Author: pohlyferenc

#251. Kasza adás

Hallgatóinktól tudjuk, hogy a rejtélyes műszer egy SWR, Húsvét napja a holdnaptár miatt van így és Nyugat-Európában takaróval oltanak háztartási tüzet. Amúgy pedig a Bosch azt akarja, hogy legyünk jóban a hűtőnkkel, Elon Musk mindjárt önvezető Teslákat ígér, csődbe ment rossz és jó startup is, bezzeg a Samsung, a Lenovo pedig kamuzik, Zuck podcastja lapos, bezzeg a Párnacsata!

Hallgatóinktól tudjuk, hogy a rejtélyes műszer egy SWR, Húsvét napja a holdnaptár miatt van így és Nyugat-Európában takaróval oltanak háztartási tüzet. Amúgy pedig a Bosch azt akarja, hogy legyünk jóban a hűtőnkkel, Elon Musk mindjárt önvezető Teslákat ígér, csődbe ment rossz és jó startup is, bezzeg a Samsung, a Lenovo pedig kamuzik, Zuck podcastja lapos, bezzeg a Párnacsata!

Szervusztok hallgatók, ez egy hagyományőrző mennyiségű csúszással megírt adásnapló. Munka volt egy kásahegynyi – Kelt

Kezdjük azzal, hogy a Meti hallgatói összeálltak szuperintelligenciává és mindent tudnak. Zseniálisak vagytok. Megtudtuk, hogyan célszerűbb tüzet oltani (tűzoltó takaróval), mire való a rejtélyes kütyü, amit Levente, az öcsém lomtalanított (rádióteljesítmény-mérő, kép lent), a húsvétról is kaptunk érdekes tényeket, és még az AudioBudget oldalra is felhívták a figyelmünket.

És adás közben megtanultuk, hogy tényleg lehet egy tál tejsodóval rádióadást fogni.

Az a csodálatos tech

A Bosch kitalálta, hogy kell eladni az okosotthont. Na jó vicceltem, nem, de a legkínosabb reklámot egyelőre kitalálták.

Teszt közben felrobbant a Crew Dragon a SpaceX embert is hordozó űrhajója. A teszt alatt persze nem volt benne ember, ráadásul az ilyen próbák erre valók. Mindenki őrizze meg a nyugalmát.

Elon Musk szerint az új önvezetőautós számítógépük már annyira jó, hogy arra lehet valódi önvezetést alapozni. A véleményt árnyalja, hogy a főtudósa szerint profi saciometriás eljárással döntötték el, mennyi erőforrásra van ehhez szükség. Mindenesetre Musk azt mondta:

“All you need to do is improve the software.”

Hussan a kasza, hersen a fű rovat

A mesterséges intelligenciás, gépi látásos szuper ruhahajtogatós szekrény most jelentett csődöt. Lesz még egy-két hasonló csőd, mostanában hullanak a cégek.

Megint szóba került az adásban, hogy a startuplottó, vagy ha jobb indulatúak vagyunk, akkor a startup lóverseny kívülről nézve nem tűnik értelmes játéknak. És az egy dolog, hogy pénzemberként mibe száll bele az ember. De a felhasználóknak sem túl jó, ha három-ötévente bedőlnek a cégek, amikre adatot bízott.

Aztán a Yotaphone-t gyártó orosz cég is csődöt jelentett. Ez az a telefon, aminek az egyik oldala LCD volt, a másik pedig e-papír. Közben utánanéztünk annak is, hogy mennyi tabletet adtak el és hogy ezen belül is mennyi iPadet adnak el.

Szív a Samsung a Galaxy Folddal, mert telemegy kosszal, majd eltöri a kijelzőt. Ezt az egyszerűség kedvéért a G7-re is megírtam.

A fenti videó is példa arra, hogy a Lenovo új marketingstratégiája a pofátlan hazudozás. Ugyanitt: ha egy telefon összes számát összeadjuk meg felszorozgatjuk, az ugyan kiad egy jó nagy számot, de nem jelent semmit.

Üzleti modell rovat

A Luminary nevű előfizetős podcast appnak az ötlete jó volt, de sikerült magára borítania a teljes podkaszt ipart. Egy darabig lehetett sajnálni őket, de az adás felvétele óta a shownotes-okból elkezdték kiirtani a linkeket. Azt sajnálom, hogy a Slow Burn podcast legénysége is ide igazolt át, és nem tudom majd meghallgatni.

Indult egy Mark Zuckerberg embereket próbál bealtatni miközben beszél velük podcast. Egyelőre nem nagyon ajánljuk a hallgatását, mert hát Zuck sajna marhára unalmas.

