#346. Hétezerkétszáz forint adás

Foglalt a Meta neve, viszont van víziója, haragszunk a Simple-re, szó kerül a negyedik hullámról, az oltásról és a testünket érintő jogokról, nevetgélünk az NFT-n, beszélünk a cryptovalutákról és az erről értekező VVV podcastról, kiszámoljuk egy podcast epizód bekerülési költségét, valamint Microsoft Fluid, Sway, csiphiány és csíkszélesség, önhajtogatós drót-vésztöltő, lopakodó csavar, végül Timothy Chalamet és az Xbox360 kontroller-modding.

1976-ban még lehetett abból szilveszteri kabarétréfát csinálni, hogy az ember találkozik a piacgazdasággal. És hogy az árképzésnek amúgy nem sok köze van az alkotóellemek árának összességéhez. Amikor oda eljutunk, hogy milyen egyéb költségek lehetnek, addigra az eredeti poént már agyonhasználtk, de elkezd vicces lenni.

Azért vettük elő, mert mi is számolgatunk az adásban. Az 1976-os forint és a mai között van egy 60,8-as szorzó az ártörténet.hu szerint, szóva a fent emlegetett 7200 forint ma inkább 430 ezer lenne, meg az apró.

Meta dolgok

A Facebook nem figyelt, vagy nem érdekelte, hogy egy kis számítástechnikai céget már hívnak Metának. Ez a kis cégnek vagy sok pénzt jelent majd, vagy egy megnyerhetetlen pert, hiába van igazuk. Pont ezek egyike történt Matt Blaze-zel, aki a crypto.com-on blogolt évekig.

Itt metáztunk még egy keveset. Még tán a VRML is elhangzott, de igazából a dolgok körbejárása az előző adásban mát megtörtént.

Kelt beszélgetett a Simple fizetési appal és a bankával egy fél napot. Végül megnyugtatták, hogy legjobb embereik dolgoznak a problémán.

Lassan óvdáskorú gyerekek is vannak, akik sose jártak játékboltban vagy könyvesboltban. Nem gondoltuk, hogy valaha boltokat fogunk sajnálni, de tényleg nem lehet összehasonlítani még az Abebooks böngészését, ami a legjobb online antikvárium, ami létezik, egy spontán beszabadulással a könyesboltba. Szorozzuk fel ezt azzal, hogy gyerekként milyen dolgokkal szembesülni.

Rakjuk el legalább azt a mondatot Magyarósi Csaba videójából, hogy az oltás működőképessége nem vélemény, hanem tény. És a tények és vélemények ütközése - ezt már mi tesszük hozzá - olyan, mint amikor a Fecske IC találkozik egy mit sem sejtő Trabanttal. Lehet jogászkodni, mert az alkotmányban vannak dolgok, hogy mire nem lehet kényszeríteni az embert. És itt elgurult Kelt gyógyszere.

NFT

Sarkos mondatok, amikben nem értünk egyet rovat is rég volt. De azért az NFT tolvajok miatt panaszkodó gyűjtőket sikerült kiröhögni. Utána a kriptopénzek és az NFT-k megítélésében nem nagyon értettünk egyet. A Vendéglő a Világ Végénnek amúgy mostanában volt adása a kriptókról.

A Meti befektetési ajánlatnak nem minősülő nem befektetési tanácsa, hogy mindenki csak olyan pénzzel játsszon, amit akkor se sajnálna, ha egy galamb elvinné az íróasztaláról. Vagy macska. Esetleg egyéb kisállat.

Podkaszt számolgatás Fridi nélkül rovat

Biztos ti sem tettétek fel még magatoknak a kérdést, hogy mennyibe kerül egy Meti adás! Na mi sem, de most szezonja van a podkasztok üzleti tervének kiszámolásának.

Mi a vassal nem számoltunk - ha nagyon érdekel titeket, tudunk arról is beszélni, meg arról is, hogy milyen tévutakat jártunk be - helyette inkább azt mértük fel, hogy két óra felvétel fejenként (szumma 4 emberóra), egy óra vágás és egy óra adásnapló szerkesztés (szumma 6 óra) és legalább egy-egy óra felkészülés után alsó hangon nyolc munkaóra van benne egy epizódban. Ezt kell felszorozni egy olyan óradíjjal, amit amúgy is megkeresnénk.

