#250. Toronyőrző adás

Világító vaddisznó és támadó fácán, Schengen helyesen, húsvéti megfejtés és a halként azonosított vízidisznó, bluetooth kesergő, a Notre Dame tanulságai és a legbunkóbb amerikai elnök, Tetris a vésztöltőben és a robotok elveszik a szánhúzó kutyák munkáját.

Sűrű hét volt ez barátaim. A legsűrűbb persze annak a kedves hallgatónknak volt, akinek Meti hallgatás közben fácán repül a szélvédőjének. (Fácán receptek erre.) Innen eljutottunk oda, hogy a német vaddisznókat tilos megenni, mert egyharmaduk radioaktív. A magyar vaddisznóállományban bukkantak már fel sertéspestissel fertőzött egyedek, de a Nébih nem nagyon szeret erről beszélni. Mindenesetre aki esetleg vaddisznót üt el, az inkább a cascót intézze el, ne azt keresse, mivel célszerű megtűzdelni a jószágot.

Aztán felmerült, az Anaconda című, egyik korosztálynak sem ajánlott pocsék film kapcsán, hogy felállhat-e az embernek a dzsungeltől. Nem tettünk igazságot!

Megfejtettük viszont, hogy Schengen egy bortermelő kisváros az eleve nem túl nagy Luxemburgban, aminek a kastélyát még Victor Hugo is lerajzolta. Illetve egy övezetnek a neve, aminek ugyan van némi köze az EU-hoz, de nincs teljes átfedésbe vele.

Victor Hugo az adás visszatérő figurája lett

A liturgikus naptár megfejtése

Húsvét egyrészt Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt vége. Ennek a vége a nagyhét, amikor Krisztust keresztre feszítik, harmadnapra feltámad, felmegy a mennybe, ott ül az atyának jobbján satöbbi. Ennek az időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. (Locsolkódni meg hétőn megyünk, ha megyünk. Mindenkinek jobb, ha nem.) Na de ebben sem egyezik meg minden keresztény egyház, további magyarázkodás helyett itt a Wikipédia vonatkozó passzusa:

1997-ben az Egyházak Világtalálkozója a szíriai Aleppóban megpróbált egységes módszert megállapítani a húsvét időpontjának meghatározásához.[9]: a húsvét időpontját a következőképp határoznák meg: a Jeruzsálem meridiánján észlelt tavaszi napéjegyenlőséget követő első csillagászati telihold utáni vasárnap. A változtatást 2001-ben vezették volna be, mikor a nyugati és a keresztény naptár szerinti húsvét egy napra esett. A megállapodás a mai napig nem lépett hatályba.

A pünkösd pedig az, amikor a Szentlélek szétárad a tanítványok között, nem mellesleg visszajön közéjük Krisztus, köszön, hogy békesség nektek, és elküldi az egész bandát tanítani, mert az a dolguk. A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon van.

A mit lehet megenni kérdéshez röviden visszatérve… na jó, itt megállunk, mert van egy nagyon fontos Douglas Adams meglátás, amit nem ismernek elegen. Azt írja tűnt mesterünk, hogy:

A főbb galaktikus civilizációk mindegyike három jól elkülönülő szakaszt élt át történelme során: Ezek a Túlélés, a Kíváncsiság és a Kifinomultság, más szóval a Hogyan, a Miért és a Hol fázisai.

Az első fázis jellemző kérdésfelvetése: “Hogyan szerezhetnénk egy kis ennivalót , a másodiké: “Miért kell ennie az embernek” , míg a harmadikat leginkább a “Hol vacsorázzunk ma este?” kérdésével lehetne jellemezni.

Vendéglő a világ végén (ford. Nagy Sándor)

Szóval a böjtben többnyire nem lehet húst enni, vagy legalább pénteken illik tőle tartózkodni. De több területen megoldották a szabály meghekkelését. Van ahol a hódból, máshol a vízidisznóból lett tiszteletbeli hal. Ugyanitt szó esett arról is, hogy nem mindegy, hogy valaki azért főz sört, hogy szerzetes lehessen vagy azért szerzetes, hogy sört főzhessen.

