Mivel nagyon hiányzik a női szempont a geek kultúrából, ezért minden hónapban meghívunk egy vendéget az adásba, hogy egyenlítsük az arányokat és kimozdítsuk a gondolatmeneteket. Ezúttal Ozsvald Eszter robotikus-startupper-bokszolóval, a Notch alapítójával beszélgettünk.
Adásnaplóval nem igazán tudunk szolgálni most, de nagyságrendileg a következőkről volt szó: egyetem Amerikában, mit csinál az ember egy médialaborhoz hasonló helyen, hogyan építünk robothalat, mennyire terápiás dolog alkatrészeket beültetni egy prototípus NYÁK-ra, hogyan gyártat az ember hardvert Kínában, miért jó piac a jógatech, mit szólnak egy New York-i bokszteremben, ha az ember lánya megjelenik ott egyszercsak, és mit csinál majd Eszter tíz év múlva, ha úgy jön ki a lépés.
Ilon és az igazság, negatív Peter Thiel és pozitív Gawker, asszonyhamisítás, kell-e tudni programozni, Kultúrfitnesz és Keresztkérdés, algoritmusok után nyomoz New York, milyen kütyüvel menjünk háborúba, GDPR-kikacagó, pénzes podcast, HBO GO, VLC, iPhone X vs világ, Apple alumíniumöntöde.
Elvitatkoztunk azon, hogy Elon Musk viccelt-e azzal, hogy kéne egy újságcikkek hitelességét ellenőrző és rangsoroló oldal. Illetve, hogy van-e abban báj, kecs és kellem, hogy ezt azután tette, hogy megint összeveszett egy Tesla teszt után egy újsággal. (A hibát viszont javították!) Keltnek Peter Thiel jutott eszébe és a Gamergate, Ferinek inkább az, hogy senkiháziak kezében a szakma.
És ha már újságírás. Aki azt hitte, hogy az internet korában kihaltak az álörökösnők, nagyot téved. A The Cuton nagyon jó cikk jelent meg Anna Delveyről, aki úgy verte el a pénzt, mint egy Romanov, ami különösen azért nagy szó, mert amúgy nem volt pénze.
Tanulj kódolni mozgalom
A fenti videóban ismert emberek magyarázzák, hogy miért fontos kódolni tanulni. Akit meggyőz, vagy akár felfedez benne érveket, szóljon. Érdekes dolog ez az iparági lobbi, csak valahogy fájóan nem mondja, hogy ‘te, ezzel pénzt lehet keresni’. Helyette a computer literacyt nyomja, ami viszont nem azonos a programozással.
Apropó, itt a Bitport cikke tíz olyan skillről, amiért most jó pénzt adnak. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a tudás, tudományterület, képesség, ismeret, rutin fogalmakat nagyon szét kellene szálazni.
Majdnem politizáltunk
Újra van Kultúrfitnesz, most éppen podkaszt formában. Ennek kapcsán a politika, közélet, politizálás fogalmakat jártuk körbe. Ahhoz képest, hogy nagyjából egyetértünk, egészen mélyen és hosszan.
Ferenc a Keresztkérdés keresztény hiphopbandát ajánlotta, még koncertre is elment.
New York városa úgy döntött, hogy nem ártana, ha a városban használt mesterséges intelligencia technológiák érthetők vagy elmagyarázhatók lennének. Például fel akarják mérni, hogy milyen társadalmi hatásai vannak az automatizált megoldásoknak. Dicséretes.
A Science-ben közben megjelent egy cikk arról, hogy az MI mint kutatási terület kezd olyan lenni, mint az alkímia. Ti se tanítsatok konvolúciós neurális hálózatot, ha az Oroszlán az utazás házában jár!
Füstölögtünk egy kicsit a GDPR-on. Nem a törvényen magán, hanem azon, hogy a nyolcszázadik levél is úgy kezdődött, hogy “mint biztosan hallotta”. És hát az Instapapert is fel kell emlegetni, akik nem tudni, hogy mit csinálnak az adatokkal, de gyorsan bezártak Európában.
Kicsit később Feri még örült annak, hogy az iPhone X - meg talán a szektorban általában visszaeső eladási számok - felpörgették az okostelefongyártókat. Mindenki ezerrel hoz ki készüléket még sokkal jobb számokkal: már olyan is van, amiben négy tera a tárhely, ez körülbelül sokszorosa az elképzelhetőnek, szóval csak jó lehet.
Kelt előfizetett a Slate+-ra, mert ott lehet meghallgatni a Watergate botrányról szóló Slow Burn podkaszt háttéranyagait. Volt vele szívás, de végül javították a hibát, a műsor pedig remek.
Feri az HBO Go szolgáltatásával kardozott, amiben kurrens anyagok vannak, ellenben nem evidens, hogy kell kivarázsolni a tévére a képet. Végül nyertek a lusta appfejlesztők és a Chromecast technológia.
Népszerűsködés, városi madarak, KGST autók vizuális tuningja, villanybubi, elektromos autó, Uber-bérlet, jegyüzés robotok és bitang nagy épületek. A végén azért volt némi kütyü is, például Sony walkmanek.
Múlt héten elindítottuk a Patreon kampányunkat, az összes felállított cél teljesült egy hét alatt. Egyrészt jövünk nektek egy nagy köszivel - itt van rá az oldal -, másrészt már tudom, mit csesztem el a kampány összerakásakor. :) Többek között erről is fogunk beszélni jövő héten a Független Médiaközpontban tartott podcast workshopunkon. Ne féljetek, beszámolunk róla, meg arról is, hogy kit kell még hallgatni.
Lényeges kitérő: madarak
Szó esett a seregélyről, nagy kedvencünkről, a városban királyul otthon lévő szarkáról. És beszéltünk arról a madárról, ami profi hangutánzó, ez viszont nem szarka, hanem a szajkó. A madarak minden szimpátiánkat megérdemlik - a szarkák azon túl is, de elfogult vagyok - rakjatok ki madáretetőt!
Blackfriday
Nem voltunk nagyon elégedettek a hazai akciókkal. Aki épp most rendez be egy lakást, az spórolhatott pár tízezret, de olyan hű-de-nagy akciók nem voltak. (Amiből igen, abból maréknyi példányért ölte egymást a nép, az istenadta.)
Hallgatóink mondják
Bence írja, hogy a nyolcvanasokban Németországban az ADAC-ajánlásban vagy a helyi kreszben is benne volt a sárga mezőben három fekete pöttyös siket matrica. Édesapja kapott is ilyen matricát, de mivel mindig magyarázni kellett a rendőrnek, gyorsan megszabadult tőle.
Ugyanő idézte fel a KGST-tuning olyan fontos elemeit, mint a CSAO-matrica vagy a zöld figura a hátsó szélvédőn. Mindig szerettem volna átlátszó plexi váltógombos Skodát - merthogy az ember Skodával jár, nem volt kérdés - a családba, de csak unalmas fekete műanyag gombos jutott.
A Verge Tokyo thrift rovata eleve nagyon ügyes dolog, de most egy olyan galériát raktak össze a Sony különböző ipari dizájn ötleteiből, szép, de korlátosan sikeres termékeiből, hogy az ember könnye elcsöppen.
