#362. Villon adás

Választási eredmény fogadtatása kritikájának elemzése különszám! Viták! Beef! Rágódás! Egyetértés!

Ferenc szerint "akkor itt fogunk élni", Kelt szerint pedig "nem vagytok egyedül". Mindenesetre a választást elbukta az ellenzék. Vagy legalább is nem nyerte meg, de kérdés, hogy egyáltalán megnyerhető volt-e?

De mielőtt belemennénk, két kérdés nyitva maradt az előző adásban.

Vissza a választáshoz

Vassurányban - a pletykák szerint kocsmai influencertevékenység miatt - durva túlsúlyban voltak a népszavazáson az igen válaszok. Feltételezhetően nem azért, mert arra akartak szavazni, hanem azért, mert a vassurányiak sem értették a kérdéseket. (Mentségükre legyen szólva, a kérdések értelmetlenek és hazugok voltak.) A polgi már mentegeti a helyieket. Akárhogy is, soká éljen Transzsurány!

Egészen biztosak vagyunk abban, hogy nem Noár művészete vezetett az ellenzéki vereséghez. Bár van ilyen elmélet is.

Nyugodtan kijelenthetjük azt is, hogy nem volt széleskörű választási csalás. Már az a fajta, ahol Marika nénit beépítik az urnába, mint Kempelen törökjét, és ott ikszeli naphosszat a Fideszt. A szavazást lebonyolítók mindenhol ügyeltek erre, voltak ellenzéki szavazatszámlálók, EBESZ-megfigyelők, balett-táncosok és sírkőfaragók.

Nem volt tisztességes válaszás sem. A határon túli szavazatok rögzítése és kezelése a világ vicce lenne, az pedig, hogy az NVI mossa a kezét, hogy ő más országokban nem tud eljárni, röhej. Ugyanakkor olyan mennyiségű szavazatról beszélünk, ami nem fordítja meg a választást. A kormány azonban sokkal több pénzből kampányolt, mint az ellenzék, összemosta a kormányt az állammal, átszabott kerületekkel dolgozik a rendszer és egy eszméletlen méretű propagandagépezetet működtetett a Fidesz. Az EBESZ összefoglalójában mindezeket meg lehet találni.

Ferenc lovagolt egy kicsit azon, hogy a Kétfarkú Kutya Párton elmehetett egy-két mandátum. Illetve az ő számításai szerint a szavazzanak minél többen listán az MKKP-re se lett volna értelmes lépés. Ez persze akadémikus kérdés, nem a kétfarkúakon úszott el a választás.

Akkor mi történt?

Több magyarázat kering arról, hogy mi lehetett a rossz. A jelölt, a kampány, esetleg a települések polgárai az önérdekük - ld. 'mink szívni fogunk, ha ellenzéki lesz a kerület, de a Fidesz marad kormányon' - miatt szavazhattak a kormánypártra. Például mert nem akartak úgy járni, mint Göd, amitől úgy elcsatolták a Samsung fejlesztések után járó pénzeket, hogy csak úgy porzott. Berente sztori újra, csak most rendszerszerűbben.

Fontosabbnak tűnik, hogy rabul vannak ejtve az önkormányzatok. A fideszes kijáróember - polgi, helyi képviselő, nábob - ad valamicske garanciát, hogy jön majd pénz kilátót építeni meg térkövet lerakni. Itt vitatkoztunk egy kört azon, hogy a falusi szegényebb (esetenként mélyszegénységben élő), kevésbé képzett tömegek tehetnek-e a választási vereségről. Szóba került a funkcionális analfabetizmus, a szegénységből következő rövidtávú gondolkodás és az is, hogy a városokat is megnyerte három kivétellel a Fidesz. Sőt még Budapesten is szereztek negyven százalékot. Mindezt úgy, hogy a Fidesz amúgy nem támogatja a szegényeket, a középosztálynak oszt vissza pénzeket, különösen a többgyerekeseknek.

Ferenc itt beleszaladt abba, hogy a moralizálást el kell engedni, sőt még a cancel culture kifejezést is használta. Mivel az európai politizálás a morális jó megtalálására épül fel elvben (na jó, plusz lobbiérdekek), ezért ebből volt némi vita. Illetve arról is beszéltünk, hogy a Gömbös teret is átneveztük, Steinmetz kapitány szobrát is elszállították a köztérről, és Kelt szerint a különböző gyamatosító hősök szobrának leszerelése is ugyanez a jelenség.

