#346. Hétezerkétszáz forint adás

Foglalt a Meta neve, viszont van víziója, haragszunk a Simple-re, szó kerül a negyedik hullámról, az oltásról és a testünket érintő jogokról, nevetgélünk az NFT-n, beszélünk a cryptovalutákról és az erről értekező VVV podcastról, kiszámoljuk egy podcast epizód bekerülési költségét, valamint Microsoft Fluid, Sway, csiphiány és csíkszélesség, önhajtogatós drót-vésztöltő, lopakodó csavar, végül Timothy Chalamet és az Xbox360 kontroller-modding.

1976-ban még lehetett abból szilveszteri kabarétréfát csinálni, hogy az ember találkozik a piacgazdasággal. És hogy az árképzésnek amúgy nem sok köze van az alkotóellemek árának összességéhez. Amikor oda eljutunk, hogy milyen egyéb költségek lehetnek, addigra az eredeti poént már agyonhasználtk, de elkezd vicces lenni.

Azért vettük elő, mert mi is számolgatunk az adásban. Az 1976-os forint és a mai között van egy 60,8-as szorzó az ártörténet.hu szerint, szóva a fent emlegetett 7200 forint ma inkább 430 ezer lenne, meg az apró.

Meta dolgok

A Facebook nem figyelt, vagy nem érdekelte, hogy egy kis számítástechnikai céget már hívnak Metának. Ez a kis cégnek vagy sok pénzt jelent majd, vagy egy megnyerhetetlen pert, hiába van igazuk. Pont ezek egyike történt Matt Blaze-zel, aki a crypto.com-on blogolt évekig.

Itt metáztunk még egy keveset. Még tán a VRML is elhangzott, de igazából a dolgok körbejárása az előző adásban mát megtörtént.

Kelt beszélgetett a Simple fizetési appal és a bankával egy fél napot. Végül megnyugtatták, hogy legjobb embereik dolgoznak a problémán.

Lassan óvdáskorú gyerekek is vannak, akik sose jártak játékboltban vagy könyvesboltban. Nem gondoltuk, hogy valaha boltokat fogunk sajnálni, de tényleg nem lehet összehasonlítani még az Abebooks böngészését, ami a legjobb online antikvárium, ami létezik, egy spontán beszabadulással a könyesboltba. Szorozzuk fel ezt azzal, hogy gyerekként milyen dolgokkal szembesülni.

Rakjuk el legalább azt a mondatot Magyarósi Csaba videójából, hogy az oltás működőképessége nem vélemény, hanem tény. És a tények és vélemények ütközése - ezt már mi tesszük hozzá - olyan, mint amikor a Fecske IC találkozik egy mit sem sejtő Trabanttal. Lehet jogászkodni, mert az alkotmányban vannak dolgok, hogy mire nem lehet kényszeríteni az embert. És itt elgurult Kelt gyógyszere.

NFT

Sarkos mondatok, amikben nem értünk egyet rovat is rég volt. De azért az NFT tolvajok miatt panaszkodó gyűjtőket sikerült kiröhögni. Utána a kriptopénzek és az NFT-k megítélésében nem nagyon értettünk egyet. A Vendéglő a Világ Végénnek amúgy mostanában volt adása a kriptókról.

A Meti befektetési ajánlatnak nem minősülő nem befektetési tanácsa, hogy mindenki csak olyan pénzzel játsszon, amit akkor se sajnálna, ha egy galamb elvinné az íróasztaláról. Vagy macska. Esetleg egyéb kisállat.

Podkaszt számolgatás Fridi nélkül rovat

Biztos ti sem tettétek fel még magatoknak a kérdést, hogy mennyibe kerül egy Meti adás! Na mi sem, de most szezonja van a podkasztok üzleti tervének kiszámolásának.

Mi a vassal nem számoltunk - ha nagyon érdekel titeket, tudunk arról is beszélni, meg arról is, hogy milyen tévutakat jártunk be - helyette inkább azt mértük fel, hogy két óra felvétel fejenként (szumma 4 emberóra), egy óra vágás és egy óra adásnapló szerkesztés (szumma 6 óra) és legalább egy-egy óra felkészülés után alsó hangon nyolc munkaóra van benne egy epizódban. Ezt kell felszorozni egy olyan óradíjjal, amit amúgy is megkeresnénk.

