#265. Turmixgép adás

Levehető ajtós turmixgép, nem létező Bielefeld és a Lenin-gomba, Interrail jegyhamisítás és a Moszkva téri ingyentelefon, ragasztott vagy csavarozott fülhallgató, Ecosia.org és a faültetés, David Koch halála, Föld tüdeje, zöldhiszti-vita, Bolsonaro, zöldaggódó posztok, valamint Luther és végül ANDOR, a számítógép.

Egyfajta korteszt is az, hogy tudjátok-e milyen az NDK turmixgép, a kivehető ajtós. Meg az is, hogy el tudjátok képzelni a félrekapcsolt, egymásba áthallatszó telefonívásokat, amihez régi analóg technológiás központok kellenek. Mindenesetre jó alkalom ezt újrahallgatni Kern András 1979-es kabarétréfáját, a Halló, belvárost.

Ezután gyorsan megtárgyaltuk, hogy a németországi Bielefeld létezik-e vagy csak egy olyan csalás hozta létre, mint amilyeneket az Interrail vasútjegyekkel is elkövettek annak idejében. (Erről készül dokumentumfilm is!) Ez legalább a Moszkva térből ismerős kell legyen, mint ahogy az a nagyon fontos rész is, amikor a főhőssel közli az érettségi banketten a tanár, hogy ne legyen balfasz. Ja igen, Moszkva tér, ott volt olyan telefon is, amivel külföldre lehetett beszélni, ha tudtad a mágiát és volt megpatkolt bélásod.

És ha már így belementünk az összeesküvés-elméletekbe. Lenin egy gomba volt.

A nosztalgiarovat itt véget ért. Aki viszont ilyen visszaemlékezősdire vágyik annak nagyon ajánljuk az Anno Budapest podkasztot és rádióműsort.

Fenntartható tech

Mit csinál az ember, ha meghal a BT fülesben az akku? Leginkább kicseréli. És ha kiderül, hogy nem csavarozva van, hanem ragasztva? Akkor leginkább semmit. Ezzel Kelt szembesült a héten. Legközelebb megnézi, hogy szét lehet-e kapni az eszközt. Bezzeg a Sony monitorfülesnek a csomagolásában ott volt a teljes szervízleírás az alkatrészek rendelési számával együtt.

Zőőőőd

Ferenc a lányaitól eltanulta, hogy Ecosiával kell keresni mostanság, amikor ég a Föld tüdeje. Aztán persze lebontottuk a dolgot. Ecosiával persze keressen, akinek olyan kedve van, bár mára a Google és a Bing is CO2 semleges, de ők nem ültetnek fákat. A faültetés hatékonyságának természetesen van irodalma, érdemes elbírálni az abban találtakat. Nem, ártani nem árt egy újabb fa, de könnyen lehet, hogy nem is használ olyan bitang sokat.

Esőerdő felülnézetben - fotó: lubasi CC-BY-SA

Olvastunk egy marék tiszázós cikket arról, hogy a Föld tüdeje metafora miért nem passzol, na erről tök jót írt az Index. Aztán, hogy mi a politikai vonal a mostani pánik mögött, erről a Világoszöld posztját ajánljuk. A New York Times-nak is van egy helyretevős anyaga.

Egy pillanatig sem baj, hogy ég az esőerdő. Viszont az oxigéntermelés nagy részéért például azok a tengeri organizmusok felelősek, amelyekért senki nem ejt könnyet, pedig a melegedő tengerek és a savasodás kicseszhet velük. Aztán nagyobb tüzek vannak Afrikában, csak Afrikáról senki nem gondolja - tévesen - hogy a Föld tüdeje lenne. Oroszországban is ég a tajga, de az meg messze van. Szóval a jelenség komplex, nem lehet arra a szintre leegyszerűsíteni, hogy ég az esőerdő, mind meghalunk, mert ilyenkor nem vagyunk jobbak, mint azok, akik szerint nincs is klímaváltozás, amúgy is ki nem szereti a meleget.

