#356. Mazdarádió Budapest adás

Dennik N magyar mutáció, Szertár podcast, Kanye West CAPSLOCK, Big Jet TV, megtéglázott Mazda rádiók, önvezetés vagy vezetéstámogató rendszer, ARM és Intel bevásárlások, idén egységes mobiltöltő, Ukrajna és a neongáz, szemüveg nélküli napszemüveg, bikázó akksi.

"Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé" - ahogy az a Halotti Beszéd és Könyörgésben szerepel, mint az közismert. Mármint, ha rég olvastátok, akkor vegyétek elő, annyira jó szöveg. Meg akkor már a Kosztolányi verset is. Én meg addig magyarázkodok egy kört, hogy elkésett az adásnapló, mert a munkás világban munka volt.

Vaskos helyesbítéssel kell kezdenünk, az előző adásban Warhawkot és Zephyrt összekevertük. Egyrészt restelljük, másrészt a lényeg úgyis az, hogy hallgassatok Konnektort.

Dennik N magyarul

A legjobb forrásból, a Dennik újságírójától kérdeztük meg, hogy most, hogy összegyűlt a pénz a magyar nyelvű kiadására, merre az arra. Legkésőbb június végéig indul a magyar portál tíz újságíróval. Napi két nagy anyagot és hírrovatot fognak működtetni. Főként szlovákiai, szlovákiai magyar és magyarországi politikát fognak írni, de lesznek egyéb társadalmi témák, illetve fordítják magyarra a Dennik N érdekesebb és fontosabb cikkeit is. Összességében olyan újságot tervenek, ami ugyan nem a magyarországi hírekre fókuszál, de a fontos történésekkel képben lehet lenni általa.

Közben a Transindex újságírói felálltak, és Transtelex néven indítanak új lapot. A támogatást köszönettel elfogadják, sőt kérik. Magyarországról olvasva azért fontos ez a két lap, mert új nézőpontokat, problémákat, témákat tud behozni mindkettő. A szó jó értelmében vett nemzeti sajtót nem lehet csak Budapestről szerkeszteni. Momentán ez történik, és nem is az igazi az eredmény. Az első Transtelex cikk a kormány erdélyi pénzszórásáról például érdekes.

A tudományról

Kelt rantelt egy kört arról, hogy a tudomány a legjobb eszközünk a világ megismerésére és modellezésére. Van beépített önkorrekciós mechanizmusa, ami viszont azt is jelenti, hogy nem minden pillanatban van igaza. Azonban minden pillanatban az összegyűjtött legjobb tudásunkból áll. De ilyesmik elolvasása helyett Zsíros László Róbert eszmefuttatását javasoljuk a Szertár podcastban. Az adás címe: Kilenc szög a civilizációnk koporsójában.

Aztán volt szó arról is, hogy a politikában - és emiatt az életben - nem minden döntés olyan, hogy arra létezik egy igen vagy nem válasz. Vagy egy helyes és nem helyes válasz. Vannak helyzetek, amikor kiválasztunk értékeket, és azok mentén döntünk. Önmagától nem rossz dolog azt gondolni sem, hogy például krumplit termesszünk sokat meg azt sem, hogy almát. Ha egy egységnyi agrártámogatást kell kiosztani, akkor viszont úgy döntünk, amelyik jobban illik a jövő agráriumáról vallott elképzeléseinkbe. Politikai témában a Sanyikám, én nem politizálok elolvasását javasoljuk. Illetve volt Ésik Sándorral egy adásunk is.

Tanuljunk együtt Kanye Westtel!

“I’ve learned that using all caps makes people feel like I’m screaming at them. I’m working on my communication.”

- írta Instagramon a rapper és vállalkozó. Sosem késő tanulni!

Az a rapper, akit ma épp Ye-nek hívnak. Megragadjuk az alkalmat, hogy nem megyünk bele Prince nevezéktanába.

Néznivaló

A Eunice vihar napján nagyot ment a neten a Big Jet TV. Aznap különösen jó volt nézni, de így utólag belenézni egy-egy nagyvas leszállásába a kemény szélben, az is érdekes.

