#199. Holdo manőver adás

Categories podcast
Új mikrofon, régi karácsony, az utolsó Jedi, tervezett avulás és a #metoo, a Googe főgonosza állást keres, a Magic Leap kémkedése és a Csíki sör ICO-ja.

Megnéztük a Star Wars aktuális részét, ami bár hosszú, de alapvetően szerettük. Vannak benne jó női karakterek, leoltják a vadászpilótákat, nincsenek benne olyan tátongó rések, mint a Rogue One-ban voltak. Nézzétek meg.

Az Apple-t beperelik a régi telefonok lassítása miatt. Ferenc már azt várja, hogy #metoo-hoz hasonló kampány indul a tervezett elavulás ellen. Vagy ha ez nem, legalább az legyen nyilvánvaló, meddig jó egy termék. (Csak képzeljük el: mosógép - minőségét megőrzi: 2019. 06.)

Mi lesz a #MeToo után? - a 444 cikke két álláspontot mutat be a lehetséges forgatókönyvek közül.

Karrierhíradó

Eric Schmidt, aki a felnőtt volt a Google alapítói mellett, lemondott az Alphabet éléről, de tanácsadónak marad azért a cégben.

Közben a Facebook feszül, mert a hirdetési rendszerében lehet úgy célozni, hogy az idősek ne lássanak például álláshirdetéseket.

Gépek és képek

A Magic Leap bemutatott egy szemüveget. Egy ideig gyanús volt, hogy a cég az AR/VR cégek Theranosa, még most is lehet arra várni, hgy igazi terméket villantsanak. Kockázati tőkéből már annyi van bennük, mint egy kisebb afrikai állam költségvetése.

Nullaközeli részvényárfolyamú cégek Münchausen báróként azzal húzzák ki magukat a szarból, hogy bejelentik, blockchainnel fognak foglalkozni. Nem meglepő módon a Csíki Sör is bejelentette, hogy.

6 thoughts on “#199. Holdo manőver adás

  1. Megkérdezhetem milyen típusú mikrofon továbbítja Ferenc basszusos hangját tovább az éteren?

    1. Hát még szép! Habár ez az adás csúnyán túl lett hangmérnökölve, ezért most sokkal rosszabbul szól, mint ahogy az eredeti felvételen szólt. Még béna vagyok ebben (Ferenc mármint)… Szóval a mikrofon: Samson Q2U, ami egyébként identikus az Audio-Technika ATR 2100 USB termékével.

  2. Fiúk, a tervezett avulás így, ebben az értelemben, ahogy beszéltek róla, nem létezik.

    Olyan terméket/alkatrészt, aminek a meghibásodási statisztikája egy fordított hokiütőhöz hasonlít (a garanciális időtartamban nem romlik el, majd rögtön utána igen) nagyon-nagyon nehéz (és ennek megfelelően drága) lenne tervezni és gyártani, ehhez mérnöki csúcsteljesítmény kellene.

    A jelenség magyarázata az, hogy valójában mindig is élettartamra terveztek termékeket / alkatrészeket, de korábban sokkal pontatlanabbul tudták ezt megtenni, ezért valami így sikerült, valami úgy. Jobb esetben inkább túl-terveztek, így születtek random módon azóta “elpusztíthatatlannak” bizonyult dolgok (mint pl. az 1.9TDI motor, vagy a Nokia 6310), más termékek szarabbul sikerültek.

    Azóta viszont az anyagismereti tudományok, a gyártástechnológia, és minden más folyamatos fejlődésével sokkal pontosan tudják belőni a várható élettartamot.

    Arról egyébként nap-mint-nap meggyőződhetünk, hogy az embereknek egyszerűen nincs igénye a hosszabb időre tervezett, és ennek megfelelően drágább termékekre. (Akik emiatt fanyalognak, azok sem szoknak pl. félmilliós Miele mosógépet venni a 90k-s LG helyett)

    1. Nem szoktam ezen a felületen komoly vitákba keveredni, ezért - habár most is több ponton érzem legalábbis vitára alkalmasnak az érvelésedet - most sem fogok nagyon belebonyolódni. De egy dologban biztos, ki kell javítsalak, és ez KURVÁRA fontos pont!!!! Ahhoz, hogy a 90 ezres LG ne egy évig tartson ki, hanem mondjuk ötig, nem kellene félmillióba kerüljön.

      Na jó, mégis belebonyolódom, meggondoltam magam.

      OKÉ, arra nem emlékszem, mi pontosan hogyan beszéltünk a tervezett avulásról, tehát az alapállításban (miszerint hülyeséget mondtunk) SIMÁN lehet igazad, sőt azt gyanítom, igazad van. Azt akartuk mondani, amit lentebb kifejtek.

      DE.

      Bármilyen szerkezet, ami tartalmaz kopó alkatrészt, tökéletesen időzíthető, mérnöki csúcsteljesítmény nélkül. Mondjuk az autógumi, vagy egy ékszíj. Vagy egy fék. Nem sorolom tovább. Másrészt bármilyen elektronika tervezhető ugyanígy (lásd iPhone akku). Ráadásul nem állítjuk, hogy hokiütőre tervezik az alkatrész kitartását. Amit te mondasz, pontosan ugyanazt az eredményt éri el, mint a hokiütő, amúgy. Nem kell hokiütőre tervezni, elég megfelelően használni a statisztikát, hogy tudjuk időzíteni, meddig tart ki biztonságosan egy berendezés. És ezeket úgy időzítik, hogy ne tartsanak sokáig, és tuti meggyőződött vagyok, hogy kétszer vagy háromszor hosszabb időtartamra tervezni nem kerülne jelentős többletbe. Magyarul az avulás lehet tervezett, a fáradási vagy meghibásodási statisztikák segítségével méretezve.

      Továbbá nem ez az egyetlen mód. Bőven jó az is (személyes példa), hogy a 160 ezres mosógép elektronikája meghibásodik, ám nem javítható, mert olyan a design, hogy ne lehessen egyetlen csipet cserélni, csak az egész elektronikát. Valamint az elektronika úgy van beárazva (függetlenül a bekerülési költségétől, meg a befektetett tudástól, tehát az önköltségi tényezőktől), hogy ne legyen érdemes cserélni (az előbbi esetben 106 ezerért cserélhető az alaplap abban a mosógépben). Az ilyenféle árazás nem önköltségi szempontokat jelez, hanem marketingszempontokat. Ez pedig nem más, mint a tervezett avulás. Annak kikényszerítése, hogy az adott eszköz a lehető leghamarabb kerüljön cserére.

      Ez egyébként logikus gazdasági szempontból, viszont megmérgezi a mindennapjainkat, szóval mégis pokolra való gyakorlat.

      Szóval örülök, hogy így menet közben meggondoltam magam, mert most leírhatom, hogy a hozzászólásod lényegében minket igazol. Sajnos.

    1. Kétfelé vetélkedek szívemben. Egyrészt az órás kickstarterek régen szórakoztatnak, mert ha máshol nem, akkor az apróbetűben mindig ott van, hogy ETA vagy Miyota szerkezet van bennük. Ezzel pedig az óraiparnak az a kis mocskos trükkje derül ki, hogy szabványosítással menekültek előre.

      Másrészt viszont a Kicsktarter tényleg izgalmasabb történetnek indult, mint az olcsó álolasz órák. És még nem is az óra a legunalmasabb termék, amibe bele lehet futni.

Kommentszekció