És igen, bizonyos szempontból csapda mindent így forintosítani. De segít megítélni, hogy megéri-e, ha elvégzi helyettünk valamelyik munkánkat, vagy hogy felmérjük, hogy a nem fizetett, az időnket evő melók mennyire is rágják az életünket.

Volt a héten számolgatós cikk - megéri-e a drágább használt villanyautó - a Totalcaron is.

Abba viszont nem mentünk bele, hogy egy raklap piaci szereplőnek most tűnt fel, hogy van ez a podkaszt dolog.

Szoftver

A Microsoft egy új minden egy doksiban appot tervez piacra dobni, a Loopot. Kicsit Google Wave, kicsit Sway, de el tudjuk képzelni, hogy használható legyen.

Kelt a délelőttöt Derrick és Harry projektmenedzsment blogján röhögve töltötte. Csak ízelítő jelleggel:

Amit öt ember meg tud csinálni adott idő alatt, azt négy ember is meg tudja csinálni ugyanannyi idő alatt, ha belehúznak.
Belehúzni mindig lehet, csak akarni kell.

A chiphiánynak most a BMW érintőképernyői esnek áldozatul. Kiderült, hogy egy funkciót nem sikerült nekik megvalósítani érintőképernyő nélkül, ez az automatikus kitolatást, ezt is azért, mert a sofőrnek be kell ikszelnie, hogy a kocsija összetöri is magát, attól még ő volt a hülye.

Apropó chiphiány. A kereslet-kínálat és a gyártónak való kitettség téves felbecsülése mellett van még egy ok, ami miatt az autóipar ilyen helyzetbe került. Bődületesen régi technikával készülő chipekre vannak ráállva, 90 meg 45 nanométere csíkszélességen készültekre, amihez képest mostanában 10 nanométer alatti gyártástechnológia a jellemző. Olyan ez a helyzet, mintha a MÁV gőzmozdonyhiány miatt szívna, vagy ha az építőipar megtorpanna a búboskemence-hiány miatt.

Ferencstarter

Kütyü rovat, vártátok?! Volt benne önösszehajtogatós, töltőkábelbe épített powerbank. Rejtett fejű csavar. És nördületes hírek Timotée Chalametről, aki amúy elég jó a Dűnében.

#322. Üveges tótnak a vadászgép adás

Ferenc Ferenc kütyükről akar beszélni, de Kelt nem talál rendes tesztoldalakat. Van viszont nevetséges okosmikró, de a pálma az Apple töltőkábel-szabadalmáé. Vagy a Xiaomi-féle vezeték nélküli távtöltőé, esetleg a Auchan-os mágneses kábelé. Volt még sztereolitográfia, F35 érintőképernyő és Tesla szarvkormány. Jeff Bezos utódja persze magyar, és lopja az áruszállítók jattját. Maersk konténer és a kanyarító propeller, Mustang Mach-E tekerőgombja, kecskék a Zoom meetingen, valamint a lefagyó kamera startup, végül egy kis GameStop emlegetés.

Hová tűntek a rendes tesztoldalak? Egyáltalán voltak-e ilyenek valaha magyarul? Innen indult az adás, mert bármennyire jó is a The Wirecutter, van úgy, hogy egyetlen Európában forgalmazott márka termékeit sem nézi meg. Alapvetően amerikai oldal, az ottani kereskedelemből dolgozik, valahol érthető is.

Vajon mennyit ér meg egy százaléknyi mosási minőség?

De akkor honnan tudjuk meg, hogy az aktuálisan akciós/kapható termékek közül melyik a jó? Vannak egyedülálló tesztek, amelyek egy-egy terméket mutatnak be, meg vannak a Ferenc által kedvelt Kínából rendelős blogok, amelyek legalább a kínai cuccokat összehasonlítják. Átlátható finanszírozású, teljes képet adó tesztoldal nem nagyon akad. Ilyenkor indul az ember fórumozni, mint régen. (Példatár: régi cikk, friss, de egyazon gyártó két vasát hasonlítja össze, elsőre jónak tűnik, de nincs semmi infó az üzemeltetőről és minden link az Alzára mutat.)

Aztán akadt egy okos ételmelegítő, amiben annyi a technológia, hogy erősen kétséges, hogy lehet-e bármire használni miután (nem ha, hanem amikor!) a startup mögötte csődbe megy.