Tűzoltó helikopter dolgozik (amúgy máshol és máskor) Fotó: (U.S. Air Force // Master Sgt. Jeremy Lock

További politika

Az Azonnalin és a Diétás Magyar Múzsában több jó klímás vitacikk volt mostanában. Feri leginkább azt szerette, amiben Ésik Sándor, a Múzsa alapító főszerkesztője azt fejtette ki, hogy nihilizmus nem bízni abban, hogy az emberiség átvészeli a klímakatasztrófát, vissza tudja magát fogni satöbbi. Amúgy pont a héten jött egy tanulmány arról is, hogy az optimisták tovább élnek.

Ide tartozik még az is, hogy meghalt David Koch amerikai milliárdos, aki jelentős vagyont költött el tömegközlekedési és környezetvédelmi projektek ellen lobbizva. Meg amúgy felnevelte a pénzével a tea party nevű szintén nem veszélytelen mozgalmat. Itt elvitatkozgattunk arról, hogy a piac, isten vagy a társadalom kiegyensúlyozza-e magát, és milyen hatással van erre a folyamatra az, ha vén pénzes faszik izomból nyomják az ujjukkal a mérleget.

Kérdésként felmerült még, hogy ez minden világok legjobbika-e, ahogy a Candide-ban szerepel. Vagy Steven Pinkernek van-e igaza, hogy nettó ennyire jól soha nem élt az emberiség? Esetleg közelebb kell-e zoomolni a hurráoptimizmus helyett.

Ja és igen, még vitatkoztunk egy darabig a klíma nevű otthonhűtő megoldásról is, de aztán a termodinamikával és az energiamegmaradással még Ferenc is kibékült.

Rendes tech

ANDOR egy nyolcbites számítógép, csodáljátok meg a lenti videóban. Aztán még utána lehet olvasni a MONIAC nevű, folyadékkal működő analóg masinának is.

#260. Munkásságunk adás

HEIC és WebP, orrlenyomat-felismerő, Frank Williams feelgood-köre, Britishpedia, retró műszerek, Szabad Európa Rádió, Hongmeng OS, francia Facebook-adó, amerikai Facebook-rekordbünti, Marissa Mayer, mit érdemel a Facebook-megosztás címéből véleményt alkotó olvasó?

Azzal kezdtük az adást, hogy Kelt kikelt a WebP képszabvány ellen, ami a böngészőben még csak-csak működik. Kivéve ha az ember WordPress blogba töltené fel, Twitteren küldené üzenetben vagy Hangoutson továbbítaná, mert ezek elkezdenek sírni tőle. (A Messenger megeszi!) Asztali környezetben, azaz a számítógépen, azonban még ennyire sem viselkedik képként. Még háttérképnek sem lehet beállítani. De a webes mérnökök szerint amúgy sokkal jobb, úgyhogy szenvedjük el.

Innen átevickéltünk a hasonlóan népszerű .heic fájlformátumhoz. Majd megállapodtunk ott, hogy legalább MI-s kutyaorr felismerő app van, majd ezt gondolatban odáig pivotoltuk, hogy az adás végére se tudnánk elkölteni azt a sok kockázati tőkét, amit hozzánk vágnak, ha előadjuk az ötletet.

Autós dolgok

Két videónk is van. Az egyiken az idős Frank Williamset viszi körbe Lewis Hamilton.

A másikban pedig arról mesél Ewy Rosquist, milyen volt 1962-ben nőként megnyerni az Argentin Grand Prix-t úgy, hogy három órát vert a második helyezettre.

A videókhoz kapcsolódik, hogy az új eszközök új műfajokat is teremtenek néha. Például piszok nehéz lett volna VHS-kamerával a hátán sikeresen wingsuitozni mindenféle nyaktörő helyeken az extrémsportembereknek, ma meg tele van ilyesmivel a YouTube. Illusztrációnak itt egy régebbi Jeb Corliss, mert ennek szeretem a zenéjét.