És igen, bizonyos szempontból csapda mindent így forintosítani. De segít megítélni, hogy megéri-e, ha elvégzi helyettünk valamelyik munkánkat, vagy hogy felmérjük, hogy a nem fizetett, az időnket evő melók mennyire is rágják az életünket.

Volt a héten számolgatós cikk - megéri-e a drágább használt villanyautó - a Totalcaron is.

Abba viszont nem mentünk bele, hogy egy raklap piaci szereplőnek most tűnt fel, hogy van ez a podkaszt dolog.

Szoftver

A Microsoft egy új minden egy doksiban appot tervez piacra dobni, a Loopot. Kicsit Google Wave, kicsit Sway, de el tudjuk képzelni, hogy használható legyen.

Kelt a délelőttöt Derrick és Harry projektmenedzsment blogján röhögve töltötte. Csak ízelítő jelleggel:

Amit öt ember meg tud csinálni adott idő alatt, azt négy ember is meg tudja csinálni ugyanannyi idő alatt, ha belehúznak.
Belehúzni mindig lehet, csak akarni kell.

A chiphiánynak most a BMW érintőképernyői esnek áldozatul. Kiderült, hogy egy funkciót nem sikerült nekik megvalósítani érintőképernyő nélkül, ez az automatikus kitolatást, ezt is azért, mert a sofőrnek be kell ikszelnie, hogy a kocsija összetöri is magát, attól még ő volt a hülye.

Apropó chiphiány. A kereslet-kínálat és a gyártónak való kitettség téves felbecsülése mellett van még egy ok, ami miatt az autóipar ilyen helyzetbe került. Bődületesen régi technikával készülő chipekre vannak ráállva, 90 meg 45 nanométere csíkszélességen készültekre, amihez képest mostanában 10 nanométer alatti gyártástechnológia a jellemző. Olyan ez a helyzet, mintha a MÁV gőzmozdonyhiány miatt szívna, vagy ha az építőipar megtorpanna a búboskemence-hiány miatt.

Ferencstarter

Kütyü rovat, vártátok?! Volt benne önösszehajtogatós, töltőkábelbe épített powerbank. Rejtett fejű csavar. És nördületes hírek Timotée Chalametről, aki amúy elég jó a Dűnében.

#345. Bézból adás

Megmentett próbababa, Waymo-temető, a kis Superman bi, a norvég rendőrök elvették a Huracant, rablás deepfake audióval, Johnny Ive site-ot indított; Méta, Meta és metaverzum. Google Jaquard, Second Life, Far Cry 6.

Az egész műsor azzal kezdődött, hogy Ferenc hasba szúrt a The Week That Was hírlevél - ami amúgy arannyal futtatott platina, igen jó - címeivel. Már gondolkodom, mivel lehet folytatni egy ilyen kezdést. A hírek csak címekben:

Supeman fia, csak hogy a lényegre térjük, Superman és Lois Lane gyermeke.

Hasonlóan érdekes, hogy a De Correspondent remek deepfake videót csinált Mark Rutte miniszterelnökről, amiben elmond egy igazi, klímamentő beszédet.

Végül pedig megtekintésre ajánljuk a Houston imamo problem áldokumentumfilmet, amiben Titó - tudjátok, a láncos kutya - eladja az amerikaiaknak az űrprogramot, abból lesznek olyan remek jugoszláv bakelit lemezek meg jólét.

A heti hírlevélben nem volt ott, de Bethan köve a múzeumban, az is cuki hír.

Meta

A méta egy baseball vagy krikett jellegű játék, amit már a középkorban is játszottak többek között Magyarországon is. Akit a szabályok érdekelnek a Lurkóvilágon ki van fejtve.

Aztán van egy Méta zenekar is.

És Meta a Facebook holdingcégének új neve. Ez a háromból a legkevésbé érdekes.

Mark Zuckerberg arra hivatkozik, hogy mostantól metaverzum fókuszú cég lesznek. Már idén ráköltenek 10 milliárd dollárt, aztán ez nem lesz olcsóbb egy ideig.

