#335. Relikviák a padláson adás

Ezúttal nem a hírekben, hanem a nosztalgiában pacsákol szügyig a Meti stábja. Miért tartjuk meg az elfáradt laptopokat, telefonokat, routereket, sőt kábeleket? Mire számítunk? Hogy egyszer értékes lesz? Hogy majd bekapcsoljuk az unokákkal? Hogy esetleg jó lesz még valamire? Végigvesszük, kinél mi van a padláson, és ezekre a kérdésekre is igyekszünk választ találni.

Na ez se olyan adásnapló lesz, hogy van neki füle meg farka. Helyette inkább leírom, hogy mire jutottunk. Az embernek egy raklap oka van arra, hogy mindenféle régi, esetenként működésképtelen kütyüket tartson meg:

  • tech nippnek, vagy ha úgy jobban tetszik, otthoni múzeumnak
  • "egyszer még sokat fog érni" - igen, ha egy Apple I-ről van szó, amúgy nem nagyon.
  • majd az onokákkal együtt rácsodálkozunk, amikor előkerül
  • otthonosság érzést ad - lásd még nipp. Nem kell ezt szégyellni.
  • régen minden jobb volt, itt egy kis régen dunsztolva.
  • sokat adtam érte, ki nem dobom
  • múlik az a rohadt idő

Nagyjából ezek az érvrendszerek. Van közöttük olyan, ami nagyon hasonlít a hamis nosztalgiára. Mert hát nehéz amellett érvelni, hogy bezzeg régen öt sor kóddal elmentünk a Holdra is. Pláne, hogy van fotónk Margaret Hamiltonról, az Apollo-program szoftvermérnökéről, aki annyi kód mellett áll, hogy ha rádől, belehal.

Fotó: NASA

És hát az igazi programozók - ez a szöveg 83 óta kering a neten - sem írtak mindent gépi kódban. Bár az is igaz, hogy ma nem rossz biznisz COBOL-t tudni és ismerni a banki rendszereket. De a pénzügyi világ tech debtjét inkább hagyjuk.

Ehhez kell a DOS-t futtató Dell laptop (Fotó: davidgsteadman / közkincs)

A régi rendszerek életben tartása még egy területen fontos - és bevétellel kecsegtető - biznisz: a különböző technológiai meghatározottságű műkincsek gondozása. Legyen szó a McLaren F1 utcai versenyautóról, aminek a karbantartásához kell egy DOS-t futtató Dell laptop is vagy Pek Namdzsun installációiról. Mindkettő ára százmillió forintokban mérődik minimum, és megpukkan, ha nincs hozzá valami régi vasunk vagy egy emberünk forrasztópákával.

Felvet kérdéseket is az, hogy az okostelefon, azzal, hogy egy csomó használati tárgyat kiiktatott, mit indított el. Evidens, hogy ma már nem tudunk telefonszámokat. Nem is kell. De kell-e például tudni tájékozódni a városban vagy egyáltalán kifejleszteni a tájékozódás intézményét?

Az adásban persze szó esett Zenitekről és Prakticákról, Minoltákról és Nikonokról, Spectrumról, Homelabról és Commodore gépekről, Palmokról és Newtonokról. Illetve Kelt sírt egy kört a karbantarthatatlan Apple tápokról.

#334. Lócitromos kisfalumban adás

Okostévék és a koaxiális forrás, amikor az “X éve ugyanezen a napon” funkció hibázik, Ferenc hamis Airpodsból halmoz fel készleteket és kazettát akar digitalizálni, Chromecast már nem mutatja a Flickr albumokat, bezzeg a Mars rover Zigbee-t használ, Jeff Bezos űrcégét pedig kisegíti a kongresszus, a Google I/O-n jó volt a Project Starline és sikerült-e megszokni a Zoom konferenciákat, valamint szép-e a Dacia Spring?

Ültünk a tornácon Ferenccel és néztük hogy telik az a rohadt idő.