Dolgok, amikre nem számított senki

Egyes Mazdák fejegységét tönkreteszi egy városi rádió azonosítóképe. A legjobb fajta hiba az, amire a kutya se számít, na ez annak a minősített esete. Pláne, hogy nem csak a fejegység válik használhatatlanná, hanem változatos egyéb rendszerek is.

Aztán a Jalopnik üti a New York Timest, mert az utóbbi közölt egy olyan autótesztet, amiben a tesztelő mindent elkövet, amit aláíratnak egy autóvásárlóval, hogy nem tesz. Magyarul hagyja a vezetéstámogató rendszereket vezetni, mintha a kocsi önvezető lenne. Tette mindezt ráadásul egy több, mint két és fél tonnás SUV-ban, ami ha ütközik valamivel, akkor az a valami meghal, ha nem úthenger. Az utóbbinak van egy kis esélye.

Iparági apróságok

Megveszi az AMD a Xilinxet, ami egy fab - azaz chipgyár - nélküli tervezőcég, ami célproceszorokban utazik. Érdekes, hogy mit fognak ebből kihozni.

Az Intel közben gyárat vesz, a Tower Semiconductor céggel együtt, mert egyszerűbb kész gyárat venni, mint újat építeni. Ráadásul gyorsabb.

Most már aztán tényleg jön az egységes EU-s mobiltöltő szabvány. Kérdő szemeink az Apple-re néznek.

Kickstarterszemle

Végre van szemüvegtelen szemüveg. És feltalálták az évek óta létező bikázó akksit is.

#334. Lócitromos kisfalumban adás

Okostévék és a koaxiális forrás, amikor az “X éve ugyanezen a napon” funkció hibázik, Ferenc hamis Airpodsból halmoz fel készleteket és kazettát akar digitalizálni, Chromecast már nem mutatja a Flickr albumokat, bezzeg a Mars rover Zigbee-t használ, Jeff Bezos űrcégét pedig kisegíti a kongresszus, a Google I/O-n jó volt a Project Starline és sikerült-e megszokni a Zoom konferenciákat, valamint szép-e a Dacia Spring?

Ültünk a tornácon Ferenccel és néztük hogy telik az a rohadt idő.

Keltnek az fájt, hogy nem lehet kikapcsolni az okostévéből, hogy a koaxon is akarjon adást keresni. Pedig ha ki lehetne iktatni a források közül, ritkábban kellene “tévét szerelni” ismerősöknél. Itt egészen odáig jutottunk, hogy bezzeg a Mosin-Nagant puska, azt 100 plusz évre sikerült megcsinálni.

A másik nagy világfájdalom meg a “tudom mit tettél tavaly nyáron” emlékeztetőfunkciók kikapcsolhatatlansága a közösségi szolgáltatásokban. Pedig ezeknek csak az örül, akinek a tavaly nyár jó volt.

Javszer

Ha egy alapvetően nem szétszerelésre tervezett - lásd még eldobható - órán kell üveget cserélni, akkor most épp van tuti tippünk, a Tytus Óra. Az úgy volt, hogy Kelt Withingsén elrepedt az üveg, garancia nincs rá, de he lenne sincsen szerviz, ilyenkor az ember a saját kezébe veszi az ügyet. Vagyis megkérdezi az embereket a Meti Telegram csatornáján, hogy tudnak-e jó órást. És tudtak!

Ferencnek meg kellett oldania azt a problémát, hogy a családja Earpodsot szeretne, de túl sok fülük van egyszerre. Egyelőre az i500 nevű kínai klónnal próbálkozott sikerrel. Lehet rá ujjal mutatni.

Továbbá köszöni a Bosch Ixo töltőt, amit az egyik kedves hallgató ásott elő a spájzából és küldött el neki.

Az élet nagy kérdései

Hogy digitalizál az ember kazettát? Mármint vannak erre kütyük, de az a gyanúnk, hogy mindenki egyszer megveszi, beolvas vele két kazettát és utána a szekrényben lakik. (Ha valaki egy-két hétre ki tudja rángatni a szekrényből, Feri szívesen kölcsön kérné, sörben fizet.)

