#330. Törpehiány adás

Civil tudománykommunikáció járvány ellen, a magyar sajtó és a moderálás kötelessége, HBO GO: Betty, Netflix: Coded Bias, Vimeo: High Maintenance, mit vállalnának az emberek a home office megtartásáért, kertitörpék és az Ever Given, pert nyert egy dalit a Cisco ellen, az Android volt-e az oka az LG halálának, Spotify Car Thing.

Megkésett adásnapló írás történik, feleim. Az élet jön, mint a citromsárga bulldózer, és olyan nonsalansszal gördül át a terveinken, mintha direkt élvezné. A gondolatot tovább folytatni vagy Arany János Naturam furca expellas versének újraolvasásával vagy a Jurassic Park megtekintésével lehet. Na de lépjünk tovább.

A tudománykommunikáció hiányosságaira és a benne rejlő lehetőségekre is rámutatott a járvány. Jól író, egyszerűen fogalmazó és a beszélést felvállaló figurákból lette "híres" emberek. Nem celebek, hanem a tudomány oldalának hiteles előadói. Ugyanakkor azt is meg kellett értenie a népnek, hogy a tudomány nem deklarált igazságokkal működik, hanem folyamatosan megcáfolt, egyre pontosabb hipotézisekkel. Hogy ez idegesítő? Aha, van hogy az. De cserébe nem a bölcsek kövét kínálja, hanem alaposan körbejárt elméleteket. Az igazság nem kinyilatkoztatásokkal jön létre. Az egy másik műfaj.

Aztán itt volt szó arról is, hogy ezeknek a kutatások mentén dinamikusan változó hipotéziseknek a kommunikálásával a sajtó látványosan nem tudott megküzdeni. Nem tudnék olyan sajtóterméket mondani - újságírót igen! - ami következetesen meg tudta volna írni, hogy most egy X emberes minta szernint ez van, de holnap jöhet egy újabb, X+2 emberes vizsgálat, ami mást mond. Kínosan érezzük magunkat, ha be kell vallani, meddig tartanak a megértésünk határai.

A sajtó nem csak ebben sül fel, erre került elő a Totalcar román KRESZ-es cikke, aminek a megfejtéséhez még Google Translate is kellett.

**Kelt hisztije (repríz)**

Azzal folytattuk, hogy felelős-e egy sajtótermék azért, milyen kommentek vannak a Facebook oldalán. A törvény szerint nem, de mégis elkeserítő minőségű hozzászólások maradnak itt fent. Amely rossz minőségű - értsd: buta, rasszista, őszintétlen - kommentek valójában a brandet rombolják. Feri szerint a kommentelés eleve egy csökevény, Kelt meg idealista.

Itt folytunk át sorozatjánlóba: Betty, Coded Bias és High Maintenance volt terítéken. A középsővel nem voltunk elégedettek, mert Ferenc szerint nagyon egyoldalú. A Netflix nem híresült el, mint jó dokumentumfilmek gyártója.

A PWC felmérte a kornavírus átalakítja az irodahasználatot. Menjen közös térbe dolgozni, akinek van hozzá gusztusa.

Nagyobb jellegű témák

Törpehiányt okozott az Ever Given. Érdemes ennek kapcsán abba belegondolni, hogy a világ egy jelentős része ezek szerint kínából importálj a kertitörpéket, amike talán közlebbi helyen is lehetne használni. Furcsa világban élünk, ami nem is fenttartható. Vagyis most annak tűnik, de ha belekalkuláljuk az árba a törpemigráció környezetkárosító hatását, más lesz a végén a cech.

Meg vannak-e különböztetve a dalitok (régen őket hívták érinthetetlennek az indiai kasztrendszerben) a Szilícium-völgyben? Ha a dalitokat kérdezed igen. Valahogy sikerült megőrizni a 21. században egy olyan kasztrendszert, aminek semmi létjogosultsága sincs, de a nyugati jog nem gondolkozik benne.

Tíz éves cikk a HWSW-ből arról, hogyan nincs tere arra az androidot választó gyártóknak, hogy megkülönböztessék magukat. Jót vitatkoztunk rajta, hogy ez leírja-e az LG mobilpiaci csődjét vagy nem.

Apróságok

Az Apple és az iMessage témáját a következő hétre csúsztattuk tovább.

Azt vszon nem hallgattuk el, hogy a Spotify Car Thing néven egy autós szórakoztatós eszközt fog piacra dobni. De hogy ez hogy is csatlakozik mihez, annak a megfejtéséhez kellett pluz egy hét.

