Author: pohlyferenc

#361. Fogkefe a mellényzsebben adás

On By pohlyferencIn podcast6 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Turizmus különszám: mikor találtuk fel, már az ókori görögök is-e, peregrináció, grand tour, Bridgerton, egészségügyi utazások, Surány és a horányi Meteor telep, Handrás gyerekkora, utazási infrastruktúra, fapados üzleti modell, egységes európai roaming, Instagram-generáció, a szelfik és az utazás, valamint a mai turizmus körüli dollárösszegek.

Az országgyűlési választással és a ne műtsék Orbán Viktort óvodás kislánnyá népszavazással kezdtünk. Szerintem senkit nem lep meg a véleményünk, de fontos, hogy az ember időnként elmondja azt. Azok, akikkel nem értünk együtt, százmilliókból mondták be a hangosba a saját mondókájukat.

Az adás témája amúgy a turizmus volt. Próbálok rövid lenni - mondta Kelt, akinek ez ritkán sikerült eddig - és csak az alap tényeket összeszedni, mert nincs értelme leírni, ami az adásban amúgy is elhangzik.

Az utazást is megnehezítette a geopolitikai helyzet - meg rég volt néhai mesterünk, Kátai

A turizmus viszonylag kései találmány. Célelvű utazás korábban volt: az antikvitásban az ember - ha megengedhette magának - elment a delphoi jósdába, az olimpiára vagy voltak még célok. Ez a társadalom kis részére volt igaz, plusz az utazás kockázatosabb volt, mint ma. A rómaiak aztán építettek remek úthálózatot, hogy mozgatni tudják a legiókat, illetve kitalálták a nyaralást, amely során a gazdagok nyáron kihúzódtak a vidéki birtokra vagy a tengerpartra a meleg városból. A birodalom bukása vitte magával az úthálózat karbantartását is, szóval jó volt, amíg tartott.

A középkor és a feudalizmus nem volt utazásbarát a társadalom nagy részének. Plusz ilyenkor azért érdemes belegondolni, hogy az ország egy része mocsár volt például Magyarországon. Persze Janus Pannonius tanulhatott Rómában, Galeotto Marzio eljöhetett Mátyás udvarába, de ők a kis százalék, a behívott külföldi szakértők.

Senkit nem nézünk parasztnak, hogy fordításban közüljünk Janust :)

A céhes világ feltalálta a peregrinációt: a mesterlegény otthon megtanul, amit lehet, majd elindul máshová tudást gyűjteni. Ehhez céhes embernek kellett lenni, ha nem is teljes jogú tagnak. Illetve hasonló út volt a diákok számára is. Misztótfalusi Kis Miklós, a magyar kultúra egyik hőse - meglepi: szarul bántunk vele - így hozott egy egész fullos nyomdát Utrechtből. (Ha bármilyen dokumentumot Janson betűvel szedtek, előtte tisztelegtek!)

A 16. században kezdődik a leginkább brit grand tour kialakulása is. A képzett nemes ifjakhoz hozzácsapnak pár mentort, tutort, szolgát, szakácsot, csepűrágót és léhűtőt, majd körbeutazzák Európát (értsd: Olaszország, Görögország), majd világlátott emberként hazatérnek a birodalmat működeteni. Ez egészen sokáig szokásban marad. Ide még a Bridgerton második évadát is be tudtuk kötni!

És eljő a 19. század, ami felénk (ld. Monarchia és előtte) a fürdők fejlesztését, Abbázia felfutatását és a belföldi turizmust jelenti. Illetve azt is, hogy Baross Gábor, a Vasminiszter kiépítteti a magyar vasútrendszert, ami lehetővé teszi az utazást. A megelőző állapotokról Petőfi Úti levelekje remek olvasmány. Ráadásul ebben Petőfi egészen szerethető figura, nem úgy, mint általában.