Ti mondtátok

Kaptunk bluetooth füles tippeket. Egyrészt azt, hogy a Sony WH 900* és Sony WF 1000x jól szól. Másrészt ugyanezt hangzott el a
Xiaomi Airpods Próról is a kommentek között Tamástól. Szóval úgy tűnik, hogy megéri költeni fejhallgatóra. Sultan pedig, a New Zound Studio hostja nagyjából arról világosított fel minket, hogy nekünk is csak dísznek van fül a fejünkön.

Notre Dame

Az Azonnalinak volt egy nagyon jó reggeli hírlevele arról, hogy a Notre Dame-ról mit lehet gondolni. Ugyanők - illetve onnan Pintér Bence - borították magukra az internet széplelkeit azzal, hogy le merték írni, hogy egy égő templom lehet szép.

A lényeg: a Notre Dame nem pusztult el, bár a tető beszakadt és a 19. századi felújítás során újraépített huszártorony is ledőlt. Azt, hogy pontosan mi sérült, az Örökségfigyelő összefoglalója remekül elmagyarázza. Egyébként az épület csodásan fel van mérve egyrészt LIDAR-ral, másrészt meg az Assassin’s Creed Unity-hez is készült egy nagyon részletes modell az épületről. (Gyönyörködni pedig Stephen Biesty grafikájában lehet.)

A Ubisoft egyébként pénzt is ajánlott a Notre Dame felújítására - meg Szeged is, mert kölcsönkenyér! - és egyelőre ingyen lehet letölteni a Unityt, hogy addig is lehessen mászókázni a Notre Dame-on. PR, PR, de csak kedves gesztus.

Donald Trump amerikai elnök persze megint bebizonyította, hogy hülye. Most éppen azt javasolta, hogy tűzoltórepülőkkel kellene oltani az égő katedrális. Nem is csapná szét az egészet. Drónok viszont voltak, Mavicekkel mérték fel, hogy hogyan lenne célszerű oltani vízsugarakkal a templomot. Nyilatkozó tűzoltókkal viszont tele az internet, egy például itt magyarázza el, hogy nem egyszerű meló egy nagy égő épületet oltani. Például mert nem cél, hogy közben tucatszámra égjenek bent a tűzoltók.

Apróságok

A Boston Dynamics kutyarobotjai masíroznak.

A kínaiak pedig gyártottak tetriszes powerbanket.

#248. Tűzoltóváza adás

Morális gyűrődési zóna, podcast ajánló, avagy kinek jó a Brexit?, szülinapos monopol-Gmail, passzolnak-e a nőkhöz a biztonsági övek, Samsung váza háztartási tüzek ellen, Nintendo kartondoboz, társas-tablet, e-roller Budapesten és a matricákkal hekkelt Tesla.

Csőgázzal indult el az április, kedves hallgatók, tudomást sem véve arról, hogy mi még az óraállítást sem aludtuk ki. Én (Kelt) legalábbis biztos nem. Egész héten autopilótán vagyok. Na de panaszkodás helyett adásnapló következik.

A morális gyűrődési zónát választottuk a hónap kifejezésének. Nem mintha amúgy gyakran állapítanánk meg, mi a hónap kifejezése. Olyan ez, mint a bűnbak, beültetik egy automatizált rendszert felügyelni, tudva, hogy az emberek nem szeretik felülbírálni az automatizált rendszereket, ellenben ha bármi baj történik, azt rajtuk fogják leverni.

