Author: pohlyferenc

#239. Dopamin és a Kartel

Lelkünk patakja, a pilóta dolga, a légiforgalom adatai, Grönland jege és a hajóparkolók, Anyapara podcast, Anker Soundcore 2, robotautó-statisztikák és a kiszámíthatatlanul öreguras MI, sebességrekorder autók valamint a férfi és női sofőrök közötti különbség, betétlap-app, #tenyearschallenge és a néptáncos buborékrendezés.

Lelkünk patakja, a pilóta dolga, a légiforgalom adatai, Grönland jege és a hajóparkolók, Anyapara podcast, Anker Soundcore 2, robotautó-statisztikák és a kiszámíthatatlanul öreguras MI, sebességrekorder autók valamint a férfi és női sofőrök közötti különbség, betétlap-app, #tenyearschallenge és a néptáncos buborékrendezés.

Így száll le a repülőgép. Tekerentyűket tekernek, rádióznak, sokszor ismétlik meg, amit a másik mond. Szóval van egy remek szertartásos jellege a dolognak. Innen gyorsan elkanyarodtunk a MS Flight Simulator felé, és hogy abban még önkéntes légiirányítók is vannak és virtuális légitársaság.

Így száll fel egy Mig-21

A gépeken amúgy egészen sokáig volt szextáns is, amivel a csillagok állása alapján lehet helyet meghatározni. Az amerikai légierő C-130-as szállítógépein a kilencvenesek közepe óta nem használják. A 747-eseken egy ideig akadt szextáns port, és hát az SR-71-eseken is használták ezt a navigációs formát.

Végül pedig szóba került az is, hogy a Flightradaron vagy a Marine Trafficon milyen hihetetlen módon nyomon lehet követni a világ forgalmát. Ott megy például a Tres Hombres!

Grönlandon a jég

Leginkább olvad. Most az a hír róla, hogy olyan jegek is olvadnak, amelyekről azt hittük, hogy nem fognak. Ez persze megnövekedő tengerszintet jelent, most éppen hét méter a pár évtizeden belül elérhető szám. Ami meg azt jelenti, hogy nem jó biznisz Miamiban lakást venni, hacsak nem szeretünk búvárkodni.

Fotó: Stig Nygaard CC-BY

Hallhatnivaló

Feri heti ajánlója az Anyapara volt, ami egyszerre blog és podkaszt is. És kamaszt nevelő anyukák írják egymásnak. Az adást Spotifyon kell keresni.

Kelt Gombapresszót kezdett hallgatni, mert eléggé nem restellhető módon nem tette. Honnan tudja meg így az ember, hogy a termesz home office-ban dolgozik?

Autós blokk

Máshogy vezet-e az MI mint az ember? Hát a nők és a férfiak? Továbbá embernek számítanak-e egyáltalán a kalapos autósok, illetve azok, akik az összes sávot megjárják száz méteren, hogy nyerjenek öt másodpercet? (Az utóbbiak biztosan nem.) A Wired szerint az önvezető autók szigorú szabálykövetésre vannak programozva, míg az emberi sofőrök nem, ezért olyan sok a ráfutásos baleset.

Ferenc szerint nem elég ennek megállapításához az adat, Kelt szerint ez a helyzet, amikor egy piacon a szabályozó nem végzi jól a dolgát. És ha már belementünk, itt az Information cikke alapján készült anyag arról, hogy a Waymo kocsijai túlgondolkodják a balra kanyarodást. Itt pedig az, hogy mit mond a kérdésről a magyar MI-autós startup vezetője.

Az a jószág ott 250-nel megy

Ugyanitt: érdemes utánanézni, mióta tudunk nagyon gyorsan menni. Innen pedig már nem volt nehéz áttérni arra, hogy az autók mozgó szobrok, és milyen nehéz az embernek ledumálnia magát egy “de hát olcsó” típusú gyerekkori álomautóról, amibe vagyonokat kell még invesztálni, hogy guruljon. És persze arról, hogy Maggie Stiefvater milyen jót farolgatott egy bezúzásra ítélt Mitsubishi Evo X-szel.

Autós innovációt is találtunk. Az egyik az e-kárbejelentő, azaz a betétlap app, a másik pedig a kocsi regisztrált adatait mutató állami adatbázis.

Na a visszatekerésről és egyéb piaci trükkökről már eszünkbe jutott a ten years challenge. Remek mémek vannak a témában.

Buborék rendezés, mert ígértük

Kimaradt, de ide illik

Akartunk beszélni a gyerekidomítás témáról és azokról az ördögi képernyőkről. De nem jutott adásidő. Itt van a link, amit fontos elolvasni a témában.

