#330. Törpehiány adás

Civil tudománykommunikáció járvány ellen, a magyar sajtó és a moderálás kötelessége, HBO GO: Betty, Netflix: Coded Bias, Vimeo: High Maintenance, mit vállalnának az emberek a home office megtartásáért, kertitörpék és az Ever Given, pert nyert egy dalit a Cisco ellen, az Android volt-e az oka az LG halálának, Spotify Car Thing.

Megkésett adásnapló írás történik, feleim. Az élet jön, mint a citromsárga bulldózer, és olyan nonsalansszal gördül át a terveinken, mintha direkt élvezné. A gondolatot tovább folytatni vagy Arany János Naturam furca expellas versének újraolvasásával vagy a Jurassic Park megtekintésével lehet. Na de lépjünk tovább.

A tudománykommunikáció hiányosságaira és a benne rejlő lehetőségekre is rámutatott a járvány. Jól író, egyszerűen fogalmazó és a beszélést felvállaló figurákból lette "híres" emberek. Nem celebek, hanem a tudomány oldalának hiteles előadói. Ugyanakkor azt is meg kellett értenie a népnek, hogy a tudomány nem deklarált igazságokkal működik, hanem folyamatosan megcáfolt, egyre pontosabb hipotézisekkel. Hogy ez idegesítő? Aha, van hogy az. De cserébe nem a bölcsek kövét kínálja, hanem alaposan körbejárt elméleteket. Az igazság nem kinyilatkoztatásokkal jön létre. Az egy másik műfaj.

Aztán itt volt szó arról is, hogy ezeknek a kutatások mentén dinamikusan változó hipotéziseknek a kommunikálásával a sajtó látványosan nem tudott megküzdeni. Nem tudnék olyan sajtóterméket mondani - újságírót igen! - ami következetesen meg tudta volna írni, hogy most egy X emberes minta szernint ez van, de holnap jöhet egy újabb, X+2 emberes vizsgálat, ami mást mond. Kínosan érezzük magunkat, ha be kell vallani, meddig tartanak a megértésünk határai.

A sajtó nem csak ebben sül fel, erre került elő a Totalcar román KRESZ-es cikke, aminek a megfejtéséhez még Google Translate is kellett.

**Kelt hisztije (repríz)**

Azzal folytattuk, hogy felelős-e egy sajtótermék azért, milyen kommentek vannak a Facebook oldalán. A törvény szerint nem, de mégis elkeserítő minőségű hozzászólások maradnak itt fent. Amely rossz minőségű - értsd: buta, rasszista, őszintétlen - kommentek valójában a brandet rombolják. Feri szerint a kommentelés eleve egy csökevény, Kelt meg idealista.

Itt folytunk át sorozatjánlóba: Betty, Coded Bias és High Maintenance volt terítéken. A középsővel nem voltunk elégedettek, mert Ferenc szerint nagyon egyoldalú. A Netflix nem híresült el, mint jó dokumentumfilmek gyártója.

A PWC felmérte a kornavírus átalakítja az irodahasználatot. Menjen közös térbe dolgozni, akinek van hozzá gusztusa.

Nagyobb jellegű témák

Törpehiányt okozott az Ever Given. Érdemes ennek kapcsán abba belegondolni, hogy a világ egy jelentős része ezek szerint kínából importálj a kertitörpéket, amike talán közlebbi helyen is lehetne használni. Furcsa világban élünk, ami nem is fenttartható. Vagyis most annak tűnik, de ha belekalkuláljuk az árba a törpemigráció környezetkárosító hatását, más lesz a végén a cech.

Meg vannak-e különböztetve a dalitok (régen őket hívták érinthetetlennek az indiai kasztrendszerben) a Szilícium-völgyben? Ha a dalitokat kérdezed igen. Valahogy sikerült megőrizni a 21. században egy olyan kasztrendszert, aminek semmi létjogosultsága sincs, de a nyugati jog nem gondolkozik benne.

Tíz éves cikk a HWSW-ből arról, hogyan nincs tere arra az androidot választó gyártóknak, hogy megkülönböztessék magukat. Jót vitatkoztunk rajta, hogy ez leírja-e az LG mobilpiaci csődjét vagy nem.

Apróságok

Az Apple és az iMessage témáját a következő hétre csúsztattuk tovább.

Azt vszon nem hallgattuk el, hogy a Spotify Car Thing néven egy autós szórakoztatós eszközt fog piacra dobni. De hogy ez hogy is csatlakozik mihez, annak a megfejtéséhez kellett pluz egy hét.

#292. Quarantini adás

Nevek és koktélok, vírusterjesztő 5G, barkácsvéna-felhorgadás, informatikai pillangó-hatás, megérős OneDrive, karantén-gitárpengető, online konferencia,a a Hajós-dilemma, avagy jó ötlet-e ingyen adni a tartalmat járvány idején, rendet teszünk a “járvány vagy pánik” kérdésében, illetve a “jó-e a lélegeztető protokoll” kérdés kapcsán a fake news természetéről is szó esik.

Szinte biztos, hogy a Coudal Partners - ők szülték meg Kelt egyik kedvenc noteszmárkáját, a Field Notes-t - martini receptjét már linkeltük. Viccesebb szöveg, mint amennyire kedvünk van betartani. A legjobb modern koktél nem a martini amúgy se, hanem a Steel Bottom, amiről egy Antony Bourdain műsorból értesültem. Az ember beleönt egy sörbe egy fél rumot és a fogyasztása közben kontemplatívan nézi a tengert. (Isten nyugosztalja, remek embernek tűnt minden alkalommal, amikor megszólalt.)

