Tag: Ed Zitron

#387. Gépi kaksi adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

A transformer-alapú keresők hibái, GPT-vel írott novellák és házidolgozatok, szülibuli háziőrizetben, mi lesz fizetős (Facebook, Twitter), Forbes influencerlista és fókuszcsoport rant/riport, Netflix jelszómegosztás, ments mindent rendesen, okosponyva, kamerás matchbox, analóg digitális óra, robotügyvéd.

Magunkhoz képest hosszú hallgatás után - amiről részben J. K. Rowling tehet - újra van adás. Azt még mi sem tudjuk, hogy ennek örülni kell-e. Vagy hogy van-e minek örülni úgy általában.

Míg mi csendben voltunk addig a gép (népszerű nevén: mesterséges intelligencia) által generált szemét elkezdte eltömíteni a csöveket. A Clarkesworld sci-fi magazin, ami legendásan nyitott karral várta az új kéziratokat, bejelentette, hogy amíg ki nem találják, hogyan lehet kiszűrni a szemetet, addig nem fogadnak kéziratokat. Az Amazon magánkiadásos része is telítődik szép lassan. Egyelőre a nagy nyelvi modelles technológia kivette az írással töltött időt a középszerű (vagy még az se) klapanciák írásából.

A Verge hosszú cikkben írta meg, hogy mi a gond a ChatGPT-vel, a csetdzsípítísített Bing keresővel és a Google Bard-dal.

Nem kell viszont MI ahhoz, hogy a társadalom számára káros dolgokat csináljon egy cég. A Netflix például épp egy köztörvényes csalóval forgat realitit. És persze lehet azzal védekezni, hogy Anna Delvey (szül. Szorokin) csak gazdagokat vert át, ez ráadásul igaz is, de közben maga is celebbé vált, és most ennek az előnyeit élvezi.

Fizetős lesz a...

A Twitternél regnáló géniusz átalakítja a Twitter Blue előfizetéses rendszert, ennek részeként az SMS-es kétlépcsős azonosítást is a fizetéses terméken belülre helyezi. Marad ingyenes a hardverkulcsos és az appos kódgenerátoros kétlépcsős módszer. Mindkettő biztonságosabb amúgy, mint az SMS-alapú megoldás. A probléma, hogy közben a hitelesítés - azaz annak a megállapítása, hogy a felhasználó az, akinek mondja magát - is a fizetős rendszer részévé válik. Illetve, hogy ebből a Mashable becslése szerint évi 28 millió dollárt keres majd a cég. Miközben a géniusz működésének köszönhetően nagyjából kétmilliárd dollárral kevesebb hirdetést ad el. Ó és persze plusz egymilliárdot még be kéne valahonnan sepernie a Twitternek a megvásárlására felvett hitelek kamataira.

Közben, de ez az adásból kimaradt, hogy Musk alatt a fejlesztői API kulcsok árazása is megváltozott. Úgyis, mint megjelent. A legkisebb forgalmú robot havi üzemeltetése is 100 dollárba kerül. Ennek folyományaként a vicces, művész robotok eltűntek, a spammerek pedig nem. De ez egy másik történés, nem is beszéltünk róla érdemben, csak Feri rángatta oda a Blue-hoz. Viszont ellenálltunk a lehetőségnek, hogy még jobban egyetértsünk a meg nem értett gazdagemberrel vagy tovább ekézzük.

Mark Zuckerberg és a Facebook két országban kezd tesztelni egy olyan előfizetős szolgáltatást, ami például működő moderációs eszközöket és elérhető ügyfélszolgálatot is biztosít. Egyrészt érthető a lépés, másrészt pedig mindazokat a szolgáltatásokat adja most pénzért a Facebook, amiknek az implementálásával - próbált már bárki mondjuk feltört fiókot viszaszerezni anélkül, hogy ő lenne a pápa? - felsültek.