#238. Zombigyermek adás

Szorul a Google Andy Rubin miatt, bezzeg az Uber már nem, az óceánporszívó becsődölt, mert a startupvilág hülye, bezzeg a Theranos, pedig noexit startup mozgalom, és főként: meghülyül-e a gyerek a sok telefonozástól? Brit gyerekorvosok, magyar énektanár, amerikai Hunter S. Thomson.

Szorul a Google Andy Rubin miatt, bezzeg az Uber már nem, az óceánporszívó becsődölt, mert a startupvilág hülye, bezzeg a Theranos, pedig noexit startup mozgalom, és főként: meghülyül-e a gyerek a sok telefonozástól? Brit gyerekorvosok, magyar énektanár, amerikai Hunter S. Thomson.

A részvényesek is felkapták a vizet arra, hogy a Google eltussolta Andy Rubin zaklatási ügyét, és inkább érdemei elismerése mellett egy 90 millió dollárral kitömött tarisznyával eresztették útnak. Több per is zajlik az Alphabet holdingcég ellen, hogy ilyet tán mégse kellene.

Bezzeg az Uber háza tája viszonylag csendes, amióta Travis Kalanicktől könnyes búcsút vettek. Hiába na, egy nem botrányos CEO jó a háznál. Tényleg csak olyanokat lehetett hallani, hogy lehet nem mennek idén tőzsdére, újra tesztelik az önvezető kocsikat és hogy repülő taxit mutatott be egy partnerük. Hát ez maga a normalitás manapság.

Ferenc beszél rovat

Nagyprobléma rovat

Történt egyszer, hogy egy pimaszul fiatal, épp tizennyolc éves srác megtalálta a módszert, hogyan lehetne kihalászni az óceánból a műanyagot. Hogy mit keres ott? Beledobáltad. A folyók egymásba ömlenek, aztán a tengerbe, az az óceánba, ahogy azt Lusta Dick őrmester is jól tudta. Kapott is rá jó 40 millió dollárt, mert mindenki sajtó, kockatőke, sírkő-faragók és balett-táncosok elhitte, hogy nem a hülye óceánkutatók fogják megoldani ezt a problémát. Miért is tudnának a dobozon kívül gondolkodni.

Na mostanra a cuccról kiderült, hogy nem működik, ellenben letört belőle egy darabot az óceán, mert az meg ilyen játékos természetű környezet. Nagyobb baj, hogy az oceanográfusok szerint a szemét a vízoszlopban több mélységben van. Szóval nem csak a tetőről kell lekanalazni, mint a kocsonyáról a zsírt.

Feri szerint az ügy nagyban hasonlít a Theranos-sztorira. Szerintem ott Elizabeth Holmes sokkal tudatosabb csaló volt. Ez még egy vita köztünk. Az biztos, hogy a kockázati tőkebefektetők és a sajtó ugyanúgy nem nagyon végezték el a dolgukat abban az ügyben sem.

Ha már témánál voltunk, beszéltünk a no exit slow startupokról, akik – kapaszkodjatok! – céget akarnak építeni az ötletükből. Meg arról, hogy mik a kedvenc magyar webes oldalai/bizniszei Keltnek. (Fortepan, Maesteszínház, Oszkár, Feri pedig gyorsan hozzácsapta a Gyerünkanyukámat.)

Micsináljonagyerek rovat

Brit kutatók szerint az ön gyermekének nem nő két feje attól, hogy okostelefonozik. Sőt megmarad az egy. Még talán tetőlövész sem lesz belőle. Ellenben mondanak négy pontot, amire érdemes figyelni:

  • Kontrollálható a képernyő előtt töltött idő?
  • A családi programok kárára megy a netezés?
  • Az alvás rovására netezik a gyerek?
  • Képes-e megállni a gyerek, hogy kontrollálhatatlanul összeegyen mindent, miközben a YouTube-ot bújja?
https://www.youtube.com/watch?v=La4GcDHilo0

Ide kapcsolódik az a kérdéskör is, hogy az időt cseszi-e el a gyerek, ha játszik? Onnan jön a kérdés, hogy szembejött a HungarianRobot hirdetése, amiben a következő szerepel. (Kiemelés tőlünk.)

Ne csak játsszon a gyerek a számítógépen, hanem valami hasznosat is csináljon: megtanítjuk robotot építeni és programozni. Előképzettség nem szükséges, ez kifejezetten 18 év alatti kezdőknek szóló tanfolyam. A résztvevőket egy rajzoló robot összeszerelésén és programozásán keresztül vezetjük be a robotikába.

És akkor feldobtuk már azt a kérdést, amire annyira sincs válaszunk, mint a fentiekre. Hamarabb, vagy korábban érnek-e a mai gyerekek. Látszik-e ez abban, amit mérnek a társadalomtudósok: a szexuális érésben. És Feri olyan-e mint Claire a Modern családból?