Ehelyett azt javasoljuk, hogy a megmagyarázhatatlan módon csak Youtube-on elérhető Bögrét, a Campfiret – ez is magyar! – és a minden máshol is elérhető Párnacsatát hallgassátok. És ha már így belementünk a magyar pótkaszt szcénába, szóba került az Anyapara is.

#250. Toronyőrző adás

Világító vaddisznó és támadó fácán, Schengen helyesen, húsvéti megfejtés és a halként azonosított vízidisznó, bluetooth kesergő, a Notre Dame tanulságai és a legbunkóbb amerikai elnök, Tetris a vésztöltőben és a robotok elveszik a szánhúzó kutyák munkáját.

Világító vaddisznó és támadó fácán, Schengen helyesen, húsvéti megfejtés és a halként azonosított vízidisznó, bluetooth kesergő, a Notre Dame tanulságai és a legbunkóbb amerikai elnök, Tetris a vésztöltőben és a robotok elveszik a szánhúzó kutyák munkáját.

Sűrű hét volt ez barátaim. A legsűrűbb persze annak a kedves hallgatónknak volt, akinek Meti hallgatás közben fácán repül a szélvédőjének. (Fácán receptek erre.) Innen eljutottunk oda, hogy a német vaddisznókat tilos megenni, mert egyharmaduk radioaktív. A magyar vaddisznóállományban bukkantak már fel sertéspestissel fertőzött egyedek, de a Nébih nem nagyon szeret erről beszélni. Mindenesetre aki esetleg vaddisznót üt el, az inkább a cascót intézze el, ne azt keresse, mivel célszerű megtűzdelni a jószágot.

Aztán felmerült, az Anaconda című, egyik korosztálynak sem ajánlott pocsék film kapcsán, hogy felállhat-e az embernek a dzsungeltől. Nem tettünk igazságot!

https://www.youtube.com/watch?v=uh5UiIxGaQ0

Megfejtettük viszont, hogy Schengen egy bortermelő kisváros az eleve nem túl nagy Luxemburgban, aminek a kastélyát még Victor Hugo is lerajzolta. Illetve egy övezetnek a neve, aminek ugyan van némi köze az EU-hoz, de nincs teljes átfedésbe vele.

Victor Hugo az adás visszatérő figurája lett

A liturgikus naptár megfejtése

Húsvét egyrészt Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt vége. Ennek a vége a nagyhét, amikor Krisztust keresztre feszítik, harmadnapra feltámad, felmegy a mennybe, ott ül az atyának jobbján satöbbi. Ennek az időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. (Locsolkódni meg hétőn megyünk, ha megyünk. Mindenkinek jobb, ha nem.) Na de ebben sem egyezik meg minden keresztény egyház, további magyarázkodás helyett itt a Wikipédia vonatkozó passzusa:

1997-ben az Egyházak Világtalálkozója a szíriai Aleppóban megpróbált egységes módszert megállapítani a húsvét időpontjának meghatározásához.[9]: a húsvét időpontját a következőképp határoznák meg: a Jeruzsálem meridiánján észlelt tavaszi napéjegyenlőséget követő első csillagászati telihold utáni vasárnap. A változtatást 2001-ben vezették volna be, mikor a nyugati és a keresztény naptár szerinti húsvét egy napra esett. A megállapodás a mai napig nem lépett hatályba.

A pünkösd pedig az, amikor a Szentlélek szétárad a tanítványok között, nem mellesleg visszajön közéjük Krisztus, köszön, hogy békesség nektek, és elküldi az egész bandát tanítani, mert az a dolguk. A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon van.

A mit lehet megenni kérdéshez röviden visszatérve… na jó, itt megállunk, mert van egy nagyon fontos Douglas Adams meglátás, amit nem ismernek elegen. Azt írja tűnt mesterünk, hogy:

A főbb galaktikus civilizációk mindegyike három jól elkülönülő szakaszt élt át történelme során: Ezek a Túlélés, a Kíváncsiság és a Kifinomultság, más szóval a Hogyan, a Miért és a Hol fázisai.

Az első fázis jellemző kérdésfelvetése: “Hogyan szerezhetnénk egy kis ennivalót , a másodiké: “Miért kell ennie az embernek” , míg a harmadikat leginkább a “Hol vacsorázzunk ma este?” kérdésével lehetne jellemezni.

Vendéglő a világ végén (ford. Nagy Sándor)

Szóval a böjtben többnyire nem lehet húst enni, vagy legalább pénteken illik tőle tartózkodni. De több területen megoldották a szabály meghekkelését. Van ahol a hódból, máshol a vízidisznóból lett tiszteletbeli hal. Ugyanitt szó esett arról is, hogy nem mindegy, hogy valaki azért főz sört, hogy szerzetes lehessen vagy azért szerzetes, hogy sört főzhessen.