Ferenccel megbeszéltük, hogy a kábelek vacakok, az Apple kábelei pedig még a sima kábeleknél is rosszabbak. Az Apple már szabadalmaztatott egy erősített kábeltípust, ami kicsit strapabíróbb műanyagot tartalmaz. Kérdés, hogy ezt nem lehet-e megcsinálni otthon Sugruval vagy valami más otthon felapplikálható műanyaggal. (Közben: jé, a Sugrut felvásárolta a Tesa!)

Alternatív megoldások a kábelekre, nem mintha ez az Apple-n kívül bárkinek gondot okozna: Xiaomi okos és drótmentes töltő, ami annyira erős, hogy még a szomszéd telefonját is feltölti. (Igen, az elektromágneses spektrumba újabb zaj kerül.)

A másik felmerülő technológia a mágneses, Magsafe koppintás töltőkábel. Csak hát az meg leold, ha nagyon hadonászunk a telefonnal. De egy raklap baleset ellen jó.

Ezt a jövőt ígérték

Nem mai hír, de rácsodálkoztunk a replikátornak becézett UC Berkeley 3D-nyomtatóra, ami belevillogja a tárgyat valami szmötyibe, és a tárgy meg is jelenik. Mágia!

Ezt is ígérték, de nem kellett volna

A Tesla szarvkormányával lesznek bajok. Egyrészt az amerikai közlekedésbiztonsági szerv szerint nem elég kormányszerű, nem lehet csúsztatott kézzel vezetni. Aztán felmerül az is, hogy kevésbé precíz egy olyan kormánykerék, amin nem lehet fogást váltani és emiatt kevesebb fordulaton kell elosztani azt, hogy mennyit fordul a kerék. Vesd össze: manapság két és fél fordulatot lehet kábé tekerni egy autó kormányán. Harmadrészt érintőfelületes az index.

Van hozzá egy remek párhuzam: az F-35 érintőgombos vezérlőfelülete, ami pontatlanabb, mint a gombok voltak. Van erről egy remek beszámoló egy amerikai pilótától.

Nagy tech

Jeff Bezos lelép az Amazon éléről. Helyét Andy Jassy korábbi AWS főnök veszi át. Közben pediglen az Amazon ellen érvényes ítélet van, hogy lenyúlta a munkásainak jattját.

Különböző E-s nevű dolgokról is szó volt. Például a Maersk Triple E konténerhajóról és a Mustang Mach E autóról. Jó, persze más kategóriában indulnak. De az egyiknek van oldalra kormányzós propellere, a másiknak meg remek tekerőgombja.

A heti feelgood kovid történet arról szólt, hogy kecske zoomoltatással lehet pénzt keresni. Persze poénnak indult, de a gazdát tehermentesítette a hülye ötlete. És már van megoldás a webkamera megfagyasztására is, ha kellemetlen dolgok kerülnének épp elő.

#263. No Tacsi Tacsi adás

Csirke-kárpótlás, Samsung-élmény, Data Transfer Project, filter-bubble-tagadás, Cambridge Analytica dokumentumfilm, a tengerészek gombokat akarnak, IoT-in-the-ass, MI parfümőr, gender-viselkedés és a magyar energiamix, Youtube-ajánló, késélezés, Hongmeng és a pézsma.

Minden jó, ha a vége jó. Hónapok kellettek az ügy feldolgozásához, de Kelt csirkeszárnyakban kapja meg a korábbi nagyot késő KFC-s rendelésének ellenértékét.

Közben viszont eltűntek sorozatok a Netflixről, mert a gazdájuk (CBS) saját streaming szolgáltatást indít, ami még csak nem is lesz elérhető Európában. Feri higgadt, Kelt szerint az lesz a trend vége, hogy ismét a kalózok lesznek a legkényelmesebb sorozatforrás.

Fotó: Martin Monroe CC-BY

Feri kezébe vette a Galaxy Note 10+-t, ami egy durván 400 ezer forintos okostelefon. És megint hitet tett amellett, hogy egy moduláris megoldás, különböző asztali eszközökbe dokkolható mobileszközökkel, az végül is tök jó lenne. A Samsung DEX ilyennek ígéri magát, de mielőtt elkezdünk hinni benne, egy tartóstesztre szükség lenne.