Ed Zitron fentebb egyszer már linkelt hírlevelében azzal is foglalkozik ezek kapcsán, hogy a célzott reklámos modell lassú szabályozása miatt érezhetően aggódnak a techcégek, mert a bevételük jelentős része ebből származik. (Kivétel: Twitch)

A Netflix lebegteti tovább, hogy elkezd-e vadászni azokra, akiknek van pofájuk egy családként eltérő helyen lakni. Érthető módon teszi ezt, amikor be akarta vezetni, akkor annyira rossz sajtója volt az ötletnek, hogy azt múzeumban fogják mutogatni. Addig is itt egy jó kis ábra a Netflix áremeléseiről.

Inluencerjárvány

A Forbes influencerlistájából annyira ügy lett, hogy hiába jött ki a lap a hónap elején, ma már a 444 is írt róla. (Vagy ne cinkeljük a 444-et?) Mindenesetre jelentős hiszti lett belőle a Fókuszcsoport hathatós közreműködésével.

Ferenc viszont arról beszélt, hogy a Fókuszcsoport egy másik videója, amiben a Budapest Bike Mafiánál jártak az mennyivel emberibb hangú, mint bármi, amit a sajtó le tudott forgatni. A két dolog lehet egyszerre igaz.

Backup

Most gondoljátok végig, hogy minden szükséges adatotokról van-e mentés. És aztán azt is, hogy olyan mentés van-e, ami megmarad, ha kipakolja egy csapat tolvaj a lakást, amíg elmentek Füles keresztrejtvény újságért a sarki boltba. Iránymutatónak itt a Hackaday cikke.

Itt azért vitatkoztunk egy keveset arról, hogy el kell-e bármit rakni. De ennek a filozófiának a nagyon extrém, a svéd női curlingcsapatot megszégyenítő csúsztatással elérhető végén az van, hogy hát olyan mindegy, hogy leég-e a laká vagy sem. Vanitatum vanitas.

Kütyü

Szuperautószöszi bemutatta a negyedautomata kocsiponyvát. Ez leginkább egy termékfejlesztési lázálom.

A Hot Wheels AR-es távirányítós autót dobott piacra. Ami valamivel talán jobb, mint egy AR-telen, de azért nehéz eladni nekünk.

Ellenben a digitálisnak tűnő mechanikus asztali óra az menő.

#383 - Természetes butaság adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Artemis I., a Hold megkerülése és az Orion űrkabin, Kiss László csillagász a Lángoló podcastban, tévesen emlegetett MiG-31 (SU-34 a helyes), élet a Marson és a jövőkép alakítása, gazdag emberek feladata a világban, táguló vagyoni olló, legyen-e kommunizmus, kell-e tudnia a 42 jelentőségéről a ChatGPT-nek, jön a Neurománc-sorozat.

Műsorvezetői előszóval kezdünk kivételesen: mindent, amit mondunk az adásban az adás felvételekor vagy úgy gondoljuk, vagy érdemesnek tartjuk egy-egy kérdésben játszani az ördög ügyvédjét. Viszont még egy másfél órás adás is kevés ahhoz, hogy olyan bonyolult jelenségeket, mint a táguló vagyoni olló, a kommunizmus mibenléte vagy a neoliberális gazdaságpolitika esetleg a kapitalizmus kritikai elméletek kifejtsük. Az adásnaplóban igyekszünk kezdőpontokat adni, de érdemes több oldalról beleolvasni magunkat a kérdésbe. Tanulni, akárhány éves az ember, soha nem égő. Aki a Vakmajmot szereti, annak Jacobint, aki Gulyás Marci véleményvezérkedésével kel, annak Múzsát és így tovább. (A Guardian igazán nem balos, a BBC meg nem sztenderd.) Kelt out.

Nagy témák egy: a zűr a legvégső

Leszállt az Orion űrhajó, ami az Artemis I misszó - ezt halasztották nagyon sokáig - visszatérő egység része. Becsapódott a Csendes-óceánba űrhajós alakú babákkal, közben pedig megkerülte párszor a Holdat. Akik szeretik az ilyesmit, azok örülhetnek, hogy visszamehezünk a Holdra. A cinikusabbak felvethetik, hogy 1972-ben az Apollo űrhajók már jártak ott, most mit keresünk arrafelé.

