#390. Életjeladás

Ne bonyolítsuk: a ChatGPT-ről és általában a generatív MI társadalmi hatásairól vitatkoztunk nagy lendülettel. A végén volt még egy kis artisjusozás, de csak cukiság gyanánt.

Mi történt velünk?

Hol dolgoztunk, hol munkát kerestük, ilyesmi. Szóval az élet, ami közismerten rongyos - direkt a Stohl verziót linkelek, remek ebben a szerepben, fent van a teljes YouTube-on - , volt az oka annak, hogy nem készült adás. Ellenben Ferencet lehetett hallgatni a Csúnyarosszmajomban és a Láncreakcióban. Kelt pedig rávette magát - a többiek pedig készek voltak arra - hogy felvegyenek egy új Hármas könyvelést. Nem mintha nélkülünk nem létezne internet persze.

Szóba került az is, hogy a Hármas könyvelés (meg a Budapest Newtech Meetup, ahonnan történelmileg ismerjük egymást) Kiss Gabija közben csodás novellista lett. És hogy vegyétek meg a Gabo novella válogatásait, amit Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkeszt.

Itt még esett némi szó a remek Austenland filmről, Jennifer Coolidge-ről, aki annyival több, mint Stifler mamája, hogy az el se lehet zongorázni, sem pedig jégtáncolni. Illetve arról, hogy, ahogy a világ zenéjének durván felét senki nem hallgatja, úgy a podkasztok nagy részének is csak maroknyi epizódja és hallgatója van.

Csetdzsipiti

Nem lesz vége a világnak, ellenben nem, ez nem valami olyan, ami eddig is volt. Ez az a pont, ahol még biztosan egyetértettünk. Aztán jött az, hogy rosszabb vagy jobb szolgáltatást fog-e eredményezni, ha a ChatGPT-t bevezetik. Illetve, hogy értékdöntéseket nem nagyon lehet meghozni statisztikai alapon. Ebből kifolyólag viszont meg kell majd vizsgálni, hogy kinek az érdekeit tartja szem előtt "az MI" például egy hiteligénylésnél. (Zárójel: a Klarna BNPL - azaz vásárolj most, fizesd később - áruhiteleinek egyik jellemzője, hogy vacak hiteleket nagyobb százalékban produkál a növekedés nevében.)

Az viszont kérdés, hogy kell-e minden munkát automatizálni, amit lehet? Illetve hogy miből fogjuk azokat az embereket fizetni, akiknek a munkáját megette a technológia. Itt vitatkoztunk is azon, hogy az alapjövedelem egy neolib/gazdasági jobbos ötlet-e alapvetően vagy lehet-e baloldali. Illetve, hogy a minden embernek ugyanannyi pénzt adunk "azt' oldja meg" az egy megoldás-e vagy egy szépségflastrom?

Apropó Az élet meg mindennek épp most jött ki MI-s adása, ami Ferenc szerint jó. Kelt meg gyorsan betolta, hogy a You're Wrong About adását az Enron-botrányról és az If Books Could Kill podkasztot, aminek a legegyszerűbb belépő része A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek könyv szétcincálása.

Később itt még beszéltünk arról is, hogy ha valami intelligensnek látszik a felületes szemlélő számára, akkor az intelligens-e. Illetve, hogy mit mond Henry Kissinger, köztiszteletben álló háborús bűnös az MI-s fejlesztesekről. Továbbá Lázár János 60 milliós faszlámáiról.

(Forrás: KARD Facebook)

Oda futottunk ki, hogy vannak kérdések, amelyek az MI kapcsán megbeszélendők. Egyszer majd pontosítjuk, hogy melyek ezek. Tekintve, hogy a diszciplínák két átellenes végéről érkezünk ahhoz is fel kell venni majd a fogsorvédőt meg a kesztyűt.

Ablakmosás

Politológiai felvilágosító és vitakörünkben téma volt az Overton ablak mibenléte. Ez nagyjából a társadalom által még tárgyalhatónak tartott, radikális, elfogadott, mainstream, már avíttas, radikális, nem tárgyalható skálát írja le. A trükk az, hogy az ablak mozgatható. Orbánék addig migránsoztak anno, hogy a menekültek ellen sikerült hangolniuk az országot, az például egy nagy ablakmozgatási akció volt.