A Vendéglő a Világ Végén a brexitről, a demokráciáról és a következményekről beszélt - ez az adás -, bár Ferenc hiányolta, hogy nem magyarázzák meg, miért kezeli mindenki gazdasági öngyilkosságként, amit a britek csinálnak. Hallgassatok ti is VVV-t, és ne legyetek britek. A Goldman Sachs egyébként azt hozta ki, hogy a brexit szavazás óta heti 600 millió fontot veszítenek miatta a britek. A minimum, aminek történnie kellene, hogy egy ország rájön arra, hogy elveszítette a gyarmatbirodalmát, bármennyire hangosan énekli is a God Save The Queent.

Még további brexit: még mindig nem tudni, hogy a Leave kampány számláit ki fizette, pedig egész sokat költöttek.

Aztán a Xab és barátai applefan szuperpodkaszt kapcsán beszéltünk arról, hogy az Apple News jó termék-e vagy sem. Természetesen a kérdés elméleti: a News nem érhető el az Egyesült Államokon kívül. A sajtó szempontjából is érdekes a kérdés. Gyors fejszámolással arra jutottunk, hogy az első napokban összeszedett előfizetők egy-egy újságíró bérét fizetik ki egy lapnak. Lesz ez több is, persze, de a szerkesztőségek csökkenését ennyi nem állítja meg.

Amelyben a boldog szülinapot dalt énekeljük

A Gmail betöltötte tizenötödik évét, lesz benne dinamikus elem, úgy is, mint a Google belegyógyítja a mobilos böngészéshez kitalált AMP szabványát. Ezzel egyrészt kényelmesebb lesz a felhasználóknak, másrészt a Google felülírja az emaillel kapcsolatos elvárásokat. Ezt a stratégiát amúgy a Microsoft találta ki, az amerikai Igazságügyi Minisztérium embrace, extend and extinguish-nek nevezte el.

Innen elkanyarodtunk arra, hogy Kelt hülyének nézi-e az egész világot? (Nem.) Vagy bízik-e az iparban? (Dettó nem.) És hogy létezhet-e olyan, hogy egyes termékek tervezése közben kifelejtenek szempontokat. Ezen egészen jól elvitatkoztunk adás közben, de egyikünk kezében sem voltak tények. Az a feneség a felvételben, hogy ami előtted van, amivel készültél, az megvan, de nagyon nincs lehetőség guglizni miközben be van kapcsolva a mikrofon és beszélgetünk. Adás után viszont van lehetőség keresgélni, de az már csak a következő heti műsorba tud bekerülni. Na a következő sztorik ezért nincsenek benne az adásban.

2011-ig az autócégek töréstesztjeiben csak egy “szabvány” méretű babát használtak. A szabvány méret nagyjából az átlagos féri méretének felelt meg. A női test arányai azonban mások, a nők jellemzően alacsonyabbak, a tesztek pedig ezt nem vették figyelembe a töréstesztelés első harminc évében. Ennek pedig az az eredménye, hogy az apróbb termetű babák bevezetése előtti autókban 47 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg a biztonsági övet bekötő női sofőrök. Ha a kisebb sérüléseket is számoljuk, akkor az arány 71 százalékra ugrik.

Fotó: Mr. Gray

Ez a tesztbábus a legegyszerűbben elmesélhető sztori, de vannak még ilyenek. A Guardiannek van egy jó összeállítása munkaruhás ügyekről, sugárzási határértékekről, és arról, hogy a nők azért fáznak az irodában, mert az átlagos irodai hőmérsékletet az átlagos férfi anyagcseréjéhez állították be. A konstans fázás pedig szövődményekhez is vezethet.

Tanulság nincs. Talán csak annyi, hogy viseltessetek kétellyel a szabványokkal szemben is. Vagy legalább tegyétek fel a kérdést, hogy kik és mikor definiálták a szabványt.

Érdekes dolgok

A Samsung egy reklámkampányhoz legyártott egy kálium-karbonáttal teli vázát, amit egy tűz felett összetörve eloltja a tüzet. Nagyon lelkesek lettünk tőle, mert amúgy is illene tartani otthon tűzoltókészüléket. Ez meg még ráadásul váza is, akkor, amikor nem olt tüzet.