Itt került szóba az is, hogy kell-e szépen írni az ének füzetbe. Hogyan köszöntötte fel Hunter S. Thompson Jack Nicholsont szülinapján. És jó-e a NAT és jobb-e az új NAT? És végül: mit ér mindez, ha a tanári kar adott?

#236. Ouzodressz adás

Az évzáró adásban sorra vesszük 2018 közéletét, a gyerekkorunk meghatározó kütyüpillanatait, valamint Mark Zuckerberg egész évet megkoronázó posztját, közben pedig előkerült egy supportsiker, a Grabovoj-féle gyógyítószámok, a balkezes horgoló lelkészek és a nemzet szánkója.

Az évzáró adásban sorra vesszük 2018 közéletét, a gyerekkorunk meghatározó kütyüpillanatait, valamint Mark Zuckerberg egész évet megkoronázó posztját, közben pedig előkerült egy supportsiker, a Grabovoj-féle gyógyítószámok, a balkezes horgoló lelkészek és a nemzet szánkója.

Ti mondhattátok meg, kedves hallgatók, hogy mit hallanátok szívesen az év utolsó adásában. De mielőtt ebbe belevágtunk volna, oda kellett integetni Tamásnak, a balkezes horgoló férfinak, aki írt nekünk egy levelet! Illetve az ApolloOne fotókezelőről és a SubEthaEdit texteditorról is beszéltünk, mert olyan programok, amiket jól esik emlegetni.

További közönségszolgálat. A gyógyítószámok.hu szerint a nemmegyezaszar esetében használandó Grabovoj-szám a
9291098350.

“mi lenne, ha beszélnétek kicsit a gyerekkorotokról”

Mélységesen mély az emlékezés kútja. Volt szó arról, hogyan nem lett gémer Feri, ellenben tudott sprite-okat programozni. Aztán arról is, hogy Kelt nem járt a Csokiba Commodore 64 programokat csencselni, mert azt sem tudta, hogy van ilyen. Meg aztán, hogy jó dolog a bölcsészkar, de még jobb, ha vannak AIX terminálok a számtech teremben.

Szóba került még Michael Pollan, aki nagyon okos dolgokat írt korábban a táplálkozásról, mostanában meg az LSD-ről. Meg a Mandrake Linux, sőt a beOS feltámasztásáért küzdő yellowTAB Zeta nevű oprendszeréről is. Meg persze arról, hogy a VR valahogy a jövő része még mindig, van erről novella a 2050 novelláskötetben is, de a jelenben azért nem nagyon akarja megvetni a lábát.

“Az év utolsó adásához témaként a közélet megbeszélését javasolnám”

Oda lyukadtunk ki, magunkat is meglepve, hogy nem lehet megúszni az egymással való beszélgetést. Szóval 2019 a mindenki beszélgessen egy fideszessel, minden fideszes beszélgessen egy ellenzékivel, libsi a komcsival, náci a migrisimogatóval és így tovább éve lesz. És ha egy mód van rá, ne a kapott kommunikációs paneleket használva és ne a kijelölt vitatémák valamelyike – például a nemzet szánkói! – felől közelítve. Közös érdekünk, hogy tudjunk beszélni, így lesz szövete a társadalomnak.

És hogy milyen év volt?

Többnyire vacak. De mi nem csesztük el annyira, mint Zuck, aki viszont teljesen elégedett volt magával.

Volt azért némi szó fontos tech trendekről, de ezt elkapkodtuk. De legalább szakítottunk időt megemlíteni a nagyon szép Walled City című drón- és egyéb fotókkal teli streetartos könyvet.

Illetve ez volt a második évünk, ami a Patreon támogatóink szupportja mellett valósult meg. Nekik külön köszönjük, hogy velünk vannak. De hálásak vagyunk mindenkinek, aki levelet írt, kommentelt, vitatkozott velünk, linket küldött, instán lájkolt, továbbküldte a barátainak valamelyik adásunkat. Boldog új évet!

#235. Stílenakt adás

Kelt a Nemzetközi Űrállomáson lebegve csatlakozik az adáshoz, amiben bézs falakról és mediterrán boltívekről, önarckép-jelvényről és vászonra nyomtatott mémekről, tüntetésről és politikáról, a félbehagyott kütyük uralmáról és a gyárilag használhatatlan festékpatronról esett szó, valamint karácsonyi ajándékokról és az évvége közeledéséről is beszéltünk.

Kelt a Nemzetközi Űrállomáson lebegve csatlakozik az adáshoz, amiben bézs falakról és mediterrán boltívekről, önarckép-jelvényről és vászonra nyomtatott mémekről, tüntetésről és politikáról, a félbehagyott kütyük uralmáról és a gyárilag használhatatlan festékpatronról esett szó, valamint karácsonyi ajándékokról és az évvége közeledéséről is beszéltünk.