Szóba került a Balaton üdülővé alakítása, amiről a 444-nek van egy jó Makro kiadványa. És egy podkasztja, amit elérhetnek a nem előfiztetők is, amiben erről beszélgetnek. A sztori röviden: a Balaton környéke nagyon sokáig agrár terület volt, ahhoz, hogy fürdőzős legyen, a korábbi ott élők kiebrudalására volt szükség. Aki nem bivalyt tenyészt a Balatonnál, az gyüttment, maximum elég rég kezdte.

A polgárosodással indul el az a trend is, hogy a polgárok mennek helyekre. Üdülőtelepek alakulnak ki, Ferenc erre Surányt és a horányi Meteor-telepet hozta példának. De volt csónakos élet több helyen Budapesten. Illetve elővettük Handrás önéletírását, aki a dunai hajóséletről mesélt egy nagyon megindító részben.

A huszadik században felgyorsul a változás. Svájcban 1923-ban törvénybe iktatják, hogy a közalkalmazottaknak járjon szabadság. Nem csak ha betegek vagy valami, hanem csak úgy nyaralni. A Neckermann 1963-tól már német áruházakban is állított fel kioszkokat, ahol dobozos nyaralást (ld. még buszostúra) lehetett előfizetni.

Közben a fapados repülést is feltalálták lassan. Előbb Kaliforniában (1949), aztán az Egyesült Államokban (1971), majd nagyon terjedésnek indult a kilencvenesekkel. A kétezres évekre (2012-es adat) a fapadosok adták a repülős utasforgalom 44,8 százalékát.

Közben pedig lett Instagram, előbb olcsó mobilinterneten, majd pedig európai roaming. Mindegyik kellett ahhoz, hogy a nyaralás végiginstázása lehetőség legyen. Nem csak az egyes pszichológusok - aki nem hoz adatot, annak nem hiszünk - hanem a tanulmányok is erősen szórnak abban a kérdésben, hogy az insta úgy általában véve káros-e vagy sem.

Bele kell-e tennünk magunkat a világba, hogy elmondhassuk, hogy mi is voltunk a híres helyen? Erre csak egyéni válaszok vannak. Addig is éljünk együtt azzal a tudatta, hogy évi 904 millió turista 855 milliárd dollárt költ el, amiből 100 millió ember él világszerte. És ezek 2007-es számok. Ez a forgalom (2016-os szám) a CO2 kibocsátás 5 százaléka, és még mindig leginkább az első világ utazik. Szóval a mindenki repüljön korszaka egyrészt még nincs itt, másrészt jó eséllyel fenntarthatatlan.

#360. Tégy úgy, mint a rómaiak adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Ferenc Ferenc Rómában járt, ezért mesélt az ott honos elektromos mikromobilitásról, a kicsi autókról, a fűautomatákról, a VR-ban bejárni vágyott Colosseumról, és a minden sarkon turistákra tukmált powerbankekről. Az útibeszámolót pedig követte a Netflix Forma-1 sorozatát ért F1-kritika, a szanaszét osztogatott családi csomagra való rámászás, valamint Grimes hekker-bűncselekménye, aztán egy transzidentitású mikró, egy iPhone-belsejű monitor, a lekorlátozott szerelhetőségű Mac Studio, az MI-vel megtámogatott mobilkamerák kritikája, a gyerekre nem számító okosotthon, a szuperokos mérőszalag, és a szépre moddolt iPod.

Ferenc Rómában járt, ahol megfigyelte, hogy lehet füvet kapni a coffee shopokban. (Erre találtunk valami szabályozás-formát.) Aztán azt is, hogy tele van mikromobilitási eszközökkel, azaz szétdobálós rollerrel és szétdobálós villanybringával. Illetve, hogy a rómaiak szeretnek kis autókkal járni, mert azokkal könnyebb parkolni. Most nézzen mindenki a szúrós szemmel a következő SUV-ra, amit a forgalomban lát, legyen az X5 vagy Q10-koenzim.

A Twizy kétüléses, és ezt veheti mindenki fenyegetésnek

A turistáskodás nem nyűgözte le, ami miatt Kelt elküldte Assassin’s Creed 2-t játszani. Amivel be lehet járni a reneszánsz Rómát is. Azt pedig mindenki tartsa fejben, hogy a reneszánsz róma az nem a Colosseumról meg a romokról szól, mert ezeket városépítészeti céllal leginkább széthordják akkoriban.