#305. Adó és Texas adás

Új nevek az Indexnél, propaganda-e a Szabad Európa Rádió, jön-e Magyarországra és miért fejezik le az amerikai irányító ügynökségét, Tim Wu a TikTok betiltásáról, Wacom Bamboo Slate, Amazfit GTS, Earfun Air, Teams vs Classroom, korona gyorsteszt és spanyol riadó, Adobe és Canon fotótörlés, szép szerszámok, valamint a WV “199 398 500 A” gyári számának titka.

Feltűntek új nevek az Index körül. Köztük olyanok is, akiket nehéz lenne NER-es elhajlással megvádolni. Meg az adás felvétele óta olyan is, aki korábban a Mandiner főszerkesztője volt. (Nagy zárójel: a régi Mandineren jelentek meg fontos cikkek. Például A féltudású magyar elit párjaként is olvasható Tanévnyitó beszéd.) Ettől még Balog Ákos Gergelynek nem örülünk, mert hát csak gondozta az orbanviktor.hu-t is, az meg tán csak bizalmi állás.

Aztán hamarosan indul a magyar Szabad Európa, amiről még csak pletykák szállonganak, hogy kik fogják csinálni. Régen a SZER a nyugati demokrácia volt a kommunista Magyarországon. Azóta annyit változott a helyzet, hogy az Egyesült Államok a legjobb indulattal is kettészakadt és momentán a furcsábbik csapat vezeti. Ezt a csapat pedig elkezdte erősen átvenni az irányítást a U.S. Agency for Global Media felett, amely az amerikai kormány külföldi médiás dolgait finanszírozza. (Az emlegetett mamutos anyag.)

Ez volt az a pillanat, ahol megint belekeveredtünk abba, hogy ha egy állam a saját jól felfogott érdekeit előbbre lendítendő médiát üzemeltet, akkor az propaganda-e. Illetve hogy ha nem is propaganda, nevezhetjük-e puha hatalomgyakorlásnak. Mert a médiát csak hatalmi ágként szokás kezelni. Nem azért van az Index a kormány begyében, mert annyira vékony lenne a honatyák arcán a bőr, hanem mert egy-egy felderített disznóság visszaüt rájuk. Oda már nem jutottunk el igazán mélyen, hogy a pénz biztosítása ügyekre - ld. Norvég Alap - az minek számít. (Nagy és nem lényegtelen zárójel: persze nemzeti szuverenitással többnyire a különösen vacak országok szeretnek takarózni, amitől érvként valid marad.)

Tiktakk

Tim Wu internetjogász írt egy jó véleménycikket a Tiktokról, illetve arról, hogy bár Donald Trump egy úri tök, lehet érveket sorakoztatni amellett, hogy miért kell és lehet kitiltani a Tiktokot az amerikai internetről. Röviden: feléjük lejt a pálya. Kínában nem versenyezhetnek az amerikai cégek, ki vannak tiltva. Ehhez képest lúzerség beengedni minden kínai appot/szolgáltatást az amerikai piacra.

Sajátélmény

Kelt Wacom Bamboo Slate-t vett a Jófogásról. Ez egy olyan jószág, amit kézírás digitalizálásra terveztek és csak arra. Lehet rajta rajzolgatni, de csak annyira, amennyire tollal egy jegyzetfüzetbe. És bármilyen jegyzetfüzettel működik.

Ferenc ekézte egy jó öt percet az Amazfit GTS-t, ami ugyan órának még csak-csak működik, viszont mihelyt a hivatalos appok és fan appok közé bekeveredünk, szörnyűségeket kell átélni. Egyszerűen rossz a UX-e, amitől pedig nem jó használni.

Ebben hasonlít az Earfun Air TWS fülesre. Az sem szól rosszul, de a kezelése az már borzalom. Persze a végére oda lyukadunk ki, hogy Ferencnek egy Apple AirPodsra lenne szüksége, de az 60-100 ezer forintba kerül. Ennyi pénzért pedig már adnak szép dolgokat is.

Itt hangzott el az a kérdés is, hogy esetleg nem a YouTube-e az új teleshop. (Súgunk: de.)

Koronahelyzet

Ferenc barátkozik a Microsoft Teams-zel, mert a gyerekek új iskolájában az a csoportmunka szolúsön. (Az előző mondat disztópia, jól érzitek.) Közben a Google is készül arra, hogy az iskolákban erősödhet.