Keltnek az fájt, hogy nem lehet kikapcsolni az okostévéből, hogy a koaxon is akarjon adást keresni. Pedig ha ki lehetne iktatni a források közül, ritkábban kellene “tévét szerelni” ismerősöknél. Itt egészen odáig jutottunk, hogy bezzeg a Mosin-Nagant puska, azt 100 plusz évre sikerült megcsinálni.

A másik nagy világfájdalom meg a “tudom mit tettél tavaly nyáron” emlékeztetőfunkciók kikapcsolhatatlansága a közösségi szolgáltatásokban. Pedig ezeknek csak az örül, akinek a tavaly nyár jó volt.

Javszer

Ha egy alapvetően nem szétszerelésre tervezett - lásd még eldobható - órán kell üveget cserélni, akkor most épp van tuti tippünk, a Tytus Óra. Az úgy volt, hogy Kelt Withingsén elrepedt az üveg, garancia nincs rá, de he lenne sincsen szerviz, ilyenkor az ember a saját kezébe veszi az ügyet. Vagyis megkérdezi az embereket a Meti Telegram csatornáján, hogy tudnak-e jó órást. És tudtak!

Ferencnek meg kellett oldania azt a problémát, hogy a családja Earpodsot szeretne, de túl sok fülük van egyszerre. Egyelőre az i500 nevű kínai klónnal próbálkozott sikerrel. Lehet rá ujjal mutatni.

Továbbá köszöni a Bosch Ixo töltőt, amit az egyik kedves hallgató ásott elő a spájzából és küldött el neki.

Az élet nagy kérdései

Hogy digitalizál az ember kazettát? Mármint vannak erre kütyük, de az a gyanúnk, hogy mindenki egyszer megveszi, beolvas vele két kazettát és utána a szekrényben lakik. (Ha valaki egy-két hétre ki tudja rángatni a szekrényből, Feri szívesen kölcsön kérné, sörben fizet.)

Kelt azt figyelte meg, hogy megint rohadt egy kicsit a világ. A Chromecast remek funkciója volt, hogy egy pár videomegosztóról API-n keresztül be tudott húzni háttérképeket. Ha be volt kapcsolva a tévé, de csak képernyőkímélő futott rajta, akkor az utazós fotóit jelenítette meg. Na ez megszűnt, ha az ember nem Google Photost használ. Lehetne persze albumokat költöztetni a hamarosan fizetőssé váló - ésvagy lerontott minőségű - Google szolgáltatásba, de terroristákkal nem tárgyalunk.

Lukasenka és a spanok

Villámgyorsan biztonságpolitikai elemeztünk egyet. Az izmozás még zajlik, de az EU, bármennyire tutyimutyi is tud lenni, gazdaságilag az erősebb kutya. És hát az sajnálja Lukasenkát, akinek hat anyja van és mindahány édes.

Ezzel szemben diadalmaskodott a nyílt szabvány. Még a Marson is Zigbeevel beszél a rover és a marsi helikopter. Egyszer ennek az egész szomorú platformlogikának vége lesz, és megint lesznek szabványaink. Itt aztán szóba került Andy Weir A marsi című regénye, amit mindketten kedvelünk. Meg az Airtags, de psszt.

Gazdag emberek cégei

Bezos űrcégét lehet, hogy kihúzzák a pénzügyi kellemetlenségekből. Az árát az amerikai adófizető fizeti meg.

A Google bemutatta az Android 12-t, a Project Starline-t, meg pár hasonlóan kevéssé érdekes dolgot. Jön a WWDC, hátha majd az Apple lenyűgöz minket.

#333. Tízhatványos adás

Különkiadás! Témánk a nagyságrend, avagy mennyi pénz mire elég? Értjük-e a milliárdot, illetve mit lehet venni 10 forintért? Hány stadionba kerül egy Jeff Bezos jacht? Mennyi volt a Cray X-MP szuperszámítógép 1985-ben? Mennyi a pedagógusok keresete Magyarországon? Mit fizetünk meg, amikor mobiltelefont veszünk? 1 forinttól 1000 milliárdig a tíz hatványai.