Ráadásul nem ez a minden idők legjobb GoPro videója, mert azért ez eléggé magától értetődő. A kameramannal és boom operátorral díszített tisztikereszt annak jár, aki egy harsonára szerelte fel a sportkamerát, majd nekiállt játszani. A neve David Finlayson, megérdemli, hogy megjegyezzük.

Ferenc híre s neve

“Kiemelkedő, sikeres munkásságával,életútjával kapcsolatban szeretnénk Önnel egy interjút készíteni” - áll egy Ferencnek küldött levélben, úgyhogy nekiláttunk megfejteni, hogy a hol egyetemi évkönyvet, hol étteremkalauzt kiadó Britishpedia az mégis mi a fene. Ótvar nagy átverésnek tűnik, de ez csak az első megérzés. Egyelőre arról beszéltünk, mi a gyanús. (Kezdve arról, hogy semmit nem hallottunk még a cégről.)

Retrókomputing

Menő-e az a kazettás magnó, amire ráírták, hogy Spotify? És ha szépen meg van rajzolva meg egy kicsit tovább is gondolták? Sheng Lam grafikáin pont ilyesmik vannak. Akad, ami okosabbra sikerült, van ami bénább. Mindenesetre egy olyan párhuzamos világba visz, ahol nem minden okostelefonon történik.

Közben készül a bluetoothos kazettás walkman is, ami ugyan teljesen hülyeségnek hat elsőre, de jobban belegondolva másodjára is. Ti szeretnétek ilyet?

Hallgatnivaló rovatunkban az Anno Budapest visszaemlékezős rádióműsorról és podkasztról volt szó. Illetve arról, hogy lehet, hogy elő lehet túrni azt, hogyan közvetítette a Szabad Európa a holdraszállást. Addig is itt egy 56-os SZER archívum.

Nem retró, bár lehet, hogy minden készülék előtt küldenek majd egy vörös zászlós elvtársat, és sorba kell állni az appokért. Szóval a Huawei android-pótléka a Hongmeng OS. Ennek kapcsán arról beszélgettünk, hogy a nulláról indulva lehetne-e egy jó mobil operációs rendszert fejleszteni. (A válasz valószínűleg az igen, de hogy Kínában lehet-e?)

Zuck rovat

Franciaország úgy döntött, hogy nem várja meg amíg a kőzetlemezek mozgása elsodorja az EU-tól, esetleg mindenki közös álláspontra jut, hanem egyszerűen megadóztatja a tech cégeket. Hajrá, franciák. Ezt az amerikai sajtó természetesen az USA elleni támadásnak vette, ami fájdalmas dolog, de előbb-utóbb csak megszokják, hogy nem egyedül vannak a Földön.

Közben a Federal Trade Commission, ami korábban már szólt a Facebooknak, hogy a törvények betartása nem opcionális dolog, megbírságolta a közösségi oldalt. A bírsággal egy baj van: bár rekordméretű, de a Facebook egy céges buli után visszaváltott üvegbetétből többet keres. Az ötmilliárd dolláros bírság hírére a cég részvényeinek árfolyama úgy megugrott, hogy a végén hat milliárddal ért többet a cég. Lényegében küldhetnek egy csemegekosarat az FTC-nek. Nem nagyon van olyan elemző, kommentátor, aki ne tartaná egyszerre nevetségesnek, szégyenletesnek és marhára szomorúnak az ügyet.

Közben Marissa Mayer, Ferenc régi kedvence, burzsuj játszóházba fektet pénzt. Következő adásunkban valószínűleg Carly Fiorinát is megnézzük.

Nem olvasott cikkek

Végül megbeszéltük, hogy mit érdemel az a bűnös, aki nem olvasta a cikket, csak a címét, de véleménye van róla. Mivel Kelt néppártosodik és cukiságkampányba is kezdett, nem emlegetett kötelet.

#219. Ússz és evezz adás

Szép nagy fecsegés mindarról, ami csak úgy jön: digidetox, jézuskamera, Jeremie-alázás, Phillip K. Dick és John Scalzi, új Macbook Pro, fotókezelő megoldások és a széthádéerezett tájképek, Kepler nem lengyel, hanem űrtávcső, festményekből tévésorozat, reklámmentes Spotify, szép telefon és szép okosóra, valamint a dögmeleg.

