Podcast: Download
Subscribe: RSS
Balaton, AutoTune és a szeizmikus hullámok, a Pegazus nyomai, Pufi és Pókember, az Apple felelőssége a lehallgatásban, hardvervásárlási szokásaink, X Generáció, Betty, Sex Education, a Waze által elátkozott lakóövezetek,az önvezető autók és az optimalizálás, káoszelmélet és JIT, a chiphiány és a világgazdaság, mennyivel jutott magasabbra Branson Anettkánál, jól kezelte-e a világ a Covidot.
Nekünk közismerten nem a Balaton a Riviéra, de azért szóba került a tó. Ferenc járt arra, Keltnek pedig élményei kötődnek hozzá, amelyek ebből az adásból pont kicsúsztak.
Viszont tudjátok mi jött még a szeizmológiai mérésből? Az Autotune. Erről a Netflix tök jó zeneipari ismeretterjesztő sorozatából, a This Is Popból értesültünk. Akinek tetszett a The Movies That Made Us és a The Toys That Made Us az ezt is nézze meg. Ilyen dokufilmekből annyira jó a Netflix, amennyire nagy dolgokból béna.
Pegazus
A hét ügye az, hogy az izraeli NSO által gyártott Pegasus lehallgatószoftver egy csomó közepesen mocskos diktatúra között Magyarország is megvette. Vagy nem - mondja a Fidesz. Csak valahogy ide került, és a célpontok között pedig megjelentek Simicska és pár újságíró, illetve az Ügyvédi Kamara elnökének telefonszáma. Erre egyelőre olyan válaszok születtek kormányoldalról, hogy Soros. Mindenkinek nyugodt szívvel javasolom, hogy ezt a választ nevesse ki.
A Pegasus érdekessége nem az, hogy a Pókember-szakértő és oknyomozó újságíró Szabó András telefonjára bejutott a szoftver. Mármint ez is izgalmas, de ez egy politikai botrány. Az is, hogy a célpontok listájában ott van Macron francia miniszterelnök száma is. (A marokkóiakat gyanítják a kíváncsiskodással.) Viszont érdekesebb, hogy hogy lehet egy ilyen támadást kimutatni, a védettebbnek tartott iOS-t hogyan tudták megtörni a támadók, segíti-e a zárt szoftveres monokultúra a biztonságot (na jó, erről tudjuk, hogy nem).
Hogyan veszünk hardvert?
Egy közelmúltbeli a Végtelenség Fiai adás kapcsán beszélgettünk arról, hogyan veszünk hardvert. Ferenc Rendeljkínait olvas és YouTube tesztet néz, Kelt morog azon, hogy a Wirecutter teszt nyertesét nem kapni New Yorktól keletre. És egyikünk sem vesz tesztet a Tudatos Vásárlótól, pedig amúgy nagy beszerzések előtt érdemes. Fehéráru esetében meg különösen megéri, mert nem tudnánk javasolni egy jó mosógéptesztelő csatornát a YouTube-on és ilyesmivel nem akarja megszívatni magát az ember.
Innen visszacsúsztunk a sorozatokhoz. Az X generációt (Genera+ion) címűt a HBO-n keressétek, a Never Have I Ever, a Sex Education és a Betty pedig a Netflixen lakik. Az utóbbiról pedig Hugh Holland fotográfus remek hetvenesévekbeli gördeszkás fotóiról is beszélhettünk.
Kenszelkalcsö
Valahol itt került szóba a cancel culture nevű jobbközéptől jobbra terjedő félelem. Erre majd még további tények birtokában visszatérünk egyszer.
Ó igen és az is téma volt, hogy hol az űr és érdekes-e hogy kitolta oda az orrát pár gazdag ember. Illetve, hogy alig mentek magasabbra, mint Anettka, a mára elfelejtett bulvársztár, aki viszont csak egy Mig-31 Foxhoundba szállt be.
Vézhelyzet, csipválság és JIT
Budapestre is lecsapott a Waze, úgyhogy le is fájtoltuk, hogy jó-e hogy van és telíti az utcákat. Illetve, hogy az önvezetés megoldja-e valahogy a közlekedés problémáját, vagy az út négyzetméter egy adott érték. Itt már abban sem értettünk egyet, hogy a városok geometriájából fakadó problémák megfoldását ígérte-e bárki?
Azt hittétek, hogy kipihentük magunkat és lenyugodtunk? Hát nem. Sikerült vagy negyedórát vitatkozni a kaotikus szón. Ráadásul úgy, hogy a végére kiderült, hogy Ferenc a szótári jelentését használja, ami szerint rendetlen, zűrzavaros. Kelt pedig arról beszél, hogy egy kaotikus rendszer olyan magukban determinisztikus folyamatok lánca, ami a végén nem determinisztikusan viselkedik, mert kis változások is nagy eltérésekhez vezethetnek.
A téma amúgy a Just-In-Time logisztika volt, ami amikor tökéletesen működik, akkor tökéletes és lehetővé teszi, hogy az ipar minimális készletekkel működjön. Amikor bejön valami gebasz, akkor meg vagy meg lehet kerülni, vagy a Szuezi-csatorna esetében nem nagyon. Vagy nem kifizetődően. És amikor több dolog botlik, akkor hirtelen bejön az a nemdeterminisztikus viselkedés, amin összevitatkoztunk. Leginkább a chipválság kapcsán került ez elő. Hogy mi a helyzet a chipválsággal? Egy mai Totalcar cikkből idézünk, mert az a legegyszerűbb:
"Néhány autógyártó úgy alkalmazkodott a chiphiányhoz, hogy csökkentette a felszereltséget, bizonyos funkciókat kivesz modelljeiből. A General Motors márciusban közölte, hogy néhány platós kisteherautóját nem szereli fel üzemanyag nyomásszabályozó modullal, ami azonban rontja a fogyasztási mutatóikat. Más gyártók, köztük a Daimler, legyártották ugyan a járműveket, de nem fejezték be teljesen, hanem még mindig várnak a szükséges chipekre."
A Daimler ettől még nyereséges, mert a maradék pár vödör chipet a drága autókba építették be. Közben meg persze aki él és mozog az foundryt épít, de egyelőre a jövő évben is folytatódik a chiphiány a várakozások szerint. És akkor még abba bele se mentünk, hogy a chipeket a kriptobohócok (is) vásárolják fel. Na de ez messze visz.