Kelt azt figyelte meg, hogy megint rohadt egy kicsit a világ. A Chromecast remek funkciója volt, hogy egy pár videomegosztóról API-n keresztül be tudott húzni háttérképeket. Ha be volt kapcsolva a tévé, de csak képernyőkímélő futott rajta, akkor az utazós fotóit jelenítette meg. Na ez megszűnt, ha az ember nem Google Photost használ. Lehetne persze albumokat költöztetni a hamarosan fizetőssé váló - ésvagy lerontott minőségű - Google szolgáltatásba, de terroristákkal nem tárgyalunk.

Lukasenka és a spanok

Villámgyorsan biztonságpolitikai elemeztünk egyet. Az izmozás még zajlik, de az EU, bármennyire tutyimutyi is tud lenni, gazdaságilag az erősebb kutya. És hát az sajnálja Lukasenkát, akinek hat anyja van és mindahány édes.

Ezzel szemben diadalmaskodott a nyílt szabvány. Még a Marson is Zigbeevel beszél a rover és a marsi helikopter. Egyszer ennek az egész szomorú platformlogikának vége lesz, és megint lesznek szabványaink. Itt aztán szóba került Andy Weir A marsi című regénye, amit mindketten kedvelünk. Meg az Airtags, de psszt.

Gazdag emberek cégei

Bezos űrcégét lehet, hogy kihúzzák a pénzügyi kellemetlenségekből. Az árát az amerikai adófizető fizeti meg.

A Google bemutatta az Android 12-t, a Project Starline-t, meg pár hasonlóan kevéssé érdekes dolgot. Jön a WWDC, hátha majd az Apple lenyűgöz minket.

#327. Magot a Holdra adás

Tőzsdére ment a Roblox, Himnusz Minecraftban, székely nyuszi, Biden emberei, parasztlengő Putyinnak, titkosított telefonszolgáltatás maffiózóknak, Motorola telefon, mint fő számítógép, Alice kamera, Dr. Love, Nothing Company, Bollinger B1 villanyterepjáró, ondó a Holdon.

Többet ér a Roblox a tőzsdei bevezetés után, mint az Electronic Arts. Valamiért ez nem nagyon érte el a hazai sajtó ingerküszöbét. A tech és a gazdaság határán lévő sztorik szoktak így járni. És hogy mi az a Roblox?

Az egyik játék hozta a másikat. Minecraftban még Himnuszt is lehet építeni. Várjuk a végeredményt. Ferenc pedig megismerkedett az amerikai himnusz magyarul félrehallott verziójával, amely úgy keződik: “ó székely nyuszi”.

Biden töke

Nagyon erős antitrösztös és versenyhatóságos hátterű emberek kerülnek az amerikai szabályozó hivatalokba. Lina Khan az FTC-be, Tim Wu a Fehér Ház tanácsadói közé, Vanita Gupta az Igazságügyi Minisztériumba. Nem biztos, hogy őszinte most a tech platformcégek mosolya.

Közben Putyint legyilkosozta Biden elnök, és egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés kapcsán arról is beszélt, hogy kormányzati megrendelésre árasztotta el a netet az amerikai választások előtt az orosz propaganda.

Az már nem Biden, csak megfigyelési társadalom, hogy leállítottak egy Sky Secure nevű, nagyrészt bűnözők által használt titkosított kommunikációs rendszert.

Kütyü

Megint jőnek, megint bejelenti egy cég a moduláris telefon-számítógép-minden rendszert. Megint lelkesedünk érte, de nem nagyon hiszünk abban, hogy ez ne állna nagyon gyorsan földbe. Az aktuális próbálkozó a Motorola és az Edge Plus telefon Ready For felülete a kísérlet maga.

Itt szó esett Kelt nagy szerelméről, a szabványokról is. Illetve a Microsoft által kitalált, majd az összes, a közlegelőkből zárt kerteket gyártó platformcég is magáévá tett Embrace and Extend stratégiáról.

Vitatkoztunk egy kört a kijelző nélküli, cserébe a fényképezőgépre rácuppantható, mikro négyharmados érzékelővel szerelt Alice kamera hasznáról. Abban azért megegyeztünk, hogy ha tetszik, ha nem, akkor sem szabad a Kickstarterről hardvert venni. (Pláne, ha létezik a Sigma Fp.)

