenek miatta a britek. A minimum, aminek történnie kellene, hogy egy ország rájön arra, hogy elveszítette a gyarmatbirodalmát, bármennyire hangosan énekli is a God Save The Queent.

Még további brexit: még mindig nem tudni, hogy a Leave kampány számláit ki fizette, pedig egész sokat költöttek.

Aztán a Xab és barátai applefan szuperpodkaszt kapcsán beszéltünk arról, hogy az Apple News jó termék-e vagy sem. Természetesen a kérdés elméleti: a News nem érhető el az Egyesült Államokon kívül. A sajtó szempontjából is érdekes a kérdés. Gyors fejszámolással arra jutottunk, hogy az első napokban összeszedett előfizetők egy-egy újságíró bérét fizetik ki egy lapnak. Lesz ez több is, persze, de a szerkesztőségek csökkenését ennyi nem állítja meg.

Amelyben a boldog szülinapot dalt énekeljük

A Gmail betöltötte tizenötödik évét, lesz benne dinamikus elem, úgy is, mint a Google belegyógyítja a mobilos böngészéshez kitalált AMP szabványát. Ezzel egyrészt kényelmesebb lesz a felhasználóknak, másrészt a Google felülírja az emaillel kapcsolatos elvárásokat. Ezt a stratégiát amúgy a Microsoft találta ki, az amerikai Igazságügyi Minisztérium embrace, extend and extinguish-nek nevezte el.

Innen elkanyarodtunk arra, hogy Kelt hülyének nézi-e az egész világot? (Nem.) Vagy bízik-e az iparban? (Dettó nem.) És hogy létezhet-e olyan, hogy egyes termékek tervezése közben kifelejtenek szempontokat. Ezen egészen jól elvitatkoztunk adás közben, de egyikünk kezében sem voltak tények. Az a feneség a felvételben, hogy ami előtted van, amivel készültél, az megvan, de nagyon nincs lehetőség guglizni miközben be van kapcsolva a mikrofon és beszélgetünk. Adás után viszont van lehetőség keresgélni, de az már csak a következő heti műsorba tud bekerülni. Na a következő sztorik ezért nincsenek benne az adásban.

2011-ig az autócégek töréstesztjeiben csak egy “szabvány” méretű babát használtak. A szabvány méret nagyjából az átlagos féri méretének felelt meg. A női test arányai azonban mások, a nők jellemzően alacsonyabbak, a tesztek pedig ezt nem vették figyelembe a töréstesztelés első harminc évében. Ennek pedig az az eredménye, hogy az apróbb termetű babák bevezetése előtti autókban 47 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg a biztonsági övet bekötő női sofőrök. Ha a kisebb sérüléseket is számoljuk, akkor az arány 71 százalékra ugrik.

Ez a tesztbábus a legegyszerűbben elmesélhető sztori, de vannak még ilyenek. A Guardiannek van egy jó összeállítása munkaruhás ügyekről, sugárzási határértékekről, és arról, hogy a nők azért fáznak az irodában, mert az átlagos irodai hőmérsékletet az átlagos férfi anyagcseréjéhez állították be. A konstans fázás pedig szövődményekhez is vezethet.

Tanulság nincs. Talán csak annyi, hogy viseltessetek kétellyel a szabványokkal szemben is. Vagy legalább tegyétek fel a kérdést, hogy kik és mikor definiálták a szabványt.

Érdekes dolgok

A Samsung egy reklámkampányhoz legyártott egy kálium-karbonáttal teli vázát, amit egy tűz felett összetörve eloltja a tüzet. Nagyon lelkesek lettünk tőle, mert amúgy is illene tartani otthon tűzoltókészüléket. Ez meg még ráadásul váza is, akkor, amikor nem olt tüzet.

Aztán a Nintendo kiadott egy kartondobozt. Elég is erről ennyi.

The long search is finally over… 📱 #FindMyBrick pic.twitter.com/3yBIPJ2OPk— LEGO (@LEGO_Group) April 1, 2019

Aztán volt egy olyan is, hogy bemutatták a társasjátékos tabletet, ami nem tűnik teljes hülyeségnek. Persze én azóta vágyok hasonlóra, amióta az első, akkor még kisasztal méretű Surface gépet megláttam.

Jönnek Budapestre a Lime rollerei. Ha egy percre béreljük ki, akkor még olcsóbb, mint a buszjegy, utána viszont elszalad a költség. Nem egy kelet-európai árazás.

A Tesla is szív az adversarial patternekkel. Ezek azok a minták, amelyeket látva egy képfelismerő algoritmus elkezd vadul mást gondolni arról, mi van a képen. Esetünkben a Tesla azt gondolta, gyorsan át kell menni a szembesávba.

EU-s hírek

Az EU kitalálta, hogy reklámoznia kellene a GPS-nél pontosabb Galileo rendszert. A reklám szerint most aztán már tényleg nem tévedünk el a randira menet.