Az Orion amúgy menő: van benne WC, ami jó mert négy napig nem fektetni kábelt azért húzós ötlet lenne, mint ahogy pelenkában büdösödni is. A legénységi kabin 9,5 köbméteres, ötször három és fél méteres alapterülettel. Magyarul akkora, mint egy pöttöm szoba egy körúti gangos bérházban, csak több emberrel kell osztozni. (További adatok PDF.) Apropó osztozás: a Holdon sem egy leányálom az élet, de a Mars, amit valamiért divatos becélozni az is igazi pokolian vacak hely. Csak azért nem a legrosszabb, mert arra a Vénuszt tartjuk.

Itt szóba került az is, hogy a Lángoló Podkasztban nagyon jó beszélgetés volt az ország legjobb csillagászainak egyharmadával, Kiss Lászlóval. Kiss lenyűgöző figura, azért csak a harmada így is a fenti halmaznak, mert Almár Iván és Molnár László is nagyon rutinosan tud embereknek magyarázni rém bonyolult dolgokról. Valahogy a csillagászok között nem ritka a jó tudománykommunikátor.

Az adásban tévesen mondtuk amúgy, hogy a Mig-31 repülőben van legénységi vécé, valójában a Szu-34-ben.

Nagy témák kettő: gazdagság

Ed Zitronnak volt egy nagyon jó hírlevele arról, hogy nagyon sok pénzzel az ember vagy a szervezet nagy hatással lehet arra, hogyan képzeli el a társadalom a jövőt. Például Musk Hyperloop/Boring Company párosa több várossal elhitette, hogy a működő, de régi és uncsi vasút, villamos, busz, metró helyett valami csilli jövőszagú technológiára van szükségük. Aztán a városok egy részét ghostolták. Las Vegasban meg felépítették a világ legunalmasabb hullámvasútját.

Innen elkanyarodtunk oda, hogy vajon, ha mi lennénk a világ leggazdagabb emberei, akkor az interneten vitatkoznánk-e ismeretlenekkel és fürdőznénk más ismeretlenek rajongásában? Valószínűleg nem. Mondjuk nem is az amerikakupa csúcstechnológiás vitorlásverseny megnyerését tűznénk ki célul.

Szóba került, hogy mióta nyílik az olló a menedzsment és a munkavállalók között. A Guardian egy tanulmányt idézett idén nyáron, ami szerint az átlagos munkásfizetés 23 ezer dollár, az átlagos vezérigazgató fizetés pedig 10,6 millió dollár. És ez egy 300 céges mintán elvégzett kutatás eredménye. Van még egy grafikon ehhez, amely szerint a fizetések emelkedése és a produktivitás emelkedése a nyolcvanas években elszakadtak egymástól. (Ld. fent.)

Vannak még egyéb piaci hatások is, de nagyjából úgy néz ki a végén a matek, hogy az én generációm esetleg vehet lakást, ha olyan a háttere, a munkája, a párkapcsolata és még mázlista is. A Ferenc generációjánál ez gyakoribb. A Keltnél fiatalabbakat pedig folyamatosan kúrogatja - nincs jobb szó! - a sajtó, hogy mamahotelben lakik és miért nem vesz lakást a kézműves söre helyett. (Megfejtés: a sör egy ezres, a lakás meg ötven millió és akkor még panelt vettél.)

Zárójel: a vén faskó Henry Ford kovbojtáncáról is ejtettünk pár szót.

Nagy témák három: mire való a ChatGPT

Tele van megfejtéssel a világ, hogy az amúgy Bond kisgonosz Sam Altman-féle OpenAI GPT3-ra épített csevegőszoftvere, a ChatGPT mire való. Például információszerzésre nem, aztán olyan információ generálására sem, amellyel szemben elvárás, hogy igaz vagy valós legyen, amit mond. Egyelőre olyan csevegőszoftver, aminél nincs semmi tétje a beszédnek. Liftbeli beszélgetés egy idegen liftben, pletykálás a fordrásznál néhány pár éves Kiskegyed felett. Vagy ahogy a ChatGPT honlapja írja:

“Our goal is to get external feedback in order to improve our systems and make them safer.”