Működik-e a digitális detoxikálás? Mi történik, ha az ember elszakad az instagram feedjétől hosszú napokra? A legdrágább telefon kap-e először jelet? Vízre bocsátottuk Ferencet, hogy mindez kiderüljön. (A továbbiakban lehet Pohly Ferenc Csavargőzösnek szólítani.)

Fikáztuk egy kört az Apple-t, mert mostanában kicsit elfelejti, hogy a termékeit nem a jégmezők eizensteini végtelenjében használják a népek, hanem városokban. Emiatt viszont a vasak hajlamosak túlmelegedni. Az iPhone X is, de ami még kínosabb, hogy a hírek szerint az új MacBook Pro is, amibe pedig súlyos ezresekért lehet szuper i9-es procit venni, ami csak a mirelit részlegen ad le teljesítményt.

Aztán szokás szerint nem értettünk egyet abban, hogy a szétlopott Jeremie-programnak voltak-e eredményei. Itt szóba került az is, hogy a Prezi-Ustream-Logmein szentháromság mellett mikről érdemes beszélni. Arra viszont nem emlékszem, hogy azt állítottam-e hogy az Aimotive-ban nincs kockázati tőke vagy hogy nem abból építették az első pillanattól fogva. Merthogy van benne, három tőkebevonási körön vannak túl, de tényleg úgy kezdődött, hogy 15 emberrel kivált a régi cégéből Kishonti László alapító, és belevágtak az újba.

Ferenc elégedetlen volt az iPhone X kamerájával. Én ilyenkor sunyin lapulok, egy az iPhone X-nél vagy négy évvel idősebb MILC fényképezőgépem van, amit nagyon szeretek.

A mobilkameráknál szóba került az Index influenceres cikke, illetve Krénn Imre, akinek az instagramján minden kép olyan, mintha a balatonboglári búcsúban festette volna festékszóróval egy naiv művész. Mégis követik 26 ezren.

Beszélgettünk egy ideig arról, hogy az Adobe Lightroom megéri-e előfizetésként - és hogy borzasztó az automata módja -, illetve arról is, hogy az ingyenes Darktable nevű alternatíva megér egy misét.

És még volt szó arról, hogy jó mű-e Philip K. Dick Ubik-ja (Feri: nem), ellenben jó mű Scalzi Fejvesztve című regénye. És akkor már szóba hoztuk a méltatlanul ismeretlen Sleep Dealer című mexikói scifit, ami tényleg remek.

Podcastok

Van két új magyar podkaszt. Az egyik a Farkas Lívia és Dobay Ádám által csinált Kiköltöztünk, amely a külföldre költözéssel kapcsolatos tévhiteket akarja lekardozni. A másik az Anno Budapest, ami betelefonálós műsorként a város egy-egy fontos épületére felfűzve ír várostörténetet. Utóbbival kapcsolatban elfogult vagyok, régi kollégám csinálja, és segítettem neki a podcast beröffentésével. Remek!

A nosztalgiázós podkaszt persze hozta a nosztalgiát, úgyhogy esett némi szó a Ladákról, felújításukról, és arról, hogy a Totalcar egyszer letesztelt egy nyolcmilliós példányt.

Beszéltünk arról, hogy ha nem a reklámmentességért fizetsz a Spotify-on, akkor miért.

Apróhírek

A Keplerből fogy az üzemanyag, aludni megy.

Simon Stalenhag festményeiből Amazon sorozat lesz.

A japánok még mindig tudnak szép featurephone-t csinálni, de még mennyire.

Ferenc megkívánt egy új e-inkes okosórát, és hát nekem is tetszik. A Shoka Bell viszont beleállt a földbe, nem lesz okos bringacsengő.

És míg ezekről beszéltünk, a Chrome még memóriaéhesebb lett. Ott egye meg a bitrozsda.