Előhang

Eames-éknek leginkább a nekik emléket állító oldalon lehet utánaolvasni, és érdemes is, mert hatalmas hatású tervezők voltak. De hogy mégse az legyen, hogy elküldünk egy linkre titeket, van két videónk. Az egyik a tíz hatványairól szóló Powers of Ten.

A másik pedig az, amiben Ice Cube az Eames-ék által tervezett házról és úgy általában a házaspár fontosságáról beszél.

Let’s talk about money

Az adás arról szól, hogy mit lehet kapni egy, tíz, száz, ezer és így tovább forintokért. Kivételesen nem lehet hozzá igazán jó naplót írni, mert hát elmondjuk szépen sorban. De azért az elhangzó jószágok és állítások egy része itt van.

1 forint

A pénzérmét akkor vonták ki, amikor az érme fémtartalma már régen magasabb volt, mint amennyit a pénz ért. Ma gyűjtői darab, annak viszont nem drága. Jó alkalom áttúrni a lakást, hogy van-e otthon egy marék 1-2 forintos.

10 forint

Már van ilyen érménk, de semmit sem adnak érte.

100 forint

Egy doboz gyufa ára, vagy ha megfejeljük ötven forinttal, akkor egy tízes csomag Orbit rágót is adnak. Gombóc fagyi még nem jár érte, de vagy három SMS-t el lehet belőle küldeni.

1000 forint

Két sör a kocsmában, három a boltban. Vagy három buszjegy bármelyik nagyobb magyar városban. Esetleg egy GPS chip ára. Valószínűleg kevésbé érdekes arduino szenzorokat is adnak már ennyiért

Ha pedig az ezret számnak tekintjük, akkor egy már kényelmesen nagy könyvtár ekkora. Ja, és se keresztbe, se hosszába nincs ennyi kilométer Magyarországon.

10 ezer forint

Na ez már pénz. Persze ha az ember feltör egy tízezrest, akkor úgy issza fel a világ a visszajárót, mint a sivatag a vizet. De ez nagyjából egy szabadúszó óradíja, vagy egy takarító 3-4 órájának ára, két matek különóra ára, esetleg egy szeánsz egy pszichológussal. Nagyjából.

Más megközelítésben fél tank (22 liter) benzin ára, egy első osztályú retúr jegy IC-n Budapest és Miskolc között, egy drága butateló, egy nagyimobil.

Az átlag (!) magyar család pedig egy 2019-es felmérés szerint ebben a nagyságrendben tud félretenni. Egészen pontosan 22 ezer forintot havonta.

100 ezer forint

Egy alsó-középkategóriás nem feltétlenül kínai telefon ára. Okos, nem akármilyen! De ez az az összeg, amennyiért lehet egy új tévét, hűtőszekrényt, tűzhelyet venni, ha nem teszkó sajátmárkásat vagy Candyt választ az ember. Azzal ne álltassuk magunkat, hogy ezek a háztartási gépek már a jó kategóriába tartoznak.

Emberek dolgoznak ebben a nagyságrendben lévő pénzekért. Itt van például a pedagógus bértábla, amin a számok bruttó számok, ha valaki esetleg sokallná őket. Bár meglepődnénk, ha lenne ilyen. A Budapest Schoolban pedig 140 ezer forint a tandíj egy hónapra.

A nagyságrendet nem elhagyva a magyar családok felének 355 ezer forint megtakarítása van.

Száz-százötven ezer forintért lehet venni pár hónapnyi műszakival rendelkező használt autót, ami az embert elhurcolja addig, amíg le nem jár a papír és be nem tolja a bontóba. (Pl. “foglalkozós” Renault Laguna) Most hasonlítsuk össze az összeget az IC-jegy árával.

1 millió forint

Egyrészt az a pénz, ami mindenkiben a sok pénzként él valószínűleg, másrészt az az összeg, amit az ember élete bizonyos pontjain a kezében tart: autóvásárlás, lakásvásárlás vagy ezek eladása, öröklés, satöbbi.

