#159. Parton állunk adás

Categories podcast
Népszerűsködés, városi madarak, KGST autók vizuális tuningja, villanybubi, elektromos autó, Uber-bérlet, jegyüzés robotok és bitang nagy épületek. A végén azért volt némi kütyü is, például Sony walkmanek.

sony walkman

Múlt héten elindítottuk a Patreon kampányunkat, az összes felállított cél teljesült egy hét alatt. Egyrészt jövünk nektek egy nagy köszivel - itt van rá az oldal -, másrészt már tudom, mit csesztem el a kampány összerakásakor. :) Többek között erről is fogunk beszélni jövő héten a Független Médiaközpontban tartott podcast workshopunkon. Ne féljetek, beszámolunk róla, meg arról is, hogy kit kell még hallgatni.

Lényeges kitérő: madarak

Szó esett a seregélyről, nagy kedvencünkről, a városban királyul otthon lévő szarkáról. És beszéltünk arról a madárról, ami profi hangutánzó, ez viszont nem szarka, hanem a szajkó. A madarak minden szimpátiánkat megérdemlik - a szarkák azon túl is, de elfogult vagyok - rakjatok ki madáretetőt!

sroka_pica_pica_ii

Blackfriday

Nem voltunk nagyon elégedettek a hazai akciókkal. Aki épp most rendez be egy lakást, az spórolhatott pár tízezret, de olyan hű-de-nagy akciók nem voltak. (Amiből igen, abból maréknyi példányért ölte egymást a nép, az istenadta.)

Hallgatóink mondják

Bence írja, hogy a nyolcvanasokban Németországban az ADAC-ajánlásban vagy a helyi kreszben is benne volt a sárga mezőben három fekete pöttyös siket matrica. Édesapja kapott is ilyen matricát, de mivel mindig magyarázni kellett a rendőrnek, gyorsan megszabadult tőle.

Ugyanő idézte fel a KGST-tuning olyan fontos elemeit, mint a CSAO-matrica vagy a zöld figura a hátsó szélvédőn. Mindig szerettem volna átlátszó plexi váltógombos Skodát - merthogy az ember Skodával jár, nem volt kérdés - a családba, de csak unalmas fekete műanyag gombos jutott.

5037312118_9bb16a7234_b

Innen elverekedtük magunkat a VW Beetle-hez és a Nissan Figaróhoz, ami igazán csinos kisautó volt.

És ha már autó, elindult a Greengo nevű bérelhető villanyautó szolgáltatás a székesfővárosban, ami olyan mint a Bubi, csak nem esik a sofőrre az eső.

A nagy európai cégek gyorstöltő hálózatot kezdenek kiépíteni. A fentebb dicsért Nissan pedig maszatol, hogy mennyibe is kerül az e-autója. (Sokba!)

Aztán van még olyan is, hogy New Yorkban van már Uber bérlet, ami olcsóbb, mint a helyi BKV. Legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Lin-Manuel Miranda megnyerte a körét, New Yorkban betiltották a jegyüzér robotokat. Megold-e ez bármit? Az a tippünk, hogy nem, de majd meglátjuk.

Levéltár

Így nézett ki építés közben a NORAD, az észak-amerikai légvédelem Cheyenne-hegybe épített bázisa.

Így pedig Csernobil új szarkofágja. Az épület minden jellemzője mentén lenyűgöző, például beférne alá a Parlament, alig lógna ki a végén.

Kínának is vannak tervei a csernobili zónában. Áramot termelne ott szolárpanelekkel.

Kütyü

A Verge Tokyo thrift rovata eleve nagyon ügyes dolog, de most egy olyan galériát raktak össze a Sony különböző ipari dizájn ötleteiből, szép, de korlátosan sikeres termékeiből, hogy az ember könnye elcsöppen.

Van új rádiós app, a 60db, ami programmingot hazudik podkasztokból úgy, hogy az ízlésünket veszi alapul. Lehet hangot fotosopolni. És van egy okosított mp3-jellegű szabvány is. A Google pedig felokosítja a vacak felbontású képeket.

(Fotó: Martijn van Exel CC-BY-SA, Wikimedia Commons, Mic CC-BY)

4 thoughts on “#159. Parton állunk adás

  1. Azért a bérletes Uber erősen betesz a fenntartható közlekedési törekvéseknek majd. Ha valóban piacképes lesz a tömegközlekedés mellett, akkor jelentős többletterhelést rak majd a közutkra, és hamar dugóba torkollik az egész város. Kevésbé sűrűn beépített külvárosokban, ahol rosszabb a tömegközlekedés és kisebb az elszállítandó utasok tömege, jobb is lehetne, mint a buszok, de abban nyilván kisebb a gazdasági potenciál.

    1. Erre szokott lenni az a konzerv válasz, hogy hát majd a robotautók, azokkal nem lesz dugó. Nem mintha nagyon hinnék egy ennyire elvágólag berendezett jövőben. Inkább az lesz, hogy szétverődik a tömegközlekedés, aztán mindenki kapkod a fejéhez.

  2. Csernobil régi szarkofágjával két baj van: Egyrészt részben sérült falakra támaszkodik (nem tudom ez miért volt akkor jó ötlet, talán nem is tudták, hogy azok a falak sérültek?), másrészt akkor tényleg csak az volt a cél, hogy búrát rakjanak az egészre, pedig van benn egy két dolog, ami nem a legstabilabb helyzetben állt meg a robbanások után: Elsősorban az ezer tonnás reaktorfedő korong, ami kicsit megdőlve jelenleg az élén áll, törmeléken támaszkodva. És mindez főleg azért baj, mert hatalmas erősen sugárzó port verne fel ha ebből bármi megsérülne. Ugyanakkor kétlem, hogy egyhamar rekultiválják azt a helyet, a hajdani üzemanyag jelentős része megszilárdult lávaként van az erőmű alagsoraiban, azt nem fogják csak úgy tartályokba daruzni.

    A zóna lakhatatlanságáró van egy egész jó előadás youtube-on:

    Az első kb. 20 percet érdemes kihagyni, nagyon elméleti, és jelentős részét nehéz megérteni háttérismeretek nélkül, de onnan sugárzási méréseket mutat Csernobilban és Brazíliában kielemezve, hogy mi mennyire veszélyes - lényeg: vannak olyan helyek, ahol emberek élnek, és a csernobilival megegyező a természetes háttérsugárzás, kimutatható egészségügyi károsodás nélkül. Az ajánlott maximum dózis valószínűleg nagyon-nagyon konzervatívan van jelenleg megállapítva. Mellesleg az is benne van, hogy a kikerült sugárzó anyag jelentős része már nem sugároz (8 napos felezési idő), a ma leginkább mérhető sugárzás pedig 30 éves felezési idejű anyagokból származik, ami ha igaz, lehet azt mondani, hogy 30 évente feleződik a sugárzás is.

Kommentszekció