“While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.”“While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.”

Itt szóba került a Hackers: Heroes of the computer revolution könyv és Ingrid Burrington The Training Commission novellasorozata. Illetve, hogy az is lehet, hogy jön a Neurománcból készülő tévésorozat egyszercsak.

#381. Watson szabadlábon adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Steve Jobs papucsa, D’Anunzio és Pareto, Szomszéd János vezetékes, a NAV elnöke, megőrült-e Musk, mizu a Twitternél, mi az a fediverse, jön a Tesla Semi, Elizabeth Holmes hosszú időre börtönbe megy, FTX és SBF, azaz inog a kriptopiac, leépítések a Völgyben, megvették az Evernote-ot, éneklő faszobrok és Commodore tangóharmonika.

Büszkék vagyunk arra, hogy valószínűleg mi vagyunk az első magyar podkaszt, amiben a nalebinding - magyarul tűkötés - nevű csomómentes majdnem horgolás, majdnem kötés módszerről valamint a világ első zoknijáról is megemlékezett. A technológia az technológia, akkor is, ha Hésziodosz írt róla.

Innen továbblendültünk Gabriele D’Anunzióra, aki egyrészt szabadcsapatok élén elfoglalta Triesztet, másrészt Bécset szórta repülőről röplapokkal, meg írt drámát, verset, újságcikket, lelkes nudista volt és később lelkes Mussolini hívő. Szemben Vilfredo Paretóval, akinek ugyan a közgazdasági munkáira épített Mussolini, de Pareto maga nem volt fasiszta. Már csak azért sem, mert 1923-ban meghalt, Benito pedig a tízes évek végén kezdte építgetni a szervezetét, majd 1922-ben vonult Rómába a feketeingeseivel. A Pareto-elv, amit a közgazdászról neveztek el, meg későbbi.

A heti podkasztajánlónk is ide kapcsolódik. Az If Books Could Kill olyan könyveket tárgyal ki, amelyek nagy, közismert megállapításokat, közkeletű bölcsességeket terjesztettek el, amelyekkel csak az a baj, hogy nem igazak.

Drága móka

Eladták a néhai Steve Jobs néhai szandálját. 218 ezer dollárért ment el, amennyiért már adanak szép dolgokat is. Még olyanokat is, aminek nincs stevejobslábszaga.

Van olcsó móka is. A Szomszéd János Vezetékes instagram fiók olyan névjegyeket gyűjt, amiket az ember beírt egyszer, aztán úgy maradtak. Ablakos Józsik és Kasztnis Krisztiánok mellett vannak vadabb dolgok is.

Ferenc meghallgatta a NAV elnökének egy előadását és rácsodálkozott arra, hogy Vágújhelyi Ferenc látott már számítógépet. (Sőt már evett is.) Itt azért már nem értettünk egyet abban, hogy a kata hiphopp eltörlése illetve egy új adónem behozása az olyasmi-e, amire az adórendszer átszabása kifejezést lehet használni. De hát hol voltunk még az adás végétől!

Obligát Hitler mém, most mém nélkül

A bukás mémesült részét legalább egyszer érdemes megnézni eredetiben. Vicces felirat nélkül. Egészen remek színészi játék és remek jelenet.

Musk és a Twitter

Itt kezdődött el a vita az adásban. Megzakkant-e Musk vagy sem? Ha valaki egy mérnöki fókuszú céget tud vezetni - aminek persze vannak sales és egyéb tevékenységei, de nem annyi, mint egy globális médiacégnek - akkor vajon egy médiacéggel is elbánik-e? Rossz tanácsadókra hallgatott-e Sztálin elvtárs?