Ti mondtátok

Kaptunk bluetooth füles tippeket. Egyrészt azt, hogy a Sony WH 900* és Sony WF 1000x jól szól. Másrészt ugyanezt hangzott el a
Xiaomi Airpods Próról is a kommentek között Tamástól. Szóval úgy tűnik, hogy megéri költeni fejhallgatóra. Sultan pedig, a New Zound Studio hostja nagyjából arról világosított fel minket, hogy nekünk is csak dísznek van fül a fejünkön.

Notre Dame

Az Azonnalinak volt egy nagyon jó reggeli hírlevele arról, hogy a Notre Dame-ról mit lehet gondolni. Ugyanők – illetve onnan Pintér Bence – borították magukra az internet széplelkeit azzal, hogy le merték írni, hogy egy égő templom lehet szép.

A lényeg: a Notre Dame nem pusztult el, bár a tető beszakadt és a 19. századi felújítás során újraépített huszártorony is ledőlt. Azt, hogy pontosan mi sérült, az Örökségfigyelő összefoglalója remekül elmagyarázza. Egyébként az épület csodásan fel van mérve egyrészt LIDAR-ral, másrészt meg az Assassin’s Creed Unity-hez is készült egy nagyon részletes modell az épületről. (Gyönyörködni pedig Stephen Biesty grafikájában lehet.)

A Ubisoft egyébként pénzt is ajánlott a Notre Dame felújítására – meg Szeged is, mert kölcsönkenyér! – és egyelőre ingyen lehet letölteni a Unityt, hogy addig is lehessen mászókázni a Notre Dame-on. PR, PR, de csak kedves gesztus.

Donald Trump amerikai elnök persze megint bebizonyította, hogy hülye. Most éppen azt javasolta, hogy tűzoltórepülőkkel kellene oltani az égő katedrális. Nem is csapná szét az egészet. Drónok viszont voltak, Mavicekkel mérték fel, hogy hogyan lenne célszerű oltani vízsugarakkal a templomot. Nyilatkozó tűzoltókkal viszont tele az internet, egy például itt magyarázza el, hogy nem egyszerű meló egy nagy égő épületet oltani. Például mert nem cél, hogy közben tucatszámra égjenek bent a tűzoltók.

Apróságok

A Boston Dynamics kutyarobotjai masíroznak.

A kínaiak pedig gyártottak tetriszes powerbanket.

#249. Kis fekete adás

Fényhajlító teniszlabda és Coco Chanel, királyi Instakobzás, influencerbot, kínai varrógépalkatrész és Ferenc olcsó Bluetooth fülese, jó fej Skyscanner, mindenki iPhone-os-e?, Sonos-váza, kiugró szelfikamerák, ujjlenyomat-olvasós hátizsák, a szivárványhányós Eiffel-torony jelentősége, pofátlan Google és az ő erőt mutató alkalmazottai, valamint a közelgő villanybuszjegy.

Fényhajlító teniszlabda és Coco Chanel, királyi Instakobzás, influencerbot, kínai varrógépalkatrész és Ferenc olcsó Bluetooth fülese, jó fej Skyscanner, mindenki iPhone-os-e?, Sonos-váza, kiugró szelfikamerák, ujjlenyomat-olvasós hátizsák, a szivárványhányós Eiffel-torony jelentősége, pofátlan Google és az ő erőt mutató alkalmazottai, valamint a közelgő villanybuszjegy.

Elképzelhető, hogy lányos zavarunkban fotónak neveztük az első képet egy fekete lyuk eseményhorizontjáról, ebben az esetben most ezt gyorsan javítjuk. Az történt, hogy egy halom (asszem nyolc) rádióteleszkóppal addig nézték összehangolt üzemmódban az eget, míg nem gyűjtöttek öt petabájt adatot, amiből aztán a hónap hőse Katie Bouman összeállította a lent látható képet.

Fotó: Event Horizon Telescope

A remek Molnár László, a Meti go-to csillagásza szerint azért fontos az eredmény, mert eddig csak sok, erős közvetett bizonyíték volt a fekete lyukakra, de magát az eseményhorizontról nem készült még kép. Apropó kép, így néz ki öt petabájt adat:

Fotó: @floragraham

Azt pedig már Csaba hallgatónk küldte, hogy amúgy Bouman 2016-ban egy TED előadásban már elmondta, hogy ez az egész fekete lyukas képalkotásos bizisz hogyan fog működni. És hát úgy is működött.

