Új formátum, újfajta tartalom! Mostantól nem a tech világ történéseit kommentáljuk, hanem a saját véleményünket próbáljuk megfejteni egy-egy, a tech és társadalom közötti kölcsönhatás ügyeiről szóló, nagyobb témában. Az első ilyen Meti Heteorban arról vitáztunk, mi a tech ökoszisztéma legnagyobb ősbűne, miért kell vagy nem kell haragudni rájuk. A módszer pedig az, hogy Kelt és Ferenc Ferenc egyaránt megfogalmaz néhány állítást a téma kapcsán, amelyekre a másik is felkészül és így felvértezve vitáznak aztán egymás meggyőződéséről.
Az állítások pedig a következők voltak:
Kelt
- Egyetlen technológiai fejlesztés sem szükségszerű. Ennek a kijelentése lényegében vallásos állítás, eleve elrendelésnek hívják, a kálvinizmus alapja és ellentétes a szabad akarat tanával.
- Mostanra kezdjük látni, hogy az alacsony alapkamatok miatt felfutó startupos évtized milyen károkat okozott azzal, hogy hagyományos iparokkal szállt versenybe úgy, hogy az iparra vonatkozó szabályozást nem tartotta magára nézve kötelezőnek.
- A szubszidiaritás a leginkább figyelmen kívül hagyott, a szólásszabadság a leginkább félremagyarázott fogalom. Mindkettőt meg kellett volna védenünk.
- A mostani helyzet kialakulásában a sajtó felelőssége elvitathatatlan.
Ferenc
- Sosem éltünk még olyan jó világban, mint most. (Életkilátások, hozzáférés a jóléthez, béke, egyenlőség és emberi jogok.) Az emberiséget a tudomány, és ennek hétköznapi derivátuma, az innováció fejlesztette.
- Ennek egyik ága, a műszaki innováció, aminek elsődleges motorja az üzlet – azaz a profit és növekedés kényszere. Ebből a működéséből következik néhány újszerű üzleti megközelítés, pl. a perpetual beta, a kínai mashup, vagy a startup ökoszisztéma.
- Minden technológiai innováció szükségszerű célja a profit, de eredménye a technológiai fejlődés. Ez egy kísérleti műfaj – és nem elsősorban technikai, hanem társadalmi értelemben (#mashup, #igénygenerálás), emiatt sok zsákutca van benne. Mégis, nagyobb távlatban nézve az eredménye az emberiség fejlődése.
- Ennek a folyamatnak vannak lokális vesztesei, aminek a társadalmi szabályozók, ha jelentős késéssel és tehetetlenséggel is, de igyekeznek ellentartani. Kérdés, hogyan lehetne ennek a folyamatnak a kártékony hatásait a kommunizmus bevezetése nélkül jobban csökkenteni.