Maga a metaverzum amúgy egy 30-40 éves elképzelés a 3D-s bejárható világról. Zuck a Snow Crasht és a Ready Player One-t emlegette, de azért ez a sztori a True Names-szel kezdődik Vernor Vinge-től vagy a Shockwave Riderrel Brunnertől. Aztán pedig az újabbak közül a Bezárt elmék, Eldobható testek, a Sleep Dealers film vagy persze a klasszikusok közül az Avalon, a Mátrix, a Star Trek holodekket tartalmazó részei is ide tartoznak. Szanaszét van írva a téma.

Ó és persze volt egy Second Life is. Amiben nem volt mit csinálni, ezért az emberek inkább wowoztak.

John Carmack, aki az Oculus technológiai igazgatója jelenleg, egyelőre nem annyira optimista, mint Mark. Szerinte a szoftver félkész vacak, és a skálázódás nem evidens. Feri ennél jóval optimistább volt, de hát akkor van vége a világnak, ha már Feri sem optimista.

Más tech cégek

Megjelent a Google Jacquard fejlesztői készlete. Ezt 2015-ben jelentette be a cég, és azóta se akar elkészülni. 2017-ben viszont már megjelent egy nagyon drága telefon távirányítós farmerdzseki vele.

És volt még szó a FarCry 6-ról, a Diétás Magyar Múzsáról és a Heti Válasz podkasztjáról is.

#344. Csak felfelé adás

Október 23., politikusok beszédei, populizmus-e az ellenzékváltás és jönnek-e a fiatalok, ellenzéki legendák, Farkasházy interjú a Partizánban. Érdeklik-e még Keltet a kütyük, érdemes-e beszélni az Apple és Google őszi bejelentéseiről, miért hiányzik a világból a mikroprocesszor, az AdBlue, az acél, a konténerek és a megfizethető benzin? Mekkorát esett vissza a Kínából behozott filléres marhaságok forgalma az alsó határ nélküli vám és áfa bevezetése miatt? Mellékes igazság és Virtuálfény.

Politizálni kell - erről később majd bővebben lesz szó - úgyhogy ezzel kezdtük az adást. Az idei október 23-i ünnepségek egyáltalán nem 1956-ról szóltak, hanem természetesen a 2022-es választásokról. Miniszterelnökúr elmondta, hogy kit kell gyűlölni és rendezett egy kiadós méretű buszoztatós rendezvényt, amin iszonyatosan sokan voltak. A Kétfarkú Kutya párt rendezett egy nagyon kicsi, de még így is egy sörpadnál jelentősen nagyobb vonulást. Az Egyesült Ellenzék pedig egy a kettő közé eső, de azért nem túl nagy sokszónokos - ez mindig a rendezvény ellen szól - dzsemborit.

Ebben azért volt vitatéma, például, hogy Márki-Zay Péter elitellenes szólamai populizmusnak számítanak-e. Az egyszerűség kedvéért itt egy definíciós kísérlet, illetve annak a kudarca a Goethe Institut oldaláról:

A populizmus kifejezés a latin populus vagyis nép szóból ered. Mai értelmében az 1980-as évek vége óta használják a társadalom- és politikakutatók. Szótári meghatározása szerint olyan politikai gondolatok és cselekvések összessége, amelyek a népszerűség érdekében minél nagyobb tömegek számára vonzó üzeneteket fogalmaznak meg. A populizmus fogalmát ugyanakkor igen nehéz körülírni, mert a különféle populista alakulatok és berendezkedések számtalan ellentmondást mutatnak. Ezért lehet, hogy a populizmusnak sem tudományos, sem hétköznapi értelemben nincs egységes definíciója. Isaiah Berlin eszmetörténész híres Hamupipőke-hasonlata szerint a populizmus olyan cipő, amelybe a herceg nem talál beleillő lábat. A kifejezés tartalma ugyanis képlékeny, attól függően változik, hogy milyen országra, politikai berendezkedésre vagy történeti korszakra utalunk vele. A populizmus nem politikai ideológia (mint például a liberalizmus vagy a konzervativizmus), hiszen nem fogalmaz meg teljes és összefüggő, a világ értelmezésére vonatkozó eszmerendszert, ugyanakkor társadalmi mozgalomnak sem nevezhető, mert a közösségi szerveződés több feltételét sem teljesíti.