Zeneszünet

Dr. Love ülni fog. Nem az Ufo együttes miatt, hanem mert magyar nőket szállított ki svájci bordélyokba. Pedig ez a 360 fokos videoklip is létezik és minimum súlyosbító körülmény.

Vissza a kütyükhöz

Carl Pei, aki a OnePlus alapítója is volt, új céget indított, aminek a neve Nothing. A név mögötti filozófia, hogy a technológiát azzal kell eldugni a felhasználó szeme elől, hogy működik. Nem kell babusgatni, nyektetni, kendácsolni vele, hanem csak megy. Mondjuk ehhez képest nagyon erősen a technológiát kiemelő dizájnnyelvet választottak, lelkük rajta.

Ennek kapcsán arról is beszéltünk, hogy az Apple akkor most design vagy műszaki tartalom által meghatározott cég.

Automotív blokk

A Bollinger terepjárójáról ugyan nem tudtunk megegyezni, hogy most szép-e vagy sem, de mindkettőnket lenyűgözött. Van benne egy kis Land Rover Series 3, de még annál is baltával faragottabb. És villanyos, nagyon villanyos.

Egészen más járművek kellenek ahhoz, hogy spermát és petesejteket vigyünk a Holdra. Majd ott elássuk őket, különben az egész cucc megkuttyan a kozmikus sugárzástól, és akkor hogyan állítjuk belőle helyre az emberi civilizációt ugye?

És ha már a nyom hagyása. A végén beszéltünk egy kicsit a Clock of The Long Now-ról is, amit tízezer évente kell felhúzni és egy hegyben lesz. (Ha lesz.)

#248. Tűzoltóváza adás

Morális gyűrődési zóna, podcast ajánló, avagy kinek jó a Brexit?, szülinapos monopol-Gmail, passzolnak-e a nőkhöz a biztonsági övek, Samsung váza háztartási tüzek ellen, Nintendo kartondoboz, társas-tablet, e-roller Budapesten és a matricákkal hekkelt Tesla.

Csőgázzal indult el az április, kedves hallgatók, tudomást sem véve arról, hogy mi még az óraállítást sem aludtuk ki. Én (Kelt) legalábbis biztos nem. Egész héten autopilótán vagyok. Na de panaszkodás helyett adásnapló következik.

A morális gyűrődési zónát választottuk a hónap kifejezésének. Nem mintha amúgy gyakran állapítanánk meg, mi a hónap kifejezése. Olyan ez, mint a bűnbak, beültetik egy automatizált rendszert felügyelni, tudva, hogy az emberek nem szeretik felülbírálni az automatizált rendszereket, ellenben ha bármi baj történik, azt rajtuk fogják leverni.

A Vendéglő a Világ Végén a brexitről, a demokráciáról és a következményekről beszélt - ez az adás -, bár Ferenc hiányolta, hogy nem magyarázzák meg, miért kezeli mindenki gazdasági öngyilkosságként, amit a britek csinálnak. Hallgassatok ti is VVV-t, és ne legyetek britek. A Goldman Sachs egyébként azt hozta ki, hogy a brexit szavazás óta heti 600 millió fontot veszítenek miatta a britek. A minimum, aminek történnie kellene, hogy egy ország rájön arra, hogy elveszítette a gyarmatbirodalmát, bármennyire hangosan énekli is a God Save The Queent.

Még további brexit: még mindig nem tudni, hogy a Leave kampány számláit ki fizette, pedig egész sokat költöttek.

Aztán a Xab és barátai applefan szuperpodkaszt kapcsán beszéltünk arról, hogy az Apple News jó termék-e vagy sem. Természetesen a kérdés elméleti: a News nem érhető el az Egyesült Államokon kívül. A sajtó szempontjából is érdekes a kérdés. Gyors fejszámolással arra jutottunk, hogy az első napokban összeszedett előfizetők egy-egy újságíró bérét fizetik ki egy lapnak. Lesz ez több is, persze, de a szerkesztőségek csökkenését ennyi nem állítja meg.