Mit láttak a szavazatszámlálók

Bocsássuk előre, hogy az előválasztás és a civil szavazatszámlálók a két legfontosabb fejlemény volt idén. A beszámolóik viszont részben a gyászmunkával részben meg a rácsodálkozással vannak tele. Kiderült, hogy a zsákfaluk nem olyanok, mint a Káli-medence. Illetve, hogy már egy város külvárosa is lehet olyan élmény, ami sokkolja az Árkádiában élő embert. Emiatt nagyon sok szegényezés, prolizás, cigányozás van Kelt ízlésének. Ferenc szerint ki van mondva, amit láttak. Ki lepődik meg, hogy ebben sem értettünk egyet? (Remek paródia az utóbbi linkről.)

Tanulságnak azt lehet levonni, hogy több tényező van, nincs egy egyszerű megoldás. Mivel nincs nyilvános exit poll, így csak tippelgetni lehet valójában, hogy mi történt. Még ha a G7 meggyőzően érvel is, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a képzettség az, ami alapján szórnak a szavazatok.

Végszó? "Mi itt leszünk." És olvassatok Ritók Nórát.

#344. Csak felfelé adás

Október 23., politikusok beszédei, populizmus-e az ellenzékváltás és jönnek-e a fiatalok, ellenzéki legendák, Farkasházy interjú a Partizánban. Érdeklik-e még Keltet a kütyük, érdemes-e beszélni az Apple és Google őszi bejelentéseiről, miért hiányzik a világból a mikroprocesszor, az AdBlue, az acél, a konténerek és a megfizethető benzin? Mekkorát esett vissza a Kínából behozott filléres marhaságok forgalma az alsó határ nélküli vám és áfa bevezetése miatt? Mellékes igazság és Virtuálfény.

Politizálni kell - erről később majd bővebben lesz szó - úgyhogy ezzel kezdtük az adást. Az idei október 23-i ünnepségek egyáltalán nem 1956-ról szóltak, hanem természetesen a 2022-es választásokról. Miniszterelnökúr elmondta, hogy kit kell gyűlölni és rendezett egy kiadós méretű buszoztatós rendezvényt, amin iszonyatosan sokan voltak. A Kétfarkú Kutya párt rendezett egy nagyon kicsi, de még így is egy sörpadnál jelentősen nagyobb vonulást. Az Egyesült Ellenzék pedig egy a kettő közé eső, de azért nem túl nagy sokszónokos - ez mindig a rendezvény ellen szól - dzsemborit.

Ebben azért volt vitatéma, például, hogy Márki-Zay Péter elitellenes szólamai populizmusnak számítanak-e. Az egyszerűség kedvéért itt egy definíciós kísérlet, illetve annak a kudarca a Goethe Institut oldaláról:

A populizmus kifejezés a latin populus vagyis nép szóból ered. Mai értelmében az 1980-as évek vége óta használják a társadalom- és politikakutatók. Szótári meghatározása szerint olyan politikai gondolatok és cselekvések összessége, amelyek a népszerűség érdekében minél nagyobb tömegek számára vonzó üzeneteket fogalmaznak meg. A populizmus fogalmát ugyanakkor igen nehéz körülírni, mert a különféle populista alakulatok és berendezkedések számtalan ellentmondást mutatnak. Ezért lehet, hogy a populizmusnak sem tudományos, sem hétköznapi értelemben nincs egységes definíciója. Isaiah Berlin eszmetörténész híres Hamupipőke-hasonlata szerint a populizmus olyan cipő, amelybe a herceg nem talál beleillő lábat. A kifejezés tartalma ugyanis képlékeny, attól függően változik, hogy milyen országra, politikai berendezkedésre vagy történeti korszakra utalunk vele. A populizmus nem politikai ideológia (mint például a liberalizmus vagy a konzervativizmus), hiszen nem fogalmaz meg teljes és összefüggő, a világ értelmezésére vonatkozó eszmerendszert, ugyanakkor társadalmi mozgalomnak sem nevezhető, mert a közösségi szerveződés több feltételét sem teljesíti.

Hermann Veronika: Populizmus és diktatúra

A fentiek fényében mindenki maga döntse el, hogy egyrészt MZP populista-e másrészt ez zavarja-e őt. Magunk is így teszünk.

Azt érdemes elmondani, hogy a populizmus előretörése megfigyelhető mostanában. Donald Trump, a Brexit vagy persze a káoszos olasz politika is ennek a számlájára írható részben. Ezért fontos, hogy az érdemes honpolgár, ne csak azt válassza meg, aki a legjobbakat ígéri, hanem kérje is számon ezeket az ígéreteket.