Közben beszéltünk arról, hogy a tudomány működését látjuk a gyakorlatban. Ez pedig azt jelenti, hogy idő és megcáfolt feltevések kellenek ahhoz, hogy előre lépjünk. A gyorsteszt is akkor megoldás, ha nem ad túl sok hamis negatívot. Mit ad isten, ezt is kipróbálták helyettünk az Egyesült Államokban, ott az Abbott-féle teszt nyugtatott meg túl sok fertőzött embert, hogy nem is azok.

Hát hogy lesz így iskolás évkezdés? (Leginkább sehogy.)

Adatvesztés

A Canon és az Adobe is elhagyott jelentősebb mennyiségű ügyféladatot, fotókat. A Canon esete különösen kínos, ott a vacakul megtervezett rendszer a biztonsági mentést írta felül üres adatokkal. Ilyenkor mindig felmerül az a kérdés, hogy kire bízzuk rá az adatainkat, jól tesszük-e és hogyan tudunk magunk is vigyázni rájuk. A tanulság meg kábé az, hogy nem spórolható meg a biztonsági mentésről való gondolkodás.

Szép tárgyak

Innentől már csak felsorolás jelleggel. MetMo csavarkulcs és mindenmás.

Spinner Drive csavarhúzó, ami szép is, mint egy régi sci-fi űrhajó, meg tán jó is. De szebb, mint jó, az biztos.

És végül egy alkatérész: a gyári számmal rendelkező VW kolbász.

#143. Szimulációzott adás

Brain Bar vita, Theranos-lufi, Nest-lufi, cégértékelés-lufi, Elon Musk egy videojátékban él, Tibiatya-Oravecz cicaharc, Horgonyhely és The Internet of Garbage, Rubik-kiterjesztettvalóság, Facebook DeepText, Alexás Pebble Core, közösségi épületkivilágítás, személyes légkondi és mobil adblock.

El tudjátok képzelni milyen az, amikor a párt szavazza meg, milyen telefon jár a parlamenti politikusainak? Na van, aki meg is élte ezt. Butatelefont kaptak.

Vita arról, hogy a Brain Bar Budapest jó volt-e vagy sem, kell-e ilyet csinálni a közpénz jellegében a legjobb indulattal is bizonytalan közpénzből. És így tovább. Itt a vonatkozó Pageós PDF.

Nagyon égő

A Theranos alapító vagyonát a Forbes a napokban 4.5 milliárdról nullára módosította. A cég sincs túlzottan jól. Persze nem egyszerű úgy, hogy nem nagyon van termékük.

Tony Fadell közben lelépett a Nesttől, mert ott épp nem vizionárius CEO kell, hanem valaki, aki működteti a céget.

A 67signals bemutatta mi is a baj a startupok értékelésével. Azt mondták, eladták a Basecamp 0.000000001 százalékát 1 dollárért, úgyhogy most 100 milliárdot ér a biznisz. Voltak más poénok is.

Kicsit égő

Megőrült-e Elon Musk? Illetve van-e értelme annak a tudománynak, amit sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet, ellenben jól néz ki kockás papíron? Nagyon égő Tibi atya mondott valamit egy fél évvel ezelőtti konfliktusról, Oravecz Nóra mondott valami mást, majd elkezdődött a verekedés. Ki volt hülye? Streisand effektus ez egyáltalán? Vagy inkább internetes zaklatás? Nem értettünk egyet.

Spontán könyvajánló: Feri szerint Moskát Anitától a Horgonyhelyet kell olvasnotok, Kelt szerint Sarah Jeongtól az Internet of Garbage-t.

Elfogytak a botrányok rovat

Végre van rubikkockamegoldó célszoftver VR-szemüvegre. Van erről természetesen egy ősrégi Napirajz is.

Aztán a Facebook ad nekünk DeepTextet, van ötletetek mire akarják használni? Jöhet a disztópikus ötletparádé!

Érdemes figyelni mostanában a nagy amerikai lapok Facebookját. Ritka unalmas élő videós közvetítéseket csinálnak, csak hogy a funkció használva legyen. Itt például egy hídon mennek át.

Továbbá kiderült, hogy a Pebble Core-ban ott van az Amazon Alexája is. Mindjárt más!

Ne az legyen, hogy mindig csak kiröhögöm az IoT-t rovat Okosvillany felhőkarcoló és céglogó átszínezéshez. Ez azért menő, na.

És végül volt kickstarterezett perszonál légkondi és mobilbanner-tiltás is.