Einstand

Mi van, ha megtetszik egy hercegnek az instagram neved és olyan civilizálatlan, a jogállamiságot hírből sem ismerő feudális országban élsz, mint Nagy-Britannia? Hát az Instagram elveszi és odaadja a főrendnek és bé nejének. Most persze azt is hihetitek, hogy viccelünk – és hát a jogállami résszel amúgy tényleg – de az instagramkobzás tényleg megesett. Még csak eljárás se volt, ahol fő- és nickvesztésre ítélhették volna szegény alattvalót.

Bruce Schneier lelt egy remek hacket: egy fickó olyan influencerrobotot épített, ami posztol az instára, levelez éttermekkel, és kuncsorog ingyen ebédet. És a közgazdaság egyik ismert tételét megcáfolva lesz is ingyen ebéd.

Itt futottunk egy kört a megfigyelési kapitalizmus körül, ami már-már visszatérő téma. Meg szidtuk a remarketinget, különös tekintettel az Amazon szélsőségesen ostoba megoldásár. Viszont dicsértük a Praktiker hírlevelét és az Ikeát is.

Szép, ami érdek nélkül varrógéptalp

Sajátélmény

Megjött Ferenc BlitzWolf BTS01 fülese, ami bluetooth is, szól is, nem is túl vacak. Tulajdonképpen szeretjük. De azért felmerült, hogy mi lenne, ha egyszer a felsőpolcos terméket vennénk meg, hátha az egy kicsit sem vacak. (Eközben egy 30 ezres, Wirecutter ajánlott Jabrával a füleimen csóválom a fejem, annak is megvannak a gyerekbetegségei.)

A SkyScanner tíz MacBookot adományozott szolnoki Aranyos Szeglet Waldorf iskolának. Önmagában is hír lenne, de mi azért szeretjük különösen, mert a Metin keresztül találtak egymásra. Csak jó valamire, hogy mi hétről hétre elküldjük egymást a tarkafaszba itt :) (Ugyanitt, van helyünk egy Vue.js-esnek, ha esetleg. Vagy Simson motorblokkra cserélnénk.)

Végre kiderül merre mennyi az iOS és Android felhasználó

Jön, jön, jön az Ikea és a Sonos közös okoshangszórója (meg ezzel egybeépített lámpája), ami annyira okos, hogy lehessen belőle többszobás hangrendszert építeni meg csatlakozzon meglevő Sonos eszközökhöz. Annyira viszont hálistennek nem, hogy mikrofon is legyen benne. Lehallgatásmentes technológia 4 the win!

(Fotó: Ikea)

A Samsung nagyon érdekes mechanikájú fordulós kamerát rakott a Galaxy A80-ba, és az Oppo kamera megoldása is érdekes. Mások ezzel szemben ujjlenyomatra nyíló hátizsákot fejlesztenek, mert nem olvasták Geoff Manaugh A Burglar’s Guide to the City című alapművét, aminek az egyik tanulsága, hogy a tolvaj máshogy nézi a világot, mint mi. Az egyik legjobb mű urbanisztikáról, nagyon ajánlom.

A passzátszélről való értekezés

Ritkán beszélünk róla, mert olyan bukdácsoló bénácska cég, de csak az van, hogy a Snap talált ki mindent a storyktól az AR-filterekig, amikkel most a közösségi médiás appok tele vannak. Mondjuk menő lenne, ha ebből pénzt is tud csinálni.

Közben a Google eladja az Android TV nézőket kilóra, jönnek a testreszabott reklámok. És nem csak a tévéokosító dobozokra, hanem az okostévékre is. De legalább lesz miért lázadni a Google alkalmazottaknak, akik a cég MI-etikai bizottságát már megpuccsolták.

Közben hazai hírek: jön az egyórás BKV-jegy. A honatyák olyanokat mondtak róla, hogy belepirulunk.

#248. Tűzoltóváza adás

Morális gyűrődési zóna, podcast ajánló, avagy kinek jó a Brexit?, szülinapos monopol-Gmail, passzolnak-e a nőkhöz a biztonsági övek, Samsung váza háztartási tüzek ellen, Nintendo kartondoboz, társas-tablet, e-roller Budapesten és a matricákkal hekkelt Tesla.

Morális gyűrődési zóna, podcast ajánló, avagy kinek jó a Brexit?, szülinapos monopol-Gmail, passzolnak-e a nőkhöz a biztonsági övek, Samsung váza háztartási tüzek ellen, Nintendo kartondoboz, társas-tablet, e-roller Budapesten és a matricákkal hekkelt Tesla.

Csőgázzal indult el az április, kedves hallgatók, tudomást sem véve arról, hogy mi még az óraállítást sem aludtuk ki. Én (Kelt) legalábbis biztos nem. Egész héten autopilótán vagyok. Na de panaszkodás helyett adásnapló következik.