Ilyen például az a fajta népszavazás utáni vagy a jóisten tudja, hogy végrehajtott kétharmad nélküli alkotmányozás, amit a jelenlegi ellenzék ígér. És amivel vannak filozófiai problémák. Erről azonban már van egy jó Jakab András interjú, így nem kell nekünk elhinni.

Apropó felelősség, atom hosszú, de nagyon javasoljuk meghallgatásra a Partizán Farkasházy Tivadar interjújának hosszú és vágatlan verzióját. Négy óra, de politikatörténeti csemege, aminek a megítélésében sem értettünk egyet így előre. Lesz még téma.

Kütyü

Ferenc megkérdezte, hogy Keltet érdeklik-e még a kütyük, amire leginkább a nem nagyon a válasz. A tech ipar kevés szereplőssé vált, az eszközök félkészen kerülnek a kezünkbe, és mire elpusztulnak, addigra háromnegyed késszé válnak. Vannak fejlődő területek, például a komputációs fotográfia, a tanuló algoritmusokkal felvértezett minden, de ez kevés a lelkesedéshez.

A Google azért bemutatta a Pixel 6 telefonokat, amelyekben a saját chipjei dolgoznak. Ezek a chipek űrugrást jelentenek a korábbiakhoz képest, olyan gyorsak, hogy még, és itt kell feltennünk magunknak azt a kérdést, hogy mire használjuk ezt a sebességet. Kelt vagyok, középkorú, billentyűzetes interfészek előtt nőttem fel, és nem tudok kitalálni olyan kellően precízen megvalósítható, olyan erőforrásigényes munkát (a közhelyes példa a 4K videó vágása élő betekintéssel), amit egy mobileszközön meg lehet valósítani. Egy csomó csillivillit is lehetővé tesznek ezek a processzorok - illetve SoC-k valójában - de mire ez leszivárog a valódi tömegekhez, mert a Pixelt nem a tömeg veszi, addigra erre kellene egy választ adni.

Az Apple visszahozott egy raklap olyan funkciót, amire négy-öt éve mondja, hogy a profi felhasználóknak nincs rá szüksége. És pakoltak mellé egy felturbózott M1 chipet. Csodálatos, ámbátor nem olcsó gépeket terveztek, amelyek évek óta ismét tudnak SD-kártyát olvasni. (Ja és van új, visszafelé nem kompatibilis Magsafe csatlakozó.)

Zárójeles kérdés: az a drága, amire az emberek nagy részének nincs pénze vagy az ami nem éri meg igazán, olyan magas az ára?

Hiánygazdaság

Na ezt maximum egy mondatban foglaljuk el. Az Intel szerint 2023-ig legalább tart a chipválság, közben drága a benzin, lassan nem csak acélhiány van, de Kína miatt az alumínium ára - hiányzó ötvözőanyagok - is elkezd felfelé kúszni, az AdBlue, aminek a hiányában a modern dízel autók megállnak, pedig a magas földgáz ár miatt hiánycikk. Merthogy az kell a gyártásához, és az AdBlue gyártók leálltak, a legnagyobb még működő szlovák üzem pedig takarékon megy, az ország pedig amúgy is exportkorlátozást vezetett be. Ja igen, a benzin is drága, de a benzinár jelentős részét az államkasszába fizetjük be. Az államnak pedig érdeke az olcsó forint, mert ettől versenyképes a magyar munkaerő. Mármint hogy kevés euróért lehet őket foglalkoztatni. Mindez szép és jó, amíg nem kezdenek el kevés parizert adni a vacak forintért a boltban. Na ezen mostanra bőven túl vagyunk.

Ferenc hozott egy számot: a kínai aliexpressz-banggod import nyolcvan százalékkal esett vissza a vám miatt. Most ugyanezeket a termékeket olyan magyar kereskedőktől veszik meg az emberek, akik ugyanúgy Kínából vették meg, de megoldják helyettünk a vámolást.

Az egyetlen pozitív chipes hír: a Microsoft megtalálta azt a 15 százalék teljesítményt, amit a Win11 eddig öööö “elvett” a Ryzen processzoroktól.

Kultúra

Ferenc Ann Leckie Mellékes igazságát és William Gibson Virtuálfényét olvasta a héten.

Kelt azon merengett egy Reddit komment kapcsán, hogy a játékipar mikor jön rá arra a két dologra, hogy 1, nők is játszanak, 2, a nők rendelkeznek mellekkel. Egyelőre nem értek el idáig.

Szombat Éva kapta az idei Capa-díjat. Ez pedig jó zárlat, menjetek képeket nézegetni.