Emellett szó volt arról is, amire Ferenc a "woke ideológia" kifejezést használta. Illetve arról, hogy az Economist komolyan vehető-e még ha wókozik, illetve hogy lehet-e abszolút kijelentéseket tenni. Na erről még lesz is szó, nehogy belecsússzunk a morális relativizmusba.

Apropó, tudjátok mit mondott Milton Friedman a cégekről?

Cukiság

A Gazdasági Versenhivatalt négy éven át szívatták a közös jogkezelők mindenféle időkéréssel meg "tanárnő a kutya megette a házimat" kifogásokkal. Összesen 1200 napot csúsztattak egy vizsgálatot, ami arra próbált fényt deríteni, hogy a jogkezelők vizsgálják-e hogy a Spotify korában mire kell ráragasztani az üreskazetta díjat jelképező bólogató zsiráfot. Máshogyan megfogalmazva: célszerű-e még az üreshordozó díjjal megterhelni az SD-kártyákat és merevlemezeket.

De hát a ló minden részének van vége, így a vizsgálat is elért a logikus végpontjára. Amelyből kiderült, hogy nem, ezt a melót nem végezték el a jogkezelők. Inkább beszedték a pénzt. A GVH ezt szumma 440 millió forintnyi büntetés kiosztásával honorálta.

#381. Watson szabadlábon adás

Steve Jobs papucsa, D’Anunzio és Pareto, Szomszéd János vezetékes, a NAV elnöke, megőrült-e Musk, mizu a Twitternél, mi az a fediverse, jön a Tesla Semi, Elizabeth Holmes hosszú időre börtönbe megy, FTX és SBF, azaz inog a kriptopiac, leépítések a Völgyben, megvették az Evernote-ot, éneklő faszobrok és Commodore tangóharmonika.

Büszkék vagyunk arra, hogy valószínűleg mi vagyunk az első magyar podkaszt, amiben a nalebinding - magyarul tűkötés - nevű csomómentes majdnem horgolás, majdnem kötés módszerről valamint a világ első zoknijáról is megemlékezett. A technológia az technológia, akkor is, ha Hésziodosz írt róla.

Innen továbblendültünk Gabriele D’Anunzióra, aki egyrészt szabadcsapatok élén elfoglalta Triesztet, másrészt Bécset szórta repülőről röplapokkal, meg írt drámát, verset, újságcikket, lelkes nudista volt és később lelkes Mussolini hívő. Szemben Vilfredo Paretóval, akinek ugyan a közgazdasági munkáira épített Mussolini, de Pareto maga nem volt fasiszta. Már csak azért sem, mert 1923-ban meghalt, Benito pedig a tízes évek végén kezdte építgetni a szervezetét, majd 1922-ben vonult Rómába a feketeingeseivel. A Pareto-elv, amit a közgazdászról neveztek el, meg későbbi.

A heti podkasztajánlónk is ide kapcsolódik. Az If Books Could Kill olyan könyveket tárgyal ki, amelyek nagy, közismert megállapításokat, közkeletű bölcsességeket terjesztettek el, amelyekkel csak az a baj, hogy nem igazak.

Drága móka

Eladták a néhai Steve Jobs néhai szandálját. 218 ezer dollárért ment el, amennyiért már adanak szép dolgokat is. Még olyanokat is, aminek nincs stevejobslábszaga.

Van olcsó móka is. A Szomszéd János Vezetékes instagram fiók olyan névjegyeket gyűjt, amiket az ember beírt egyszer, aztán úgy maradtak. Ablakos Józsik és Kasztnis Krisztiánok mellett vannak vadabb dolgok is.

Ferenc meghallgatta a NAV elnökének egy előadását és rácsodálkozott arra, hogy Vágújhelyi Ferenc látott már számítógépet. (Sőt már evett is.) Itt azért már nem értettünk egyet abban, hogy a kata hiphopp eltörlése illetve egy új adónem behozása az olyasmi-e, amire az adórendszer átszabása kifejezést lehet használni. De hát hol voltunk még az adás végétől!

Obligát Hitler mém, most mém nélkül

A bukás mémesült részét legalább egyszer érdemes megnézni eredetiben. Vicces felirat nélkül. Egészen remek színészi játék és remek jelenet.