A kormánytagok is ekörül keresnek havonta - plusz bizottsági ez-az - de ne féltsük őket. Amúgy nem hülyeség, ha egy honatyát nem tud zsebből megvenni egy ötfős bété.

Egy havi 350 nettót kereső ember - szintén nem elképzelhetetlen összeg - évi 4,2 milliót visz haza. Amiért vehetne kettőt a legritkább Warhammer járművekből - igen, ez egy játék -, ami a Thunderhawk Gunship.

10 millió forint

Nagyon sok pénz, amiért még nem adnak lakást. Illetve Budapesten találtunk párat, de azokat fel kell még újítani és utána is nyomorultul lehet bennük élni. Egy panellakás inkább 30-40 millióba kerül, bár külső kerületekben láttak már olcsóbban is.

Adnak ennyiért használt Teslát vagy limitált kiadású könyvet a Ferrariról. A Taschen óriási méretű, Tibet freskóiról szóló kiadványa - amihez saját asztalt adnak - már megkapható 2,8 millió forintért, olcsó a ferrárishoz képest.

Az egy főre jutő pénzügyi megtakarítás - megint átlag! - 5,8 millió forint fölött van, írja egy másik kutatás. Aminek a linkjét elfelejtettük elrakni. Feketepont beírva.

100 millió forint

Ez az a pénz, ami jó ha ott van az ember zsebében, ha Pest megyében építkezik. Nem garantált, hogy el is költi az egészet, de nem szabad erősen kötődni hozzá. Ennyiért adnak kisebb budai villákat is, nagyobb családi házakat, ezzel még nem érkeztünk meg a mindent vastagon borító luxusba.

Igaz, ennyiért már S-Mercit és Maybachot is adnak. Megkockáztatjuk, hogy Bentleyt és Rolls-Royce-ot is. Szupersportautót nem feltétlenül.

300 millióért lehet venni olyan eleve drága bort, ami egy évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Vagy ritka Supar Mario játékot, de ahhoz több százmilliós érme kell.

1 milliárd forint

Az összeg, amire nem számítunk, hogy valaha látunk ennyit. A 100 milliónál se vastag a remény persze. Pedig ennyit lehet lottón nyerni még.

Vagy, ha te vagy a MÁV, ennyit fizetsz egy mozdonyért nagyságrendileg.

10 milliárd forint

Ennyi azoknak az adó egyszázalékoknak az összege, amiről évente nem rendelkeznek a magyarok, ami miatt a kormány úgy költi el, ahogy jónak látja.

Kábé négymilliárd forint volt 1985ben a Cray X-MP1 szuperszámítógép, ami 800 megaflops teljesítményre volt képes. Ma az RTX3060 videokárty 200 ezer megaflops teljesítményre képes.

A Nemzeti Filmalap kábé ebben a nagyságrendben költ filmkészítési támogatásra egy évben.

100 milliárd forint

Nagyfiú liga, megjöttünk. Két darab 100 milliárdos bankjegy kell, hogy vegyünk egy Puskás Arénát (190 milliárd). 147 milliárdba kerül Jeff Bezos jachtja, amihez jár egy kisebb, de helikopter leszállóval szintén rendelkező segédjacht.

Vagy ez az a nagyságrend, amiért az Egyesült Államok kormánya fellövet a SpaceX-szel egy Falcon 7-es rakétát szigorúan titkos rakománnyal.

1 Mészáros Lőrinc

Másnéven 407 milliárd forint. Ennyi a becsült vagyona.

1000 milliárd

Elképzelhetetlenül bitangsok pénz. 1500 milliárd az összeg, amit bele akart önteni az EU a magyar egyetemekbe.

Ha viszont számként kezeljük, akkor eddig elszámolni 285 évbe tartana. És akkor még nem is aludtunk.

10 ezer milliárd

Az a nagyságrend, amiben az ország egyéves költségvetése mozog.