Ferenc belefutott a nyomtatópatron című világösszeesküvésbe. Magának kellett volna átszerelnie a patron azonosítóchipjét az utángyártott patronra. Maradjunk abban, hogy a nyomtatóbizniszben résztvevő minden egyes emberre vár egy nagy, közös kör a pokolban.

Aztán nagy kedvencünkben, Az élet meg minden podkasztban volt Wahorn András interjú, hogy legyen mit hallgatni a fa alatt henteregve.

És végül Ferenc kipróbált egy Huawei fitneszórát Itt azért elvitatkoztunk arról, hogy van-e jó wearable, meg hogy egyáltalán ér-e bármit az Apple Watchhoz hasonlíani, ha az egyik mondjuk 30 ezer forint, a másik áráért meg adnak használt melós Astrát is. Illetve, hogy a kütyütesztelésnek az a módja, aminek a végén minden jó lesz ár/érték arányban mekkora istenverte csapda. Ja, amúgy a Huaweit utálta.

Kapcsolódó téma, az IDC meg tudja-e jósolni, hogy mi lesz négy év múlva. Csak mert szerintük csak duplázódni fog az okosórák piaca, ami meg halottnak a szenteltvíz. Kelt hitt, Feri szkeptikus volt.

Elkanyarodtunk a lakberendezés felé is, meg a lakásfelújítás felé, meg arra, hogy jó ötlet-e narancs/piros falú szobában élni. Itt egy cikk arról, hogyan uralta le a bézs szín az amerikai lakásdekort.

Tüntetős

Teljesen átlagos péntek este pont jépégé vol. 2. pic.twitter.com/IYMZgjRSNi— Des™ (@DesolateHun) December 21, 2018

Vitatkoztunk egy kört arról, hogy a rabszolgatörvény az-e? Meg kommunikációsan ügyes dolog-e a rendőrök túlóráinak minimalizálását követelni? Meg hogy ér-e egy pofátlanul hazudó rendszerrel szemben fellépve csúsztatni.


Aztán elfogyott az adásidő ezekben, és csak egy kis karácsonyozásra maradtak perceink. Például arra, hogy van olyan oldal – a sok tré karácsonyi ajándékos cikk között leltük – ami mémeket nyomtat falra kitehető verzióban.

Hát sosem eszünk már?

Kezdődik a karácsony. Keltéknél már ázik a mojo pácban a malac. A linkelt recept irányadónak szolgál, már csak azért is, mert bögrében vannak megadva az adagok, és a fene fog abból átszámolgatni igazi metrikus rendszerbe mennyiségeket. Helyette a mérj mérj mikrométerrel, vágd baltával megközelítés használtatik.

Két mondat van még hátra

Ez a legjobb alkalom témát kérni az évzáró adásba, mondjátok, miről legyen szó!

Boldog karácsonyt mindnyájatoknak!

#234. Karipara adás

Kinél hogy telik a karácsony, hogyan kellene telnie és mit tiltana be Ferenc és Kelt? Adjunk-e ajándékba francia űrügynökséges plakátot? Reklámozzunk-e viselkedésalapú targetinggel babázós cuccokat? Lassan karácsonyozós adást vettünk fel.

Kinél hogy telik a karácsony, hogyan kellene telnie és mit tiltana be Ferenc és Kelt? Adjunk-e ajándékba francia űrügynökséges plakátot? Reklámozzunk-e viselkedésalapú targetinggel babázós cuccokat? Lassan karácsonyozós adást vettünk fel.

Ahány ház, annyi karácsony. Arról beszéltünk az adás elején, hogy nálunk hogyan van a karácsony. Kinek ajándékozunk? Kinek szeretünk ajándékozni? Opció-e letudni egy ajándékot egy üveg jó piával? Vagy az ördögtől való az egész ötlet? Ferenc a karácsonyi ajándékok betiltása mellett kardoskodott, Kelt szerint egy-két megúszós ajándék belefér, hogy ne borítsuk meg a családi békét. 

Közben azért szóba került, hogy hogy lehet élményt ajándékozni (például sétajegyek). Meg az is, hogy az Amazonon olcsó a nem világítós Kindle, csak már nem ér ide a fa alá. Illetve menő pólóból és geekeknek szóló nem IT-s ajándékból is Dunát lehet rekeszteni.

Azért szóba kerültek a francia űrügynökség menő letölthető plakátjai, a NASA hasonló, nagy felbontású anyagai, És a Puma megvásárolhatatlanul ritka PC-re köthető cipője is.

Illetve a végén még beszéltünk az idei év egyik legfontosabb trendjéről az algoritmikus butaságról is.

Az biztos, hogy nem fejtettük meg a karácsonyt, de legalább nem ajánlottunk öt kütyüt, aminek feltételül ott kell lennie a fa alatt.