Hermann Veronika: Populizmus és diktatúra

A fentiek fényében mindenki maga döntse el, hogy egyrészt MZP populista-e másrészt ez zavarja-e őt. Magunk is így teszünk.

Azt érdemes elmondani, hogy a populizmus előretörése megfigyelhető mostanában. Donald Trump, a Brexit vagy persze a káoszos olasz politika is ennek a számlájára írható részben. Ezért fontos, hogy az érdemes honpolgár, ne csak azt válassza meg, aki a legjobbakat ígéri, hanem kérje is számon ezeket az ígéreteket.

Ilyen például az a fajta népszavazás utáni vagy a jóisten tudja, hogy végrehajtott kétharmad nélküli alkotmányozás, amit a jelenlegi ellenzék ígér. És amivel vannak filozófiai problémák. Erről azonban már van egy jó Jakab András interjú, így nem kell nekünk elhinni.

Apropó felelősség, atom hosszú, de nagyon javasoljuk meghallgatásra a Partizán Farkasházy Tivadar interjújának hosszú és vágatlan verzióját. Négy óra, de politikatörténeti csemege, aminek a megítélésében sem értettünk egyet így előre. Lesz még téma.

Kütyü

Ferenc megkérdezte, hogy Keltet érdeklik-e még a kütyük, amire leginkább a nem nagyon a válasz. A tech ipar kevés szereplőssé vált, az eszközök félkészen kerülnek a kezünkbe, és mire elpusztulnak, addigra háromnegyed késszé válnak. Vannak fejlődő területek, például a komputációs fotográfia, a tanuló algoritmusokkal felvértezett minden, de ez kevés a lelkesedéshez.

A Google azért bemutatta a Pixel 6 telefonokat, amelyekben a saját chipjei dolgoznak. Ezek a chipek űrugrást jelentenek a korábbiakhoz képest, olyan gyorsak, hogy még, és itt kell feltennünk magunknak azt a kérdést, hogy mire használjuk ezt a sebességet. Kelt vagyok, középkorú, billentyűzetes interfészek előtt nőttem fel, és nem tudok kitalálni olyan kellően precízen megvalósítható, olyan erőforrásigényes munkát (a közhelyes példa a 4K videó vágása élő betekintéssel), amit egy mobileszközön meg lehet valósítani. Egy csomó csillivillit is lehetővé tesznek ezek a processzorok - illetve SoC-k valójában - de mire ez leszivárog a valódi tömegekhez, mert a Pixelt nem a tömeg veszi, addigra erre kellene egy választ adni.

Az Apple visszahozott egy raklap olyan funkciót, amire négy-öt éve mondja, hogy a profi felhasználóknak nincs rá szüksége. És pakoltak mellé egy felturbózott M1 chipet. Csodálatos, ámbátor nem olcsó gépeket terveztek, amelyek évek óta ismét tudnak SD-kártyát olvasni. (Ja és van új, visszafelé nem kompatibilis Magsafe csatlakozó.)

Zárójeles kérdés: az a drága, amire az emberek nagy részének nincs pénze vagy az ami nem éri meg igazán, olyan magas az ára?

Hiánygazdaság

Na ezt maximum egy mondatban foglaljuk el. Az Intel szerint 2023-ig legalább tart a chipválság, közben drága a benzin, lassan nem csak acélhiány van, de Kína miatt az alumínium ára - hiányzó ötvözőanyagok - is elkezd felfelé kúszni, az AdBlue, aminek a hiányában a modern dízel autók megállnak, pedig a magas földgáz ár miatt hiánycikk. Merthogy az kell a gyártásához, és az AdBlue gyártók leálltak, a legnagyobb még működő szlovák üzem pedig takarékon megy, az ország pedig amúgy is exportkorlátozást vezetett be. Ja igen, a benzin is drága, de a benzinár jelentős részét az államkasszába fizetjük be. Az államnak pedig érdeke az olcsó forint, mert ettől versenyképes a magyar munkaerő. Mármint hogy kevés euróért lehet őket foglalkoztatni. Mindez szép és jó, amíg nem kezdenek el kevés parizert adni a vacak forintért a boltban. Na ezen mostanra bőven túl vagyunk.