#332. A tetőn dolgoznak adás

Szerencsepénz a hajtóműbe, Hosszú Menetelés 5B visszapattanása, etikus elefántcsont, a Gates-válás háttere, avagy gonoszak-e a gazdagok, illetve pszichopaták-e a C-level főnik, Frost vs Nixon, AOL előfizetők és a létező Yahoo, precíziós parkolás, önvezető zsugorodás, társadalmi mobilitás Kádár alatt és ma, a Basecamp hibás cégkultúrája.

Vannak azok a természetfilmek, amikben macskafélék vadásznak. Egy magasan lévő ágról vetik rá magukat a zsákmányállatra, vagy odarohannak a madársereg közepébe, és megpóróbálják lecsapni a vacsorát. Na így ütött minket ki a munka múlt héten.

De visszatértünk, nem evett meg minket ez a nagyon nagyon kicsi és rendkívül cuki macska.

Nem szoktunk hét hülyéje díjat osztani, bár lehetne, de ezen a héten került egy olyan hír, aminek a főszereplője megérdemelni. Ő az az utas, aki egy pár szerencsepénzt dobott a repülő hajtóművébe, hogy sikeres legyen az út. Nem lövünk le nagy poént, ha eláruljuk, hogy a hajtóművet cserélni kellett, a figurát nem dicsérték meg. Kérdés: mit raknátok ki a repterekre, hogy oda dobálják a szerencsepénzt?

A heti pech rovatot a kínai űrprogram töltötte meg a Hosszú Menetelés 5B rakétával. Becsületükre legyen mondva, a rakéta frankón pályára állította a kínai űrállomás első modulját. Viszont a gyorsítófokozat annyira komolyan vette a dolgát, hogy megpattant a légkörön és földkörüli pályára állt. Fél hétig ment a tippelgetés, hogy mire zuhan, de a nagy számok - már hogy a Föld kétharmadát víz borítja - végül nyertek.

A rakétához kapcsolódik, hogy a tajgán már létezik a rakétabetakarító szakma, de mondjuk ott vannak olyanok is, akik mamutcsontvázakat ásnak ki és adnak el kéz alatt. Az adásban ígért Junkers sztori pedig reméyneink szerint a fenti videóban van. Ha nem, akkor is érdekes.

Realpolitik

Kitör-e a harmadik világháború a brit halászati szabályozás miatt? Biztos, hogy nem. De ettől még érdekes, ami Jersey környékén megy a franciák és az angolok között. Az hiszem, a Metinek nincs olyan álláspontja a Brexitről, amit alaposan megbeszéltünk volna, de azért ez jó nagy bénaság brit részről.

Internetes tartalom

Friderikusz bevette az internetet. Az első adás leírhatatlanul vacak volt, a második egy jó interjúműsorrá alakult. Kíváncsian nézzük, hogy hoz-e bármi újdonságot a netre a profi. Itt szóba került az is, hogy a podcast az kép nélküli videó-e vagy sem.

Feri nagyon javasolja a Szabad Európa podcastjait, ami a sors egy különös vicceként egy feeden érhetők el, nem pedig műsoronként külön. Szóval a fenti állítást pontosítva: a Kerényi György - Kelt egyik kedvenc exfőnöke - podcastot hallgassátok.

Mint ágtól a levél

Válik Melinda és Bill Gates. A rossznyelvek szerint azért, mert Bill túl sokat utazgatott a Jeffrey Epstein-féle szexuálismolesztáló magánrepülővel. Itt szóba került, hogy Bezosék is most váltak. Elon Musk pedig olyan sorozatelváló, hogy valószínűleg van egy krumplinyomdája az aláírásával ilyen célokra.

Az öregem nézete e tárgyban javíthatatlan maradt. „Az mindegy! Akinek pénze van, az azt mind lopta. Akinek sok van, sokat lopott, akinek kevés van, keveset lopott; aki nem maga lopta, annak az apja, a nagyapja lopott. Éppen százharminchárom neme van a lopásnak, s azok közül csak huszonhárom olyan, amiért az ember a gályára kerül.”