Aztán a Nintendo kiadott egy kartondobozt. Elég is erről ennyi.

The long search is finally over… 📱 #FindMyBrick pic.twitter.com/3yBIPJ2OPk— LEGO (@LEGO_Group) April 1, 2019

Aztán volt egy olyan is, hogy bemutatták a társasjátékos tabletet, ami nem tűnik teljes hülyeségnek. Persze én azóta vágyok hasonlóra, amióta az első, akkor még kisasztal méretű Surface gépet megláttam.

Fotó: Teray Tamás / Budapest New Tech Meetup

Jönnek Budapestre a Lime rollerei. Ha egy percre béreljük ki, akkor még olcsóbb, mint a buszjegy, utána viszont elszalad a költség. Nem egy kelet-európai árazás.

A Tesla is szív az adversarial patternekkel. Ezek azok a minták, amelyeket látva egy képfelismerő algoritmus elkezd vadul mást gondolni arról, mi van a képen. Esetünkben a Tesla azt gondolta, gyorsan át kell menni a szembesávba.

EU-s hírek

Az EU kitalálta, hogy reklámoznia kellene a GPS-nél pontosabb Galileo rendszert. A reklám szerint most aztán már tényleg nem tévedünk el a randira menet.

#247. Sweet 17 adás

Temesvár drótvágó hőse, upload filter és filter bubble, 6 gigás mobilos upload a Lightroom jóvoltából, Brave, űrlap-zsűlölet (Kréta, OTP, CIB, Posta), Pewdiepie hümmögés, lányűrséta és az öregecskedő szkafanderek, valamint Apple Card és a 21. századi tábortüzes dobozgitár.

A mit csesztek el mások és mit csesztünk el mi adása volt ez feleim. Kezdjük magunkkal, a múlt adásban kicsit elsietve hülyéztük le Troomf hallgató szerint Temesvár polgármesterét, aki levágta a keresztbe-kasba, városképileg kifogásolhatóak kihúzott netkábeleket. De legalább beszélhettünk egy kicsit Bokor Imre halhatatlan Kiskirályok mundérban című könyvéről, ami bemutatta, mekkora kupleráj volt a hadsereg a rendszerváltozás előtt.

Na és aztán innentől jött az új EU-s copyright direktíva 13-ik cikkelye, amiből a megszavazása után 17-iket csináltak, hogy nehogymár egyszerű legyen átlátni. (A linkadóról szóló tizenegyedikből meg tizennegyedik lett.)

Rövidbe a következőről van szó: 24 hónapjuk van a tagállamoknak arra, hogy a saját törvényeik közé beillesszék ezt a szabályozást. Utána a plaformszolgáltatóknak kötelező jelleggel meg kell tiltaniuk valahogy, hogy jogvédett tartalmak kerüljenek fel hozzájuk. Technikai megoldásról nem rendelkezik a törvény, de mit ad isten, nagyjából egy út látszik, az automatikus szűrés. Vagy persze lehet szabályos időközönként szüzeket és fekete kakast áldozni a keresztútnál, hátha az is működik. A cél, hogy a YouTube és a Facebook és a Google News - szóval általában azok a platformcégek, amiket eddig nem nagyon sikerült megadóztatni, mert ahhoz az EU-n belül kellett volna komolyabb konfliktusokat vállalni tagállamokkal - valahogy csak fizessenek már azért, hogy mások tartalmát használják.

Az optimista olvasat szerint ettől a dalszerzők és balett-táncosok úgy fognak úszni a Lajos-aranyakban, mint Dagobert bácsi egy különösen jó napján. A pesszimista szerint azok, akinek a megszivatására a törvény létrejött kifizetik majd a szűrőrendszerek kiépítését, amik viszont nem tesznek különbséget a jogos és jogszerűtlen felhasználás között - mert ilyet nem tud a technológia - ezért bár törvényi védelme van például a paródiának, mégis egy szegényesebb internet lesz a vége. Ja, a kis cégek meg megszívják.