Itt veszi a pápa a zoknit (ja igen, Kelt fotói)

Aztán kiderült, hogy a szelfibot és a feltöltött powerbank még mindig remek termék turizmus által sujtott városokban. A turizmusról majd még beszélünk egyszer!

Máshol a világban

A F1 szólt a Netflixnek, hogy egy kicsit vegyenek vissza a drámából a Drive To Survive-ban, mert lassan nehezebb elhinni a történéseket, mint a raktárvadászos műsort. Ez egyben azt is magyarázza, hogy miért hiányoznak pilóták a korábbi évadokból. Elzavarták a fenébe a forgatócsoportot, hogy ők nem zenebohócnak szegődtek.

Human of Sorozatjunkie túrta elő a remek képet

Ugyanez a Neflix próbál több pénzt beszedni a meglevő felhasználóitól, mert a felhasználói bázis növekedése lassul. Többi is a streaming szolgáltatás, több helyre is oszlanak el az érdekes sorozatok. Jön a streaming tél. Mindenesetre, amit korábban a Netflix mondott, hogy a kódmegosztás egy szeretetnyelv, nos ezt már máshogy gondolja. És a bevételek? Azok egyelőre istenesek.

A balsors nyűge s nyilai

Grimes, ismert indie előadó, Elon Musk bevallott és eltitkolt gyermekeinek anyja, valamint egykori sikertelen Huckleberry Finn bevallotta egy interjúban, hogy annak idején ő volt a megbízója egy harckertámadásnak, ami egy indie zenei blogot célzott, ahol nem írtak elég jót róla. Pechjére az ilyen bűntetteknek nincs elévülése, így akár elő is vehetnék. Nem mintha nagyon bíznánk abban, hogy ez meg is történik.

Mások által okosnak mondott

Az AEG a Benelux országokban kiküldött egy olyan szoftverfrissítést a cég egyik okos mikrosütőjére, amitől azok a gépek gőzölős sütőnek képzelik magukat. Ráadásul a hibás frissítés megbénította a berendezések hálózati kapcsolatát is. Szóval vissza kellett hívni rossz szoftver miatt egy csomó mikrosütőt.

Sajnálom, Dave, attól tartok nem teheted - a kép illusztráció (Fotó: David Shane CC-BY)

Az Apple Studio Displayben egy teljes iPhone-nyi hardver van benne. Értsd: van benne 64 gigabájt memória is. Kérdés, hogy ez az Apple tévés próbálkozásának monitorrá változtatott eredménye vagy egyszer csak a monitor okostévé üzemmódban is tud majd működni gép nélkül?

A Mac Studióban majdnem cserélhető az SSD, de leginkább azért mégse. Erre majd még visszatérünk.

Gondolkodós

A New Yorker cikke remek kérdést vet fel: az algoritmikusan tökéletesre húzott mobilfotók hogyan ütköznek azzal a fotóval, amit el akarunk készíteni. Mi van, ha a telefon kijavítja a kék órát, kivilágosítja a napkeltét, helyükre húzza azokat a tónusokat, amik miatt el akartuk készíteni a képet.

És ehhez még van egy másik remek cikk az Android Authorityról. Ők pedig arról filóztak, hogy az okosotthon elemek arra vannak felkészítve, hogy felnőttek fogják őket használni. Megkockáztatom, fiatal felnőttek, akik lehajolgatnak megnyomkorászni az okosporszívót. De például nincs menü, amiben meg lehet mondani az Alexának, hogy “nem játszod le a Baby Sharkot soha többé” vagy a robotporszívónak, hogy “ha nyolcszor nyomják meg a gombodat, akkor nem takarítsz, hanem sípolsz, hogy megint kúrogat a gyerek”.

Kütyü

Végül volt iPod modding és nagyon tudományos mérőszalag.