Ferenc hozott egy számot: a kínai aliexpressz-banggod import nyolcvan százalékkal esett vissza a vám miatt. Most ugyanezeket a termékeket olyan magyar kereskedőktől veszik meg az emberek, akik ugyanúgy Kínából vették meg, de megoldják helyettünk a vámolást.

Az egyetlen pozitív chipes hír: a Microsoft megtalálta azt a 15 százalék teljesítményt, amit a Win11 eddig öööö “elvett” a Ryzen processzoroktól.

Kultúra

Ferenc Ann Leckie Mellékes igazságát és William Gibson Virtuálfényét olvasta a héten.

Kelt azon merengett egy Reddit komment kapcsán, hogy a játékipar mikor jön rá arra a két dologra, hogy 1, nők is játszanak, 2, a nők rendelkeznek mellekkel. Egyelőre nem értek el idáig.

Szombat Éva kapta az idei Capa-díjat. Ez pedig jó zárlat, menjetek képeket nézegetni.

#343. Média különszám

Mi a sajtó feladata és mit csinál helyette? Hogyan lehet jó értelemben vett bölcs cikkeket olvasni, ha az ipar nem fizeti meg azokat, akik már értik a világ egy részét? Lehet-e versenyezni a hatalom propagandagépezetével? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel olyan embereknek, akik - velünk szemben! - szerkesztőségekben ülnek, azokat irányítják, és gondolataik is vannak a sajtó működéséről.

Egy fajta all star listát hoztunk össze, mondhatjuk álszerénység nélkül. Kerényi György több lapnál volt már, igazgatta a Magyar Rádiót is, volt Kelt főnöke a VS-nél és még sok minden más. Pál Zsombor az adás készülte alatt lett a 24.hu vezető szerkesztője, de előtte főszerkesztette a Kreatívot. Tóth Szabolcs Töhötöm a Magyar Nemzet darálóba küldése - a hasonló néven üzemelő zombi lap létezéséről nem veszünk tudomást - után megcsinálta a legjobb magyar interjú podkasztot, Az élet meg mindent. (Igen, jobb, mint a Fridi!) Pintér Bence, aki amúgy a magyar irodalomtörténet egyetlen sci-fi témájú oknyomozását végezte el, Győrben vitt helyi lapot, de megfordul és megfordult bőven más helyeken is. És Munk Vera, akit ha nem tartok meg csattanónak, akkor a lista elején lenne a helye, nem csak leendő újságírókat oktat az ELTE-n, hanem a Telex társ-főszerkesztője is, előtte pedig az Indexnél volt a politika rovatban, írt könyvet, tartott képzést satöbbi. Szóval az adás készülte közben öt újságíró ült különböző asztalok körül, orosz hússaláta nem volt, évtizedekben mérhető szakmai tapasztalat viszont igen. Tán egy évszázad is.

Mivel az egyes interjúkban jóval több mindenről van szó, mint amit végül a média szerepének tisztázásához, feladataihoz, működésének feltárásához felhasználtunk, a vágatlan anyagok kikerülnek még a héten a Patreonra, ahol a támogatóink - köszi! - meghallgathatják azokat.

Kérdezni, vitatkozni, cinikusan cöccögni vagy itt a kommentekben lehet vagy a Telegram csatornánkon. Belépési link oldalt.

(Fotó: Blair Mahaffy CC-BY-SA)

#342. Reboot adás

Hol voltunk eddig? Szintlépés a jegyzetelésben, avagy Roam Research, Loqseq, NotePlan, és ehhez képest Setapp és Python3. Őrségi macskák és az olcsó kínai halszemoptika. Afázia és Ready Player Two, valamint az Alapítvány sorozat. Facebook kimaradás és a tőzsde. Előválasztás, választás, számítógépek. Apple és Microsoft események.

