Tag: privacy

#368. Eltévedt űrhajós adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Fesshole, George számlanyitás és MagNet kártyás nemfizetés, e-bejelentő, eeszt, a van life kapcsolata a lakhatási válsággal, halottnagyi-deepfake az Amazontól, Mazurenko-bot, LaMDA és Blake Lemoine, DALL-E 2 és mini, abortuszhoz való jog védelme az USA-ban plusz a fegyvertartás szigorítása, a Mars-szonda valódi oprendszere, videokártya-bőség jön, startup-lufi plusz WeCrash, Obi-Wan, Top Gun Maverick, B-52 lezuhanás, a Tesla öröksége.

Jó kis régi internet élménnyel kezdődött a hét, Kelt rátalált az anonim vallomásos Fesshole csoportra. Itt minden égő dolgot be lehet vallani, és ezek rendkívül viccesek többnyire.

https://twitter.com/fesshole/status/1543586616089903106

Aztán volt szó arról, hogy a Magnet Bank szenved a digitális szolgáltatásaival, ellenben az Ersténél nem csak sima számlát lehet neten nyitni, hanem aztán meg mobilbankon mindenféle mást is.

Még az állami internetes szolgáltatásokban is találtunk jót. Az E-bejelentő határozottan úgy néz ki, mint amin lehet közművekkel kapcsolatos ügyeket intézni kényelmesen. A Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) is remek infókat ad, amikből sokat lehet megtudni egy kocsiról vásárlás előtt. Még az EESZT-t is tudjuk szeretni.

Furgonéletmód

A WMN-en volt egy cikk a vanlife-ról, azaz arról, hogy menjünk világgá egy kisteherautóval, aminek a csomagtartójába építettünk egy kisebb lakást. Egyrészt nagyon érdekes életforma, másrészt nehéz elvonatkoztatni attól, hogy egyfajta válasz arra, hogy egy mai huszonévesnek, ha adnak is hitelt és ha meg is van az önrésze, akkor is évtizedekre kell eladósodnia, hogy rendelkezzen egy panellal. (Van bé út is: a bérlés, ami a magyar viszonyok közepette nagyrészt létbizonytalansággal jár.)

MIKI Yoshihito // CC-BY

A fentieket érdemes megfontolni minden vanlife, vidékre költözős és kis otthonos tartalom előtt. Ezekkel amúgy tele van a Netflix, mert a gazdasági realitások és kilátások tárgyalása súlyosan balos dolog lenne, az meg mit keresne a tévében.

A hét legparább marhasága rovat

Halottak hangján is tud majd beszélni az Alexa. Amikor elkezdtek feltünedezni a filmekben a már nem élő színészek, azt hihettük, hogy nem fognak parább dolgok jönni, de nem, a digitális szellemidézés folytatódik.

Ide tartozik még, ha már belementünk, hogy Stephenson Gyémántkor regényének az MI-ábrázolása egészen érdekes. Illetve az AT&T You Will reklámsorozatát mindig meg lehet nézni, amikor felmerül, hogy amire régen félelemmel reagáltak az emberek, az mára megszokottá vált. Azt mindenki maga dönti el, hogy ez jó-e.

Előbányásztuk azt az esetet is, amikor egy fiatalon meghalt programozó barátai építettek egy csetrobotot, ami úgy beszél, ahogy ő tette. Az sem volt megnyugtató.

Aztán itt beszéltünk arról is, hogy Blake Lemoine, a Google felelős MI-fejlesztési csapatának etikus MI valamije - tudjátok, ez a Google-nek az a csoportja, ahonnan egy éve leléptek a vezető kutatók - megőrült-e, hogy a LaMDa nyelvi szoftvert intelligensnek tekinti vagy sem. A beszélgetés itt érhető el, döntse el mindenki magának. Levezetésként pedig játszottunk a Dall-e Minivel.