#359. Gépágyú és ülésfűtés adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

BMW Z3 csomagtartóba épített gépfegyver, orosz tankok és a csúcstechnika ígérete, húszezres Air-kiegészítő vagy ezerforintos átalakító, Shackleton hajója, MetMo Driver és Grip, Descript.com, Final Countdown, digitális firkálás, DIY hanyattegér, orosz űrhajók helyett a SpaceX sárkány, extra billentyűzet Zoomhoz, Kickstarter-óra, megszűnik a Coub.

Csak az nem hibázik, aki nem podcastol. Továbbá ahol mp3-at vágnak, ott hullik a bitforgács. Így eshetett meg, hogy Z3-nak néztük (ami egy kívánatos BMW) azt a hatos BMW kabriót, amibe egy NSZV nehézgéppuskát szereltek bele Ukrajnában. Ha önnek már van hatos BMW-je, akkor a másik alkatrészt egy T-72-esről kell lelopni, szögvas meg van a Praktikerben.

https://twitter.com/UAWeapons/status/1503365400939147273

Persze megjelentek az igazibb technicalok is. Ukrán oldalon egy L200-asra szerelt gépfegyverrel fotózkodtak. Az oroszoknál nem rémlik a kocsi, ellenben ott a katonai hatalmi státusz süllyed el, hiszen technicallel nem a világ vezető államai szoktak harcolni, hanem a helyi bozótharcosok.

MacBook Air

Ferenc vett laptopot. Egy darabig filozofált azon is, hogy vesz hozzá egy dokkot, hogy ne két USB-C porttal próbáljon megoldani mindent. Végül azonban egy USB-A-ra átalakító dongle lett a megoldás. Költséghatékonyabb, az biztos.

Pedig milyen szép dokkok vannak. Itt van ez az 500 dolláros például, amire mindent rá lehet kötni, ráadásul még van benne valami 2 terabájt merevlemez is. És ha ez nem lenne elég, a nagy testvérében 16 terabájt van, igaz az cserébe atom drága is.

Shacklewhat?!

Megtalálták Ernest Shackleton sarkkutató elsüllyedt hajóját az Endurance-t. Remek állapotban van, a hideg víz gyönyörűen egyben hagyta. Pedig már száznál is több éve a tenger fenekén pihen.

Az elsüllyedés érdekessége, hogy a legénység túlélte. Ehajóztak egy jégtáblával majd a kimentett mentőcsónakokkal egy szigetre, ahonnan Shackleton egy megerősített mentőcsónakkal tovább utazott egy 720 mérföldnyire fekvő bálnavadász kolónia felé. Ott még túrázott egyet a csapat, mert a sziget rossz oldalán kötöttek ki. Majd tarháltak két hajót és kimentették az expedíció itt-ott széthagyott részeit.

Történelmi emlék, de máshogy a Metmo Driver csavarhúzó. Amiről persze eszünkbe jutott az is, hogy lehet addig kellene amerikánert venni, amíg nem jön divatba. A Metmo amúgy csodás, retrós, igazából még az életben is meg lehet találni a helyét, nem mintha nem lenne minden fiókunkban legalább egy csavarhúzó így is. (Ők gyártották korábban a Metmo Gripet is!)

Okosodik a gép

Kálmán ajánlotta a Descriptet, amivel nagyon egyszerűen lehetne videót szerkeszteni, ha angolul beszélnénk. Így egyelőre csak egy jó minőségű, a hangzóanyagból leiratot készítő cucc. Arra is szokott szükség lenni. Kelt ebben a szerepben az Alrite-ot látja szívesen.

Kaptunk egy csomó remek visszajelzést, hogy Ferenc mivel rajzoljon. Ajánlotta rajzolni tényleg tudó grafikus hallgatónk a legolcsóbb LCD palatáblát, de elhangzott ötletként a Rocketbook notesz is.

Rövidhírek

Rövid leszek és visszafogott: még mindig nagyon remek a Végső visszaszámlálás film.

Lejött az ISS-ről az előző krú, lehozták őket az oroszok. A felmenő új legénységről is beszélünk majd a következő adásban.