A vitánk nagyrészt arról szólt, hogy ki hazudik nagyobbat az ügyben: a copyright lobbi (igen!), a tech lobbi (de még mennyire!) vagy esetleg azok az amúgy szakértők, akiket nem hallgattak túlzottan meg, mert hát jön az EP-választás és előtte át kell nyomni a törvényt. (Van most egy ilyen törvényhozási düh, ez a következő ilyen ügy.) Cserébe lesz marha érdekes végjáték. Mert egyrészt kiderülhet, hogy a törvény betarthatatlan. Másrészt a fiatal szavazók a közelgő választásokon szavazhatnak a törvényt támogató pártok ellen. Ez az amúgy sem ereje teljében lévő német CDU/CSU-nak (kezdőknek: Merkel pártja, még ha nem is róla szól már a sztori) is kellemetlen tud lenni, és hát a határozottságáról és karakánságáról hét határon át ismert Európai Néppárt (EPP) is megérezheti. (Utóbbi amúgy azt is, hogy a miniszterelnökünknek eddig mindent elnéztek.)

És még egy dolog, mint Columbo is szokta. A törvény tervezett hatásai mellett legaláb annyira érdekesek a nem tervezett hatások. A copyright egy piszok nagy terület, az amerikai Digital Millenium Copyright Act (DMCA) elfogadásakor se gondolta senki, hogy abból lesz még másolásvédett kávékapszula. Azt’ lett.

Zsűlölet

Történt még, hogy Kelt elhasználta az összes mobilnetjét, mert a Lightroom CC kérdés nélkül felszinkronizált hat gigányi raw képet a felhőbe. Ne légy olyan, mint Kelt, telepíts asztali Lightroomot. (Én is megtettem, a fene a helyspórolós fajtámat, elsőre is azt kellett volna.)

Aztán Ferenc elmesélte, hogy még mindig küzd a Brave böngésző használhatóvá tételével, miként disznó a jégen. Többnyire ha a privacy-védő dolgokat kikapcsolja, akkor már működik az internet. Igen, ma már minden weboldahoz adnak egy Stasi ügynököt is.

A fenti kapcsán Kelt elsírta, hogy az egy dolog, hogy minden link végén van ötmillió karakternyi tracking kód, a kicsit élelmesebb szolgáltatók pedig a teljes linket átírják, hogy aztán a bitrohadás egye meg az egészet, amikor a szolgáltató megpusztul és nem lehet feloldani a trackinges linket. De ami ennél is dühítőbb, hogy a podcastok fájlneveit is megfigyelésbaráttá alakítják, így aztán a letöltések mappában a Day_6_20190320_corydoctorow. mp3 jellegű fájlnevek helyett olyanok vannak, hogy 4c3fc22e-191e-4815-a366-c31797eb03fe_e1ed053805d99bf8b18096e6f503880d.mp3. (Nem kitaláció, a downloads mappából másoltam a fájlnevet.)

Ferenc erre elmondta, hogy a Kréta nevű digitális napló nem csak azért vacak, mert a belépési név egy halomnyi random karakter. Azért is, mert ezt nem lehet megjegyeztetni az appal, ki van véve belőle a lehetőség.

Innen pedig már egyenes út vitt az OTP és a CIB online kártyás fizetési rendszerének az anyázásához, amik olyan adatokat kérnek be, amiket nem ellenőriznek, amiket nem lehet megjegyeztetni, és amiket kézzel kell begépelni.

A pálmát a Posta viszi el, aminek sikerült olyan csomag tracking ellenőrzőoldalt fejleszteni, ami törli azokat a kódokat, amik egy karakterrel is hosszabbak a szabvány azonosítónál. Akkor is, ha az egy space. És természetesen tíz kattintás egy keresés elindítása.

Adásunk kérdése a következő: mikor lett minden ennyire szar?