Lészen ágyú, mondta a népszerű történet szerint Gábor Áron, akinek a lett ágyúja a népdal szerint fel van virágozva. Lett adás is, még ha más technológiával is készül, mint az ágyú. A kimaradásért sűrű elnézést ugyan nem kérünk - van, hogy besűrűsödik az élet, és az a kemény nagy igazság, hogy adást nem felvenni a legegyszerűbb, minden más munkább - de restelljük. Pláne, hogy nem mindenkihez jutott el, hogy szeptemberben csak levegőért jövünk fel a víz alól. Hogy tovább magyarázzam a bizonyítványt: vacak adást könnyű csinálni, de minek. Így is be-besikerül, de legalább azt büszkén elmondhatjuk, hogy direkt nem vettünk még fel “falura jó lesz, városon meg nem nézik” szintű adást.

És most az jön, ami a kihagyott hónapban történt velünk:

Ferenc a Roam Researchból átköltözött a Noteplanbe. Ráadásul nem úgy, hogy előfizetett, hanem úgy, hogy egy maces shareware csomagra, a Setappra, előfizetett. Egy alkalmazásnál csak nullás, többnél már megéri, mondja ő és Kálmán hallgatónk.

A költözéshez azonban kódolni kellett Pythonban, mert nyilván semmi sem annyira egyszerű, hogy csak valamit betöltünk egy másik programba. Ehhez ugye szabványok kellenének. A Python megnyerte Ferit, mert kábé annyira egyszerű alap dolgokat megcsinálni, mint a gyerekkorunk egyszerű programnyelveiben, amitől az ember úgy érzi, hogy ott van előtte a világ nyitva.

A Ready Player Two is szóba került, amit nem ajánl senkinek.

Kelt is jegyzetelős appal próbálkozott, de olyannal, ami nem akar előfizetést eladni, szóval Logseq lett a vége. A gépek közti szinkronizációt pedig a Onedrive oldja meg. A jegyzetek másik fele pedig egy Nuuna noteszbe megy, mert kézzel jegyzetelni még mindig remek dolog. Talán a ReMarkable 2 beéri, de egyelőre annyira drága, hogy eszünkbe se jutott megpróbálni.

A hét két kultúrélménye egyrészt Baráth Katalni Afázia című regénye. Másrészt pedig macskák fotózása a 7artisans 7,5 milliméteres halszemoptikájával. Manuális objektív, egy rendes elektromos, az autofókuszt is tármogató darab sokkal jobb - ilyenből Pentax volt mostanában a kezemben - de ár/érték arányban a 7artisans nyerő.

Végül esett pár szó az előválasztásról, ami érdekesebb mint az Apple és a Microsoft új termékvonala. Annyira, hogy ez még nem is nagy szó. Kelt ajánlotta az Alapítvány sorozatot és azt, hogy aki teheti jelentkezzen szavazatszámláló biztosnak.

#341. Akadályosításos adás

Helyesbítés a bírósági rendszer és a elaboráció a felhő-tárhelyek kapcsán (Yottacloud, Tresorit), Roam vagy Obsidian és a memex, könyvek (Andy Weir - A Hail Mary küldetés, Baráth Katalin - Afázia) és sorozatok (Ted Lasso, Hit&Run), mi történt (és mi fog még) a home office-szal, Google Health bezárás és Play Store-on kívüli appok kizárás, Onlyfans pornótiltás és nemtiltás, Apple pedofilvadászata a telefonjainkon, hangvezérelt közvécé, mesterséges kaméleon.

Bíróságok és a hatalom

Kelt vagyok és nem félek erős megállapításokat tenni, amik aztán vagy tévesek vagy nem. Ennek megfelelően az adás helyesbítéssel kezdődött, mert egy bíró hallgatónk felhívta a figyelmemet arra, hogy a bírósággal nem bántam kesztyűs kézzel. A nézőpontunk más. Ő azt látja, ahol a bíróság működik és mint ilyen a társadalom érdekeit szolgálja. Az életben nem vonnám kétségbe azt, hogy igazságszolgáltatásra szükség van, és vannak még ebből következő alapelvek, amelyek szintén vitán felül állnak. Én azt látom, hogy a hatalom próbálja maga alá hajtogatni a bíróságokat is, ami ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásával és nem szolgálja a társadalom érdekeit.