Megszűnik a Coub, ami szomorú. És elkezd seggfej lenni a felhasználóival a Vimeo, ami szintén az.

USB

Engeddelahajam rovatot tartottunk: voltak szereldmagad hanyattegerek, Zoom billentyűk USB-madzagon, aztán stream hangkeverő és hozzá csatlakozó egyéb jószágok a Razertől. És megjelentek a filléres köhögőgombok és hangerő tekerentyűk is.

Kickstarteren találtunk a régi Pulsar órákat idéző Yema órát. Csinos, drága, nem kéne. De csinos!

#358. Kuta-Makka barátság

On By pohlyferencIn podcast4 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Apple tavaszi mise (SE 3, ződájfón, M1 Ultra és Mac Studio), simswap, HBO Max, Obi-Wan Kenobi, VW ID Buzz, Wacom, Remarkable 2, ötforintos rajzolótábla, Makka e-robogó, Mopet kiskutyatransfer, cirkadián lámpa, influenza ölés, Clipchamp a Windows 11-ben, text editorok, chipszabványcsapat.

Mit jelentett be az Apple? Például a zöld színt. Már telefonban. Aztán van új iPhone SE is. Rájöttek, hogy lehet összegyógyítani két M1 Max chipet egy belső interkonnekttel úgy, hogy aból egy M1 Ultra chip legyen. Aki esetleg úgy gondolná, hogy ez az a chiplet design, amit az egész ipar csinál már egy ideje, az nem téved nagyot.

Végül pedig bejelentették a Mac Studiót, amiről az Apple mostanra úgy beszél, mint egy moduláris gépről, pedig alapvetően egy több konfigurációban rendelhető vas. Elvben középkategória lenne, ha az Apple nem hagyta volna elavulni vészesen a Mac Pro vonalat. Így most a cég leggyorsabb vasa. Megjelent hozzá egy Studio Display nevű monitor is, amivel ellenben akadnak gondok, de ez egy következő adás témája.

A Verge már azt is kikiáltotta, hogy az Apple stratégiát váltott: már nem megmondani akarja a rajongóknak, hogy mit akarnak, hanem meghallgatni őket.

Aztán, hogy a divatos dolgoknál maradjunk, volt egy kis szó a simswap támadásokról.

Filmek és platformok

Megjött az HBO Max, ami a HBO Gót váltja. A Góban a végére kevés szerethető maradt, a Maxban meg még keresni kell. És hát akad rajta javítanivaló is még. De már vannak benne profilok, annak örülünk.

Van Obi-Wan Kenobi trailer, ami Ferencet felvillanyozza, mert végre megint nézheti ugyanazt a konfliktusos családot a tévében, akik mindig hazaviszik a munkát. Keltet lelombozza, pont ugyanezért.

Motorblokk

A VW ID Buzz - magyarul a villanyos Volkswagen Transporter - majdnem meggyőzte Ferencet arról, hogy ő az a fajta ember, akinek kell egy kisbusz. Aztán inkább arra jutottunk, hogy vanlife ide, nomádság amoda, mégiscsak jobb ágyban aludni, és egy olyan kocsival menni az ágyig, ami egy kicsit kevésbé ormótlan.

Tettünk egy kanyart aztán Khyzyl Saleem művészete felé is, aki olyan autókat rajzol, amiket szívesen elvinnénk egy körre.

Végül volt egy nagyon jópofa városi elektromos motor, a Makka. És egy kevésbé jópofa kutyaszállítós robogó jellegű izé, a Mopet.

Rajzszakkör

Ferenc kapott rajzolgatna. Persze iPad Próra vágyik, pedig van olcsóbb megoldás is. Vagy drágább, de kevesebbet tudó, mint a Remarkable 2.

A Windowsba bekerül a Clipchamp, és az lesz a videovágója. Ezzel még lehet gond, mert egyelőre előfizetéses szolgáltatás, nem is olcsó. De a Microsoft már megvette a céget.