A morális gyűrődési zónát választottuk a hónap kifejezésének. Nem mintha amúgy gyakran állapítanánk meg, mi a hónap kifejezése. Olyan ez, mint a bűnbak, beültetik egy automatizált rendszert felügyelni, tudva, hogy az emberek nem szeretik felülbírálni az automatizált rendszereket, ellenben ha bármi baj történik, azt rajtuk fogják leverni.

A Vendéglő a Világ Végén a brexitről, a demokráciáról és a következményekről beszélt – ez az adás -, bár Ferenc hiányolta, hogy nem magyarázzák meg, miért kezeli mindenki gazdasági öngyilkosságként, amit a britek csinálnak. Hallgassatok ti is VVV-t, és ne legyetek britek. A Goldman Sachs egyébként azt hozta ki, hogy a brexit szavazás óta heti 600 millió fontot veszítenek miatta a britek. A minimum, aminek történnie kellene, hogy egy ország rájön arra, hogy elveszítette a gyarmatbirodalmát, bármennyire hangosan énekli is a God Save The Queent.

Még további brexit: még mindig nem tudni, hogy a Leave kampány számláit ki fizette, pedig egész sokat költöttek.

Aztán a Xab és barátai applefan szuperpodkaszt kapcsán beszéltünk arról, hogy az Apple News jó termék-e vagy sem. Természetesen a kérdés elméleti: a News nem érhető el az Egyesült Államokon kívül. A sajtó szempontjából is érdekes a kérdés. Gyors fejszámolással arra jutottunk, hogy az első napokban összeszedett előfizetők egy-egy újságíró bérét fizetik ki egy lapnak. Lesz ez több is, persze, de a szerkesztőségek csökkenését ennyi nem állítja meg.

Amelyben a boldog szülinapot dalt énekeljük

A Gmail betöltötte tizenötödik évét, lesz benne dinamikus elem, úgy is, mint a Google belegyógyítja a mobilos böngészéshez kitalált AMP szabványát. Ezzel egyrészt kényelmesebb lesz a felhasználóknak, másrészt a Google felülírja az emaillel kapcsolatos elvárásokat. Ezt a stratégiát amúgy a Microsoft találta ki, az amerikai Igazságügyi Minisztérium embrace, extend and extinguish-nek nevezte el.

Innen elkanyarodtunk arra, hogy Kelt hülyének nézi-e az egész világot? (Nem.) Vagy bízik-e az iparban? (Dettó nem.) És hogy létezhet-e olyan, hogy egyes termékek tervezése közben kifelejtenek szempontokat. Ezen egészen jól elvitatkoztunk adás közben, de egyikünk kezében sem voltak tények. Az a feneség a felvételben, hogy ami előtted van, amivel készültél, az megvan, de nagyon nincs lehetőség guglizni miközben be van kapcsolva a mikrofon és beszélgetünk. Adás után viszont van lehetőség keresgélni, de az már csak a következő heti műsorba tud bekerülni. Na a következő sztorik ezért nincsenek benne az adásban.

2011-ig az autócégek töréstesztjeiben csak egy “szabvány” méretű babát használtak. A szabvány méret nagyjából az átlagos féri méretének felelt meg. A női test arányai azonban mások, a nők jellemzően alacsonyabbak, a tesztek pedig ezt nem vették figyelembe a töréstesztelés első harminc évében. Ennek pedig az az eredménye, hogy az apróbb termetű babák bevezetése előtti autókban 47 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg a biztonsági övet bekötő női sofőrök. Ha a kisebb sérüléseket is számoljuk, akkor az arány 71 százalékra ugrik.

Fotó: Mr. Gray

Ez a tesztbábus a legegyszerűbben elmesélhető sztori, de vannak még ilyenek. A Guardiannek van egy jó összeállítása munkaruhás ügyekről, sugárzási határértékekről, és arról, hogy a nők azért fáznak az irodában, mert az átlagos irodai hőmérsékletet az átlagos férfi anyagcseréjéhez állították be. A konstans fázás pedig szövődményekhez is vezethet.

Tanulság nincs. Talán csak annyi, hogy viseltessetek kétellyel a szabványokkal szemben is. Vagy legalább tegyétek fel a kérdést, hogy kik és mikor definiálták a szabványt.

Érdekes dolgok

A Samsung egy reklámkampányhoz legyártott egy kálium-karbonáttal teli vázát, amit egy tűz felett összetörve eloltja a tüzet. Nagyon lelkesek lettünk tőle, mert amúgy is illene tartani otthon tűzoltókészüléket. Ez meg még ráadásul váza is, akkor, amikor nem olt tüzet.