A nagy techcégek közben olyan megoldást fejlesztenek, amivel a felhasználók egyszerűen költöztethetik az adataikat. Például fognak mindent az iCloudból, kiexportálják, feltöltik a Facebokra, és az érti, hogy ezek milyen adatok és hol a helyük. Ez akár még jó is lehetne, de úgy készül, mint Luca széke.

Jeff Jarvis egy netes bölcsességeket - filterbuborék - vizsgáló metatanulmányt (PDF) ismertetve azt javasolja, kevésbé legyen hülye a sajtó. Na itt azért vitatkoztunk arról, hogy akkor a facebookos nácik tájékozottabbak-e mint a csak M1-et néző emberek. És ha igen, mivel és jó-e ez nekünk. De az alapgondolat, a kritikus olvasás nem hülyeség. Ferenc idehozta még a Cambridge Analyticáról szóló Netflixes dokumentumfilmet is, de annak az ügynek bőven vannak érdekes oldalhajtásai.

Hájtek rovat

Az amerikai haditengerészet rájött arra, hogy érintőképernyőről vezérelni egy rombolót valójában nem jó ötlet. Visszaállnak a fizikai gombokra. Ehhez az kellett, hogy a fenti képen látható Arleigh Burke osztályú rombolót izomból nekicsapják egy tankhajónak.

Miért bugos a bluetooth buttplug? És aki most azzal jön, hogy miért? Bugos? Az le van maradva a hírekkel. Csodás, technológiaoldali problémaismertetés erre. (Kezdésnek: a rádiók elég szarul működnek az emberi testben, mert az szigetel.)

Aztán szóba került az MI által tervezett parfüm, de kiderült, hogy az MI ebben az esetben is inkább csak szakértői rendszer, adatot meg ötleteket dobál az embernek. Ráadásul az így kikevert illatoknak nyoma sincs a nagy parfümös oldalakon. De ha már illatokról beszéltünk, akkor az Iso Super E nevű két benzolgyűrűs csodáról is szó esett, ami kellemes mindenillat azoknak, akik érzik. Akiknek viszont nincs rá receptora, na azok kimaradnak belőle. És ebből adtak ki nagy tisztaságú parfümöt is, ami csak és kizárólag Iso Super E-ből áll, ez az Escentrik Molecules 01. Én egy régebbi, klasszikusabb cuccot ajánlanék, ez sincs tele összetevőkkel.

Környezettudatos blokk

Ebben a műsorrészben többször elhangzott a buzi szó, amin akkor is, most is elgondolkodtam. Egy olyan hírről beszéltünk, ami szerint bizonyos környezetbarát viselkedéseket nőiesnek, femininnek vagy férfiatlannak értékel a társadalom. Ahhoz, hogy ezeket a viselkedéseket elterjesszük - például kevesebben használjanak eldobhatós szatyrot - ahhoz meg kell szüntetni “a saját szatyor buzis” című előítéletet. Azt most hagyjuk is, hogy milyen törékeny annak az énképe, aki attól fél, hogy egy szatyor vagy a kertben teregetés miatt fogják melegnek tartani. Plusz, hogy mennyire mély homofóbiának kell ehhez az emberben lakoznia. De ez egy átkattintandó kapcsoló.

Na a végén persze vitatkoztunk arról, hogy a szárítógép a legfontosabb dolog-e vagy egy olyan dolog, amit ki lehet hajítani az életben maradás érdekében.

Újgenerációs média rovat

Jelentős ajánlóblokk gyűlt össze az adásra. Mindenki podkasztot meg vlogot indít és ez így tulajdonképpen rendben is van.

Pál Zsombor Geller néven politizál és interjúzik érdekes emberekkel.

Ide valahogy sikerült berángatni, hogy Simone Giertz pedig, aki korábban Teslából csinált pickupot, most ráknak öltözött. Nem is akármilyennek.

Magyar Misi késélező Facebookon és Instagramon csinál tök jó 11 másodperces videókat egy-egy késes tippel.

Dávid Csenge és rendíthetetlen társa pedig a leghülyébb nevű, szürreális dolgokról beszélgetős podkasztot indították el, a Spagetti Lakóautót.

Szótár

A musk magyarul pézsma.

A Hongmeng OS pedig európaiul Harmony.