Ami egészen biztos: első körben nagyjából 3700 embert épített le Musk, aztán még legalább ezer ember elszivárgott. Elbizonytalanodott, hogy milyen moderálási elvek érvényesek. Egyelőre sikerült leépítenie egyrészt a hirdetőket, másrészt a Twitter salest. De legalább felfedezett a géniusz két olyan dolgot - natív hirdetések, twitként formázott hirdetések - amelyeket már nem kell lefejleszteni, mert eddig is léteztek. (Egyesével nem linkelem végig a sztorit, a Platformer remekül koverolja az ügyet.)

A piac két hete már olyanokat fejtegetett, hogy egy dollárnyi Musk hitelt hatvan centért vennének meg. Ez akciósnak is erős, nem tükröz bizalmat.

Párhuzamosan alakulnak szolgáltatások. A Hive és a Post ugyanazt akarja csinálni, mint a Twitter. Viszont nincs is modelljük. A Mastodon barátkozást igényel, mert nem egy az egyben klónja egy ismerős szolgáltatásnak, hanem egy federált módon (gondoljatok a mail- vagy webszerverekre, egyik se központosított technológia) felépített üzenőrendszer. És az alapjául szolgáló ActivityPub technológiára épült már videómegosztó vagy könyvespolc nyilvántartó oldal is. Ez Kelt kedvenc jövőképe, csak a felhasználóktól erő befektetését igényli, meg esetenként pénzt is, ami jót tenne a netnek, de a minden ingyen van világából nehéz áttérni.

A hét másik kérdése: tényleg nem tudnak-e infrastruktúrát építeni és üzemeltetni az amerikaiak? De hát San Franciscóban most adtak át, nagy késéssel egy darab metrót. Igaz, nem késett annyit, mint a legendás Berlin Brandenburg reptér.

Liz nem ér rá

Elizabeth Holmest, a Theranos csalásért felelős igazgatóját leültetik 11 évre. Reménykedett, hogy a gyermekeire való tekintettel elnézik neki, hogy hazudott a befektetőinek. (És az ügyfeleknek is, de azért nem ítélték el.)

Alja dolog nevekkel viccelődni, de ha az FTX-ről és SBF néven ismert vezéréről (Some Bankrun-Fraud… izé Sam Bankman-Fried) van szó, akkor megengedjük magunknak. Egyelőre valami 3 milliárd körüli összeg sorsa bizonytalan, meg a befektetési cégének a sorsa, meg azoké, akik vettek tokent az FTX-től. Illetve az egész felveti azt a kérdést, hogy ha ez a cég azzal kérkedett, hogy a legjobban ellenőrzött tőzsde, és mégis egy énekfüzetbe vezette a könyvelését, akkor a többinél mi a helyzet.

Ed Zitron elmagyarázta, hogyan következik a 2008-as válságból, egy generáció előtt álló kilátástalan jövőből sé határtalan ígéretekből az FTX-botrány és a kriptó átverések.

Itt kerültek szóba a Pinkertonok, akik még léteznek. Több, mint száz éve vernek szét szakszervezeteket, ha láttatok még visszatetsző vállalatot. És hogy honnan lehet ismerős a név? Például Karl May regényeiből.

Tovább suhognak a kaszák: elbúcsúzunk az Amazon Alexától, a Meta Portaltól és az okosórás fejlesztéseiktől.

Eladták az Evernote-ot. Van-e még, aki használta. Illetve eladtak pár Taylor Swift koncertjegyet, de ettől senki nem lett boldog. Mert hát rosszul működött a folyamat, de legalább pár nyerészkedő jól járt.

Kütyü és kimaradt dolgok

A Verge-en megjelent egy Meta Quest Pro teszt. Nem egyértelműen pozitív, pláne az árához képest.

Snapdragon XR szemüvegbe való chip! Ki ne örülne neki?

A Teenage Engineering éneklő faszobrai egyrészt nem olcsók játszós dolognak, másrészt egészen csodálatosan szép feleslegességek. Az árak helyett a videót nézzétek meg!