Aztán a Nintendo kiadott egy kartondobozt. Elég is erről ennyi.

The long search is finally over… 📱 #FindMyBrick pic.twitter.com/3yBIPJ2OPk— LEGO (@LEGO_Group) April 1, 2019

Aztán volt egy olyan is, hogy bemutatták a társasjátékos tabletet, ami nem tűnik teljes hülyeségnek. Persze én azóta vágyok hasonlóra, amióta az első, akkor még kisasztal méretű Surface gépet megláttam.

Fotó: Teray Tamás / Budapest New Tech Meetup

Jönnek Budapestre a Lime rollerei. Ha egy percre béreljük ki, akkor még olcsóbb, mint a buszjegy, utána viszont elszalad a költség. Nem egy kelet-európai árazás.

A Tesla is szív az adversarial patternekkel. Ezek azok a minták, amelyeket látva egy képfelismerő algoritmus elkezd vadul mást gondolni arról, mi van a képen. Esetünkben a Tesla azt gondolta, gyorsan át kell menni a szembesávba.

EU-s hírek

Az EU kitalálta, hogy reklámoznia kellene a GPS-nél pontosabb Galileo rendszert. A reklám szerint most aztán már tényleg nem tévedünk el a randira menet.

#247. Sweet 17 adás

Temesvár drótvágó hőse, upload filter és filter bubble, 6 gigás mobilos upload a Lightroom jóvoltából, Brave, űrlap-zsűlölet (Kréta, OTP, CIB, Posta), Pewdiepie hümmögés, lányűrséta és az öregecskedő szkafanderek, valamint Apple Card és a 21. századi tábortüzes dobozgitár.

Temesvár drótvágó hőse, upload filter és filter bubble, 6 gigás mobilos upload a Lightroom jóvoltából, Brave, űrlap-zsűlölet (Kréta, OTP, CIB, Posta), Pewdiepie hümmögés, lányűrséta és az öregecskedő szkafanderek, valamint Apple Card és a 21. századi tábortüzes dobozgitár.

A mit csesztek el mások és mit csesztünk el mi adása volt ez feleim. Kezdjük magunkkal, a múlt adásban kicsit elsietve hülyéztük le Troomf hallgató szerint Temesvár polgármesterét, aki levágta a keresztbe-kasba, városképileg kifogásolhatóak kihúzott netkábeleket. De legalább beszélhettünk egy kicsit Bokor Imre halhatatlan Kiskirályok mundérban című könyvéről, ami bemutatta, mekkora kupleráj volt a hadsereg a rendszerváltozás előtt.

Na és aztán innentől jött az új EU-s copyright direktíva 13-ik cikkelye, amiből a megszavazása után 17-iket csináltak, hogy nehogymár egyszerű legyen átlátni. (A linkadóról szóló tizenegyedikből meg tizennegyedik lett.)

Rövidbe a következőről van szó: 24 hónapjuk van a tagállamoknak arra, hogy a saját törvényeik közé beillesszék ezt a szabályozást. Utána a plaformszolgáltatóknak kötelező jelleggel meg kell tiltaniuk valahogy, hogy jogvédett tartalmak kerüljenek fel hozzájuk. Technikai megoldásról nem rendelkezik a törvény, de mit ad isten, nagyjából egy út látszik, az automatikus szűrés. Vagy persze lehet szabályos időközönként szüzeket és fekete kakast áldozni a keresztútnál, hátha az is működik. A cél, hogy a YouTube és a Facebook és a Google News – szóval általában azok a platformcégek, amiket eddig nem nagyon sikerült megadóztatni, mert ahhoz az EU-n belül kellett volna komolyabb konfliktusokat vállalni tagállamokkal – valahogy csak fizessenek már azért, hogy mások tartalmát használják.

Az optimista olvasat szerint ettől a dalszerzők és balett-táncosok úgy fognak úszni a Lajos-aranyakban, mint Dagobert bácsi egy különösen jó napján. A pesszimista szerint azok, akinek a megszivatására a törvény létrejött kifizetik majd a szűrőrendszerek kiépítését, amik viszont nem tesznek különbséget a jogos és jogszerűtlen felhasználás között – mert ilyet nem tud a technológia – ezért bár törvényi védelme van például a paródiának, mégis egy szegényesebb internet lesz a vége. Ja, a kis cégek meg megszívják.