Apróságok

A végén azért volt szó azért, hogy az edgelordok, mint Pewdiepie felelősek-e a fanjaikért. (Persze.)

Miért nem volt csak női űrhajósok által végrehajtott űrséta? (Nem lett volna biztonságos, ami a NASA sara, de bonyolultabb az ügy, mint elsőre tűnik.)

Milyen gitárral ül az ember a tábortűz mellé? (Kloos)

És érdeke-e az Apple hitelkártyája. (Nem.) Valamint milyen szépen trollkodja a Wall Street Journal az Apple-t a folyamatosan elromló billentyűzetei miatt.

#241. GalambMaps adás

Krisp.ai, mi a közös a Postában és a todo appokban, baj lesz-e az olcsó telefonból, Justin Cronin és az Iliász, Handrás élete, Viszkok Fruzsi és RobiLaci interjúja, Magyarósi szerzői jogi alapvetése, Vasák Bence hírlevele és a galambokra szíjazott filmes fényképezőgép.

Krisztusban kedves testvérek, a Macre írt hangtisztító zajszűrő és csakrasimogató alkalmazás, a Krisp működik. Podkaszthoz nem annyira, mert kiveszi a hangunkból a buborékot, de kávézóból Skype meetingeléshez például remek.

Alexandria Ocasio-Cortez amerikai demokrata párti képviselőnőről, aki amúgy újonc a képviselőházban, de már többeket felháborított olyan ötleteivel, hogy adóztassák meg a gazdagokat vagy hogy a klímaváltozás óriási veszély és esetleg tenni kéne ellene. Na ő annyira szereplő lett hirtelen, hogy már hamisított deepfake pornó is van róla. És ami még izgalmasabb, hogy alatta a deepfake felvételek etikájáról vitáztak a torrentezők.

Sajátélmény

Kelt nem szerette a postát, mert egy hete néz különböző követőkódokat, amelyek szerint meg kellene érkezni csomagoknak. De. Nem. Jönnek. (Az adás után az egyik megtáltosodott!) Ugyanitt elgondolkodtunk azon, hogy a tértivevény szó honnan van. Egy forrás szerint magát Kossuth Lajost kell érte utálni, aki postafordultával jelezte, hogy folytonossági hiányoktól szenved a regimentje.

Sutlajos aztüzente tudakozványt érkeztette

Utána volt még egy rinya, mert a TodoPaper nevű egykor remek todolista app - Macre ilyen a TaskPaper - összeakad a Windows 10-zel, az össszes többi todo app viszont vagy előfizetéses, vagy felhőben lakik vagy úgy néz ki, mint egy Boeing cockpitje. Én meg azokat az egyszerű eszközöket szeretem - ilyen volt régen az Onenote vagy a maces OmniOutliner - amiből bármit lehet építeni, mert nem egy rendszert hoz magával, hanem a felhasználóra bízza, hogy egy funkciókészletből mit hoz ki.

Emléke örökké velünk…

Ferenc megpróbálta megfejteni hogyan öröklődik oda a gyerekek kezébe az a piszok sok iPhone, amit aztán használnak. Majd félelmek és hidegrázás közepette bevallotta, hogy Xiaomi Tutijó Kicsitseszar Deolcsó (A2 talán) típusú mobilt készül venni gyermekeinek. Senki ne hívja rá a gyermekvédelmet, a mobilt a gyerekek választották. Egy emberként drukkolunk!

Esett még szó Justin Cronin A szabadulás című értelmiségi zombiregényéről. Saramago Vakságáról, ami egészen máshogy fagyasztja meg az ember szívét. És a lehetőséget megragadva Kelt felolvasott az Íliászból. A következő adásban a Szijazsar mordvin eposszal folytatjuk az ismeretterjesztést.

Reklámoztuk még egy kicsit az azóta a végéhez érkezett Handrás életrajzi vlogot. Mert hogy tényleg jó. Aztán volt még szó egy Viszkok Fruzsi és egy Robilaci of Szertár interjúról is, de csak úgy szőr mentén.