Állampolgárként annyit tehetünk, hogy 1, nem szavazunk meg olyan figurákat, akik ezt a szétválasztást nem támogatják 2, támogatjuk a függetlenségükért küzdőket. A másodikat azzal, hogy nem fogalmaztam kellően egyértelműen, megsértettem. És közben megsértettem a hallgatónkat is. Mindez független attól, hogy mit gondolok újságíróként arról, hogy általában véve a magyar igazságszolgáltatásban mennyire bízhatok. (Egyáltalán nem.)

Az Apple pénze

Csaba hallgatónk jelezte, hogy az Apple jóval több mindent könyvel el a Services költségvetési sor alá, mint én mondtam. Az iCloud mellett az összes szolgáltatása ide megy. Aki ennél mélyebben érdeklődik a téma után az kénytelen lesz elemzői háttérbeszélgetést hallgatni vagy Seeking Alphát olvasni. Mindenesetre nem jön be annyi pénz az iCloudból, mint az sugalltam.

Balázs pedig arra kért minket, hogy ne csak amerikai felhőszolgáltatókat emlegessünk, hiszen Európában vagyunk. Abban az Európában ráadásul, ahol az adatvédelmi szabályozás többnyire jóval fejlettebb, kényelmesebb és emberbarátabb, mint az USA-ban. Ő a Jottacloudra esküszik. Én Tresoritot használtam, ami azóta a svájci posta tulajdona. (A svájci biztonságot illető Crypto AG sztorit pedig erre találjátok.)

Sajátélmény

Ferenc hosszasan gondolkodott arról, hogy Roamról Obsidianra kellene váltani, de végül a dolog kényelmetlensége megakadályozta. Illetve az is szóba került, hogy hiába exportál nyílt formátumban mindkét szolgáltatás - sőt az Obsidian a gépünkön lakik - ha a metaadatok kezelése nem egységes, a funkciók eltérnek, akkor a sima költözés nem lehetséges.

Innen gyorsan elkanyarodtunk oda, hogy valójában az emberi gondolkodást és emlékezést leképező szoftverekről beszélünk. Erről pedig már Vannevar Bush, Truman főtudósa is írt, pedig hol volt még akkor a PC. As we may think című esszéjét nagyjából mindenkinek el kell olvasnia, aki emberek számára készülő szoftvert gyárt. Az informatikai eszközökbe kiszervezzük az emlékezést, ezért olyan iszonyúan fontos, hogy azok ne függjenek egy szolgáltatótól, fájlformátumtól vagy bármi külső tényezőtől.

Olvasnivaló

Ferenc Andy Weir - a The Martian / A marsi / Mentőexpedíció alkotója - új regényét, A Hail Mary küldetést olvasta. Weir ugyan írt A marsi óta új könyvet, az Artemist, de mindenkinek sokkal jobb, ha nem beszélünk róla. Ez az új viszont jó.

Emellett egy egri staycation - magyarul ülünk a seggünkön nyaralás - alkalmával Baráth Katalin sci-fijét is elolvasta. Baráthot többnyire a századelős krimijeiről lehet ismerni, esetleg a beavatottak történészként is találkozhattak vele. Most viszont az Afáziában egy olyan űroperát írt, amiben a magyarok megőrizték a nyelvüket amely nyelv a vizuális kultúrában élők számára drogként működik.

Lamborghini Espada

Itt szóba került az is, hogy Baráth írta meg vagy az első vagy a második legjobb magyar autós novellát, a 200 ló erejét. A helyezése attól függ, hogy Orosz Péter Antranig Mehrabian halott című tárcáját minek tartjuk. (Versenyben lehet még Karotta Lamborghini Espada tesztje, de az inkább tartsuk remek újságírásnak, magunknak és neki is jót teszünk ezzel.)