Álmainkban Amerika

A hét híre az volt, hogy az USA-ban Legfelsőbb Bíróság, amit telenyomtak konzervatív (esetünkben: a szöveghez ragaszkodó, nem ritkán a vallásos jobb álltal kedvelt) bírákkal, megszüntette az abortusz alkotmányos védelmét. Ezzel tíznél is több államban automatikusan tilossá vált bármilyen abortusz, és hol van még a vége.

Az ügy technológiai oldala, hogy azok a személyes adatok, amelyek a terhességet vagy annak megszakítását sejtethetik mostantól különösen veszélyesek. Mert, odafigyel, bárki beperelhet/feljelenthet bárkit, akiről úgy gondolja, hogy abortuszt végeztetett. Aki eddig úgy legyezgetett, amikor a privacy szóba került, mintha legyeket kergetne el, most újragondolhatja a pozícióját.

Az ügy másik érdekessége, hogy a Legfelsőbb Bíróságba vetett bizalom amúgy történelmi mélységekben van.

Ferenc hozott statisztikát, hogy nagyjából milyen a megoszlása az abortuszhoz hozzáférő és az attól eltiltott nőknek a világban.

Az űr a legvégső....

Chris Hadfield mindenkivel megetette, hogy Windows 98-at frissítettek egy űrszondán, pedig csak félreértette az ESA közleményét. Valójában a RTOS-t frissítették a Marsis űrszondán. Na erre majd visszatérünk. Az még viccesebb, hogy a teljes sajtó átvette ellenőrzés nélkül Hadfieldtől az ökörséget. (Kivéve az Űrvilág!)

Közben a kriptós piac beomlása miatt lassan lehet normális áron videokártyát venni. A bányászok aukciókat tartanak. És a Tom's Hardware kiszámolta, hogy csak az Ethereum bányászok úgy nagyjából 15 milliárd dollárt öltek bele GPU-ba az elmúlt másfél évben.

Kultúrrovat

WeCrashed, Börning, Top Gun Maverick és a Legal Eagle YouTube-csatorna. És ha ezek megvannak, akkor a következő heti adásban is van egy adag kultúra.

#288. Vörös halál álarca adás

On By pohlyferencIn podcast5 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Vírus, Apple bejelentés, elmaradások, Meti XX, Feri gamer lett (Detroit, Little Big Planet és The Unravel) és F1 dokut néz a Netflixen, Karotta Porschét restaurál villannyal, Google átadja a helyadataidat a rendőrségnek, a közeljövő utolsó konferenciája, puszi az üzletben, Skype a meetingen, vásárlás a téglaboltban, amatőr iPhone-fotóverseny.

Amióta adást vettünk fel, azóta is változott a koronavírus helyzet. Ennek ellenére nem tudtunk ellenállni a témának. Pláne, hogy a minden (GDC, E3, SXSW) elmaradása után az is kérdés, hogy lesz-e Apple bejelentés idén?

Közben megbeszéltük, hogy Kínában is több gócpont volt. Adás közben a New York Times térképét vettük elő. Azóta viszont kaptunk egy jobbat is, ami viszont kicsit ritkán frissül.

Önmagunk körbenyalása

Volt egy Meti XX adás, minden bizonnyal feltűnt. Lesz még ilyen, havi egy darab. Mi nagyon szeretjük ezt az ötletet, mert hát ha a techről beszélő pasikat - igen, minket is - leverjük cölöpnek, akkor a világ végéig meg van oldva a Duna árvízvédelme, annyian vagyunk.

Sajátélmény

Feri gamer lett, vagy legalább is végigjátszotta a Detroit: Become Human játékot. A sztori nem nyűgözte le, de a mire képes egy videojáték így az úr 2020. évében dolgok - például grafika - az igen. És végre megtanulta, mi az a QTE.

Gyorsan el is hangzott pár olyan cím, ami grafikában nem feltétlenül világbajnok, ellenben jó: The Shivah, Unravel, Magicka, Popup Dungeon.

Emellett megnézett egy csomót a Netflixen a Drive To Survive című F1-es dokumentumsorozatból. Amire Kelt rögtön rávágta, hogy From Rust To Richess és Rust Valley is van ám Netflixen, amiben kedves emberek hegesztenek roncsokat.