Brüsszeli chipek

Ide kell linkeljem mindennek előtte a Kerecsen zenekar Vajon mit szól ehhez Brüsszel című számát, ami hát a röhejes gagyizmus lovasszobra. Brüsszel amúgy úgy került szóba, hogy Magyarósi Csaba magyar vlogger megcsinálta a legjobb magyarázó videót a magyar sajtóban az új EU-s copyright szabályozásról. Itt lehet megnézni:

Az ügy annyival ment arrébb, hogy a franciák és németek kiegyeztek filterügyileg, és kettejük egyesült erejéből nem a bolygó kapitánya jött létre, hanem egy minden eddiginél szarabb szabályozási javaslat. Filozofáltunk egy ideig azon, hogy automata eszközökkel nem lehet kiszűrni a jogos felhasználásokat - például idézés, kritika, paródia - aminek az lesz a vége valószínűleg, hogy ezeket úgy öntik ki a fürdővízzel együtt, hogy nem győzünk majd csodálkozni. Ez pedig szegényebbé teszi a kultúrát. Nem voltunk túl optimisták. Leginkább azért, mert ha a 11-es és 13-as cikkely átmegy, akkor csak abban lehet bízni, hogy betarthatatlan lesz.

De nem lehet minden vacak, depresszív és bürokratikusan elrontott. Rögtön ott van Vasák Bence Hétfőn hét hírlevele, ami egyik se a fenti panaszládából, hanem jó, meg érdekes, meg inspiráló. Azonnyomban iratkozzatok fel rá. A hírlevél amúgy is az új vantablack.

Innen tanultuk meg például, hogy galambbal lehet légifotózni.

#240. Antarktiszi tévé adás

Hideg a tél, tervezetten avulnak a mosógépek vagy nem, hülyék-e a politikusok vagy nem, Handrás vlog, Opera böngésző, chatplatform a Messenger, WhatsApp és Insta alá, hajtogathatós lesz-e minden teló 2019-ben, Netflix-mozi iPhone-nal forgatva, mit kutatnak az MI kutatók, és fagyósak az új tévék.

Petíciót indított két környezetvédő szervezet a tervezett elavulás ellen. Ha valami tervezetten elavul, jól meg akarják büntetni. Kurtavas, magánzárka. Egyik oldal, másik oldalaztunk egy kört a kérdésben. Aki határozott véleményt szeretne, az pedig a Mérnökszemmelen nézzen szét.

Sajátélmény

Ferenc nagyon meleg szavakkal ajánlott Handrás önéletírás vlogját. Amiről be kell vallani, hogy tényleg érdekes. Itt lehet elkezdeni:

Szintén Ferenc megpróbálkozott azzal, hogy Opera böngésző telepítésével. Első nekifutásra harmadannyi memóriát eszik, mint a Chrome tette.

Kelt ráébredt, hogy a Hangoutsot szép lassan kivezeti a Google. Felsorolni is nehéz, hogy a Google hány chatszolgáltatást tart üzemben, mi a nevük és kompatibilisek-e egymással. Feri szerint úgyis mindenki Messengeren van.

Közben a jó Mark Zuckerberg össze akarja olvasztani az Instagram, a Whatsapp és a Messenger üzenőplatformjait. Ez jól jöhet majd, ha a Facebooknak érveline kell a szétdarabolásuk ellen, és addig is jobban tud adatot gyűjteni a felhasználókról. A fene megeszi az egészet.

Hogy mit lehet ezek helyett használni? Signal, ami kényelmetlen. A Pavel Durov fejlesztette Telegram. Nem ártana valami, amin emberek is vannak.

És ha más a silókról beszélünk, van még egy. Az Amazon Alexa eszközein 10 ezer ember dolgozik, ez már a nagyságrendjében is érdekes.