Jókai Mór: Az arany ember

Aztán szóba került, hogy a multik vezetői rétegében gyakoribbak-e a pszichopaták. De mivel épp adást vettünk fel, nem néztünk utána, hogy mi a DSM-5-ben a pszichopátia definíciója. Felemlegettük viszont Mohammed bin Salman szaúdi trónörököst, aki egészen addig nyugaton tanult kultúrembernek tűnt, amíg fel nem daraboltatott egy újságírót.

Az Epstein-ügyben is egy csomó olyan alak keveredett bele, akiket nagyra tartottunk. Ito, Negroponte, Gates, de talán csak Ethan Zuckerman - a banner apja és jó fickó! - jött ki belőle becsülettel. Igaz, ő nem is ült a Lolita Expresszen.

További popkultúra

Nagyon meg kell nézni Michael Sheennel a Különleges kapcsolatot. Meg a Frost/Nixont is, ha már úgyis nekiláttatok a filmnézésnek. Jó politikai drámákat nézni jó. És ha már a Clinton-ügyet tárgyaló film előkerült, a Slow Burn Clinton évada is ajánlott. Eleve nagyon jó podkaszt volt, amikor még Leon Neyfakhék csinálták.

Adásvétel

A Verizon - ez a cég még van! - eladta a Yahoo-t - ez a cég még van! - egy Apollo Global Management nevű tőketársaságnak. A csomagnak a része az AOL is, és nem írjuk ide, hogy AOL is van még, pedig. A Yahoonak még napi 150 millió látogatója van, az AOL-nek is akadnak ügyfelei, még ha az Egyesült Államokban sincs már jelentős számú betárcsázós előfizető. Azért, ha lehet választani, hogy átlag magyar vagy átlag amerikai neten üljetek, ne féljetek az elsőt választani.

Visszatérő automotív rovatunkban a cuki holland bácsi parkol videót szemléltük. Ez amllett, hogy cuki arra is rámutat, hogy az épített környezetet - továbbiakban: ház, utcák, város - hosszabb távra tervezzük, mint amilyen távlatban a közlekedési eszközöket tervezők gondolkodnak. Ezért nem fér be egy nyolcvanas években épült garázsba egy mai autó.

A Waymo lassan veszít az értékeléséből. 2017-ben 180 milliárd dollárról indult, most épp 30 milliárdra becsülik. Ami persze csak a piaci bizalmat írja le, de így is árulkodó. Ez az önvezetés dolog hosszabb időtávon készül el és terjed el, mint pár éve mesélték.

Szívás

A Basecamp vezetői tévesen úgy gondolták, hogy tudják, hogyan gondolkodnak az alkalmazottaik. Ezek után bevédtek egy rasszista, de legalább is öregbácsisan érzéketlen vezetőt. Majd, ahogy a felháborodás elharapózott, felajánlották, hogy el lehet menni, még a lelépési pénzt is fizetjük. Meglepetésükre a cég harmada, köztük nagy számú régen a cégnél lévő szenior alkalmazott, élt a lehetőséggel.

#331. Tim, megvan a Pantone skála adás

Az Apple színes dolgokat mutatott be, meg a fütyülős kulcstartót, a padlizsán elkészítése, rajzolás ceruzával és/vagy képernyőre, podcast zártkertet igyekszik építeni az Apple, meg persze a Spotify is a Facebook segítségével, Lok Cheung elköltözik Hongkongból, habkönnyű Love & Monsters és Noomi Rapace-os Unlocked, cuki kicsi elefántok a Journey 2-ben, tisztázzuk a Spotify Car Thinget, luxus magántankot találtunk, valamint egy moduláris noteszt.