Amelyben a boldog szülinapot dalt énekeljük

A Gmail betöltötte tizenötödik évét, lesz benne dinamikus elem, úgy is, mint a Google belegyógyítja a mobilos böngészéshez kitalált AMP szabványát. Ezzel egyrészt kényelmesebb lesz a felhasználóknak, másrészt a Google felülírja az emaillel kapcsolatos elvárásokat. Ezt a stratégiát amúgy a Microsoft találta ki, az amerikai Igazságügyi Minisztérium embrace, extend and extinguish-nek nevezte el.

Innen elkanyarodtunk arra, hogy Kelt hülyének nézi-e az egész világot? (Nem.) Vagy bízik-e az iparban? (Dettó nem.) És hogy létezhet-e olyan, hogy egyes termékek tervezése közben kifelejtenek szempontokat. Ezen egészen jól elvitatkoztunk adás közben, de egyikünk kezében sem voltak tények. Az a feneség a felvételben, hogy ami előtted van, amivel készültél, az megvan, de nagyon nincs lehetőség guglizni miközben be van kapcsolva a mikrofon és beszélgetünk. Adás után viszont van lehetőség keresgélni, de az már csak a következő heti műsorba tud bekerülni. Na a következő sztorik ezért nincsenek benne az adásban.

2011-ig az autócégek töréstesztjeiben csak egy “szabvány” méretű babát használtak. A szabvány méret nagyjából az átlagos féri méretének felelt meg. A női test arányai azonban mások, a nők jellemzően alacsonyabbak, a tesztek pedig ezt nem vették figyelembe a töréstesztelés első harminc évében. Ennek pedig az az eredménye, hogy az apróbb termetű babák bevezetése előtti autókban 47 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg a biztonsági övet bekötő női sofőrök. Ha a kisebb sérüléseket is számoljuk, akkor az arány 71 százalékra ugrik.

Fotó: Mr. Gray

Ez a tesztbábus a legegyszerűbben elmesélhető sztori, de vannak még ilyenek. A Guardiannek van egy jó összeállítása munkaruhás ügyekről, sugárzási határértékekről, és arról, hogy a nők azért fáznak az irodában, mert az átlagos irodai hőmérsékletet az átlagos férfi anyagcseréjéhez állították be. A konstans fázás pedig szövődményekhez is vezethet.

Tanulság nincs. Talán csak annyi, hogy viseltessetek kétellyel a szabványokkal szemben is. Vagy legalább tegyétek fel a kérdést, hogy kik és mikor definiálták a szabványt.

Érdekes dolgok

A Samsung egy reklámkampányhoz legyártott egy kálium-karbonáttal teli vázát, amit egy tűz felett összetörve eloltja a tüzet. Nagyon lelkesek lettünk tőle, mert amúgy is illene tartani otthon tűzoltókészüléket. Ez meg még ráadásul váza is, akkor, amikor nem olt tüzet.

Aztán a Nintendo kiadott egy kartondobozt. Elég is erről ennyi.

The long search is finally over… 📱 #FindMyBrick pic.twitter.com/3yBIPJ2OPk— LEGO (@LEGO_Group) April 1, 2019

Aztán volt egy olyan is, hogy bemutatták a társasjátékos tabletet, ami nem tűnik teljes hülyeségnek. Persze én azóta vágyok hasonlóra, amióta az első, akkor még kisasztal méretű Surface gépet megláttam.

Fotó: Teray Tamás / Budapest New Tech Meetup

Jönnek Budapestre a Lime rollerei. Ha egy percre béreljük ki, akkor még olcsóbb, mint a buszjegy, utána viszont elszalad a költség. Nem egy kelet-európai árazás.

A Tesla is szív az adversarial patternekkel. Ezek azok a minták, amelyeket látva egy képfelismerő algoritmus elkezd vadul mást gondolni arról, mi van a képen. Esetünkben a Tesla azt gondolta, gyorsan át kell menni a szembesávba.

EU-s hírek

Az EU kitalálta, hogy reklámoznia kellene a GPS-nél pontosabb Galileo rendszert. A reklám szerint most aztán már tényleg nem tévedünk el a randira menet.