#373. Palacsintakamera adás

István barátunk második gyereke, magánrepülés és széndioxidkilométerek, avagy mi legyen ezzel a szennyező iparággal, meg úgy általában a klímaváltozással, hidrogénautók, mire való a KRESZ, hogy működik a beragadt-csavar-kihajtó bitkészletet, hírkerülő románok és hírrajongó finnek, valamint Dánia egy kis ország, Babbage számítógépei és Ada Lovelace, rotary központok, cuki fényképezőgép egy és kettő, menő golyópálya, valamint egy mechanikus áramkörszimulátor.

Az előző adásban Kelt által mondott számok a magángépek CO2 kibocsátásáról egy cseppet (értsd: tízszeresen) mellé voltak lőve. A magángépek erőforráshasználatát azonban így se nagyon van mivel mentegetni. Sokféle adatot lehet találni, de mondjuk míg egy átlag Európai évi 8,2 tonna CO2 kibocsátásért felelős, addig Taylor Swift - vagy miniszterelnökúr - ezt a mennyiséget négy óra repüléssel eléri.

Utaskilométerre vetítve a kereskedelmi repülés még mindig szennyező, de nem is lehet ugyanazon a skálán ábrázolni, mint a magángépeket. A COVID alatt a kereskedelmi járatok száma jelentősen csökkent, de kezdenek visszajönni.

Itt még esett szó a hidrogénhajtásról, és Várkonyi Gábor autós szakértő Válasz interjújáról, amiben hangzanak el vad, de legalább könnyen megkérdőjelezhető dolgok.

Végül belefutunk abba a kérdésbe, hogy várunk-e addig míg a technológia elhozza a szép jövőt, amiben nem kell lemondanunk régi szokásainkról, és közben próbálunk nem belepusztulni. Vagy pedig belátjuk, hogy vége a bulinak, spórolni kell.

Sajátélmény

Kelt egy büntetőbíróval beszélgetett arról, hogy a KRESZ azért csak bünteti azt, ha a gyalogosok össze-vissza kolbászolnak az úton. Teszi mindezt azért, mert senki nem akarja, hogy tömegek haljanak meg az utakon.

Ferenc megpróbált csavarkiszedős célszerszámot használni. Emiat ismét előkerült a Thinkpad: szerelem című Dragomán novella. Innen csak egy lépés volt a lent látható, Dana Sibera médiaművész által tervezett USB, amit hatféleképpen lehet rosszul bedugni.

A világ dolgai

Mennyien kerülik aktívan a híreket Magyarországon? Mennyien tartják fontosnak a vallást Európában? És mindez hogy viszonyul ahhoz, hogy hányan tartják magukat istenhívőnek? Rábukkantunk egy halom érdekes statisztikára.

Aztán Ferenc beszámolt arról, hogy mit tanult Ada Lovelace-ről és Charles Babbage számítógépeiről. És ha már így nekimentünk ennek, akkor itt is van egy kép, hogy hogyan kell elképzelni egy mechanikus számítógépet:

Babbage tervei alapján a kilencvenesekben megépült gép a Computer History Museumban

És hogyan néz ki egy rendes tárolt program által vezérelt gép, esetünkben egy Jacquard-szövőgép:

Szövőgép az óbudai Textilmúzeumban

Innen pedig a finommechanika útját követve jutottunk el a Breguet No. 160-hoz, amit Marie Antoinette-nek egy udvarlója rendelt meg, de mire elkészült az óra, addigra Marie Antoinette már nem igazán élt. Később aztán az órát ellopták, egy emberöltő múlva megkerült, készült egy replikája, van sztori bőven. Még könyv is szól róla.

A No. 160, Michael.vainshtein fotója (CC-BY-SA)

Kütyük

Volt papír borítású lapos digitális kamera, aztán fél kockányi filmre fotózó kis trükkfényképezőgép, golyópálya, ami arra jó, hogy az ember nézze és elektronika szimulátor, ami nagyrészt szintén. Aki pedig igazi szép nagy bolondságot akar venni, az vehet lebegő dobókockát is.

Kommentszekció