Nagy Apple bejelentések voltak a héten, de sikerült folyamatosan elkanyarodni tőlük. Pedig az Apple HQ-ban valaki megtalálta a színeket, ezért az új Ipad Airt, az Imacet és az Iphone-t is lehet színesben vásárolni. Telefonból mondjuk csak lila lesz, de milyen szép lila. A színnél megragadva Kelt ismertette is a padlizsán elkészítésének módjait. Illetve azt, hogy milyen padlizsánt kell venni a zakuszkához. (A témára augusztusban még visszatérünk.)

Michele Dorsey Walfred CC-BY

Aztán itt még beszéltünk egy keveset az oktatásban használt Geogebráról, illetve arról, hogy Euclidea néven nagyon jó, felnőttszórakoztató szerkesztős játék is létezik.

De vissza a Macre. Az új, M1-es chippel szerelt Imac szép, színes, és ha nem a legolcsóbbat vesszük, akkor lehet csatlakoztatni igazi, drótos internetre is. Kártyaolvasó ugyan nincs rajta, meg nem C-s USB sem, de megoszlanak a vélemények, hogy ezekre szükség van-e. Mármint Ferenc szerint nincs.

És AirTag néven megjött az Apple fütyülős kulcstartója is, amivel mindenfélének a helyzetét lehet követi. Soha többé elhagyott kulcscsomó! Meg biztos van más felhasználási módja is. Majd kiderülnek ezek a dolgok.

Bizniz

Az Apple-nek is feltűnt, hogy a podcastra ráült egy csomó cég. Az lett volna csoda, ha nem teszik. Az Apple összerakott egy jó katalógust úgy egy évtizede, majd semmit nem fejlesztett rajta. Most előfizetési rendszerrel próbál javítani a helyzeten, de a befolyó pénzek 30 százalékát kéri cserébe. Nem jó üzlet ez.

A Spotify közben a Facebookhoz bújik szorosabban. Nem teljesen értettünk egyet abban, hogy ez jó lesz-e nekünk. (Nem.)

Itt merült fel az is, hogy ki néz az Instán fotókat sztorik helyett (Kelt) és boomer-e ettől (nem, y-generációs, ha már mindenképp meg kell határozni, hogy a vízöntő házában van-e az INTJ-je). Inkább ajánlottunk két jó Instán is fent lévő felhasználót. Az egyik a japán TEPCO villamosművek, a másik Lana Sator.

Basszamegkína rovat

Lok Cheung, aki a DigitalRevTV fele volt annak idején Kai Wong mellett, otthagyja Hongkongot. A búcsúvideója nagyon szép és őszinte darab.

Popkultúra rovat

A Love and Monsters annyira nem jó film szerintünk, bár Kelt nagyon jót aludt rajta kétszer is. Ellenben az Unlocked tetszett Ferinek, aki mostanában olyan lelkesen beszél az európai filmezésről, hogy könnyünk hullik az adásban a végére.

Vicces de vacak filmből pedig a Journey 2-t ajánlottuk, amiben Dwayne The Rock Johnsont szivatja Michael Caine, és amúgy az egész film egy szerelmeslevél Jules “vernegyula” Vernéhez.

Kütyü rovat

Így működik a Spotify Car Thingje.

Van újrafeltalált mágneses gerincű notesz, ami hülyeség, de csinos.

És lehet venni magántankot, ami nem páncélozott, de nagyon gyors.

Szolgálati közlemény

Vettük, hogy van érdeklődés a média helyzetét megfejtős adásra. Nekiláttunk a szervezésének. Ha van ötletetek, kérdésetek, ez a jó idő és hely felvetni azokat.

#330. Törpehiány adás

Civil tudománykommunikáció járvány ellen, a magyar sajtó és a moderálás kötelessége, HBO GO: Betty, Netflix: Coded Bias, Vimeo: High Maintenance, mit vállalnának az emberek a home office megtartásáért, kertitörpék és az Ever Given, pert nyert egy dalit a Cisco ellen, az Android volt-e az oka az LG halálának, Spotify Car Thing.