Kelt rendet vágott a texteditorai között. De még van pár dolog, amit csak ki kéne próbálnia. Plusz nosztalgiázott egy nagyot a SubEthaEdit kapcsán.

Jó hír, mármint tényleg

A négy nagy influenzatörzs egyikét távolságtartással, maszkhordással és - ne felejtsük ezt se, mert fontos - azzal, hogy amikor betegek voltunk, többnyire nem mentünk be dolgozni, sikerült kiirtani. Nincs többé, el van tűnve, bájbáj. Ami azt illeti, a betegen nem bejárni dolgozni egy olyan dolog, amit szerintem érdemes lenne megőrizni.

Lesz chipgyártó szövetség, ami nem annyira jó, talán inkább csak érdekes.

#357. Nothing szelleme adás

On By pohlyferencIn podcast5 Comments

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Háború. Vajon Putyin őrült-e, vagy csak túl könnyen mondjuk rá ezt valakire, akinek nem ismerjük a motivációit? Van-e a diktátoroknak víziója az országukról, vagy csak a saját gazdagodásukat/hatalmukat építik? Hogyan reagáltak a világcégek és elégedettek vagyunk-e ezzel? Mit mondott Hannah Arendt a gonosz banalitásáról? Nemháború, hanem MWC: kivételesen okostelefonokról is beszélünk egy kicsit, hogy ne fájjon annyira a másik téma. Nothing telefon, Osom OV1, HTC Metaverse.

Na ez sem egy olyan adás, ami arról szól, hogy egyetértünk. De kezdjük az elején, amiben még igen.
Ukrajna ellen háborút indított Vlagyimir Putyin. Ez már önmagában is háborús bűn tán. De az meg biztosan, hogy az orosz csapatok polgári célpontokat támadnak. Meg humanitárius korridort. Óvodát. Mikor mi kerül a szemük elé.

Putyin elsőnek tűnő terve, amely szerint gyorsan, mielőtt az ukránok és a nyugat felkelnének, lerohanja az országot, kiakolbólintja Zelenszkij elnököt, odaültet valami saját bábot, és röhög egy jót a meglepett Pikacsu fejet vágó nyugaton, nem jött be. Sőt mostanra a világ egyik legerősebbnek gondolt hadseregén röhög a fél világ, hogy mindenféle polgári szállítójárműveket próbál zsákmányolni, csak hogy legaláb a lerobbant Kamazoktól elhúzzanak. Ettől még véres háború zajlik, több mint egymillió menekült indult el olyan helyekre, ahol nem lőnek rájuk, ami amúgy természetes emberi igény. Akárhogy is lesz vége egyszer ennek, nem lesz szép.

Szóval amit most tehetünk - amellett, hogy nem választunk oroszpárti kormányt - hogy ott segítünk az ukránoknak, kárpátaljai magyaroknak, krími tatároknak, ruszinoknak meg úgy általában bárkinek, aki Ukrajnában él vagy onnan menekül épp. Ennek remek eszköze a pénz, mert bár amatőr szállítóhálózatokat is érdekes üzemeltetni, de többnyire a helyszínen lévő emberek jobban tudják, hogy épp mire lenne szükség. Segélyszervezetekről készített egy jó listát Hey Julie például, de a szokásos szervezetek (pl. Máltai Szeretetszolgálat, Budapest Bike Maffia) is jó kiindulópontok.

Itt kezdődik a tánc

Abban már nem értettünk együtt, hogy van-e olyan forgatókönyve Vlagyimir Putyinnak, amivel a konfliktust meg lehet nyerni. Kelt szerint Zelenszkij pár nap alatt összekovácsolta annyira az ukrajnai identitást, hogy ne lehessen egyszerűen lecserélni egy random oroszpárti akárkire, akinek a létébe majd belenyugszik a nép. Ferenc viszont feszegette, hogy ez egy lehetséges kimenetel, illetve, hogy Putyin nukleáris zsarolása esetleg sikerre vezethet, sőt még az is elképzelhető, hogy ledobnak egy kis atomot és utána bekebeleznek még egy-két balti államot. Illetve ekkor ajánlotta még a Vendéglő A Világ Végén vonatkozó adását is. (Spotify link, mi is restelljük.)