A vitánk nagyrészt arról szólt, hogy ki hazudik nagyobbat az ügyben: a copyright lobbi (igen!), a tech lobbi (de még mennyire!) vagy esetleg azok az amúgy szakértők, akiket nem hallgattak túlzottan meg, mert hát jön az EP-választás és előtte át kell nyomni a törvényt. (Van most egy ilyen törvényhozási düh, ez a következő ilyen ügy.) Cserébe lesz marha érdekes végjáték. Mert egyrészt kiderülhet, hogy a törvény betarthatatlan. Másrészt a fiatal szavazók a közelgő választásokon szavazhatnak a törvényt támogató pártok ellen. Ez az amúgy sem ereje teljében lévő német CDU/CSU-nak (kezdőknek: Merkel pártja, még ha nem is róla szól már a sztori) is kellemetlen tud lenni, és hát a határozottságáról és karakánságáról hét határon át ismert Európai Néppárt (EPP) is megérezheti. (Utóbbi amúgy azt is, hogy a miniszterelnökünknek eddig mindent elnéztek.)

És még egy dolog, mint Columbo is szokta. A törvény tervezett hatásai mellett legaláb annyira érdekesek a nem tervezett hatások. A copyright egy piszok nagy terület, az amerikai Digital Millenium Copyright Act (DMCA) elfogadásakor se gondolta senki, hogy abból lesz még másolásvédett kávékapszula. Azt’ lett.

Zsűlölet

Történt még, hogy Kelt elhasználta az összes mobilnetjét, mert a Lightroom CC kérdés nélkül felszinkronizált hat gigányi raw képet a felhőbe. Ne légy olyan, mint Kelt, telepíts asztali Lightroomot. (Én is megtettem, a fene a helyspórolós fajtámat, elsőre is azt kellett volna.)

Aztán Ferenc elmesélte, hogy még mindig küzd a Brave böngésző használhatóvá tételével, miként disznó a jégen. Többnyire ha a privacy-védő dolgokat kikapcsolja, akkor már működik az internet. Igen, ma már minden weboldahoz adnak egy Stasi ügynököt is.

A fenti kapcsán Kelt elsírta, hogy az egy dolog, hogy minden link végén van ötmillió karakternyi tracking kód, a kicsit élelmesebb szolgáltatók pedig a teljes linket átírják, hogy aztán a bitrohadás egye meg az egészet, amikor a szolgáltató megpusztul és nem lehet feloldani a trackinges linket. De ami ennél is dühítőbb, hogy a podcastok fájlneveit is megfigyelésbaráttá alakítják, így aztán a letöltések mappában a Day_6_20190320_corydoctorow. mp3 jellegű fájlnevek helyett olyanok vannak, hogy 4c3fc22e-191e-4815-a366-c31797eb03fe_e1ed053805d99bf8b18096e6f503880d.mp3. (Nem kitaláció, a downloads mappából másoltam a fájlnevet.)

Ferenc erre elmondta, hogy a Kréta nevű digitális napló nem csak azért vacak, mert a belépési név egy halomnyi random karakter. Azért is, mert ezt nem lehet megjegyeztetni az appal, ki van véve belőle a lehetőség.

Innen pedig már egyenes út vitt az OTP és a CIB online kártyás fizetési rendszerének az anyázásához, amik olyan adatokat kérnek be, amiket nem ellenőriznek, amiket nem lehet megjegyeztetni, és amiket kézzel kell begépelni.

A pálmát a Posta viszi el, aminek sikerült olyan csomag tracking ellenőrzőoldalt fejleszteni, ami törli azokat a kódokat, amik egy karakterrel is hosszabbak a szabvány azonosítónál. Akkor is, ha az egy space. És természetesen tíz kattintás egy keresés elindítása.

Adásunk kérdése a következő: mikor lett minden ennyire szar?

Apróságok

A végén azért volt szó azért, hogy az edgelordok, mint Pewdiepie felelősek-e a fanjaikért. (Persze.)

Miért nem volt csak női űrhajósok által végrehajtott űrséta? (Nem lett volna biztonságos, ami a NASA sara, de bonyolultabb az ügy, mint elsőre tűnik.)

Milyen gitárral ül az ember a tábortűz mellé? (Kloos)

És érdeke-e az Apple hitelkártyája. (Nem.) Valamint milyen szépen trollkodja a Wall Street Journal az Apple-t a folyamatosan elromló billentyűzetei miatt.

#246. Drótvágó adás

Őőőzés, hüje iTunes és bezzeg-Spotify, wirecutter polgármester és bárányhimlős oltástagadó politikus, Brave böngésző, KAÜ, Love, Death & Robots és a Pókverzum, Villám Géza, Baló György, Zuck, tech-cikk-zanza, könyvkalózkodás, fényképhamisítás, iMac vs Tesla, Starwars router.

Őőőzés, hüje iTunes és bezzeg-Spotify, wirecutter polgármester és bárányhimlős oltástagadó politikus, Brave böngésző, KAÜ, Love, Death & Robots és a Pókverzum, Villám Géza, Baló György, Zuck, tech-cikk-zanza, könyvkalózkodás, fényképhamisítás, iMac vs Tesla, Starwars router.