Megkésett adásnapló írás történik, feleim. Az élet jön, mint a citromsárga bulldózer, és olyan nonsalansszal gördül át a terveinken, mintha direkt élvezné. A gondolatot tovább folytatni vagy Arany János Naturam furca expellas versének újraolvasásával vagy a Jurassic Park megtekintésével lehet. Na de lépjünk tovább.

A tudománykommunikáció hiányosságaira és a benne rejlő lehetőségekre is rámutatott a járvány. Jól író, egyszerűen fogalmazó és a beszélést felvállaló figurákból lette “híres” emberek. Nem celebek, hanem a tudomány oldalának hiteles előadói. Ugyanakkor azt is meg kellett értenie a népnek, hogy a tudomány nem deklarált igazságokkal működik, hanem folyamatosan megcáfolt, egyre pontosabb hipotézisekkel. Hogy ez idegesítő? Aha, van hogy az. De cserébe nem a bölcsek kövét kínálja, hanem alaposan körbejárt elméleteket. Az igazság nem kinyilatkoztatásokkal jön létre. Az egy másik műfaj.

Aztán itt volt szó arról is, hogy ezeknek a kutatások mentén dinamikusan változó hipotéziseknek a kommunikálásával a sajtó látványosan nem tudott megküzdeni. Nem tudnék olyan sajtóterméket mondani - újságírót igen! - ami következetesen meg tudta volna írni, hogy most egy X emberes minta szernint ez van, de holnap jöhet egy újabb, X+2 emberes vizsgálat, ami mást mond. Kínosan érezzük magunkat, ha be kell vallani, meddig tartanak a megértésünk határai.

A sajtó nem csak ebben sül fel, erre került elő a Totalcar román KRESZ-es cikke, aminek a megfejtéséhez még Google Translate is kellett.

**Kelt hisztije (repríz)**

Azzal folytattuk, hogy felelős-e egy sajtótermék azért, milyen kommentek vannak a Facebook oldalán. A törvény szerint nem, de mégis elkeserítő minőségű hozzászólások maradnak itt fent. Amely rossz minőségű - értsd: buta, rasszista, őszintétlen - kommentek valójában a brandet rombolják. Feri szerint a kommentelés eleve egy csökevény, Kelt meg idealista.

Itt folytunk át sorozatjánlóba: Betty, Coded Bias és High Maintenance volt terítéken. A középsővel nem voltunk elégedettek, mert Ferenc szerint nagyon egyoldalú. A Netflix nem híresült el, mint jó dokumentumfilmek gyártója.

A PWC felmérte a kornavírus átalakítja az irodahasználatot. Menjen közös térbe dolgozni, akinek van hozzá gusztusa.

Nagyobb jellegű témák

Törpehiányt okozott az Ever Given. Érdemes ennek kapcsán abba belegondolni, hogy a világ egy jelentős része ezek szerint kínából importálj a kertitörpéket, amike talán közlebbi helyen is lehetne használni. Furcsa világban élünk, ami nem is fenttartható. Vagyis most annak tűnik, de ha belekalkuláljuk az árba a törpemigráció környezetkárosító hatását, más lesz a végén a cech.

Meg vannak-e különböztetve a dalitok (régen őket hívták érinthetetlennek az indiai kasztrendszerben) a Szilícium-völgyben? Ha a dalitokat kérdezed igen. Valahogy sikerült megőrizni a 21. században egy olyan kasztrendszert, aminek semmi létjogosultsága sincs, de a nyugati jog nem gondolkozik benne.

Tíz éves cikk a HWSW-ből arról, hogyan nincs tere arra az androidot választó gyártóknak, hogy megkülönböztessék magukat. Jót vitatkoztunk rajta, hogy ez leírja-e az LG mobilpiaci csődjét vagy nem.

Apróságok

Az Apple és az iMessage témáját a következő hétre csúsztattuk tovább.

Azt vszon nem hallgattuk el, hogy a Spotify Car Thing néven egy autós szórakoztatós eszközt fog piacra dobni. De hogy ez hogy is csatlakozik mihez, annak a megfejtéséhez kellett pluz egy hét.