Aztán téma volt egy darabig is, hogy a diktátorokat a határtalan gonoszság vezérli-e vagy van valami népboldogító céljuk. Itt azért bóklásztunk egy darabon a demokratikus államok és a diktatúrák valójában jól felismerhető határmesgyéjén. Illetve felmerült az is, hogy nem túl egyszerűen mondjuk-e azt olyan emberekre, hogy őrültek vagy gonoszok, akiket nem értünk. Az a válasz is elképzelhető, hogy de, túl könnyen mondjuk, ellenben több egyszerűen csak szar alak van, mint amennyit kényelmes beismerni. Vonatkozó gondolat: Hanna Arendt a gonosz banalitásáról.

Azt végül nem fejtettük meg, mi az a pont, amitől az oroszok úgy érezhetik, hogy győztek, és közben nem rokkan bele a gazdaságuk.

Cégek lelkiismerettel?

Na jó, túlzásba ne essünk. De tőzsdei cégek vonultak ki Oroszországból, mert nem jó biznisz bent lenni a piacukon. Egyrészt égő, másrészt nehéz bent pénzügyi műveleteket végezni. Már az Apple se szállít nekik iPhone-t, pedig hát Apple eszközöket tényleg a legmocskosabb diktatúrákban is lehet többnyire kapni.

Mobilok

Még nem lehet tudni, hogy az eddig csak fülhallgatót gyártó, de telefontervezési- és gyártási tapasztalattal rendelkező Nothing milyen telefont fog bemutatni. De nagyon pletykálódik, hogy mindjárt itt van.

Aztán van ismét cég, ami feltette a mindenét egy vacak szóviccre és nekiállt csúcstelefont gyártani. A titánt is tartalmazó Osom - éééérted, awesome! - OV-1 nevű típus igen csinos, ami nem csoda, mert ezt az Essentialból kivált csapat tervezte. Ezer dollár alatt lesz az ára, ami drága telefonnak olcsó, olcsónak meg drága.

Végül pedig a nagyon kapálódzó HTC elengedte a blockchaint, és az új telefonja már a metaverzumról szól. Mondja maga a HTC. A fenti ábrán ennek kapcsán úgynevezett ikertornyok láthatóak.

#356. Mazdarádió Budapest adás

On By pohlyferencIn podcastLeave a comment

Podcast: Download

Subscribe: RSS

Dennik N magyar mutáció, Szertár podcast, Kanye West CAPSLOCK, Big Jet TV, megtéglázott Mazda rádiók, önvezetés vagy vezetéstámogató rendszer, ARM és Intel bevásárlások, idén egységes mobiltöltő, Ukrajna és a neongáz, szemüveg nélküli napszemüveg, bikázó akksi.

“Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé” - ahogy az a Halotti Beszéd és Könyörgésben szerepel, mint az közismert. Mármint, ha rég olvastátok, akkor vegyétek elő, annyira jó szöveg. Meg akkor már a Kosztolányi verset is. Én meg addig magyarázkodok egy kört, hogy elkésett az adásnapló, mert a munkás világban munka volt.

Vaskos helyesbítéssel kell kezdenünk, az előző adásban Warhawkot és Zephyrt összekevertük. Egyrészt restelljük, másrészt a lényeg úgyis az, hogy hallgassatok Konnektort.

Dennik N magyarul

A legjobb forrásból, a Dennik újságírójától kérdeztük meg, hogy most, hogy összegyűlt a pénz a magyar nyelvű kiadására, merre az arra. Legkésőbb június végéig indul a magyar portál tíz újságíróval. Napi két nagy anyagot és hírrovatot fognak működtetni. Főként szlovákiai, szlovákiai magyar és magyarországi politikát fognak írni, de lesznek egyéb társadalmi témák, illetve fordítják magyarra a Dennik N érdekesebb és fontosabb cikkeit is. Összességében olyan újságot tervenek, ami ugyan nem a magyarországi hírekre fókuszál, de a fontos történésekkel képben lehet lenni általa.