És innen kanyarodtunk el Karotta Porsche elektromosításáig onnan a 956-os Outlaw Porschékig meg az RWB-ig.

Amin vitatkoztunk

Jó-e hogy a platformcégeknél ott van minden adatunk, amit aztán kiigényelhet a rendőrség. Bízunk-e a hatalomban? Meg abban, hogy az igazságszolgáltatás előtt mindenki egyenlő? Ja és hogy van-e egyáltalán értelme elméleti vitákat folytatni. Csak erős idegzetűeknek, 18+ satöbbi.

Feri amúgy Evolution konferencián járt. Itt már nem dívott a puszi meg a kézfogás koronailag. Illetve volt szó még arról, hogy az Edigital polcairól repülnek le a kenyérsütő gépek, illetve, hogy a márkaépítés nem olyasmi, amit ki lehet dobni.

És hogy kérdéssel fejezzük be: mit gondoltok, hány százalékát adják az Edigital forgalmának az utcáról besétálók?

#253. Bazmegrumba adás

On By KeltIn podcast6 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Káromkodós robot, a digitális asszisztensek humora, gurusodó tech vezérek, privacy, Lawrence Page, Ferisegítenikell és a Facebook felelőssége az EP-választáson. Új adás, kísérleti technológiával. Fejeket behúzni!

Rinya

Drága kedves hallgatók, az elmúlt héten volt szerverhibánk, összehalta magát a podcast kikerüléséért felelős plugin, és még az eső is esik, mert senki nem szólt májusnak, hogy nem novembert kéne játszania. Ti mit csináltok az ilyen semmire nem motiváló időben? Mi késve érkező adást és ehhez képest is megkésve érkező adásnaplót. Mindenesetre most, ha minden igaz, mindenünk működik. Aki esetleg nem ér el adásokat, most szóljon!

Káromkodó Roomba, ő a kedvenc robotunk a héten

Ezután tippelgettem egy kört, hogy hány ember dolgozik a Siri kulturális érzékenységén, míg Ferenc el nem árulta, hogy a Xab és barátaiban százezer embert hallott. És ha már hihetetlen dolgok, az Apple-hez korábban lehetett Siri-ügyi kúlcárnak jelentkezni.

Oldies but goodies - Beardyman beatboxol egy tízéves videón

A hét kérdése, amire magunk sem tudjuk a választ, hogy a Her film asszisztensére vágyunk inkább vagy jobb lenne egy személyiség nélküli távirányító, aki nem akar vicceskedni.

Egy éve van Google Duplex - Ferenc kötelező közbevetése ehhez az, hogy egy év az semmi - és egyelőre nem következett be az az őrült nagy forradalom, amit ígért. Hátráltathatja az is, hogy Amerikában még mindig dúl a robothívás pestis.

Ceósimogató

Valahogy felmerült, hogy mit csinál mostanában Lawrence Page, a Google korábbi vezetője. (A legjobb tipp: a szigetén héderezik.) Travis Kalanickot szerencsére kirúgták, mielőtt csecsemőket kezdett volna enni egy uberes molinóról. De a legviccesebb talán Jack Dorsey, a Twitter alapító vezérigazgatója, akiből köldöknéző böjtölős guru lett. Ami kicsit zavaró, hogy közben céget is kellene irányítania.

Kapcsolódó kérdés: ha nem Zuck lenne a Facebook élén, másfelé menne-e a cég?

Felzárkóztató képzés

Ferencről kiderült, hogy nem ismer alap magyar videókat, úgyhogy gyors válogatás a Feri segíteni kelltől Gino bácsiig.

“Ezt a dalt mindenki értse úgy, ahogy akarja” - az évezred vicce

Na és hát ez is nyolc éves már. Jól elösszefogásozódott a belőle kinőtt mozgalom.

Google és privacy

Az I/O-n a Google bejelentett egy pár érdekes privacy fejlesztést. Illetve beállt abba a sorba, akik újra akarják definiálni a privacyt úgy, hogy amit ők csinálnak az még okés, de minden más túlzás lenne. Nagyon nem lepődünk meg, de vannak érdekes ötleteik is. (Kelt cikk a G7-en erről.)