Kelt a tévé, izé laptop, előtt szikkadt és megnézte az Apple TV+-ra készült Ted Lasso sorozatot, amiben az a truváj, hogy a főhős lefegyverzően, hátsó szándék és őszintétlenség nélkül jófej mindenkivel. Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de valójában az egész világ benne van. Köztük egy olyan férfikép, ami mögé be lehet állni. Ha nézitek, innen nézzétek.

Ferenc közben Hit&Runt nézett a Netflixen. Az is az ajánlott kategóriába esik!

A negyedik hullám előtt

Mindenki - akinek van egy csepp esze, beszél angolul, következtetést tud levonni tényekből - tudja, hogy jön a koronavírus negyedik hulláma. A kormányunk ráadásul nem tesz semmit, hogy ezt tompítsa, pedig eszközei lennének. Közben megy a gondolkodás, hogy milyen lesz a jövő irodai munkája, ha egyszer lehet észszerű időre döntéseket hozni. Például visszajön-e az irodai munka és ha igen, hogyan.

Ehhez volt pár horrorsztorink is a saját tapasztalatainkból és ismerőseinktől. Kitől csocsózott már három méterre a falat rugdosva a főnöke? Vagy kinek közölte a felettese, hogy milyen jó, amikor megy a kiabálás az irodában, mert van élet? Ilyenkor mindig fel kell idézni azt, amit a Chiat Day reklámügynökségen - ahol az első open office irodát építették - dolgozó egykori kreatív mondott: “olyan volt, mint egy migrén belsejében dolgozni”.

Ferenc bedobta, hogy ahol még lehetne spórolni azok az üzleti utazások, amikor egy-két óra (esetleg plusz egy vacsra) kedvéért elrángatják az embert ide-oda. Kelt egyetértett, mert lesz mítingje, aminek az érdemi része fél óta, az ingázás része pedig két óra.

Mit csinált a Google?

Eddig kellett várni egy szelídebb vitára. Abban már nem értettünk egyet, hogy a Google logikusan zárja-e be a szolgáltatásait, amikor azok nem profitábilisak, vagy össze-vissza cselekszik. Mindenesetre ami eddig Google Health volt, és egy helyen kezelt sok egészségügyi adatot, az most szét van szórva alosztályok között, a főnökét meg leépítették.

Aztán volt szó arról is, hogy az Epic olvasatában a Google lefizette a készülékgyártókat, hogy ne engedjenek a telefonjaikra APK-telepítésre alkalmas alkalmazást. Ez azt jelenti, hogy extrém nehéz - értsd: az átlagos felhasznló lepattan a feladatról - a Google Play Store-ral versenyző boltot felrakni a készülékre. Például olyat, amiből az Epic fő termékét, a Fortnite-ot úgy lehet felrakni, hogy ne kellene részesedést fizetni a Google-nek.

Szex és net

Az Apple végül meghátrált a telefonjain futó gyermekpornográfia kereső algoritmus használatától. A vitát röviden összefoglaltuk az adásban. Ferenc nem nagyon volt vevő arra, hogy a vásárlók magánéletét megsértő - és emellett könnyen kicselezhető - szűrő rossz precedens, Kelt szokás szerint pesszimistább volt.

Az OnlyFans megúszta, hogy be kelljen tiltania a pornográfiát, erotikus tartalmat vagy bármi olyasmit, amitől a tesitség ellen lobbizó vallásos csoportok fáznak. A sztorinak ezzel nincs vége, a Tumblr és a Patreon behódolt már ezeknek a csoportoknak, illetve azoknak a bankoknak és fizetési szolgáltatóknak, akikre a puritánok nyomást helyeztek.

Kütyü

Hangvezérelt - és ezáltal akadályosított - közvécé Japánban, ahol egy egész közvécétervezési projekt fut éppen!

Mesterséges kaméleon, aminek nem látjuk a nem katonai jellegű hasznát.

Szolgálati közlemény

Ferenccel lehet találkozni a Gombapresszó Világkonferencián szeptember negyedikén a marczibányi téri művelődési központban. Ha lesz valami program, be is linkeljük.

Keltet el lehet hívni bármikor sörözni a Google által is kidobott mailcímén (adam kukac worldshots.hu vagy info kukac metiheteor.hu), csak az isten szerelmére ne szeptemberben legyen.