Közben a Transindex újságírói felálltak, és Transtelex néven indítanak új lapot. A támogatást köszönettel elfogadják, sőt kérik. Magyarországról olvasva azért fontos ez a két lap, mert új nézőpontokat, problémákat, témákat tud behozni mindkettő. A szó jó értelmében vett nemzeti sajtót nem lehet csak Budapestről szerkeszteni. Momentán ez történik, és nem is az igazi az eredmény. Az első Transtelex cikk a kormány erdélyi pénzszórásáról például érdekes.

A tudományról

Kelt rantelt egy kört arról, hogy a tudomány a legjobb eszközünk a világ megismerésére és modellezésére. Van beépített önkorrekciós mechanizmusa, ami viszont azt is jelenti, hogy nem minden pillanatban van igaza. Azonban minden pillanatban az összegyűjtött legjobb tudásunkból áll. De ilyesmik elolvasása helyett Zsíros László Róbert eszmefuttatását javasoljuk a Szertár podcastban. Az adás címe: Kilenc szög a civilizációnk koporsójában.

Aztán volt szó arról is, hogy a politikában - és emiatt az életben - nem minden döntés olyan, hogy arra létezik egy igen vagy nem válasz. Vagy egy helyes és nem helyes válasz. Vannak helyzetek, amikor kiválasztunk értékeket, és azok mentén döntünk. Önmagától nem rossz dolog azt gondolni sem, hogy például krumplit termesszünk sokat meg azt sem, hogy almát. Ha egy egységnyi agrártámogatást kell kiosztani, akkor viszont úgy döntünk, amelyik jobban illik a jövő agráriumáról vallott elképzeléseinkbe. Politikai témában a Sanyikám, én nem politizálok elolvasását javasoljuk. Illetve volt Ésik Sándorral egy adásunk is.

Tanuljunk együtt Kanye Westtel!

“I’ve learned that using all caps makes people feel like I’m screaming at them. I’m working on my communication.”

- írta Instagramon a rapper és vállalkozó. Sosem késő tanulni!

Az a rapper, akit ma épp Ye-nek hívnak. Megragadjuk az alkalmat, hogy nem megyünk bele Prince nevezéktanába.

Néznivaló

A Eunice vihar napján nagyot ment a neten a Big Jet TV. Aznap különösen jó volt nézni, de így utólag belenézni egy-egy nagyvas leszállásába a kemény szélben, az is érdekes.

Dolgok, amikre nem számított senki

Egyes Mazdák fejegységét tönkreteszi egy városi rádió azonosítóképe. A legjobb fajta hiba az, amire a kutya se számít, na ez annak a minősített esete. Pláne, hogy nem csak a fejegység válik használhatatlanná, hanem változatos egyéb rendszerek is.

Aztán a Jalopnik üti a New York Timest, mert az utóbbi közölt egy olyan autótesztet, amiben a tesztelő mindent elkövet, amit aláíratnak egy autóvásárlóval, hogy nem tesz. Magyarul hagyja a vezetéstámogató rendszereket vezetni, mintha a kocsi önvezető lenne. Tette mindezt ráadásul egy több, mint két és fél tonnás SUV-ban, ami ha ütközik valamivel, akkor az a valami meghal, ha nem úthenger. Az utóbbinak van egy kis esélye.

Iparági apróságok

Megveszi az AMD a Xilinxet, ami egy fab - azaz chipgyár - nélküli tervezőcég, ami célproceszorokban utazik. Érdekes, hogy mit fognak ebből kihozni.

Az Intel közben gyárat vesz, a Tower Semiconductor céggel együtt, mert egyszerűbb kész gyárat venni, mint újat építeni. Ráadásul gyorsabb.

Most már aztán tényleg jön az egységes EU-s mobiltöltő szabvány. Kérdő szemeink az Apple-re néznek.

Kickstarterszemle

Végre van szemüvegtelen szemüveg. És feltalálták az évek óta létező bikázó akksit is.