Emellett jön az olcsó Pixel 3a, aminek Feri az olcsóbbság miatt örül, Kelt meg a jackdugó miatt. Itt pedig kisiklik az adás, mert megint beszélünk egy csomót fej- és fülhallgatókról. Ti is tehettek persze róla, remek kommenteket kaptunk a témában, sokkal többet tudunk most, mint mikor elkezdtük. Annyira belementünk, hogy még a zenehallgatási szokásokról, az aha élményről és az Alessandro fejhallgatókról is esett szó. Ja és egy drift C Merciről.

Világvége és EP

A HVG eljutott a Facebook dublini központjába, ahol negyven ember vigyázza az EP-választást. Nagy kérdés, hogy ennyi, megtámogatva a cég automata eszközeivel elég-e arra, hogy egy trollhadsereget vagy egy ellenséges információs műveletet megfékezzen.

A cikk alatt volt egy rém fontos komment, amit idemásolunk. Mert a felelősségekről beszélni kell.

“A Hvg kommentfalát a fidesz évek óta használja dezinformálásra, uszításra, gyűlöletkeltésre. Főállásban dolgozik ezen egy külön csapatuk. A normális beszélgetés szétverése is a munkájuk.

Azaz ugyanúgy visszaélnek ezzel mint a FB esetében.

A Hvg mit tesz ez ellen?

Semmit.”

Végefőcím

De legalább klímaváltozás-tűrő kávé lesz. Miamiban pedig nem veszünk telket, mert víz alá kerül, akármit is csinálnak.

#245. Elprivatizált adás

On By pohlyferencIn podcast4 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Ki játssza Keltet Hollywoodban, ha már vett laptopot? Mekkora egy Szojuzban a RAM? Ha egy elnökjelölt darabolni akar, akkor hazudik-e Zuck? Mit mond Hédinke a 13-as cikkelyről? Jó lenne-e a Nemzeti Dohányboltban pornókártyát venni? Megússza-e az Uber önvezető autója a gázolást, és fog-e Ferenc telefont dokkolni?

Nagy kérdés, hogy Ferencet jól játszaná-e Scarlett Johansson az egyelőre még nem készülő Meti Heteor - The Movie-ban. (Utána lesz Meti on Ice és lovasszínház is!) De ha már innen indultunk, magunkat is meglepve, akkor szóba hoztuk a Here Comes The Boom című filmet, amiben Kevin James nagyon nagy maflásokat visel el, hogy megmentse az iskolát, amiben dolgozik.

Kelt laptopot cserélt, aminek a kapcsán elbeszélgettünk arról, hogy használt üzleti gép vagy új nem üzleti, meg hogy érezni-e öt-hat évnyi korkülönbséget két vas között. (Érezni!)

Ferenc közben az űrben jár, Tim Peake asztronauta könyvét (Csillagközi kérdezz felelek) olvassa, amiből meg lehet tudni, hogy odafent milyen az élet. Meg hogy az űrhajósokat felliftező Szojuz űrhajókban kettő darab megabájt memória van (na jó, kettő RAM és kettő ROM), hat megahertzes processzor, és 8,3 kilót nyom ez az egység. És ez már a tuning verzió, mert a régi Szojuzben 200 kilohertzes proci volt, 3*2 kilobájt RAM és 3*16 kilobájt ROM.

Samatha Cristoforetti a Szojuz-szimulátorban (Fotó: Samantha Cristoforetti CC-BY)

Tegyük gyorsan hozzá, tudjátok mivel van tele a Nemzetközi Űrállomás? Hát Thinkpadekkel.

(Fotó: NASA)

Innen még elkanyarodtunk kicsit az opensource hírszerzés felé, és arra, hogy azért a kínai fegyveriparról remek információforrás Henri Kenhmann. Meg hogy szaturációs búvárnak - ők vannak a felszínen is nyomás alatt lévő kamrában - lenni sem leányálom sem pedig májusi eső.