Szidtuk egy kicsit az iTunes-t, mert hát nem sok szeretnivaló van rajta, aztán esett néhány szó a Spotify-ról is. Nem győztem meg Ferencet, hogy neki szeretnie kellene a Nuclear Blast kiadót vagy a német metált, vagy hogy az szolgáltatásoknak nem a legkisebb közös többszörösre kellene utazniuk kínálatban. Azért, aki szeret érdekes zenét találni, az nézzen fel néha a Bandcampre.

Kishírek a nagyvilágból rovatunkban megemlékeztünk egyrészt a temesvári polgármesterről, aki sajátkezűleg vágta át a netkábelt. Erről viszont gyorsan kiderült, hogy benéztük – lásd a kommenteket – úgyhogy a következő adásban pontosítjuk is majd. Másrészt a kötelező bárányhimlő elleni oltást ellenző olasz politikus, aki bárányhimlővel került kórházba négy napra. Határozottan támogatom, hogy az oltásellenes vagy oltáskritikus kifejezések helyett térjünk át a járványbarát és halálpárti kifejezésekre.

Szerencsére vannak dolgok, amiket a viszonylagos felnőttségnek abban a pillanatában is be lehet adatni, amikor az ember még nagy hülyeségeket csinál, mert 18 éves, de már nem a szülei mondják meg mit tehet. Na ez történik épp az USA-ban.

Ferenc küzdelmes élete

Feri felrakta a Brave böngészőt, ami Chromium motorral működik, futtatja a Chrome kiegészítőket, és annyira védi a felhasználót, hogy néhány oldal nem is működik rendesen. Szerencsére le lehet beszélni erről, és akkor az alapvetően rosszindulatú, ellenünk összerakott web is működik.

https://www.youtube.com/watch?v=lEOOZDbMrgE

Aztán megpróbáltuk kideríteni, hogyan lehet lecserélni az Ügyfélkapu jelszavát. A Google például perfekt barátunk ebben, simán elmondja azt a középhosszú linket, ahol cserélni lehet. Az adás után derült ki, hogy néha az ügyfélkapus sütik törlésére is szükség lehet, ha amúgy tök jó jelszavakat nem fogad el.

Kelt azt tanulta a héten, hogy a Windows 10 recovery módja ugyan nem tartalmaz adatmentési funkciót, de a terminálból lehet nyitni notepadet, aminek már van fájlkezelő ablaka, amivel lehet másolgatni. Nem szép, nem elegáns, de működik!

Amelyben filmajánlót nyújtunk

A Netflix egyrészt elérhetővé tette az egészen jó sci-fi novellákból készült Love, Death & Robots című sorozatát. Olyan szerzőktől van a forrásanyag, akikről már a Metiben is volt szó: például Scalzi, Kloos, Peter F. Hamilton. Legalább ennyire érdekes, hogy a Netflix több különböző lejátszási sorrendet tesztel.

Ferenc gyorsan beszúrta, hogy a Spiderman – Into the Spiderverse is jó. Van benne alkesz Pókember meg SpiderHam is, akit a remek Gustavo Duarte annyira tud rajzolni.

Még mindig nem tech

Szeretjük-e a Heti Dörgés Villám Gézávalt? Nem. Viszont érdekes, hogy ez a vicces hírekre reagálós műsorformátum fog-e működni nagyjából egy év múlva, amikorra a dolgok összeérnek. Nézni egyelőre még nem nagyon kell.

Meghalt Baló György, a sajtó felerészt őt gyászolta, ami teljesen érthető, tényleg remek televíziós és őrülten felkészült riporter volt. Felerészt önmagát gyászolta, azt nehezebb kezelni. Nekrológ helyett a Veiszer Alinda által kirakott interjút.

A Google játékstreaming szolgáltatást jelentett be. Nem tudom, hogy erről beszéltünk-e végül. De pont ennyire érdekes egyelőre. Mint ahogy az a kremlinológus cikk is, hogy most vége van-e a Newsfeed-alapú Facebooknak. Ami viszont még a tényleg teches hírblokkba jutott és izgalmas is: kínos-e hogy megint hamis fotókkal bukott le a Huawei?

Levezetésként beszéltünk még egy tech híreket zanzásító oldalról, és arról, hogy a könyvkalózkodás most valamiért téma lett.

Ez pedig itt fent nem egy Star Wars űrhajó, hanem a Netgear 600 dolláros routere. Pont passzol az Apple kimaxolt, 4 millió forintnál is többe kerülő iMac Prójához. (Áfával lesz az több is.)