(Fotó: Stephen Lasky // CC-BY)

Aztán van valami a levegőben, de az nem a Halott Pénz dal, hanem például orosz pénzből megtolt dezinformáció, amely szerint az 5G káros, sőt esetleg az okozza a koronavírust. Nem röhög! Ebben egyrészt honfitársaink is hisznek - hadd ne waldorfozzak - másrészt pedig Nagy-Britanniában pár bázisállomást fel is gyújtottak emiatt.

Barkácsvér

Közben belőlünk a karanténhelyzet - illetve a kijárási korlátozás - kihozta a barkácsoló embert. Ferenc épített laptopos munkaállomást és videokonferencia hátteréül szolgáló függönyt karnissal.

A napot pizzás dobozként kezdte ez a lowtech laptopállvány. Igen, igénytelen munka.

Kelt meg elkezdett rendet csinálni a számítógépen. Kezdve azzal, hogy átköltözött Tresoritból OneDrive-ra, ami évi tizenpárezer forint megtakarítás akkor is, ha az ember csak maga használja. És minden családtaggal csak költséghatékonyabbá válik. Az Office Family előfizetés remek.

Közben várja az éjjeliszekrényen egy vödör kínai legó, ha már Ikea bútorért ilyenkor csak a nagyon elszántak mennek el a boltba. Ferenc közben faragott gitárpengetőt is bankkártyából. Pedig van gitárpengető-lyukasztó céleszköz is. Nem is drága! Sőt, ha az ember tovább guglizik, talál egyéb rockipari giccset is.

Pillangó-hatás?

Legalább egy hete lebeg a kérdés az adásnaplóban, mire nem gondolunk? Eltűntek a laptopok a boltokból, de legalább is felvásároltak egy csomót. Aztán eltűntek a webkamerák világszerte. Megteltek az élelmiszer kiszállítós szolgáltatások időpontjai. A sofőröket egyre jobban fizetik meg, már 400 bruttóért is mehet az ember Wolt futárnak. (Kérdés a fizetés szerkezete! Mi ebből a jutalék, mi az alapbér.)

Eddig csak idegesítő volt, most már fertőző is (K2 Space // CC-BY)

De bőven vannak még kérdések a levegőben. Vesznek-e autót azok az Y- és Z-generációsok, akik eddig megvoltak nélküle. Hogyan bírja ki ezt a pofont az elektromos autózás és a carsharing. Az is jó kérdés, hogy bírják-e az állást tőkével az idegesítő rollercégek. Ésvagy eltűnnek-e az amerikai konyhák a lakásokból? És a nyitott terű irodák, amiket eddig is gyűlölt kábé bárki, aki olyanban volt kénytelen dolgozni?

Ki ad nekem pénzt?

Ferenc nem fizetős online konferencián járt. Nem volt rossz, és jó apropót nyújtott arra, hogy körbejárjuk, eljön-e a fizetős webináriumok kora? (Nem tudjuk.)

Hajós András is valami ilyesmit fejtegetett remek facebookos jegyzetében. Oké, hogy sokan egy csomó dolgot jótékonyságból csinálnak most a neten, de hol van ennek a gazdasági lába? A villanyszámlát még nem lehet lájkokkal kifizetni.

Az biztos, hogy termékfejlesztésre szükség van. Feri VR-ben és választható kameraállásból néznek színházat. Kelt örülne, ha nem a primadonna unokaöccse vette volna fel a darabot az első sorból mobiltelefonnal 360p-ben. A színházi közvetítés jó minőségű, HD-s verziója létező dolog. Kérdés, hogy meg tudják-e ezt országon belül csinálni.

A Patreon már indított egy kampányt arról, hogy mindenkinek most kell ott pénzt kérnie. De ne felejtsük el, hogy ez egy kockázati tőkéből működő, növekedésre berendezkedett cég. Ennek megfelelően távlatilag nem is tervezünk velük.

Beszéljünk a vírusról

Nehéz manapság jó információhoz jutni, és nagyon-nagyon könnyű rosszhoz. Az összes hozzá nem értő haverunk véleménycikkeket oszt meg. Rosszabb esetben ír is.

Beszéltünk pár dologról, amiket mi evidensnek gondolunk. Például, hogy a Covid-19 koronavírus valódi veszélyt jelent, amely sokkal fertőzőbb a hagyományos influenzánál, ráadásul nincs oltóanyagunk ellene és azt sem tudjuk hogyan viselkedik. A vírust elkapók 1-4 százaléka belehal a fertőzésbe. Legalább is a mostani számok alapján, amelyet az eltérő tesztelési és statisztikai gyakorlat miatt nehéz megállapítani.

A lélegeztetőgépre kerülők fele az elérhető adatok alapján nem éli túl a fertőzést. Ha ez nem lenne elég ijesztő, érdemes abba is belegondolni, hogy a járvány miatt más betegségben szenvedők nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Magasabb a kórházba kerülés és a komoly tünetek előfordulásának aránya, mint az általunk ismert betegségek esetében. Ja és, az sem segít, hogy városlakók vagyunk, egymás hegyén hátán élünk.

Végül pedig nem csak az öregekre veszélyes, fiatalként is kórházba lehet vele kerülni. Onnantól pedig játszanak a fent említett százalékok. A szerzett immunitás és a maradandó hatások pedig nagyrészt ismeretlenek.

El lehet arról vitatkozni, hogy a nyájimmunitásra való várakozás (brit/svéd elképzelés) jó volt-e. Egyik ország sem ragaszkodik hozzá momentán.

És végül keringenek olyan tuti módszerek, amelyek a hatályban lévő kezelési protokollokat vonják kétségbe. Jó, hogy van erről szakmai vita, de egy műtős pólót viselő ember youtube-os videója alapján ne gondoljuk azt, hogy az egész világ téved.