Esett némi szó arról is, hogy a jövő fegyverei vajon az autonóm drónrajok lesznek-e, ahogy azt most gondolni illik. Vagy úgy veszélyforrás ez a technológia, ahogy a deepfake politikusvideó volt. Tudniillik, meg lehet csinálni, de vannak egyszerűbb, kevéssé flikflakkos eszközök ugyanarra.

Mark Zucker-berg aaaaztüzente

Mark Zuckerberg hosszas posztban magyarázta el, hogy merre megy szerinte a világ az interneten. Olyan meglátásokat fogalmazott meg, hogy az end-to-end titkosítás a csetprogramokban fontos, a Facebook három üzenetküldésre alkalmas szolgáltatását egyszer össze kell terelni egy akolba, és az eltűnő üzenetek támogatása is lényeges. Emellett a nyílt megosztás helyett a kis közösségeknek szóló posztoké a jövő.

Zuck állításairól nem nagyon volt értelme vitatkozni, nagyjából egyetértettünk vele. Az viszont, hogy a Whatsapp, Messenger és Instagram üzenetküldők átjárhatóvá tétele az olyan federalizált üzenőrendszer-e, mint amilyet Kelt vissza szokott sírni, vagy csak egy nagyobb, más színűre festett siló, már lehetett. Meg azon is, hogy mennyire lényeges a fenti megmondások kapcsán az, hogy azt Mark Zuckerberg mondja, akinek privacy ügyben azt se hisszük el, ha kérdez. Volt asztalverés, magukfajtázás és magunkfajtázás, majdnem szerveztünk békemenet is.

Ártikül

Közelít a 13-as cikkely szavazása, ami ha átmegy, akkor nagy parasztlengő pofonokat oszthat le az európai tartalomiparnak. Ja igen, ezt ugyanaz az Európai Néppárt tolja, ami Orbán Viktort is olyan sikeresen fogja vissza. A tervezet pár nagyobb médiacég - khm AFP - kivételével mindenki szerint vacak, ideértve a német adatvédelmi biztost is. Szerencsére van egy remek Hédinke videó, ami elmagyarázza az egészet.

Akit érdekel, hogy szavaztak eddig a magyar képviselők, itt a lista.

Brit pornópercek

A britek nem csak azzal tudják felhívni a figyelmet magukra, hogy épp nagy erőkkel csesznek ki önmagukkal Brexitileg. Április elsejével indul a pornóblokkolós, az egész országra kiterjedő megoldás, ami alól vagy érzékeny személyes adatok kiadásával vagy egy újságosnál kapható pornókártya megváltásával lehet kikerülni. Igen, csak úgy lehet majd a neten mezelennőt nézni, ha az ember beírta egy űrlapba az útlevélszámát és szépen kérte, hogy hadd nézhesse. Igen, ez természetesen nem fog működni.

Amiről nem beszéltünk (na jó, csak kicsit)

Nem büntetik meg az Ubert azért, mert gázolt az önvezető autója, ellenben az autó felvigyázó biztonsági sofőrt majd igen. Egyszer utaztam olyan taxiban, ami nem volt önvezető, viszont a sofőr a Blade 3-at nézte tableten. Nem volt megnyugtató.

Ajánlottuk a Sex Education és a Russian Doll sorozatokat a Neflixről. Miután Kelt elmondta, hogy az HBO Go szoftveresen még mindig nem egy leányálom, ellenben szerinte jobb rajta a kínálat.

Ferikütyü a Kickstarteren: olyan dokk, ami automágikusan desktop géppé varázsolja az USB-C csatlakozós telefonokat. A részletek egy kicsit hiányosak, de már tömegek adtak rá pénzt.

#225. Columbo felesége adás

On By pohlyferencIn podcast6 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Ezúttal hárman vagyunk, velünk tart Ferenc Ferencné, hogy ne csak mindig emlegessük. Szó került a fizikai Nobelről és az MTA Lászlóiról, a Facebook founder-megtartó képességéről és a kutyasörről, az EU szabályozta YouTube-ról és a temetői metálról, a VR élményről és az áttűnéses PPT-kről, a gyermeki kreativitás felébresztéséről és a podcastolás megpróbáltatásairól.