Trendvadász

Jönnek a hajtogatós telefonok. Ennek kapcsán megpróbáltuk kitalálni mire jó, megold-e valamilyen problémát, lesz-e csuklóra tekerhető mobil?

Steven Soderbergh forgatott egy filmet iPhone 8-cal és Filmic Pro-val a Netflixnek. Eddig is voltak ilyenek, de a mostani tényleg filmnek tűnik.

Viszont, ha már mozi, a hét sztoriját a Twitteren lehetett begyűjteni. Arról szól, hogyan küzdött meg egy kisfiú az elnyomó vasútmodellező körrel.

A Chromiumban - és a rá épülő böngészőkben - változik a reklámblokkolás módja. A jobb blokkolók egyelőre úgy tűnik küzdeni lesznek kénytelenek.

Végül beszéltünk arról, hogy mit kutatnak a mesterséges intelligencia kutatók. És esett némi az EU-ról is.

Az adás pedig réi kedves kérdésünkkel ért véget. Kit kell utálni, ha szoftverhiba miatt fagyogat az ember okostévéje.

#230. Fekete róka adás

2050 és Douglas Adams, TEDxDanubia mint jutifalat, Xiaomi sajtreszelő és Google Assistant Custom Routines, elcsépelt kínai MI bemondó és az [origo>play], YouTube-gyilkos EU, Alexás manírtelefonok, a Facebook és a piszkos kampánytrükkök, meg az MK-27.

Kelt is elolvasta a Móra 2050 című ifjúsági novelláskötetét. Aztán szóba került az, hogy nagyon jól öregedett Douglas Adams Galaxis útikalauza és hogy tőle még jobb az Utoljára látható.

Feri TEDx-en járt, ahol megijesztgették azzal, hogy a klímaváltozással mindenképpen szívni fogunk, meghallgatta Csepeli Györgyöt a Himnuszról beszélni, és megszórták gumicukorral az agyát. Azt mondja, hogy jó ez.

Sajátélmény

Pulpa hallgató - köszi! - elmondta Ferinek, hogyan lehet saját rutinokat beprogramozni a Google Home Minibe, így már tud Klubrádiót hallgatni.

Keltnek megjött a Xiaomi sajtreszelője, izé a Mi Square Speaker 2 bluetooth hangfal, ami marha jól szól ahhoz képest, hogy mibe kerül. És volt még egy kis Chromecast szerelés fekete kakas vérével, este, keresztútnál satöbbi jellegű megmondás is.

Feledékeny sajtó

Körbejárta a sajtót a kínai hírolvasó MI, de az az igazság, hogy text-to-speech motorok és animált emberfejek nagyon régen vannak. A mostaninak a feje például egészen jó, cserébe a hangja olyan, mint egy különösen tré hangosmenü egy kisvárosi telkó ügyfélszolgálatán. Régen ez így nézett ki.

Német Youtube

Az új európai copyright szabályozás, amely az előadók mellett a dalszerzők stb jogait is védné ellehetetleníti a YouTube-ot, mondja Susan Wojcicki, a YT vezetője. Vannak akik vitatkoznak vele: egy, kettő. De sok jót nem ígér, különösen ha belegondolunk, hogy az algoritmikus tiltási megoldások mennyire működnek rosszul. Ki emlékszik még a fickóra, aki öt jogsértő vagy levelet is kapott a tíz órányi fehér zajára?

Kütyü

Elnosztalgiáztunk a telefonkészülékek felett a Gra.in alexával szerelt retrótelefonjai miatt. Volt szó a Terta telefonról és a CB 811-esről is. Meg persze akkor már szóba kerütl az MK-27-es BRG magnó is.

Facebook

Újabb hét, újabb botrány. Most éppen az derült ki, hogy nem nagyon állt senki a kormánynál, miközben egyszerre próbálták sorosbarátozni a támadóikat és antiszemitának beállítani a Facebookot érő kritikákat. Kérdés, hogy Sheryl Sandberg pozíciója stabil-e még.