#265. Turmixgép adás

Levehető ajtós turmixgép, nem létező Bielefeld és a Lenin-gomba, Interrail jegyhamisítás és a Moszkva téri ingyentelefon, ragasztott vagy csavarozott fülhallgató, Ecosia.org és a faültetés, David Koch halála, Föld tüdeje, zöldhiszti-vita, Bolsonaro, zöldaggódó posztok, valamint Luther és végül ANDOR, a számítógép.

Egyfajta korteszt is az, hogy tudjátok-e milyen az NDK turmixgép, a kivehető ajtós. Meg az is, hogy el tudjátok képzelni a félrekapcsolt, egymásba áthallatszó telefonívásokat, amihez régi analóg technológiás központok kellenek. Mindenesetre jó alkalom ezt újrahallgatni Kern András 1979-es kabarétréfáját, a Halló, belvárost.

Ezután gyorsan megtárgyaltuk, hogy a németországi Bielefeld létezik-e vagy csak egy olyan csalás hozta létre, mint amilyeneket az Interrail vasútjegyekkel is elkövettek annak idejében. (Erről készül dokumentumfilm is!) Ez legalább a Moszkva térből ismerős kell legyen, mint ahogy az a nagyon fontos rész is, amikor a főhőssel közli az érettségi banketten a tanár, hogy ne legyen balfasz. Ja igen, Moszkva tér, ott volt olyan telefon is, amivel külföldre lehetett beszélni, ha tudtad a mágiát és volt megpatkolt bélásod.

És ha már így belementünk az összeesküvés-elméletekbe. Lenin egy gomba volt.

A nosztalgiarovat itt véget ért. Aki viszont ilyen visszaemlékezősdire vágyik annak nagyon ajánljuk az Anno Budapest podkasztot és rádióműsort.

Fenntartható tech

Mit csinál az ember, ha meghal a BT fülesben az akku? Leginkább kicseréli. És ha kiderül, hogy nem csavarozva van, hanem ragasztva? Akkor leginkább semmit. Ezzel Kelt szembesült a héten. Legközelebb megnézi, hogy szét lehet-e kapni az eszközt. Bezzeg a Sony monitorfülesnek a csomagolásában ott volt a teljes szervízleírás az alkatrészek rendelési számával együtt.

Zőőőőd

Ferenc a lányaitól eltanulta, hogy Ecosiával kell keresni mostanság, amikor ég a Föld tüdeje. Aztán persze lebontottuk a dolgot. Ecosiával persze keressen, akinek olyan kedve van, bár mára a Google és a Bing is CO2 semleges, de ők nem ültetnek fákat. A faültetés hatékonyságának természetesen van irodalma, érdemes elbírálni az abban találtakat. Nem, ártani nem árt egy újabb fa, de könnyen lehet, hogy nem is használ olyan bitang sokat.

Esőerdő felülnézetben - fotó: lubasi CC-BY-SA

Olvastunk egy marék tiszázós cikket arról, hogy a Föld tüdeje metafora miért nem passzol, na erről tök jót írt az Index. Aztán, hogy mi a politikai vonal a mostani pánik mögött, erről a Világoszöld posztját ajánljuk. A New York Times-nak is van egy helyretevős anyaga.

Egy pillanatig sem baj, hogy ég az esőerdő. Viszont az oxigéntermelés nagy részéért például azok a tengeri organizmusok felelősek, amelyekért senki nem ejt könnyet, pedig a melegedő tengerek és a savasodás kicseszhet velük. Aztán nagyobb tüzek vannak Afrikában, csak Afrikáról senki nem gondolja - tévesen - hogy a Föld tüdeje lenne. Oroszországban is ég a tajga, de az meg messze van. Szóval a jelenség komplex, nem lehet arra a szintre leegyszerűsíteni, hogy ég az esőerdő, mind meghalunk, mert ilyenkor nem vagyunk jobbak, mint azok, akik szerint nincs is klímaváltozás, amúgy is ki nem szereti a meleget.

Tűzoltó helikopter dolgozik (amúgy máshol és máskor) Fotó: (U.S. Air Force // Master Sgt. Jeremy Lock

További politika

Az Azonnalin és a Diétás Magyar Múzsában több jó klímás vitacikk volt mostanában. Feri leginkább azt szerette, amiben Ésik Sándor, a Múzsa alapító főszerkesztője azt fejtette ki, hogy nihilizmus nem bízni abban, hogy az emberiség átvészeli a klímakatasztrófát, vissza tudja magát fogni satöbbi. Amúgy pont a héten jött egy tanulmány arról is, hogy az optimisták tovább élnek.

Ide tartozik még az is, hogy meghalt David Koch amerikai milliárdos, aki jelentős vagyont költött el tömegközlekedési és környezetvédelmi projektek ellen lobbizva. Meg amúgy felnevelte a pénzével a tea party nevű szintén nem veszélytelen mozgalmat. Itt elvitatkozgattunk arról, hogy a piac, isten vagy a társadalom kiegyensúlyozza-e magát, és milyen hatással van erre a folyamatra az, ha vén pénzes faszik izomból nyomják az ujjukkal a mérleget.

Kérdésként felmerült még, hogy ez minden világok legjobbika-e, ahogy a Candide-ban szerepel. Vagy Steven Pinkernek van-e igaza, hogy nettó ennyire jól soha nem élt az emberiség? Esetleg közelebb kell-e zoomolni a hurráoptimizmus helyett.

Ja és igen, még vitatkoztunk egy darabig a klíma nevű otthonhűtő megoldásról is, de aztán a termodinamikával és az energiamegmaradással még Ferenc is kibékült.

Rendes tech

ANDOR egy nyolcbites számítógép, csodáljátok meg a lenti videóban. Aztán még utána lehet olvasni a MONIAC nevű, folyadékkal működő analóg masinának is.