Musk és a Twitter

Itt kezdődött el a vita az adásban. Megzakkant-e Musk vagy sem? Ha valaki egy mérnöki fókuszú céget tud vezetni - aminek persze vannak sales és egyéb tevékenységei, de nem annyi, mint egy globális médiacégnek - akkor vajon egy médiacéggel is elbánik-e? Rossz tanácsadókra hallgatott-e Sztálin elvtárs?

Ami egészen biztos: első körben nagyjából 3700 embert épített le Musk, aztán még legalább ezer ember elszivárgott. Elbizonytalanodott, hogy milyen moderálási elvek érvényesek. Egyelőre sikerült leépítenie egyrészt a hirdetőket, másrészt a Twitter salest. De legalább felfedezett a géniusz két olyan dolgot - natív hirdetések, twitként formázott hirdetések - amelyeket már nem kell lefejleszteni, mert eddig is léteztek. (Egyesével nem linkelem végig a sztorit, a Platformer remekül koverolja az ügyet.)

A piac két hete már olyanokat fejtegetett, hogy egy dollárnyi Musk hitelt hatvan centért vennének meg. Ez akciósnak is erős, nem tükröz bizalmat.

Párhuzamosan alakulnak szolgáltatások. A Hive és a Post ugyanazt akarja csinálni, mint a Twitter. Viszont nincs is modelljük. A Mastodon barátkozást igényel, mert nem egy az egyben klónja egy ismerős szolgáltatásnak, hanem egy federált módon (gondoljatok a mail- vagy webszerverekre, egyik se központosított technológia) felépített üzenőrendszer. És az alapjául szolgáló ActivityPub technológiára épült már videómegosztó vagy könyvespolc nyilvántartó oldal is. Ez Kelt kedvenc jövőképe, csak a felhasználóktól erő befektetését igényli, meg esetenként pénzt is, ami jót tenne a netnek, de a minden ingyen van világából nehéz áttérni.

A hét másik kérdése: tényleg nem tudnak-e infrastruktúrát építeni és üzemeltetni az amerikaiak? De hát San Franciscóban most adtak át, nagy késéssel egy darab metrót. Igaz, nem késett annyit, mint a legendás Berlin Brandenburg reptér.

Liz nem ér rá

Elizabeth Holmest, a Theranos csalásért felelős igazgatóját leültetik 11 évre. Reménykedett, hogy a gyermekeire való tekintettel elnézik neki, hogy hazudott a befektetőinek. (És az ügyfeleknek is, de azért nem ítélték el.)

Alja dolog nevekkel viccelődni, de ha az FTX-ről és SBF néven ismert vezéréről (Some Bankrun-Fraud… izé Sam Bankman-Fried) van szó, akkor megengedjük magunknak. Egyelőre valami 3 milliárd körüli összeg sorsa bizonytalan, meg a befektetési cégének a sorsa, meg azoké, akik vettek tokent az FTX-től. Illetve az egész felveti azt a kérdést, hogy ha ez a cég azzal kérkedett, hogy a legjobban ellenőrzött tőzsde, és mégis egy énekfüzetbe vezette a könyvelését, akkor a többinél mi a helyzet.

Ed Zitron elmagyarázta, hogyan következik a 2008-as válságból, egy generáció előtt álló kilátástalan jövőből sé határtalan ígéretekből az FTX-botrány és a kriptó átverések.

Itt kerültek szóba a Pinkertonok, akik még léteznek. Több, mint száz éve vernek szét szakszervezeteket, ha láttatok még visszatetsző vállalatot. És hogy honnan lehet ismerős a név? Például Karl May regényeiből.

Tovább suhognak a kaszák: elbúcsúzunk az Amazon Alexától, a Meta Portaltól és az okosórás fejlesztéseiktől.

Eladták az Evernote-ot. Van-e még, aki használta. Illetve eladtak pár Taylor Swift koncertjegyet, de ettől senki nem lett boldog. Mert hát rosszul működött a folyamat, de legalább pár nyerészkedő jól járt.

Kütyü és kimaradt dolgok

A Verge-en megjelent egy Meta Quest Pro teszt. Nem egyértelműen pozitív, pláne az árához képest.

Snapdragon XR szemüvegbe való chip! Ki ne örülne neki?

A Teenage Engineering éneklő faszobrai egyrészt nem olcsók játszós dolognak, másrészt egészen csodálatosan szép feleslegességek. Az árak helyett a videót nézzétek meg!