Sziasztok szívből szeretett hallgatók! Kezdjük a legelején, ahol az ilyesmit illik. Itt van Columbo kutyája, vagy legalábbis egy tök olyan típus:

Donna Strickland kapta két társával együtt a fizikai Nobelt idén. Ezzel ő a harmadik nő, aki fizikai Nobelt kapott valaha. Más területeken nem ilyen vacak az arány, de általában véve egyik kategória sem dicsekedhet nagyon. Beszéltünk arról is, hogy Strickland egy szócikkre se volt jó a Wikipédia szerint korábban. Illetve, hogy a Magyar Tudományos Akadémiában több a László, mint a nő.

Ja és szóba került az is, hogy Jordan Petersont hogy leoltották homárügyben. A tengerbiológusok kemény népek, nem kötözködünk velük.

Facebook bajban

Leléptek a Facebooktól az Instagram alapítói, megunták, hogy Zuckkal kell kardozniuk. Ki se hűlt a Herman Miller székük, a Facebook már tolja is be az új adatgyűjtési módszereket a szolgáltatásba. (A WhatsApp alapító is beszólogatott egy hete.)

Aztán a Facebooktól kikerült 50-90 millió felhasználó adata. Vagy legalábbis be lehetett a nevükben lépni. És nem csak a Facebookon, hanem bármely fácsés logint használó oldalon. Kínos és lehet belőle GDPR-alapú megabírság is.

Közjáték: kutyasör.

Honnan lehet tudni, hogy bekerültünk valamelyik nagyobb fajta adatszivárgásba? Erre való a Have I Been Pwned.

Google (is) bajban

Szigorít az EU: a videós tartalom 30 százalékának európainak kell lenni. A Netflixnél értjük, na de lesz kötelező 30 százalék magyar youtuberes szabály?

Ilyen lesz az AR kívülről nézve. Feri persze lelkes, de nem ettől, hanem attól, hogy repült a VR-ben.

Musical.ly

75 milliárd dollárra értékelik a tinik tömegeit elérő Bytendance-t, akik a Musical.ly-t is felvásárolták. Ennek kapcsán beszélgettünk arról, hogy mit csinálnak a gyerekek az interneten.

A hazugságvizsgáló pedig úgy tűnik, humbug.

#211. Press Play on Tape adás

On By pohlyferencIn podcast12 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Jó-e a Ready Player One, a VOYO, a Tesla Model 3 és a Facebook? Elkelt a Flickr, kijött az új Snap Spectacles, megőrült a Synology Support, már megint egy moduláris mobil, lapraszerelt teherautó, elektroszemét használt kocsiban csempészve, publikus pornómód és a konyha használata.

Ferenc megnézte a Ready Player One-t, de volt benne annyi önuralom, hogy csak azt mondja el, amit én anno a Nonstop rádió rockzenei kívánságműsorában, szóval hogy küldené mindenkinek, aki szereti. (Zárójel: baromi nagy volt ám annó a kívánságműsor. Az elérhető email után, a tömeges mp3warez előtt voltunk. Daliás idők. Valahol még megvan a rádióból felvett első Apocalyptica albumom.)

Aztán dettó Ferenc volt az az ember, akihez megérkezett a Voyo I8 Plus kínai tablet, ami műanyagba öntött iparihulladék. Nagy költőnk, Arany János Tengeri-hántás című versében az ilyen műszaki eszközökről (is) írta, hogy

Ne tegyétek, ti leányok!

Handrás Tesla 3-at tesztel Amerikában, amelynek folyományaként Ferenc egy kicsit beleszeret a Tesla 3-ba. Ebből következőleg pedig nem nagyon beszélünk arról, hogy a cég amúgy hogyan teljesít.

Pedig lassan egy Grisham regény van a sztoriban. És ha már Grisham, ti kedves hallgatók, mit vesztek a reptéri könyvesboltban, ha rájöttök, hogy nem hoztatok magatokkal könyvet?

Facebook

Aranyszájú szent Mark, aki épp a GDPR-t próbálja kiénekelni az európai szabályozók szájából fejlesztői konferenciát tart. Bejelentettek egy csomó dolgot, ami közül vagy kettő minket is felizgatott. Az egyik ilyen az újraszabott Messenger app, amiből az ígéretek szerint a jövőben kiszerelik a beleszerelődött vackokat. Vagy legalább rajzolnak neki egy olyan felhasználói felületet, ami nem fog fájni. A másik aktualitás, hogy jön az Oculus Go, a gép és számítógép nélkül használható VR-szemüveg. Akkuilag ugyan még gyenge, két-két és fél órát bír, attól függően, hogy játékra vagy filmnézésre használjuk, de menőnek menő.

Emellett Mark megígérte még a múlt végső eltörlését (Clear History), meg hogy semmik vagyunk és minden leszünk, de erre térjünk vissza akkor, ha valóra válik.

Kofavizit

Elkelt a Flickr, ahol a képeimet tartom, és hálistennek szakmai befektető, a fotótárhelységből pénzt is csináló SmugMug vette meg. Ahogy öregszem, egyre jobban szeretem azokat a cégeket, amik rejtélyes pénzcsináló manőverek helyett előfizetésből élnek.

Kijött az új, karcsúbb, gyorsabb, fotózni is tudó Snap Spectacles. Nehéz megmondani, hogyan nem fognak ezzel óriásit bukni.

A hét műtárgya

Ferenc öreg NAS-a alkalmatlanná vált a torrentezésre. Nem érkezik rá frissítés, viszont a régi szoftvert lassan kitiltjék mindenhonnan. Az egyik megoldás a vas megpatkolása egy új Transmissionnel - elvitte egy hétvégém, én ezt választottam - a másik egy új NAS vásárlása vagy építése. Feri az utóbbira gondolt, de ahogy kiszámoltuk egy új Raspberry Pi 3-as árát, SD-kártyástul, tápostul, külső vinyóstul, az jött ki, hogy egy belépőszintű NAS valószínűleg olcsóbb.

Aki mégis nekiugrana, annak itt egy remek leírás.

Áramkör rovat

Bebukóban lévő annyira moduláris, hogy neked kell összeforranasztani típusú telefon Kickstarter. Az kiderül a Kite kampányából, hogy jót akartak, kedzésnek ez azért jó.

A Shell támogatásával készül lapra szerelhető, 12 óra alatt összepattintható teherautó a katasztrófa sújtotta területekre. A neve: OX.

Aljas módon, titokban exportálunk e-szemetet Afrikába. Restellkedjünk.

Világrend

Végül helyreraktuk, hogy a privacy funkciók nem teljesen úgy működnek, ahogy a felhasználók képzelik. Aki a munkahelyén akar pornót nézni, az legalább egy VPN-t röffentsen be.

A konyha pedig egy multifunkciós hely lett, nem csak főzünk ott.

“A kutatás arra is rámutat, hogy napjainkban már nem csak főzésre használjuk konyhánkat. Európában ötből legalább egy fő végez tornagyakorlatokat heti rendszerességgel ebben a helyiségben, a legtöbben Lengyelországban (a megkérdezettek 42 százaléka) és Hollandiában (a megkérdezettek 37 százaléka), míg az Egyesült Királyságban csak a felnőttek 12 százaléka tornázik itt. Emellett a megkérdezettek 25 százaléka irodának is használja a konyháját, ami gyakran nappaliként is funkcionál: az emberek csaknem fele, 46 százaléka tölti szabadidejét olvasással, tévézéssel vagy játékkal a konyhában, míg 36 százalékuk innen intézi mindennapi ügyeit is. A Dél-Európában élő emberek közel háromnegyede (73 százalék) olvas vagy néz tévét a konyhájában, míg a németek csupán 45 százaléka teszi ezt havi rendszerességgel.”